Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 86. szám
6 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1914. október 25. pontjait az oroszok kiűzése után, a németek által elfoglalt Antwerpent, hadseregünk világhírűvé vált motoros ütegeit, a fevidéki menekültek tanyá- zását Budapesten stb. Szépirodalmi olvasmányok : Lakatos László és Galsworthy regényei, egy érdekes cikk, kiváló szakértő tollából, a nyugati harctér helyzetéről. Egyéb közlemények : az elhunyt és új román király képei s a rendes heti rovatok stb. stb. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyed-évre öt kor., a világkrónikával együtt hat korona. Megrendelhető „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egye- tem-ucca 4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér. Elsőrendű rózsaburgonya zsákokban házhoz szállítva m.-mázsánkint 9 K 50 fillér. Szívességből közvetíti Virág és Szántó cég Esztergom. A gyors szállítás miatt az előjegyzéseket mielőbb kéri a cég. Esztergomi piaci árak Október 24.-én K. f-től K. f-ig Búza — — — — — 38-— 39'— Rozs — — — — — 31'— 3L50 Árpa — — — — — 22' — 23'— Zab — — — — — 22'— 22-40 Bab---------------— 44' — 48' — Tengeri — — — — 17'— 18' — Burgonya zsák. — _ 4-— 5' — Burgonya mm. — — 6' — 7' — I. rendű széna mm 7'— 8-40 Sarjú — — — — 5'50 6' — Lucerna idei — — — 5'— 5-60 Zabos lendek — — 5'— 6' — Szalma mm. — — _ 4-— —•— Lúd (darabja) — — 6'— 8-— Tyuk (páronként) — 2'50 3-— Csibe (páronként) — 1'50 2‘— Tojás 1 drb.— — — 12 Marhahús 1 klg. — T60 1-68 Borjúhús 1 klgr. — T80 2 — Sertéshús 1 klgr. — L68 —• — Szalonna zsírnak — 176 —.— Egyes járatú ló megvételre kerestetik. Gim a kiadóhivatalban. Magyar diákok Olaszországban. Művészettörténeti útirajzok. 25 Irta : Dr. Kőrösy László. A nyívános üdülőhely apró kavicsain egész nagy leányok is elgye- rekeskednek maguk között, élénk cse- tepátéval mulatnak az egész aprók és jókedvvel dúdolják aj katonazenekar olasz melódiáit a sétálók. A melódiák hazájában mindenki dalol. Még a rendes társalgás is csupa melódia. A padok teli vannak mindenféle nyelven beszélő idegenekkel. Itt angolul számolnak, ott franciául szellemes- kednek, tovább németül magyaráz- gatnak, másutt oroszul enyelegnek. Elvétve még egyéb szláv szót is ellehet lesni, csak magyar hangot nem hallani sehol. A magyar nem igen jár július derekán Rómába. Elég melege van neki odahaza is aratás után, szüret előtt. Színesek a monte Pinción a különféle festői papi viseletek. Itt egy egész raj biborszinü ruhába öltözött növendék pap, ott hófehér reverendában járó csoportok; emitt finom mosolyú fekete jezsuiták, amott fakó gesztenye színű ruhában, födetlen fővel járó kolduló barátok. Majd egy egész intézet fiú jelenik meg fekete blúzban, fekete sapkával. Azután festői-egyenruhás katonák óriási fekete bajusszal. A folyton váltakozó kaleidoszkóppal nem győzünk betelni. Az alkony azonban egyre homályosabb fátyolt vet az örök városra s a monte Pincio nagy közönsége is oszlani kezd. Legelősször tűnnek el a különféle növendékpapok és szerzetesek, a tanuló ifjúság csoportjaival. A katonazene is utolsó indulót fújja impozáns trombita unisonoban. Még csak a kioszkokból nem mozdul a közönség és a remek panorámával jutalmazó terrasz erkély lesz mindig népesebb. Nem messze a nagyszerű kilátótól látható egy kis kút. Vezeték-vize körülbelül két centiméternyi átmérőjű csőből buzog ki, de olyan erővel, hogy szinte képtelenség egy-két másodpercnél tovább befogni. Akiknek poharkájuk nincsen, azok vékony sugarat akarnak s befogják a cső száját. Minden percben ismétlődik a mulatságos jelenet, hanem azért még nagyon sokan rámennek a sugárra, mely eleinte majd egy méternyi vékony Ívben szökdös, de I hirtelen elüti a szomjuzó ujját és úgy elárasztja zuhanyával, hogy valóságos fürdőnek is beválik. A nők sikoltanak, a férfiak kacagnak és a gyerekek sírnak ilyenkor, hanem azért nem esik nagyobb baj és a sétáló közönség mulató mosolya az első gyógyszer az elázott árvízkárosultakra. A Piazza del Popolo mindinkább feketébb lesz a fogatoktól. Az előkelő társaságok lassú hajtással kocsiznak végig a via del Corson, mely Róma úri útja, habár sok helyütt keskenyebb a Váci-utcánál és sehol- sem olyan széles, mint az Andrássy- út. Egymásután csupa ragyogó üzlet fényes kirakattal és mindenütt olyan keskeny járóval, hogy szinte művészet ügyesen kitérni rajta. A Corsó egész hossza másfélezer méter és olyan egyenes, mint a Tiber színe s az esti órákban csakúgy hemzseg a gyalogosok és foga- tosok élénk tömegeitől. Az üzletek közül legfényesebbek az ékszerészek boltjai, csakhogy nem nagyok. A kereskedések apparátusai is szerény és ha öten-hatan vannak az üzletben, akkor már a jövevények felét lekell ültetni. Igen fényesek a kámeák, gyönyörűek a római mozaikok, a korallok s a különféle emléktárgyak üzletei is, melyek egyúttal meglehetősen forgalmasak is. Mikor Goethe még postakocsin a Piazza del Popolo kapuján keresztül Rómába érkezett, első dolga volt a Corso elején lakást fogadni. Még most is mutogatják azt a házat, hol a nagy német turista lakott, akinek római útja korszakot jelentett a német irodalomtörténetben. A németek természetesen einem engedik a régibb épület megtekintését. A Corson egyébként igen sok egészen modern palota van. Olyan, a milyet Párizs, Bécs, Budapest, sőt Belgrád is eleget fölmutat a legújabb korból. Ezek a paloták gombamóbra nőnek ki a földből, vékony dongás alkotmányok, mintha csak épen huszonöt esztendőre lennének érvényesek. A stíljök elcsépelt renaissance, több fazekas, mint képfaragó díszítéssel és mindenesetre inkább a háziurak haszonlesésével, mint a művészet ihletével keletkeztek. Csupa tartalmatlan cifraság, semmi gondolkodás, eredetiség, önállóság. Mintha az eredeti nagy építő művészek kora lejárt volna s üzletre számitó vállalkozók lépnének a nagyok nyomdokába. A megrendelők jelszava úgy látszik csak az előkelőség külsőségeinek majmo- lása, de nem valami eredetinek, példányszerűnek teremtése, amit századok múlva is megbámulna a világ. Szedett-vedett motívumokból tákol- ják az ilyen modern palotákat, melyek seholsem szánalmasabbak, mint épen Rómában, ahol sohasem építettek középületeket gyáriasan s a hol több mint kétezer esztendős építési emlékek vannak. Egyetlen egy stil sem enged nagyobb eszmeszabadságot és eredetiséget, mint a renaissance, mely elvégre is Itáliában született. Egyetlen egy stílben sem érvényesül kitünőbben a művész egyénisége, mint épen a renaissanceban, mely Róma legcsodálatosabb épületeit teremtette. De az uj idők anyagias szelleme, a spekuláció a művészetben már Rómában is othonos és azóta egymásután keletkeznek a leg- üresebb paloták, a legszellemtelenebb épületek. A Cloaca maxima, Róma nagy csatornája még a királyság elején épült és most is szolgál és bámulatos szilárdságával szolgálni fog még akkor is, mikor a Corso mai modern palotái már régóta nem lesznek. Egyetlen egy művészet sem követeli meg szigorúbban a tartósságot és a szolidságot, mint az építés művészete, mert hivatása monumentális művek alkotása. De hagyjuk a Rómában annyira rikító modern épitésművészeti léhaságokat és folytassuk utunkat a fényes Corson. Az áradat nőttön nő s az élet pezsgése mindig élénkebb, verőfényes nappal alig látni Rómában egyebet lefüggönyözött ablakoknál és üzleteknél, este azonban föl- lélekzik az egész város és kiözönlik a Corsóra, ahol bizonyosan találkozik mindenki a maga ismerősével, aki még nem menekült hűvösebb vidékre, sőt véletlenül a kikocsikázó királyi családdal. Nagyszabású, budapestivel versenyző kávéház alig van a Corsón. Egy-két egészen uj hűsítő telepet azonban mégis látni, ahol minden egyebet isznak, csak kávét keveset. A feketekávé épen olyan népszerűtlen Rómában, mint Párizsban a fehér, mely különben bécsi hagyományként a mi nélkülözhetetlen reggelink szokott lenni. Este kilenc óra után ritkulni kezd a Corso. A fogatok már sebesen hajthatnak, az omnibuszoknak és a villamosoknak kevesebb akadályversenyük van és a jókedvű római társaságok a bulevardról jól szellőztetett szalonjaikba vonulnak. Hirdetés jutányosán felvétetik a kiadóhivatalban. Kitüntetve 1885-ben. SYe) LAISZKY JÁNOS »S Magyarország Bíboros Herczegprimásának udv. szállítója. Vidékről érkező megrendelés ás LÉWm IBI „Esztergom és Vidéke“ politikai és társ. lap kiadóhivatala. * a kívánt időre lesz elkészítve Ajánlja a mai igényeknek megfelelően villamerőre berendezett könyvnyomdáját, köníjvkötészetét, ESZTERGOM, SIMOR JÁNOS UTCA 18-20. S TELEFONSZÁM 21. Alapittatott 1881-benGYc) 1034/914. Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János utca 18—ao. szám,
