Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 94. szám

1914. november 22. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 A Dardanellák. Az utóbbi időben a török-orosz, török-angol konfliktusok alkalmával sok szó esett már a Dardanellákról, de különösen sok szó esik még a közel jövőben, mikor Törökország háborúinak tengeri hadműveletei fog­nak erre okot és alkalmat szolgál­tatni. A Dardanellák szoros a Márvány és Égéi tengert köti össze. Hetven kilométer hosszú s szélessége hét és másfél kilométer között váltakozik. Északi részén, a Márvány tenger felőli bejárójánál áll a Gallipoli, mely­től északra a Bulair nevű sáncok húzódnak el, melyeknek célja az, hogy az ellenséges csapatok partra- szállítását megakadályozzák. Leg­keskenyebb a szoros a Nagara föld­nyelvnél, s itt épült a Nagara erőd. Az európai odalon áll Kilid ül Bahr (tenger kulcsa), az ázsiai parton a Kale Sultanie hatalmas erőd, mo­dern ágyúkkal. E várak védik a Dar- danellákat legkeskenyebb és így az ellenségre ; legveszedelmesebb he­lyén. Az Égéi tenger felőli bejáratát két erőd védi. Az ázsiai parton Kuni Kale, az európai parton pedig Szedd ül Bahr. A Dardanelláktól elnevezett egyez­séget 1841-ben kötötte az öt nagy­hatalom a portával. Az 1856-iki pá­risi béke megerősítette. Ez egyezség megállapítja azt, hogy nem török ha­dihajóknak a szoroson a porta en- gedelme nélkül nem szabad átkelni. A Dardanella-egyezséget az 1871. londoni egyezség és az 1878-iki ber­lini béke jóváhagyták. 1891-ben újra felvetődött, mikor is a török hatósá­gok a katonaszállító orosz hajókat nem egedték a szoroson keresztül. Hosszas alkudozások után abban egyeztek meg, hogy Oroszország ön­kéntes flottájának hajói, ha kereske­delmi zászlót tűznek ki, szabadon át­mehetnek, de ha katonákat, vagy fegyvereket szállítanak, erről jelen­tést kell tenniök. Egyiptom. A birtokokra éhes és a zavaros­ban halászó Anglia a napokban nyi­latkoztatta ki egyoldalúlag Egyiptom annektálását. Anglia okkupálása sem nyert még nemzetközileg megerősí­tést s Anglia máris bekebelezi Egyip­tomot. A gyors és erőszakos fogla­lásnak visszahatásaképen valószínű­leg kénytelen lesz Anglia Egyiptom felett való minden fennhatóságát fel­adni. Egyiptom Afrika északkeleti part­ján fekszik s területe majdnem egy millió négyzet kilométer, melyből azonban kulturterület csupán 28,000 négyzet kilométer. Egyiptom a török szultán hűbér- állama. A kettő közötti viszonyt az 1873-iki ferman és az 1879-iki be­rat szabályozzák. Egyiptom felett elsőbb Francia­ország gyakorolt fennhatóságot, me­lyet azonban lassan az angolok vet­tek át. 1877-ben államadósságai miatt alávetette magát egy angol és fran­cia bizottságnak s már ekkor az új alkotmányos minisztériumban angol és francia államférfiak is helyet ta­láltak. 1882-ben Alexandriában az al­sóbb nép megrohanta az európaiakat és sokakat közülük megölt, hazaikat pedig kirabolta. Ekkor az angol had­sereg a szuezi csatorna felől benyo­mult Egyiptomba, s háborút üzent az uralkodó pártnak. Az egyiptomi hadsereg döntő vereséget szenvedett s az angolok befolyása e diadal ré­vén egyre növekedett. A khedive meg a kormány teljesen angol pro- tekturátus alá került. A khedive az egyiptomi minisztériumon kívül an­gol minisztereket is kénytelen tartani s a hadsereg élén is angol tábornok áll. Ez időtől alig múlt év, melyben a magas porta a khedive nevében nyilatkozatra nem szólította fel az angol kormányt, hogy mikor szán­dékozik az Egyiptomban elhelyezett csapatokat visszarendelni. Mindezen interpellációk és alkudozások azon­ban kárba vesztek, mert az angol kormány mindég kitért a határozott válasz elől és rendesen azt szokta felelni, hogy az angol okkupáció Egyiptom megszilárdításának és kü­lönösen pénzügyének kézzelfogható- lag előnyére szolgál. Az alakoskodó, alattomos politi­kának folytatása most a jelenben Egyiptom annektálasa, mit Anglia a török-angol konfliktus következmé- nyeképen sietett kijelenteni. A téli háború borzalmai ellen katonáinknak prémre van szükségük. Akinek van nélkülözhető, küldje e címre Hadsegélyző Hivatal Bpest Váci ucca 38. sz. A posta díjtalan szállítja. A 26. gyalog-ezred sebesültjei és halottal. A cs. és kir. hadügyminisztérium által ki­adott 23. veszteséglajstromából. Legénység: Sebesültek: (II. Folyt.) Laczkó István gyal. c. őrv. 5. sz. (Kissalló), Laczkovics József őrv. 7. sz. (Kalacsna), Lázár Miklós gyal., c. őrv. 5. sz. (Felsőfegyvernek), Le- hóczky József pt. 5. sz. (Kéménd), Lévay Aladár gyal. 9. sz. (Budapest), Libarik Ernő tiz. 11. sz. (Magyar* szőgyén), Lichner József gyal. 11. sz. (Zebegény), Lichter Mihály tiz., c. szkv. 5. sz. (Kapronca), Liffer Ká­roly gyal. 11. sz. (Garamkövesd), Loczner József gyal. 9. sz. (Újbánya), Lőrinc, gyal. 11. sz. (Ipolyhidvég). Madarász Sándor tiz. 11. sz. (Léva), Mandrak Károly gyal. 11. sz. (G -Kelecsény), Márton Pál pt. 5. sz. (Letkés), Maszlik Mánton gyal. 10. sz,, Matusek Imre őrv. 11. sz. (Ma- gyarsád), Matyejovics Ágoston gyal. 5. sz. (Nagyugrócz), Méri Béla őrv. 11. sz. (Magyarszőgyén), Mészáros János gyal. 7. sz. (Kisbér), Mészáros István szkz. 5. sz. (Esztergom), Mé­száros István gyal. 9. sz. (G.-Mikola), Micsovszky József gyal. 11. sz. (Sel­mecbánya), Mikulecz József pt. 10. sz. (Hull), Mojzsis Vilmos gyal. 11. sz. (Selmecbánya), Molnár János tiz. 11. sz. (Lekér), Moncz József tiz. 5. sz. (Bélád), Monyis István gyal. 9. sz. (Unyad), Moravcsik Janos gy., c. őrv. 12. sz. (Rovna), Müller Jó­zsef őrv. 7. sz. (Magyarfalu), Murin János gyal., c. őrv. 10. sz. (Korpona). Nagy János pt. 9. sz. (Középpa- lojta), Nagy Lőrinc pt. 5. sz. (Pár­kány), Neumann János gyal. 5. sz. (Esztergom), Neuschl Antal pt. 5. sz. (Körmöcliget), Novák Pál pt. 5. sz. (Bát). Oszlanecz István pt. 5. sz. (Felső­hámor), Oszváld András gyal. 10. sz. (Ipolyszakállos). Palásti Sándor t. szkv. 9. sz. (Námosladány), Pallagi Vilmos gyal. 11. sz. (Bajna), Pesovár Ádám gyal. 16. sz. (Sárisáp), Petrás János tiz. 11. sz. (Nagykereskény), Petrás Ist­ván gyal. 11. sz. (Nagykereskény), Petrik Pál gy., c. őrv. 12. sz. (Bát), Pis János gyal., c. őrv. 9. sz. (Kis- valkóc), Prvocska Mihály pt. 9. sz. (Szénásfalu), Pukailer Ágost gy., c. őrv. 12. sz. (Istvánháza). Radovicz Mihály gy. 7. sz. (Kész tőle), Rafai gyal. 10. sz., Raj László tiz. 10. sz (Ipolysalkó), Rakovszky Albin gyal. 10. sz. (Verebély), Reichl János gyal. 11. sz. (Jánosrét), Rich- mann Márton pt. 10. sz. (O-Kör- möcske), Rondik Pál gy. 10. sz. Saliga István gyal. 7. sz. (Zsar- nóca), Saraveczky József gyal, 12. sz. (Bajka), Shädl Ernő e. ö., c. tiz. 5. sz. (Kislőd), Schmidt Mihály gyal. 2. sz. (Táth), Schnierer Antal gyal. 11. sz. Kunosvágása), Schreyer György tiz. 11. sz. (Salka), Siket Lajos szk. 11. sz. (Hegybanya), Sikora Flórián gyal. 7. sz. (Dömeháza), Silega Ist­ván gyal. 12. sz. (Sárkányfalva), Sklenka György t. gyal. 9. sz. (Ökör- mécske), Skrabán János gyal. 11. sz. (Lénavár), Stampaier József gyal. 11. sz. (Ebed), Stefanek Pál t. gyal. 9. sz. (Ledény), Szajka Károly gyal. 11. sz. (S.-A.