Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 79. szám

4 ÉSZT li^GOM és VIDÉKE. 1914. október 1. ga : 20 K. Természetbeni ajándékok: Mélt. Bogisich Mihály v. püspök úr ajándéka: 10 üveg finom kiskeszii fehér bor és 10 üveg finom vörös holládi bor. — Vanke Imre primási intézőtől: 25 kg. bab és 380 kg. burgonya hat zsákkal. — Özv. Pathy Istvánná ajándéka : 1 doboz tea sü­temény 5 kg., 2 csomag finom tea 4 kg., 3 és fél liter finom rum. — Ersekpusztai primási cselédség gyűj­tése : 9 zsák burgonya és fel zsák bab Vimmer Kálmán intéző úr szi­ves közvetítésével. — Mélt. Bogisich Mihály püspök úr ajándéka : 3 db. finom ing, 1 db. trikó, 4 pár haris­nya. Népfölkelő bemutató szemle Esztergomban. A város polgár­mestere értesíti az 1892., 1893. és 1894. években született népfölkelő- ket, hogy a bemutató szemle felsőbb rendelkezés folytán nem Léván, — mint eredetileg volt tervezve, — ha­nem f. hó 6-án reggel 8 órakor Esz­tergomban, a városházán fog meg­tartatni. A városi alkalmazottak nyug­díjügye. Nemrégiben a város kép­viselőtestülete elhatározta, hogy hi­vatalnokainak nyugdijhozzájárulását a városi nyugdijszabályzat vonatkozó pontjainak megváltoztatásával meg­könnyíti olyképen, hogy azok fizetés­emelkedés esetén a külömbözetnek ne 50, hanem csak 25°/o át fizessék be a nyugdíjalapba. A belügyminisz­ter most értesítette a várost, hogy a határozat jóváhagyásahoznem járul hozzá és a képviselőtestületet uj ha­tározathozatalra utasítja. Polgárőrség Esztergomban. Vasárnap már 117 tagja volt az Esz­tergomban szervezett polgárőrségnek. Ma este 6 órakor ismét értekezlet lesz a városházán, melyen a szervezkedés előmunkálatait befejezik úgy, hogy a polgárőrség már a hét folyamán ak­cióba lép. A kolera elfojtása és elszigete­lése folyik és újabb megbetegedések­ről hir nem érkezett. A tokod-ebsző- nyi kolóniákba a napokban 8 irgal­mas nővér ment ki Esztergomból a betegek ápolására. Önfeláldozó elha­tározásuk mindenkinek őszinte rokon- szenvével és dicséretével találkozik. Esztergomban eddig csak Holop Já­nos fuvaroskocsis szenved a vesze­delmes betegségben, melyet a barakk­ba való téglakihordás közben szer­zett. Mind Holop, mind pedig azok, akik vele érintkeztek, szigorú elkü­lönítés és megfigyelés alatt állanak. Beírások az esztergomi ke­reskedő tanonciskolába október hó 2. és 3-ik napján d. u. 3—V25 óra között fognak megtörténni a keres­kedő tanonciskola helyiségében. A hadbavonultak köszöneté. A héten a következő tartalmú tá­bori postai levelező-lap érkezett szer­kesztőségünkbe : „Nyilvánosan mon­dunk hálás köszönetét a helybeli ví­zivárosi főt. apácanővéreknek s azon nemesszívű oltáregyesületi hölgyek­nek, akik a hadbavonuló harmadik Marsch-Batalion katonáinak feleke­zeti különbség nélkül hósapkát, has­védőt, kapcát és érmelegítőket ado­mányoztak. A nemesszívű hölgyek ezen áldozatkészségét Isten bőséges áldása kisérje ! Tegyenek a többiek is igy ! Teljes tisztelettel társaim ne­vében K. M. Er. R.“ Meg nem érdemelt bizalom. Diamant Béla mészárosmester felje­lentést tett a rendőrségen Madarász János nevű alkalmazottja ellen, mert az a rábízott és általa szállított élel­micikkekből több ezer korona értéküt elsikkasztott és apránkint eladogatott. Madarászt a rendőrség előzetes letar­tóztatásba helyezte. Kútba ugrott. Csömör Márton 58 éves kisujfalusi lakos a múlt hét folyamán, f. hó 23.-án este 7 órakor Dobai János községi biró kútjába ugrott, honnét halva húzták ki. Csö­mör iszákos ember volt és e tettét is ily állapotban követte el. Áldozzunk a hősöknek. Az a magasztosan nagy hazafias lelkese­dés, amellyel az egész társadalom versenyre siet a háborúban küzdők segítésére, napról-napra új eszmeket szül. Napról-napra új zsilipjei nyílnak meg az adakozásoknak s a megértő közönség száz és száz módját találja annak miként adhat valami újabb se­gélyt a hadakozóknak. Gróf Collo- redo Mels Józsefné a napokban egy nagyszerű jótékonysági eszme meg­valósításához kérte a magjrar és oszt­rák társadalom ádozatkészségét. Az­zal a kéréssel fordult a társadalom­hoz,hogy az idei Halottak napján a sírok fényes kivilágítása és költséges feldíszítése helyett a kegyelet adóját váltsuk meg a Vörös Kereszt egylet javára. Szenteljük a Halottak napjá­nak minden adományát a halottakra való kegyeletes emlékezéssel az élő hősök javára. Sebesültjeink megér­demlik, méltán elvárhatják ezt, köte­lességünk ez velük szemben, akik teljesítették kötelességüket, hisz se­beiket mindnyájunkért, a hazáért kap­ták s minden seb a hősiesség, a bá­torság, a haza iránti szeretet pe­csétje. Labdarúgó mérkőzés. Az ETK mostanában is több Ízben tartott labdarúgó mérkőzéseket, melyek­nek tiszta jövedelmét a Vörös Ke­reszt helyi fiókja javára szánta. Kár, hogy a mostani hűvös idők és az érdeklődésnek inkább a harctéri mér­kőzések felé való terelődése a veze­tőség szép, áldozatkész tervét anya­gilag nem igen teszi eredményessé es igy a meccset látogató közönség Al­léi eiből jótékonyságra szánható fö­lösleg kevés marad. Vasárnap a Kő­bányai Testedzők Körével mérkőzött meg az E. T. K. csapata. Az ered­mény 3 : 0 volt a mieink javára. Akik a hadifoglyokkal üzletet csinálnak. Az Esztergomba kiren­delt csendőri őrjárat a hét folyamán 18 igegen alakot tartóztatott le, akik a barakktáborban őrzött hadifoglyok között kenyeret, pálinkát, teát, cuk­rot, cigarettát árulgattak. Amennyi­ben kolerajárványra való tekintettel a foglyokkal való érintkezés szigo­rúan eltiltatott, a letartóztatott egyé­neket közegészségügyi kihágás címén vonják felelősségre, majd az összes iratok a pénzügyi biztossághoz is át­tétetnek, ahol pedig jövedéki kihá­gás címén indul meg az eljárás ellenük. Tolvaj fiatalkorúak. Két bün­tetett életű esztergomi suhancot fo­gott el az újpesti rendőrség, akik Esztergomból lopott gyümölccsel, kü­lönösen szőlővel jól megrakott va­donatúj csónakon még a múlt hó 19-én mondtak búcsút Esztergom­nak. Természetesen a csónak sem tisztességes úton jutott tulajdonukba. A szőlőlopások legnagyobb részét is most az ő számlájukra Írja a rend­őrség, ahová szüntelen jönnek pa­naszok ily ügyben. Múlt hó 16-án pl. özv. Vancsóné szőlőjéből három métermázsára való szőlő tűnt el s valószínű, hogy ennek is a két jó­madár volt a tettese, akik ellen a rendőrség szigorú eljárást indított. Vihar a Dunán. A cs. és kir. szab. Dunagőzhajózási r.-társaság „Budapest“ nevű személyszállítóját, mely a Budapest-wieni forgalmat közvetíti, hétfőn éjjel wieni útjában, Helemba tájékán nagy vihar érte. A nagy hullámok a hajót eltérítették rendes útjáról, úgy hogy az csak­nem nekiment egy dunai malomnak. Hogy az összeütközés meg ne tör­ténhessék, a kapitány neki irányí­totta a hajót a partnak. A hajó nekifúródva a homokos talajnak, fél­oldalra dőlt, mi az utasok között természetesen nagy ijedelmet oko­zott. A legénység hasztalan iparko- kodott a hajót minden eszközzel hátraitatni, ez nem sikerült egész reggelig, amidőn a reggel 6 óra táj­ban arra járó „Gizella“ hajó végre kötelekkel húzta vissza „Budapest“-et a Dunába. A hajó Esztergomba csak reggel fél 8 órakor érkezett meg s innét már nyugodtan folytatta útját Wien felé. Állatjárvány. Még az állatok között is járvány dühöng Eszter­gomban. A szarvasmarhák között a ragadós száj- és körömfájás ütött ki, melynek izolálására a hatóság meg­tette a szükséges intézkedéseket. A malom áldozata. Szentes Pé­ter kőhidgyarmati gazda garami mal­mában vasárnap virradóra rémes bal­eset történt. Bagó István, ki bátyjá­nak Bagó Sándor molnárnak, a ma­lomtulajdonos alkalmazottjának se­gédkezett, éppen a kereket igazította, midőn a nagy fogaskerék elkapta balkezét és a szerencsétlen fiút há­romszor is megforgatta a levegőben, s mindannyiszor odacsapkodta őt a gépezethez. A fiúnak a karja könyö­kénél elszakadt, azonkívül mindkét lába és kezefeje rémesen összeron- csolódott. Mikor bátyja észrevette a szerencséilenséget, megállította a mal­mot, de ekkor már a fiú eszmélet­len állapotban feküdt. A szegény gyermeket kocsin szállították a „Ko­los“ kórházba, hol azonnal műtétet végeztek rajta. Állapota életveszélyes. Leesett a kocsiról. Tingyela József dorogi lakos vasárnap este Budapestről vasat szállított a dorogi bányának. A tinnyei országúton is­meretlen módon leesett a kocsiról, mely keresztül ment rajta. A súlyos teher belső sérüléseket ejtett Tingye- lán, melynek következtében hétfőn este meghalt a „Kolos“ kórházban. Ponyva karikatúrák. Több üz leinek kirakatában a háborús világra vonatkozó rajzok vannak kifüggesztve. Ezek a rajzok szégyenére válnak a jóizlésnek, a magyar gavallérságnak, a magyar műveltségnek. A ponyva- irodalom kipusztitására összefogott a kormány, a hatóság, az irodalom. Ezeknek a vaskos, durva karikatú ráknak a kiirtására a rendőrség volna hivatva. A magyar iró, a magyar rajzoló, a magyar kiadó ellenségével szemben se legyen olyan ízléstelen, olyan durván élcelő, mint ezek a ké­pek. Tanulhatnánk német szövet­ségesünktől egy kis snajdigságot, ga­vallériát. A francia ipari termékek el­len. Az a minden kritikán aluli ma­gatartás, melyet a franciák kedves orosz szövetségesük kedvéért a véd­telen magyarok, osztrákok és néme­tek irányában tanúsítottak, immár mind a három nemzetben megterem­tette a visszatorlás gondolatát. Ma­gyarországon, de főképpen Budapes­ten minden ellen irtó háborút indí­tottak, ami francia. A különféle fran­cia elnevezésű mulatók hamarossan megváltoztatták a fővárosban nevei­ket, a francia pezsgő, a francia olaj, a francia konzerv, de végül a höl­gyek jóvoltából a francia divat is elvesztette azt a varázsát, amellyel eddig lenyűgözve tartotta a lelkeket. Egy dolgot azonban szinte mindnyá­jan elfelejtettek