Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 62. szám
4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1914. augusztus 2. A szerb hadsereg jelenlegi hadilétszámáról hiteles információ nem szerezhető. Szerbia erőditései, a pirot—zaje- csár—nisi részeket kivéve, teljesen alsóbbrendűek. Belgrad tulajdonképen egy semlegesített katonai raktár, egy vár, tulajdonképeni erődítések nélkül, melynek legfontosabb részeit 1718. és 1739. között császári csapatok készítették. Szemendria vára 1432- ből származik, de várművei romokban hevernek. Kladovo katonai értéke egyenlő a semmivel, mindössze megerősített katonai szertárnak tekinthető. Negotint az utóbbi időben harc- szerűen megerősítették. Zajecsár egy elsáncolt tábor új földsáncokkal Knyazsevác harcszerűleg van megerősítve, Pirot is, amelynek különben több régi várművét új sáncok egészítik ki. Pozsarevác mint országúti csomópont fontos, erőditései jelentéktelenek. Nis elsáncolt vár régi citadellával és régi tábori művekkel. Béla-Palánka félig romokban heverő vár, új erőditései pedig még befejezetlenek. TOLLHEGGYEL Becsülettan. A „jó humor“-ban olvassuk: Az egyetemen nemsokára új tanszéket fognak rendszeresíteni. A becsülettan rendes tanárát ki fogják nevezni. Az első órán beszélni fog a tanár: „Uraim a becsületről ezután új törvény lesz, tehát az egyetemen tanítani kell, hogy mi a becsület?“ — Tudja-e ön például kajlafülű úr ott a sarokban, hogy mi a becsület ? Tudja a fene — feleli ő — most már magam sem vagyok vele tisztában. — No lássa, hát erre való a becsülettan. A becsülettanból ezután pedig vizsgázni kell azoknak, akik nincsenek vele tisztában. Kivéve, aki három évi gyakorlatot ki tud mutatni Vácott, esetleg Ilován. Mert ott megtanítják az embereket gyakorlatilag, hogy mi a becsület. A közéletben ez a fogalom úgy elkopott, mint az ős Mammuth fogalma. A becsülettan mellett melléktárgyak lesznek, amelyekből csak col- loquálni kell: A betöréstan — előadja dr. Papakosta. A kasszafúrás. Heti két órában, gyakorlatokkal. Előadja: dr. Sipista. Sikkasztás és hamis mérlegkészítés. Heti egy óra. Előadja : dr. Buchhalter. Aki ezen tárgyakból nem vizsgázott, az egyszersmind nem lehet a közélet embere, az nem szerepelhet, mert az úgy sem tud megélni Magyarországon, tehát élhetetlen. Az indexek összehasonlításánál pedig majd ilyforma diskurzus fejlődik ki? — Mi van neked kasszafurásból ? — Jeles. — Becsülettanból ? — Jeles. — Betöréstanból ? Jeles. — Erkölcstanból ? —- Elégtelen. — No akkor te nemsokára magántanári képesítést fogsz nyerni. A középiskolákban, mint halljuk, csak két év múlva lesz kötelező tantárgy a : Hazugságtan és a letagadástan. Ezt a két tárgyat, mint halljuk, a hittan helyett akarják bevezetni, ami többé nem lesz köteles tantárgy. Ezután mindenki azt hiszi el, amit — és annak hisz, akinek akar. Ez lesz aztán csak jó világ, már mint — akinek. Moratórium. A magyar kir. minisztérium a háború esetére szóló kivétes intézkedéséről alkotott 1912. évi 63. törvénycikk 16 paragrafusában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendeli: 1. §• Váltón csekken, kereskedelmi utalványon, kereskedelmi ügyleten, vagy bármely más magánjogi ügyleten alapuló olyan kötelezettségek teljesítésére, amelyek 1914. évi agusz- tus hónap első napja előtt keletkeztek és már lejártak, vagy 1914 évi augusztus hónap 14-ik napjáig bezárólag járnak le, tizennégy napi hal- lasztás engedélyeztetik oly módon, hogy e halasztás idejét a lejárattól és ha a kötelezettség már 1914. évi augusztus hónap első napja előtt járt le 1914. évi augusztus 1. napjától kell számítani. E halasztás ideje alatt első bekezdés alá eső váltót, csekket és kereskedelmi utalványt bemutatni és azokra nézve óvást felvétetni nem lehet. Az ennek ellenére történt bemutatás és óvásfelvétel hatálytalan. Olyan kötelezettségek tekintetében amelyek után kikötés alapján vagy törvénynél fogva kamat jár, kamatot a halasztás idejére is lehet számítani. . 2. §. Az első paragrafusban meghatározott idő az ott említett követelések tekintetében sem az elévülés idejében sem a jogok érvényesítésére megszabott más határidőbe nem számítható be. Az első paragrafusban meghatározott idő eltelte után tovább folyó elévülés tizennégy napnál rö- videbb idő alatt nen fejeződik be. 3. §. A jelen rendeletben engedélyezett halasztás nem terjed ki: 1. A betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél betéti könyvre vagy folyószámlára elhelyezett betétekre kétszáz (200) korona erejéig; 2. lakás, egyéb helyiség vagy ingó dolog bérletéből eredő követelésekre, kivéve, ha a kötelezett fél katonai szolgálatot teljesít, vagy a katonai szolgálatot teljesítő egyénekkel egy tekintet alá esik; 3. szolgálati szerződésekből eredő követelésekre, ideértve a mezőgazda- sági vagy ipari munkaviszonyból eredő követeléseket is; 4. tartási, ellátási és életjáradéki követelésekre; 5. állami és államilag biztosított adósságok kamataira, tőketörlesztési részleteire és járadékaira ; 6. azokra a követelésekre, amelyeket a minisztérium külön rendelettel jelöl meg. 4. §. Az igazságügyminiszter Horvát- Szlavon országokban a törvénykezés tekintetében a bánt fölhatalmazza, hogy az e rendelet végrehajtására szükséges részletes szabályokat rendelettel állapítsa meg és ezt a rendeletét a szükséghez képest kiegészítse és módosítsa. E rendelet hatálya, amennyiben a magyar szent korona országainak egész területén hatályos törvényben szabályozott jogviszonyokra vonatkozik, Horvát-Szlavon országokra is kiterjed. Ez a rendelet 1914. évi augusztus hónap 1. napján lép életbe. Kelt Budapesten, 1914. julius hónap 31-én. Tisza István gróf s. k. magyar királyi miniszterelnök. A moratórium elrendelésének szüksége önként folyik az általános mozgósítás elrendeléséből. Célja a kormány ez intézkedésének az, hogy a pillanatnyi izgalmaknak az ország egész közgazdasági szerkezetére való káros visszahatását megelőzze és a lehető leghatályosabb biztosítékokat teremtse meg arra nézve, hogy a bonyodalmak lezajlása után hazánk közgazdasagi viszonyai a lehető legrövidebb idő alatt ismét a rendes mederbe terelődjenek. A moratórium elrendelését elsősorban az a tapasztalás okolja meg, hogy az arra hivatott és a dologhoz értő tényezők sokszoros komoly intelmei ellenere is a közönség az egész monarchiában az utóbbi időkben nagy mértékben mondta föl és vette ki a pénzintézeteknél levő készpénzbetéteit és ezzel érzékeny károkat okozott az ország egész gazdasági szervezetének. Mert a betétek visszavonása egyfelől megvonta és, ha meg nem akadályoztatnék, ezentúl még nagyobb mértékben vonná meg a közgazdasági szervezet funkciójához szükséges életnedveket s ezenfelül a visszavont betétek nemcsak az illető intézetek erejét gyöngítik, de elvonatván egészen a közforgalomból, ezen a réven az ország egyetemes gazdasági érdekei is kárt szenvednek. A kormány intézkedésének rendeltetése tehát főleg az, hogy a pénzintézetek megrohanását megakadályozza. Kiemelendőnek tartjuk a közönség megnyugtatása végett, hogy a rendelet korlátozó intézkedéseit a hazai pénzintézetek nem fogják betű szerint értelmezni és megvalósítani. Hazafiui belátástól vezérelve, minden erejükkel rajta lesznek az intézetek, hogy a körülmények helyes mérlegelésével a lehetőség szerint a korlátozáson túlmenő visszafizetéseket is végezzenek. Arra is külön figyelmeztetünk, hogy amennyiben a gyakorlati életnek csakhamar mutatkozó tapasztalásai a moratórium alul való kivételek elégtelenséget mutatnák ki, a rendelet lehetőséget nyújt arra, hogy a szükséghez és a lehetőséghez képest további kivételek is megállapittassanak. Hasonló intézkedések egyidejűleg Ausztriában és Horvátországban is életbe fognak lépni. Személyi hír. Dr Lépőid Antal hercegprimási titkár Lourdesból, hol az eucharisztikus kongresszus alkalmával a bíboros hercegprímást képviselte, csütörtökön visszaérkezett. A hercegprímás adománya. Dr. Csernoch János bíboros herceg- prímás a bevonult póttartalékosok hátrahagyott családjainak felsegité- sére 10.000 koronát, a Vörös Kereszt Egyesületnek ugyancsak 10.000 koronát adományozott. Főkáptalan és a háború. Az esztergomi főkáptalan elhatározta, hogy azon főkáptalani tisztre, annak özvegyeire és árváira, aki a hadi szolgálatban életét veszti, vagy szolgálatképtelenné válik, úgyszintén, aki a hadi szolgálatban szerzett betegség folytán hal el, vagy válik szolgálatképtelenné, ha nincs is 10 évi szol- gálatata, a nyugdijszabályzatnak a 10 évet szolgált tisztekre vonatkozó rendelkezései irányadók. A trónörökös és neje Budapesten. A fővárosból értesültünk, hogy Károly Ferenc főherceg, trónörökös és neje, Zita főhercegnő, ma délután két óra harmincöt perckor a keleti pályaudvaron Budapestre érkeznek. Istentiszteletek a háború tartama alatt. Dr. Csernoch János bíboros hercegprímás főpásztori körlevelet bocsájtott ki a háború idejére szóló istentiszteletek rendjéről, melyben felhívja a papságot, hogy mától kezdve a háború tartama alatt minden vasárnap [és ..ünnepen énekes szentmisét tartson az Oltáriszentség kitételével és a miséző papok minden nap vegyék fel a szentmisébe a háborúról szóló imát. A tanítóképző uj épületének helye. Dr. Csernoch János bibornok- hercegprimás az internátussal egybekötött uj és modern tanítóképző intézet épületét a Primáskert területén óhajtja létesíteni s ez okból átiratot intézett a városhoz, melyben a Duna- viz magasságviszonyainak pontos meghatározását kéri. Halálozás. Özvegy Panziery Fe- rencné szül. Lieb Raphaela úrnő folyó évi julius hó 27-én reggeli 3 órakor Pozsonyban elhunyt. Temetése múlt hó 29-en délután 5 órakor volt a pozsonyi sz. András temetőben. Halálát Esztergomban is kiterjedt rokonság gyászolja. A Polgári Egyesület a hadba vonulók családjaiért. Az Esztergomi Polgári Egyesület, melynek tagjai mindenkor emelkedett lélekkel állottak oda, ahol a jótékonyságnak kellett áldozni, a hét folyamán elhatározta, hogy a háborúba vonult hadkötelesek és népfelkelők itthonmaradt családtagjainak segélyezésére nagyobb összeget szavaz meg, azonkívül az egyesület helységében levő játékok jövedelmét is erre a hazafias és emberbaráti célra fordítja. A követésre érdemes nemes tett önmagát dicséri. Éjjeli szolgálat. A rendőrkapitányságon és a vármegyei főszolgabírói hivatalokban, — tekintettel a rendkívüli állapotokra, — rendszeres éjjeli szolgálatot is szerveztek, úgy, hogy az ügykereső felek a napnak bármely órájában felkereshetik az említett hivatalokat. A munkaszünet felfüggesztése. A kereskedelmi miniszter az augusztus 2.-ára és 9.-éré eső vasárnapokra, valamint az azt követő hétfő reggelre a munka szünetet felfüggesztette az egész ország területén. E napokban tehát az összes üzletek nyitva lesznek, valamint az ipari üzem is folytatható e napokon. Zongora-hangoló Esztergomban. Wolek József — bécsi cégtől — tudomására adja a t. c. közönségnek, hogy zongorát hangol, javít, vesz, elad és cserél. Cime megtudható a „Fürdő “ -szállodában. A színház már egész héten kongott az ürességtől. Szerdán este Dr. Patek színigazgató már nem is tartotta meg a hirdetett előadást és elhatározta, hogy a háborús időkre való tekintettel társulatát is feloszlatja annál is inkább, mivel társulatának több tagja bevonult s az esztergomi szezonra alapossan rá fizetett. Az Orsz. Szinészegyesület vezetősége azonban — azon okadatolással, hogy