-Ujhely), Szalay Sándor t. gy. 9. sz. (Enying), Szalma Ferenc tiz. 9. sz. (Farnad), Szarka József péti. 7. sz. (Bátorkeszi), Szenczi János szkv. 11. sz. (Léva), Szentes Péter t. szkv. 9. sz. (Kősidgyarmat), Szép István gyal. 11. sz. (Ipolyszalka), Szilva József gyal- 9. sz. (Szebeléb), Szola- rik Mihály orv., c. tiz. 9. sz. (Baka­bánya), Sztricha János, pótt. 7. sz. (Dacsókeszi). Takács Lajos pt. 7. sz. (Kisújfalu), Tátus Ferenc szkv. 11. sz. (Eszter­gom), Torna Viktor tiz., c. szkv. 11. sz. (G.-Sz.-Benedek), Tóth András gyal., c. őrv. 10. sz. (Németszőgyén), Tóth Ferenc gyal. 12. sz. (Ipolyság), Treger Jenő t. gyal. 9. sz. (Eszter- gpm), Tychlarik János gyal. 12. sz. (Érsekkéty). Urbán András őrv., c. tiz , 10. sz. (Ipolypásztó), Urbancsik József gyal. 7. sz. (Ipolykeszi). Valkovics József gyal., c. őrv. 7. sz. Valuska Mihály gyal. 7. sz. (Ga- ramszentkereszt), Varga Pál t. gyal. 9. sz. (Alsódacsolány), Varga István tiz., c. szkv. 5. sz. (Kisóvár), Viklós Pál gyal. 7. sz (Szebeléb), Vodnák János gy. 10. sz. (Felsőhámor), Volk- szamer Ferenc, orv., c. tiz. (Eszter­gom), Vrcza János gy. 9. sz. (Da­rázsi). Zalay István gy. 10. sz. (Ipoly­pásztó), Zibulka János gyal. 7. sz. (Bakabánya), Zsitva Miklós gyal. 11. sz. (Bajka), Zuckermandl Lajos gy. 11. (Párkány). Meghaltak: Barai Géza gyal. 11. sz. (Nagy- saro). Chovanecz Gyula gyal. 12. sz. (Poduzsánka), Csorba Dezső gyal., c. őrv. 9. sz. (Újbánya). Draganya Tamás gyal. 5. sz. (Hecse). Gaulider Pál szkv. 7. sz. (Szob), Izak Emil, őrv. 5. sz. (Geletnek). Markovics József 12. sz. (Mária- nosztra), Mayer István szkv. III. gépf. o. (Esztergom), Mészáros János tiz., c. szk. 12. sz. (Ujbars). Polák István gyal. 10. sz. (Karva). Rebó Lukács pt. 5. sz. (Nemes- csény). Zámbó István őrv. 5. sz. (Duna- mocs). Szivart, cigarettát, dohányt, újságot, könyvet a sebesül­teknek ! TOLLHEGGYEL Hadikölcsönt jegyzek! Addig olvastam a hadíkölcsön jegyzésére buzdító lelkes felhíváso­kat, mígnem megmozdult bennem is a hazafiúi hév és elhatároztam, hogy én is jegyzek hadikölcsönt. A hét folyamán elmentem a „Huta- szentléleki takarékbank, mint szövet­kezet“ palotájának hivatalos helyi­ségébe és bejelentettem, hogy a bank­ban őrzött és protekciós kamattal kamatozó betétemet, 200,000 koronát, hadíkölcsön jegyzésére fordítom tel­jes egészében. A banktisztviselő lelkes magyar­ságot és hazafiúi meleget sugárzó képemről azonnal kitalálta szándéko­mat és fanyar mosollyal utasított balfelé, ahol hadikölcsönt intéző kol­legája már egy csomó ügyfelet vára­koztatott az óriási hőségben mind­addig, míg a kis zónából, kenyérből és egy üveg sörből álló tízórait el nem fogyasztotta. Végre megkönnyebbülve vettük észre, hogy megtörüli száját. A leg­szélén ülő nagykendős anyóka fel­állott és illően bejelentette, hogy 100 koronát kitevő betétjét hadíkölcsön kötvényre óhajtja beváltani. — Jöjjön el 4 nap múlva, — hangzott a jóakaratú biztatás a hosz- szas várakozásban kimerült anyóka felé. Ilyen összegeket csak akkor intézünk el. Az anyóka sóhajtva felállott és következett utána Göndör István tel­kesgazda, aki 2000 koronával óhaj­tott hozzájárulni az állam gondjai­nak megkönnyítéséhez. — 600 korona is elég lenne, mondották neki olyan hangon, mely­ből kétségtelen jótanácsot lehetett kiérezni. István gazda bólintott. — Hát ha elég, hát legyék. Azt hittem, kérem, hogy többre van szük­sége a hazának. Rájegyezték könyvére a 600-at, azután a pénztár elé küldötték, hogy foglaljon helyet. Ragacs csizmadia csak 800 ko­ronát jegyezhet, mert — úgymond, — az ország és a hon felsegítendő álla- potja részéről áldozatosabb cselek- vényt nem nélkülözhetvén, ennyit tehet a hadsegély szent céljait elérendő oltárra. A szép beszédnek 500 korona jegyzés és egy barátságos kézszorí­tás vetett végett. így ment még több ízben, míg végre rám is került a sor. Eszter-

Next

/
Thumbnails
Contents