bojkott alá venni s ez — a francia cognac. Cognac vá­rosának nevét nem lehet hamarosan kitörülni a finomabb papramorgókat kedvelő emberek emlékezetéből, ho­lott talán ez lenne a legkönnyebb dolog. A borból párolt italt a techni­ka vívmányai következteben ma már Magyarországon és különösen Fiú­méban sokkal jobb minőségben ké­szítik, mint akár a legelső francia gyárakban. Az „Adriatica“ Cognac Médicinal néven forgalomba hozott tiszta borpárlata különösen ajánlható gyógycélokra is. Az „Adriatica“ bor­párlata minden jobb csemegeáru és italmérő üzletben kapható. Az „Ad riatica“ fiumei gyógykonyakja azon­felül, hogy jobb a francia gyártmá­nyúknál, tetemesen olcsóbb is. Ta­lán eddig az is volt a legnagyobb hibája, hogy olcsóbb volt a franciá­nál. Végre megtört a varázs és a magyarok csak magyar cognacot fog­nak fogyasztani. „Imádkozzunk a hadbavonul- takért!“ cim alatt most hagyta el a sajtót egy úgy külső kiállításban, mint tartalmában nemesen egyszerű imád- ságos könyvecske, több kiváló egy­házi iró tollából. A könyvecske csupa olyan aktuális imádságot tartalmaz, amilyenek egyetlen imakönyvben sem találhatók. Különösen kiemeljük belőle a kassai püspök és herceg Eszterházy nádor gyönyörű imáját, azonkívül a jegyesek, szülők, gyermekek, öz­vegyek stb. könyörgéseit a hadbavo- nultakért. A szép, lendületes magyar­sággal írott könyvecske tiszta jöve­delmét a Vörös Kereszt Egyletnek és a Kath. Karitásznak áldozza a kiadó : „Elet“ irodalmi részv. társ. Az imakönyv ára 20 fillér s megrendel­hető minden könyvkereskedőnel, vagy a kiadónál „Elet“ irodalmi és nyomda r. t. Budapest, I, Fehérvári-ut 15/c. 4054/1914. tkvi sz. Árverési hirdetményi kivonat. Fazekas Ignác és neje Morvái Teréznek — özv. Fazekas Istvánné szül. Becse Ilona elleni vagyonkö­zösség megszüntetése iránti rendes perében a telekkönyvi hatóság az árverést akként, hogy a bejegyzett terhek az árverés után is a birtokon maradjanak, a komáromi kir. tör­vényszék területén levő Ebed köz­ségben fekvő s az ebedi 404. sz. betétben A I. 1—3. sorsz. 91, 92. és 93. hrsz. 175. házsz. beltelki ház, udvar és kertekre 894 kor. kikiál­tási árban elrendelte. Az árverest 1914. évi október hó 31. napján délután 3 órakor Ebed község házánál fogják meg- tanani. Az árverés alá kerülő ingatlanokat a kikiáltási ár kétharmadánál ala­csonyabb áron nem adható el. Az árverelni szándékozók köte­lesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 %-át készpénzben vagy az 1881 : LX. t.-c. 42. §-ában meghatározott, árfo­lyammal számított óvadékképes érték­papirosban a kiküldöttnél letenni, hogy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismer­vényt a kiküldöttnek átadni és az árverési leltételeket aláírni (1881 : LX. t.-c1 147., 150, 170. §§.; 1908: LX. t.-c. 21. §.). Aki az ingatlanért a kikiáltási ár­nál magasabb Ígéretet tett, ha töb­bet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalé­káig kiegészíteni. (1908: XLI. 25. §.) Párkány, 1914. szept. hó 17-én. Cserhalmi sk. kir. jbiró. A kiadmány hiteléül: Tamás Sándor. kit. telekkönyvvezető. 1034/914. Nyomatott Laiszky János könyvnyomdájában Esztergom, Simor János utca 18—ao. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents