Esztergom és Vidéke, 1915

1915-01-10 / 3.szám

tását zarándoktársai megbízásából, Bleszl F'erenc takarékpénztári igaz­gató rendelte és a Magyar Iparmű­vészeti Társulat ellenőrzése mellett Mózer József ötvös-művész tervezte és készítette. (Műterem, Budapest, IV. Ferenc József rakpart 12.) A kehely szinezüstből készült, tűzben van aranyozva és eredeti magyar motívumokban, valódi ékkövekkel és gyönyörű zománcmunkával van dí­szítve. Különösen szép a pohár, me­lyen az aranykalászok, valamint a remek munkájú szőlőlevelek és für­tök találóan jelképezik a kenyeret és bort, mellyel a miséző áldozik. Fel­hívjuk az érdeklődők figyelmét e szép műtárgyra és annak törekvő fiatal mesterére, Mózer József ötvös mű­vészre. Ki lehet tiszt a B. osztályú ak­ból. A mult hóban besorozott B. alosztályú népfölkelők közül azok, akik egyetemet végeztek, a honvé­delmi minisztérium XVIII. ügyosztá­lyától nyert értesülés szerint a be­hívás sorrendjében a tiszti iskolába fognak bevezényeltetni. A tanítás 2—3 hónapig fog tartani és ennek elvégzése után az illetők zászlósi rangban fognak a csapatokhoz be­vonulni. Felmentésért folyamodó nép­fölkelők bevonulása. A győri ke­reskedelmi és iparkamara közhíré teszi, hogy azok a népfölkelők, kik az 1887—1890. években születtek és a most megtartott bemutató szem­lén alkalmasoknak találtattak, de fel­mentésükért akár a kereskedelmi, akár a pénzügyminiszterhez folya­modtak, január 16-án állomáshe­lyeikre bevonulni tartoznak még ab­ban az esetben is, ha addig folya­modásuk nem nyert volna is elinté­zést. Ezek folyamodásuk sorsát állo­máshelyeiken a népfölkelői szolgá­latban tartoznak bevárni. Kivétel alá esnek azok az alkalmazottak, kik a katonai célokra dolgozó o4y vállala­toknál állanak szolgálatban, amelyek a cs. és kir. hadügyminiszter, illetve a m. kir. honvédelmi miniszter által kijelöltettek s ezen miniszterek egyike által külön utasíttattak a felmentési javaslatok előterjesztésére. Ezek az alkalmazottak nem tartoznak január 16-án bevonulni s polgári foglalko­zásukban várhatják be a felterjesz­tett felmentési javaslat elintézését. Ez a kivételes kedvezmény azonban még azokra a katonai célokra dol­dozó vállalatokra sem terjesztetik ki, melyek nem közvetlenül a honvé­delmi vagy a hadügyministertől kap­tak utasítást fölmentési javaslataik előterjesztésére. A harctérről értesiti lapunkat Rencz János dömösi kántortanító, hogy nem ő került orosz fogságba — az elterjedt hírek szerint — ha­nem öccse Gyula, aki Bécsben mű­asztalos. Egyúttal azt is jelenti, hogy ezidőszerint a Stab-trénnél végzi hadiszolgálatát a harctéren. A népmozgalmi statisztikák elmaradnak. Az esztergomi áll. anyakönyvezetői hivatal engedve töb­bek kérésének, a népmozgalmi sta­tisztikák kiadását a lapok számára beszüntette. Az állami anyakönyvek azonban bármikor betekinthetők az anyakönyvi hivatalban, hol az érdek­lődők az esetleges kérdésekre pontos és jóakaratú felvilágosítást nyerhet­nek. A kisiparosok és kiskereske­dők segélyezése. A kormány egy igen elismerésreméltó elhatározásá­ról értesítette a kereskedelmi és ipar­kamarákat, hogy a háború okozta nyomor elhárítására irányuló tevé­kenységet kiterjeszti azokra az ön­nálló iparosokra és kereskedőkre, a kiknek anyagi egzisztenciáját a csa­ládfő hadbavonulása vagy a háborús gazdasági konjunktúrák megzavarták s akik közé sorozza az ipari és ke­reskedelmi üzletekben alkalmazott magántisztviselőket is. Elsősorban ezeknek keresetforrásokat kellene nyitni, megfelelő munkaalkalmakat nyújtani ; ez a leghelyesebb út azon­ban, fájdalom, nem áll minden eset­ben rendelkezésre, elkerülhetlen ma­rad tehát a segélyezés. „Ez a segé­lyezés — mondja a leirat — az itt szóban forgó egyénekre nézve nem öltheti fel a közhatósági vagy tár­sadalmi akció formáját. Ezek a csa­ládok csak kartársaik körében fedd­hetik fel nyomorukat, csak a kar­társaik segítőkezét fogadhatják el ke­serves megalázkodás nélkül." A se­gélyakciót tehát a magánalkalmazot­takra az ő magánegyesületeik útján tervezi a kormány, az önálló iparo­sokra és kereskedőkre nézve pedig egész bizalommal kéri a kamarákat, hogy érdekükben helyi bizottságokat alakítsanak, általában pedig vélemé­nyeiket és javaslataikat mielőbb kö­zöljék. Lopás a belvárosi temetőben. A napokban Grósz-családnak a bel­városi temetőben levő sírboltjáról is­meretlen tettes 2 drb. vázát és egy belső lámpaburkot ellopott. A kegye­letet ily durván megsértő tolvaj ellen a rendőrség nyomozást indított. Itt említjük meg, hogy a sírokról virá­gok elrablása is napirenden van, melyért bár feljelentés nem is érke­zik a rendőrségre, mégis jó lenne megtudni, ki lehet, aki már a holtak emlékezetének sem kegyelmez ? A mult év népmozgalmi sta­tisztikája Esztergomban, A letört 1914. esztendőben az állami anya­könyvvezető hivatal kimutatása sze­rint városunkban születtek 483-an. (tavaly 482.) Házasságot kötött 141 pár. (Mult évben 139.) Meghaltak 448-an, (Mult évben 414.) A kenyér­mezői hadifogolytábor az állami anyakönyvi hivatalnál eddig a be­lügyminiszter utján 180 meghalt ha­difoglyot jelentett be, ezek azonban nincsenek beleszámítva a fentebbi számadatokba. Tűzi lárma. Szerdán délután a IV. Béla király uccából tüzet jelez tek, mely a Schönbeck-féle pékmű­helyben keletkezett. A gyorsan meg­jelent tűzoltóság hamarosan elejét vette minden nagyobb veszedelem­nek. ítéletidő. Az abnormis időjárás kiemelkedő tünete játszódott le Ér­sekkéty határában. F. hó 9-én reg­gel V2 6 óra körül iszonyú villámlás és mennydörgés -közepette erős jég­eső vonult át a határon Garam-felé keletnek. A jégeső mintegy X U óráig tartott s az átvonuló felhőből még messziről is látszott a villámlás. Töröljék a hadbavonultak adó­ját. Kassa város törvényhatósága figyelemreméltó megkeresést intézett az ország törvényhatóságaihoz, ame­lyeket arra kér, pártolják azon ha­tározatát, illetve a kormányhoz inté­zett feliratát, hogy a hadbavonultak adóhátralékait töröltesse. Kétségtelen, hogy a törvényhatóságok valameny­nyien csatlakozni fognak ez akció­hoz. A januári időjárás. Szegény katonáink a háború veszedelmein ki­vül legtöbbet az időjárás viszontag­ságaitól szenvednek s igy a harctéri híreken kivül aggodalommal lessük a meteológiai jóslásokat is : milyen időt hoz rájuk a jövő. A december hónapi jóslás bevált. Az egész hó­napot enyhe és csapadékdús napok dominálták. A meteorológusok most a január hónapi időjárás függönyét is föllebbentették. Ők legalább azt hiszik. A függöny mögül elénk tá­ruló kép szerint január hónap első harmada változatosnak ígérkezik. Lesznek hideg és langyos napok, eső és havazás. A második harmad ál­landó hideget hoz, amely a harma­dik harmadban zordon havas, jeges téli időjárássá fajul. Szóval január normális téli hónapnak ígérkezik s igy sokkal kedvezőbbnek, mint a decemberi langyos, csapadékos idő­járás, amely valóságos melegágya volt a különféle járványos betegsé­geknek s ezenkívül csapataink dol­gát, a menetelést, támadást is job­ban megnehezítette. Hála a hadve­zetőség és a társadalom gondossá­gának, fiaink felkészülten várják a megjósolt szigorúbb téli napokat. Kétszeres holdtölte lesz az idei évben. Az ritkán szokott megtörténni, hogy ugyanabban a hónapban kétszer lássunk telt holdat. Utoljára 1912. májusában volt szerencsénk hozzá. Az idei esztendő azonban kétszer is megajándékoz két hónapban telt hold­dal. Az u. n. szinodikus hónap (holdtöltétől holdtöltéig) 29"53 napig tart. Az idén utolsó telt holdat január elsején üdvözöltük, tehát a követ­kező látványban 29'53 nap múlva, tehát január hó 31-én este 7'53 órakor lesz szerencsénk újra gyö­nyörködni. A legközelebbi holdtölte azután ismét 29*53 nap múlva, va­gyis március elsején, este hét óra ötvenhárom perckor lesz látható. Ugyancsak március 31-én hat óra harminchét perckor ismétlődik ez az esemény. Persze ezt sokan babonás eseménynek fogják tartani. Külföldre címzett leveleket nem szabad leragasztani. A ke­reskedelemügyi miniszter újból fel­hívja a közönség figyelmét arra, hogy a külföldre (Ausztria és Bosz­nia-Hercegovina kivételével) szóló kö­zönséges és ajánlott leveleket a ka­tonai ellenőrzés megejthetése végett nyitva kell postára adni. Új okmánybélyegek. A hivata­los lap legutóbbi száma a pénzügy­miniszternek hirdetményét közli, mely szerint a törvénykezési illetékről szó­ló 1914. évi XLIII. törvénycikk életbeléptetése folytán a felmerülő szükséglet kielégítésére, 1915. évi január hó elsejével 1 korona 25 fillé­res és 1 korona 75 filléres kincstári bélyegek hozatnak forgalomba. Ezen 1 korona 25 filléres és 1 korona 75 filléres vegyesértékü bélyegjegyek az 1914. évi április hó 1-én forgalomba bocsátott 'bélyegjegyekhez teljesen hasonló alaknagyságban és papíron vannak kiállítva. Az 1 korona 25 filléres és 1 korona 75 filléres ve­gyesértékü bélyegjegyeknek alnyomat és bélyegképei a fentidézett körren­deletben ismertetett typografiai uton készül 1 korona 20 filléres, 1 korona 16 filléres, 1 korona 50 filléres, 1 korona 80 filléres, 1 korona 88 fillé­res és 2 korona 50 filléres vegyes­értékü bélyegjegyek alnyomat- és bé­lyegképével vannak nyomva : az 1 korona 25 filléres bélyegeknél az al­nyomat szine őzbarna, a bélyegkép szine narancsvörös ; az 1 korona 75 filléres bélyegeknél az alnyomat szine világospiros, a bélyegkép szine ké­kesíbolya. Égbekiáltó aránytalanság. A Magyar Gazdák Szemléje utolsó fü­zetében igen érdekes tanulmányt olvasunk. Alaposan kideríti ugyanis, hogy a magyar állam 1914—15. évi kiadásaiból mevnyit élvez a város és mennyit a falu. A meglepő ered­mény pedig ez: A tízezer lakosnál kiseb városokban és községekben lakik az ország lakosságának három negyedrésze, tehát 70% ; a népesebb városokban 25% található. A tárcák mérlegében az udvartartás 11*300,000 K-ból csak 10% marad hazánkban. A falu és város