Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 62. szám

1914. augusztus 2. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 lábainál jajgatókra, a tőle se­gélyt igénylőkre. Most értem át igazán ama közmondás nagy igazságát: „ Kétszeresen ad az, aki gyorsan ad!“ Itt egy foglalkozás abba­maradt. Az amúgy is szegény­sorsú fiatal asszony nem tud mihez kezdeni két csöppnyi gyerekkel. Midőn hallja a taná­csot, hogy azokat menházba kell adni, ha más segítség nin­csen, ő pedig addig menjen szolgálni; anyai szive megtörik és sírva, zokogva könyörög, hogy ne válasszák el őt leg­alább gyermekeitől, ha már fér­jétől elszakították! Amott egy szegény, beteges özvegyasszony jár koldulni a szomszédokhoz, mert fiának el kellett őt hagynia. Férje pár hó­napja hogy meghalt és most nincs, aki eltartsa. Legszomorúbb, ahol kicsiny gyermekek sírása vegyül az esténkint felhangzó lelkes tün­tetések ünnepi zajába! Szivek, nyíljatok meg! A hatóság talán tesz vala­mit, de az édeskevés lesz a szükségletekhez képest! Jótékonyságukról hires fő­papok, hófehér, illatos ruhában járó nemeslelkű urhölgyek, ma­gasállásban élő hivatalnokok, jó­módú iparosmesterek és keres­kedők nyissátok meg sziveteket — és erszényeiteket! Annak a rendőrtisztviselő­nek, újságírónak, városi alkal­mazottnak, — kik e nyomorú­ságot közvetlen-közeiből látják, — egy két összeszedett koro­nája enyhíti tán pillanatnyi szük­ségét egynek-egynek, de ez édes­kevés ahhoz képest, amennyi könnyet le kell törülni, amennyi éhes szájacskát ki kell elégíteni a háborús idők eme még csak kezdődő napjaiban. A város polgármesteri hiva­tala csak kötelességét teljesiti, midőn az érkező adományokat átveszi és kiosztja az arra iga­zán rászorulóknak. És ti, — akik semmit sem adhattok, kiknek csak éppen annyitok van, amennyi maga­toknak is ép hogy elég ebben a drága világban, — ti imád­kozzatok az egek Urához, hogy ez a háború mielőbb véget ér­jen, el ne fajuljon és hogy mi­nél több jó szív megértse az e cikkben foglaltakat! Riporter. Esztergom és a háború. (Lelkesedés városszerte. — A had­sereg ünneplése. — Alaptalan rémhirek. — A háború és a pénz­intézetek. — Az élelmiszerek ára.) Arról az általános és nagyarányú hazafias lelkesedésről, amelyet a há­borús hírek az első napokban váro­sunk lakosságánál keltettek, Riporte­rünk már a múlt számban beszámolt. Ez a nagy lelkesedés nem lohadt le máig sem, jóllehet a háború bi­zonyos kisebb kellemetlen következ­ményei már most érezhetővé válnak, s a háborús bonyodalmak miatt több apró kényelemről máris kénytelenek vagyunk lemondani. Esztergom uccái és terei, külö­nösen a Széchenyi-tér az egész nap folyamán, de különösen az esti órák­ban telve vannak járókelőkkel, akik természetesen mindannyian a háború eredményeit és esélyeit tárgyalják. A bandaszóval gyakorlatozásra induló, vagy arról hazaérkező katonaságot mindenfelé nagy ovációban részesítik. Soha nem volt a hadsereg oly nép­szerű, mint ezekben az izgalmas na­pokban I Reggel 9 óra után a Széchenyi- téren várja a közönség a reggeli fő­városi lapokat, amelyeket megérke­zésük után pár perccel teljesen szét­kapkodnak a trafikokból. Délután 4 óra tájban meg valóságos népvándor­lás indul meg a vasútállomás felé, hogy hamarább tudomást szerezzen Az Est szenzációs híreiről. A vacsora utáni időkben, a ká­véházak asztalait ülikörül a pub­likum, hangosan olvassák az esti lapok legfrissebb híreit, miköz­ben a cigány szakadatlanul huzza a Rákóczi-, Hunyadi-, KlapkaJenő herceg- és Radetzky-indulókat, a Him­nuszt, a Szózatot, a Kossuth-nótát. * A közönség érdeklődését és hi­székenységét egyes lelkiismeretlen emberek arra használják fel, hogy Hiób hírek terjesztésével rémitgessék a lakosságot. Remélhető, hogy a publikum egy-két ilyen hir után meg­győződik az efajta értesülések meg­bízhatatlanságáról, nem ül fel többé nekik, s a rémhirek terjesztői elnye­rik méltó jutalmukat: nevetségessé válnak. * Pénzintézeteinknél a háborús hírek nem okoztak semmi különösebb zavart. Betéteiket inkább csak az alsóbb néposztályokhoz tar­tozók veszik ki, ezek sem annyira bizalmatlanságból, mint inkább szük­ségből. A nagyobb betéteket egyál­talában nem mondják fel. Különös elismeréssel kell megemlítenünk, hogy Palkovics László, a párkányi járás főszolgabirája a községi elöljáróságok útján külön is felhívta járása népé­nek figyelmét arra, hogy reá nézve sokkal előnyösebb, ha pénzét a ható­sági ellenőrzés alatt álló és kamatot fizető pénzintézeteknél helyezi el, mintha otthon a ládafiában kanta­tozatlanul őrzi. Kívánatosnak tar­tanok, hogy Esztergom város és az esztergomi járás vezetősége, de meg az egyes községek elöljárói és lelké­szei is felhívnák erre, saját érdeké­ben a lakosság figyelmét. A takarékpénztárban inkább csak a falusi, német és tót- nemzetiségű betevők mondták fel kisebb betétjeiket, amelyeket haladék­talanul folyósítottak is számukra. A forgalom különben alig nagyobb a rendesnél s ez a körülmény is mu­tatja, hogy a közönség mily nagy bizalommal viseltetik a vármegye legrégibb és legnagyobb pénzintéze­tével szemben. A Takarékpénztár az 1000 koronánál kisebb betéteket azonnal folyósítja, a nagyobbakat az egyébként is szokásos felmondási idő leteltével. A Kereskedelmi és Iparbanknál hasonló információkat kaptunk. Itt is csak a kisebb betevők vették ki pén­züket, amelyet 1000 koronáig az Ipar­bank is felmondás nélkül azonnal utalványoz. A Hitelbank forgalma a vezetőség nyilatkozata szerint teljesen normális, s az utóbbi napokban kivett betétek összege alig haladja meg az 1500 K-t. A póstatakarékpénztár igazgatósága a következő nyilatkoza­tot teszi közzé : „A magyar királyi postatakarék­pénztár az 1885. évi IX. törvénycikk 1. §-a értelmében állami jótállás alatt áll, vagyis a felmondott betétek aka­dálytalan kifizetéséért az állam sza­vatol. A közönség részéről tehát semmiféle nyugtalankodásra nincsen ok, mert a felmondásokat az intézet akadály nélkül fizeti. