Esztergom és Vidéke, 1915

1915-01-10 / 3.szám

tását zarándoktársai megbízásából, Bleszl F'erenc takarékpénztári igazgató rendelte és a Magyar Iparművészeti Társulat ellenőrzése mellett Mózer József ötvös-művész tervezte és készítette. (Műterem, Budapest, IV. Ferenc József rakpart 12.) A kehely szinezüstből készült, tűzben van aranyozva és eredeti magyar motívumokban, valódi ékkövekkel és gyönyörű zománcmunkával van díszítve. Különösen szép a pohár, melyen az aranykalászok, valamint a remek munkájú szőlőlevelek és fürtök találóan jelképezik a kenyeret és bort, mellyel a miséző áldozik. Felhívjuk az érdeklődők figyelmét e szép műtárgyra és annak törekvő fiatal mesterére, Mózer József ötvös művészre. Ki lehet tiszt a B. osztályú akból. A mult hóban besorozott B. alosztályú népfölkelők közül azok, akik egyetemet végeztek, a honvédelmi minisztérium XVIII. ügyosztályától nyert értesülés szerint a behívás sorrendjében a tiszti iskolába fognak bevezényeltetni. A tanítás 2—3 hónapig fog tartani és ennek elvégzése után az illetők zászlósi rangban fognak a csapatokhoz bevonulni. Felmentésért folyamodó népfölkelők bevonulása. A győri kereskedelmi és iparkamara közhíré teszi, hogy azok a népfölkelők, kik az 1887—1890. években születtek és a most megtartott bemutató szemlén alkalmasoknak találtattak, de felmentésükért akár a kereskedelmi, akár a pénzügyminiszterhez folyamodtak, január 16-án állomáshelyeikre bevonulni tartoznak még abban az esetben is, ha addig folyamodásuk nem nyert volna is elintézést. Ezek folyamodásuk sorsát állomáshelyeiken a népfölkelői szolgálatban tartoznak bevárni. Kivétel alá esnek azok az alkalmazottak, kik a katonai célokra dolgozó o4y vállalatoknál állanak szolgálatban, amelyek a cs. és kir. hadügyminiszter, illetve a m. kir. honvédelmi miniszter által kijelöltettek s ezen miniszterek egyike által külön utasíttattak a felmentési javaslatok előterjesztésére. Ezek az alkalmazottak nem tartoznak január 16-án bevonulni s polgári foglalkozásukban várhatják be a felterjesztett felmentési javaslat elintézését. Ez a kivételes kedvezmény azonban még azokra a katonai célokra doldozó vállalatokra sem terjesztetik ki, melyek nem közvetlenül a honvédelmi vagy a hadügyministertől kaptak utasítást fölmentési javaslataik előterjesztésére. A harctérről értesiti lapunkat Rencz János dömösi kántortanító, hogy nem ő került orosz fogságba — az elterjedt hírek szerint — hanem öccse Gyula, aki Bécsben műasztalos. Egyúttal azt is jelenti, hogy ezidőszerint a Stab-trénnél végzi hadiszolgálatát a harctéren. A népmozgalmi statisztikák elmaradnak. Az esztergomi áll. anyakönyvezetői hivatal engedve többek kérésének, a népmozgalmi statisztikák kiadását a lapok számára beszüntette. Az állami anyakönyvek azonban bármikor betekinthetők az anyakönyvi hivatalban, hol az érdeklődők az esetleges kérdésekre pontos és jóakaratú felvilágosítást nyerhetnek. A kisiparosok és kiskereskedők segélyezése. A kormány egy igen elismerésreméltó elhatározásáról értesítette a kereskedelmi és iparkamarákat, hogy a háború okozta nyomor elhárítására irányuló tevékenységet kiterjeszti azokra az önnálló iparosokra és kereskedőkre, a kiknek anyagi egzisztenciáját a családfő hadbavonulása vagy a háborús gazdasági konjunktúrák megzavarták s akik közé sorozza az ipari és kereskedelmi üzletekben alkalmazott magántisztviselőket is. Elsősorban ezeknek keresetforrásokat kellene nyitni, megfelelő munkaalkalmakat nyújtani ; ez a leghelyesebb út azonban, fájdalom, nem áll minden esetben rendelkezésre, elkerülhetlen marad tehát a segélyezés. „Ez a segélyezés — mondja a leirat — az itt szóban forgó egyénekre nézve nem öltheti fel a közhatósági vagy társadalmi akció formáját. Ezek a családok csak kartársaik körében feddhetik fel nyomorukat, csak a kartársaik segítőkezét fogadhatják el keserves megalázkodás nélkül." A segélyakciót tehát a magánalkalmazottakra az ő magánegyesületeik útján tervezi a kormány, az önálló iparosokra és kereskedőkre nézve pedig egész bizalommal kéri a kamarákat, hogy érdekükben helyi bizottságokat alakítsanak, általában pedig véleményeiket és javaslataikat mielőbb közöljék. Lopás a belvárosi temetőben. A napokban Grósz-családnak a belvárosi temetőben levő sírboltjáról ismeretlen tettes 2 drb. vázát és egy belső lámpaburkot ellopott. A kegyeletet ily durván megsértő tolvaj ellen a rendőrség nyomozást indított. Itt említjük meg, hogy a sírokról virágok elrablása is napirenden van, melyért bár feljelentés nem is érkezik a rendőrségre, mégis jó lenne megtudni, ki lehet, aki már a holtak emlékezetének sem kegyelmez ? A mult év népmozgalmi statisztikája Esztergomban, A letört 1914. esztendőben az állami anyakönyvvezető hivatal kimutatása szerint városunkban születtek 483-an. (tavaly 482.) Házasságot kötött 141 pár. (Mult évben 139.) Meghaltak 448-an, (Mult évben 414.) A kenyérmezői hadifogolytábor az állami anyakönyvi hivatalnál eddig a belügyminiszter utján 180 meghalt hadifoglyot jelentett be, ezek azonban nincsenek beleszámítva a fentebbi számadatokba. Tűzi lárma. Szerdán délután a IV. Béla király uccából tüzet jelez tek, mely a Schönbeck-féle pékműhelyben keletkezett. A gyorsan megjelent tűzoltóság hamarosan elejét vette minden nagyobb veszedelemnek. ítéletidő. Az abnormis időjárás kiemelkedő tünete játszódott le Érsekkéty határában. F. hó 9-én reggel V2 6 óra körül iszonyú villámlás és mennydörgés -közepette erős jégeső vonult át a határon Garam-felé keletnek. A jégeső mintegy X

U óráig tartott s az átvonuló felhőből még messziről is látszott a villámlás. Töröljék a hadbavonultak adóját. Kassa város törvényhatósága figyelemreméltó megkeresést intézett az ország törvényhatóságaihoz, amelyeket arra kér, pártolják azon határozatát, illetve a kormányhoz intézett feliratát, hogy a hadbavonultak adóhátralékait töröltesse. Kétségtelen, hogy a törvényhatóságok valamenynyien csatlakozni fognak ez akcióhoz. A januári időjárás. Szegény katonáink a háború veszedelmein kivül legtöbbet az időjárás viszontagságaitól szenvednek s igy a harctéri híreken kivül aggodalommal lessük a meteológiai jóslásokat is : milyen időt hoz rájuk a jövő. A december hónapi jóslás bevált. Az egész hónapot enyhe és csapadékdús napok dominálták. A meteorológusok most a január hónapi időjárás függönyét is föllebbentették. Ők legalább azt hiszik. A függöny mögül elénk táruló kép szerint január hónap első harmada változatosnak ígérkezik. Lesznek hideg és langyos napok, eső és havazás. A második harmad állandó hideget hoz, amely a harmadik harmadban zordon havas, jeges téli időjárássá fajul. Szóval január normális téli hónapnak ígérkezik s igy sokkal kedvezőbbnek, mint a decemberi langyos, csapadékos időjárás, amely valóságos melegágya volt a különféle járványos betegségeknek s ezenkívül csapataink dolgát, a menetelést, támadást is jobban megnehezítette. Hála a hadvezetőség és a társadalom gondosságának, fiaink felkészülten várják a megjósolt szigorúbb téli napokat. Kétszeres holdtölte lesz az idei évben. Az ritkán szokott megtörténni, hogy ugyanabban a hónapban kétszer lássunk telt holdat. Utoljára 1912. májusában volt szerencsénk hozzá. Az idei esztendő azonban kétszer is megajándékoz két hónapban telt holddal. Az u. n. szinodikus hónap (holdtöltétől holdtöltéig) 29"53 napig tart. Az idén utolsó telt holdat január elsején üdvözöltük, tehát a következő látványban 29'53 nap múlva, tehát január hó 31-én este 7'53 órakor lesz szerencsénk újra gyönyörködni. A legközelebbi holdtölte azután ismét 29*53 nap múlva, vagyis március elsején, este hét óra ötvenhárom perckor lesz látható. Ugyancsak március 31-én hat óra harminchét perckor ismétlődik ez az esemény. Persze ezt sokan babonás eseménynek fogják tartani. Külföldre címzett leveleket nem szabad leragasztani. A kereskedelemügyi miniszter újból felhívja a közönség figyelmét arra, hogy a külföldre (Ausztria és Bosznia-Hercegovina kivételével) szóló közönséges és ajánlott leveleket a katonai ellenőrzés megejthetése végett nyitva kell postára adni. Új okmánybélyegek. A hivatalos lap legutóbbi száma a pénzügyminiszternek hirdetményét közli, mely szerint a törvénykezési illetékről szóló 1914. évi XLIII. törvénycikk életbeléptetése folytán a felmerülő szükséglet kielégítésére, 1915. évi január hó elsejével 1 korona 25 filléres és 1 korona 75 filléres kincstári bélyegek hozatnak forgalomba. Ezen 1 korona 25 filléres és 1 korona 75 filléres vegyesértékü bélyegjegyek az 1914. évi április hó 1-én forgalomba bocsátott 'bélyegjegyekhez teljesen hasonló alaknagyságban és papíron vannak kiállítva. Az 1 korona 25 filléres és 1 korona 75 filléres vegyesértékü bélyegjegyeknek alnyomat és bélyegképei a fentidézett körrendeletben ismertetett typografiai uton készül 1 korona 20 filléres, 1 korona 16 filléres, 1 korona 50 filléres, 1 korona 80 filléres, 1 korona 88 filléres és 2 korona 50 filléres vegyesértékü bélyegjegyek alnyomat- és bélyegképével vannak nyomva : az 1 korona 25 filléres bélyegeknél az alnyomat szine őzbarna, a bélyegkép szine narancsvörös ; az 1 korona 75 filléres bélyegeknél az alnyomat szine világospiros, a bélyegkép szine kékesíbolya. Égbekiáltó aránytalanság. A Magyar Gazdák Szemléje utolsó füzetében igen érdekes tanulmányt olvasunk. Alaposan kideríti ugyanis, hogy a magyar állam 1914—15. évi kiadásaiból mevnyit élvez a város és mennyit a falu. A meglepő eredmény pedig ez: A tízezer lakosnál kiseb városokban és községekben lakik az ország lakosságának három negyedrésze, tehát 70% ; a népesebb városokban 25% található. A tárcák mérlegében az udvartartás 11*300,000 K-ból csak 10% marad hazánkban. A falu és város részesedésének végső aránya: az előirányzott 2.264,096"830 K-ból 1.597,099*830 koronát élvez a nagyobb városok 5.250,000 lakossága ; mig a 667.000,000-ból 10000nél kisebb helységek és városok majd 3 szor annyi népessége, 15.750,000 lélek részesedik. Ez valóban olyan égbekiáltó aránytalanság, mely a parlamentben bizonyára élénk vitára fog alkalmat nyújtani. Az iparsó ára. A pénzügyminiszter a Magyar bank és kereskedelmi r. t. mint a m. kir: sójövedék vezérügynöksége által 3%-nyi szódával denaturált iparsóra nézve fentartja az 1915. évre is azokat az árakat, amelyek az 1914. évre megállapitattak. Ezek szerint a tiszta iparsó ára 100 métermázsán aluli mennyiségben mm.-ként 2"57 K. a tisztátalan iparsóé pedig 2.17 K. Egyszáz métermázsa vagy azonfelüli mennyiségnél az ár mm.-ként: a tiszta iparsónál 2.20 K. a tisztátalan iparsónál 1'80 K. Ez az ár az iparsónak a vezérügynökség szigetkamárai és marosujvári denaturáló telepein való átvétele esetére bir érvénynyel. Szígetkamarán azonban a fentebbiekben megállapított árakhoz még a bányahelyekről való szállításért járó díj fejében mm.-ként 18 fillér hozzászámítandó. Az iparsónak az ország egyéb helyein való átvétele esetére az itt megállapított árak a szigetkamarai, illetőleg a marosujvári denaturáló teleptől járó vasúti szállítási díjakkal emelkednek. Harci induló. (Szövegét irta: Suchter István cs. és kir. főhadnagy, zenéjét szerzé és zongorára alkalmazta : ifj. Büchner Antal, az esztergomi Bazilika karnagya. Op. 92. Ára 1 kor. 20 fii.) A háború oly váratlanul szakadt ránk, hogy még mindeddig nem keletkezhetett, illetve nem terjedhetett el országszerte egységes indulója. A mult században az inzurgensek indulója, később a máig is népszerű Klapka, majd a Hunyadiinduló hamarosan népszerűvé lettek és olyannyira jellemzők a korra, hogy alapos korfestés el sem képzelhető nélkülük. Pedig akkor még nem volt sem a magyar zene, sem pedig a népműveltség oly fejlett, mint ma, amidőn egy-egy fülbemászó nóta úgyszólván napok alatt repül szét az ország minden zugába. A mostani háború népies dalköltészete még igen fejletlen, hisz ha csak egy kissé is foglalkozunk vele, láthatjuk, hogy azon dalok, amelyekkel katonáink harcba mennek, nem egyebek, mint régebbi nóták sikerült, vagy kevésbé sikerült variációi. Eredeti dalokat alig hallani. Igy van a „háborús műdal" ügye is. Azon alkalmi színművek, amikkel a fővárosi színházak kísérleteznek, csupa ismert katonadalokat dobnak a piacra. Szép műdalt, indulót még nem tudtak produkálni, hacsak a „Száll, száll a fekete éjben . . ." c. románcot nem tekintjük háborús darabnak. Schlichter István cs. és kir. 26. gyalogezredbeli főhadnagy még a háború első lelkes napjaiban szerzett egy tüzes harci verset, melyet ifj. Büchner Antal főszékesegyházi karnagy, országosan ismert zeneszerző komponált még kétféleképen. Az első kompozíció négyes férfikarra Íródott és — mint lapunk is többször említette, — levelezőlap alakban árusítják. A második zongorára van letéve és egyesíti magában az indulók tüzes dallamosságát a zenei indulatfestés minden művészi • eszközével. Ez a szerzemény jelent most meg Budapesten Bárd Ferenc és testvére kiadásában. Hisszük, hogy hamarosan