részesedésének végső aránya: az előirányzott 2.264,096"830 K-ból 1.597,099*830 koronát élvez a nagyobb városok 5.250,000 lakos­sága ; mig a 667.000,000-ból 10000­nél kisebb helységek és városok majd 3 szor annyi népessége, 15.750,000 lélek részesedik. Ez valóban olyan égbekiáltó aránytalanság, mely a par­lamentben bizonyára élénk vitára fog alkalmat nyújtani. Az iparsó ára. A pénzügymi­niszter a Magyar bank és kereske­delmi r. t. mint a m. kir: sójövedék vezérügynöksége által 3%-nyi szó­dával denaturált iparsóra nézve fen­tartja az 1915. évre is azokat az árakat, amelyek az 1914. évre meg­állapitattak. Ezek szerint a tiszta iparsó ára 100 métermázsán aluli mennyiségben mm.-ként 2"57 K. a tisztátalan iparsóé pedig 2.17 K. Egyszáz métermázsa vagy azonfelüli mennyiségnél az ár mm.-ként: a tiszta iparsónál 2.20 K. a tisztátalan iparsónál 1'80 K. Ez az ár az ipar­sónak a vezérügynökség szigetkamá­rai és marosujvári denaturáló tele­pein való átvétele esetére bir érvény­nyel. Szígetkamarán azonban a fen­tebbiekben megállapított árakhoz még a bányahelyekről való szállításért já­ró díj fejében mm.-ként 18 fillér hozzászámítandó. Az iparsónak az ország egyéb helyein való átvétele esetére az itt megállapított árak a szigetkamarai, illetőleg a marosujvá­ri denaturáló teleptől járó vasúti szál­lítási díjakkal emelkednek. Harci induló. (Szövegét irta: Suchter István cs. és kir. főhadnagy, zenéjét szerzé és zongorára alkal­mazta : ifj. Büchner Antal, az esz­tergomi Bazilika karnagya. Op. 92. Ára 1 kor. 20 fii.) A háború oly váratlanul szakadt ránk, hogy még mindeddig nem keletkezhetett, illetve nem terjedhetett el országszerte egy­séges indulója. A mult században az inzurgensek indulója, később a máig is népszerű Klapka, majd a Hunyadi­induló hamarosan népszerűvé lettek és olyannyira jellemzők a korra, hogy alapos korfestés el sem képzelhető nélkülük. Pedig akkor még nem volt sem a magyar zene, sem pedig a népműveltség oly fejlett, mint ma, amidőn egy-egy fülbemászó nóta úgyszólván napok alatt repül szét az ország minden zugába. A mostani háború népies dalköltészete még igen fejletlen, hisz ha csak egy kissé is foglalkozunk vele, láthatjuk, hogy azon dalok, amelyekkel katonáink harcba mennek, nem egyebek, mint régebbi nóták sikerült, vagy kevésbé sikerült variációi. Eredeti dalokat alig hallani. Igy van a „háborús mű­dal" ügye is. Azon alkalmi színmű­vek, amikkel a fővárosi színházak kísérleteznek, csupa ismert katona­dalokat dobnak a piacra. Szép mű­dalt, indulót még nem tudtak pro­dukálni, hacsak a „Száll, száll a fe­kete éjben . . ." c. románcot nem tekintjük háborús darabnak. Schlich­ter István cs. és kir. 26. gyalogez­redbeli főhadnagy még a háború első lelkes napjaiban szerzett egy tüzes harci verset, melyet ifj. Büchner An­tal főszékesegyházi karnagy, orszá­gosan ismert zeneszerző komponált még kétféleképen. Az első kompo­zíció négyes férfikarra Íródott és — mint lapunk is többször említette, — levelezőlap alakban árusítják. A második zongorára van letéve és egyesíti magában az indulók tüzes dallamosságát a zenei indulatfestés minden művészi • eszközével. Ez a szerzemény jelent most meg Buda­pesten Bárd Ferenc és testvére kia­dásában. Hisszük, hogy hamarosan

Next

/
Thumbnails
Contents