Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 94. szám

1914. november 22.

ESZTERGOM és VIDÉKE.

3

A Dardanellák.

Az utóbbi időben a török-orosz, török-angol konfliktusok alkalmával sok szó esett már a Dardanellákról, de különösen sok szó esik még a közel jövőben, mikor Törökország háborúinak tengeri hadműveletei fognak erre okot és alkalmat szolgáltatni.

A Dardanellák szoros a Márvány és Égéi tengert köti össze. Hetven kilométer hosszú s szélessége hét és másfél kilométer között váltakozik.

Északi részén, a Márvány tenger felőli bejárójánál áll a Gallipoli, melytől északra a Bulair nevű sáncok húzódnak el, melyeknek célja az, hogy az ellenséges csapatok partra- szállítását megakadályozzák. Legkeskenyebb a szoros a Nagara földnyelvnél, s itt épült a Nagara erőd. Az európai odalon áll Kilid ül Bahr (tenger kulcsa), az ázsiai parton a Kale Sultanie hatalmas erőd, modern ágyúkkal. E várak védik a Dar- danellákat legkeskenyebb és így az ellenségre ; legveszedelmesebb helyén. Az Égéi tenger felőli bejáratát két erőd védi. Az ázsiai parton Kuni Kale, az európai parton pedig Szedd ül Bahr.

A Dardanelláktól elnevezett egyezséget 1841-ben kötötte az öt nagyhatalom a portával. Az 1856-iki párisi béke megerősítette. Ez egyezség megállapítja azt, hogy nem török hadihajóknak a szoroson a porta en- gedelme nélkül nem szabad átkelni.

A Dardanella-egyezséget az 1871. londoni egyezség és az 1878-iki berlini béke jóváhagyták. 1891-ben újra felvetődött, mikor is a török hatóságok a katonaszállító orosz hajókat nem egedték a szoroson keresztül. Hosszas alkudozások után abban egyeztek meg, hogy Oroszország önkéntes flottájának hajói, ha kereskedelmi zászlót tűznek ki, szabadon átmehetnek, de ha katonákat, vagy fegyvereket szállítanak, erről jelentést kell tenniök.

Egyiptom.

A birtokokra éhes és a zavarosban halászó Anglia a napokban nyilatkoztatta ki egyoldalúlag Egyiptom annektálását. Anglia okkupálása sem nyert még nemzetközileg megerősítést s Anglia máris bekebelezi Egyiptomot. A gyors és erőszakos foglalásnak visszahatásaképen valószínűleg kénytelen lesz Anglia Egyiptom felett való minden fennhatóságát feladni.

Egyiptom Afrika északkeleti partján fekszik s területe majdnem egy millió négyzet kilométer, melyből azonban kulturterület csupán 28,000 négyzet kilométer.

Egyiptom a török szultán hűbér- állama. A kettő közötti viszonyt az 1873-iki ferman és az 1879-iki berat szabályozzák.

Egyiptom felett elsőbb Franciaország gyakorolt fennhatóságot, melyet azonban lassan az angolok vettek át. 1877-ben államadósságai miatt alávetette magát egy angol és francia bizottságnak s már ekkor az új alkotmányos minisztériumban angol és francia államférfiak is helyet találtak.

1882-ben Alexandriában az alsóbb nép megrohanta az európaiakat és sokakat közülük megölt, hazaikat pedig kirabolta. Ekkor az angol hadsereg a szuezi csatorna felől benyomult Egyiptomba, s háborút üzent az uralkodó pártnak. Az egyiptomi hadsereg döntő vereséget szenvedett s az angolok befolyása e diadal révén egyre növekedett. A khedive meg a kormány teljesen angol pro- tekturátus alá került. A khedive az egyiptomi minisztériumon kívül angol minisztereket is kénytelen tartani s a hadsereg élén is angol tábornok áll.

Ez időtől alig múlt év, melyben a magas porta a khedive nevében nyilatkozatra nem szólította fel az angol kormányt, hogy mikor szándékozik az Egyiptomban elhelyezett csapatokat visszarendelni. Mindezen interpellációk és alkudozások azonban kárba vesztek, mert az angol kormány mindég kitért a határozott válasz elől és rendesen azt szokta felelni, hogy az angol okkupáció Egyiptom megszilárdításának és különösen pénzügyének kézzelfogható- lag előnyére szolgál.

Az alakoskodó, alattomos politikának folytatása most a jelenben Egyiptom annektálasa, mit Anglia a török-angol konfliktus következmé- nyeképen sietett kijelenteni.

A téli háború borzalmai ellen katonáinknak prémre van szükségük. Akinek van nélkülözhető, küldje e címre Hadsegélyző Hivatal Bpest Váci ucca 38. sz. A posta díjtalan szállítja.

A 26. gyalog-ezred sebesültjei és halottal.

A cs. és kir. hadügyminisztérium által kiadott 23. veszteséglajstromából.

Legénység:

Sebesültek: (II. Folyt.)

Laczkó István gyal. c. őrv. 5. sz. (Kissalló), Laczkovics József őrv. 7. sz. (Kalacsna), Lázár Miklós gyal., c. őrv. 5. sz. (Felsőfegyvernek), Le- hóczky József pt. 5. sz. (Kéménd), Lévay Aladár gyal. 9. sz. (Budapest), Libarik Ernő tiz. 11. sz. (Magyar* szőgyén), Lichner József gyal. 11. sz. (Zebegény), Lichter Mihály tiz., c. szkv. 5. sz. (Kapronca), Liffer Károly gyal. 11. sz. (Garamkövesd), Loczner József gyal. 9. sz. (Újbánya), Lőrinc, gyal. 11. sz. (Ipolyhidvég).

Madarász Sándor tiz. 11. sz. (Léva), Mandrak Károly gyal. 11. sz. (G -Kelecsény), Márton Pál pt. 5. sz. (Letkés), Maszlik Mánton gyal. 10. sz,, Matusek Imre őrv. 11. sz. (Ma- gyarsád), Matyejovics Ágoston gyal.

5. sz. (Nagyugrócz), Méri Béla őrv.

11. sz. (Magyarszőgyén), Mészáros János gyal. 7. sz. (Kisbér), Mészáros István szkz. 5. sz. (Esztergom), Mészáros István gyal. 9. sz. (G.-Mikola), Micsovszky József gyal. 11. sz. (Selmecbánya), Mikulecz József pt. 10. sz. (Hull), Mojzsis Vilmos gyal. 11. sz. (Selmecbánya), Molnár János tiz.

11. sz. (Lekér), Moncz József tiz. 5. sz. (Bélád), Monyis István gyal. 9. sz. (Unyad), Moravcsik Janos gy., c. őrv. 12. sz. (Rovna), Müller József őrv. 7. sz. (Magyarfalu), Murin János gyal., c. őrv. 10. sz. (Korpona).

Nagy János pt. 9. sz. (Középpa- lojta), Nagy Lőrinc pt. 5. sz. (Párkány), Neumann János gyal. 5. sz. (Esztergom), Neuschl Antal pt. 5. sz. (Körmöcliget), Novák Pál pt. 5. sz. (Bát).

Oszlanecz István pt. 5. sz. (Felsőhámor), Oszváld András gyal. 10. sz. (Ipolyszakállos).

Palásti Sándor t. szkv. 9. sz. (Námosladány), Pallagi Vilmos gyal.

11. sz. (Bajna), Pesovár Ádám gyal.

16. sz. (Sárisáp), Petrás János tiz. 11. sz. (Nagykereskény), Petrás István gyal. 11. sz. (Nagykereskény), Petrik Pál gy., c. őrv. 12. sz. (Bát), Pis János gyal., c. őrv. 9. sz. (Kis- valkóc), Prvocska Mihály pt. 9. sz. (Szénásfalu), Pukailer Ágost gy., c. őrv. 12. sz. (Istvánháza).

Radovicz Mihály gy. 7. sz. (Kész tőle), Rafai gyal. 10. sz., Raj László tiz. 10. sz (Ipolysalkó), Rakovszky Albin gyal. 10. sz. (Verebély), Reichl János gyal. 11. sz. (Jánosrét), Rich- mann Márton pt. 10. sz. (O-Kör- möcske), Rondik Pál gy. 10. sz.

Saliga István gyal. 7. sz. (Zsar- nóca), Saraveczky József gyal, 12. sz. (Bajka), Shädl Ernő e. ö., c. tiz. 5. sz. (Kislőd), Schmidt Mihály gyal. 2. sz. (Táth), Schnierer Antal gyal. 11. sz. Kunosvágása), Schreyer György tiz. 11. sz. (Salka), Siket Lajos szk. 11. sz. (Hegybanya), Sikora Flórián gyal. 7. sz. (Dömeháza), Silega István gyal. 12. sz. (Sárkányfalva), Sklenka György t. gyal. 9. sz. (Ökör- mécske), Skrabán János gyal. 11. sz. (Lénavár), Stampaier József gyal. 11. sz. (Ebed), Stefanek Pál t. gyal. 9. sz. (Ledény), Szajka Károly gyal. 11. sz. (S.-A.-Ujhely), Szalay Sándor t. gy. 9. sz. (Enying), Szalma Ferenc tiz. 9. sz. (Farnad), Szarka József péti. 7. sz. (Bátorkeszi), Szenczi János szkv. 11. sz. (Léva), Szentes Péter t. szkv. 9. sz. (Kősidgyarmat), Szép István gyal. 11. sz. (Ipolyszalka), Szilva József gyal- 9. sz. (Szebeléb), Szola- rik Mihály orv., c. tiz. 9. sz. (Bakabánya), Sztricha János, pótt. 7. sz. (Dacsókeszi).

Takács Lajos pt. 7. sz. (Kisújfalu), Tátus Ferenc szkv. 11. sz. (Esztergom), Torna Viktor tiz., c. szkv. 11. sz. (G.-Sz.-Benedek), Tóth András gyal., c. őrv. 10. sz. (Németszőgyén), Tóth Ferenc gyal. 12. sz. (Ipolyság), Treger Jenő t. gyal. 9. sz. (Eszter- gpm), Tychlarik János gyal. 12. sz. (Érsekkéty).

Urbán András őrv., c. tiz , 10. sz. (Ipolypásztó), Urbancsik József gyal. 7. sz. (Ipolykeszi).

Valkovics József gyal., c. őrv. 7. sz. Valuska Mihály gyal. 7. sz. (Ga- ramszentkereszt), Varga Pál t. gyal. 9. sz. (Alsódacsolány), Varga István tiz., c. szkv. 5. sz. (Kisóvár), Viklós Pál gyal. 7. sz (Szebeléb), Vodnák János gy. 10. sz. (Felsőhámor), Volk- szamer Ferenc, orv., c. tiz. (Esztergom), Vrcza János gy. 9. sz. (Darázsi).

Zalay István gy. 10. sz. (Ipolypásztó), Zibulka János gyal. 7. sz. (Bakabánya), Zsitva Miklós gyal. 11. sz. (Bajka), Zuckermandl Lajos gy. 11. (Párkány).

Meghaltak:

Barai Géza gyal. 11. sz. (Nagy- saro).

Chovanecz Gyula gyal. 12. sz. (Poduzsánka), Csorba Dezső gyal., c. őrv. 9. sz. (Újbánya).

Draganya Tamás gyal. 5. sz. (Hecse).

Gaulider Pál szkv. 7. sz. (Szob),

Izak Emil, őrv. 5. sz. (Geletnek).

Markovics József 12. sz. (Mária- nosztra), Mayer István szkv. III. gépf. o. (Esztergom), Mészáros János tiz., c. szk. 12. sz. (Ujbars).

Polák István gyal. 10. sz. (Karva).

Rebó Lukács pt. 5. sz. (Nemes- csény).

Zámbó István őrv. 5. sz. (Duna- mocs).

Szivart, cigarettát, dohányt, újságot, könyvet a sebesülteknek !

TOLLHEGGYEL

Hadikölcsönt jegyzek!

Addig olvastam a hadíkölcsön jegyzésére buzdító lelkes felhívásokat, mígnem megmozdult bennem is a hazafiúi hév és elhatároztam, hogy én is jegyzek hadikölcsönt.

A hét folyamán elmentem a „Huta- szentléleki takarékbank, mint szövetkezet“ palotájának hivatalos helyiségébe és bejelentettem, hogy a bankban őrzött és protekciós kamattal kamatozó betétemet, 200,000 koronát, hadíkölcsön jegyzésére fordítom teljes egészében.

A banktisztviselő lelkes magyarságot és hazafiúi meleget sugárzó képemről azonnal kitalálta szándékomat és fanyar mosollyal utasított balfelé, ahol hadikölcsönt intéző kollegája már egy csomó ügyfelet várakoztatott az óriási hőségben mindaddig, míg a kis zónából, kenyérből és egy üveg sörből álló tízórait el nem fogyasztotta.

Végre megkönnyebbülve vettük észre, hogy megtörüli száját. A legszélén ülő nagykendős anyóka felállott és illően bejelentette, hogy 100 koronát kitevő betétjét hadíkölcsön kötvényre óhajtja beváltani.

— Jöjjön el 4 nap múlva, — hangzott a jóakaratú biztatás a hosz- szas várakozásban kimerült anyóka felé. Ilyen összegeket csak akkor intézünk el.

Az anyóka sóhajtva felállott és következett utána Göndör István telkesgazda, aki 2000 koronával óhajtott hozzájárulni az állam gondjainak megkönnyítéséhez.

— 600 korona is elég lenne, mondották neki olyan hangon, melyből kétségtelen jótanácsot lehetett kiérezni.

István gazda bólintott.

— Hát ha elég, hát legyék. Azt hittem, kérem, hogy többre van szüksége a hazának.

Rájegyezték könyvére a 600-at, azután a pénztár elé küldötték, hogy foglaljon helyet.

Ragacs csizmadia csak 800 koronát jegyezhet, mert — úgymond, — az ország és a hon felsegítendő álla- potja részéről áldozatosabb cselek- vényt nem nélkülözhetvén, ennyit tehet a hadsegély szent céljait elérendő oltárra.

A szép beszédnek 500 korona jegyzés és egy barátságos kézszorítás vetett végett.

így ment még több ízben, míg végre rám is került a sor. Eszter-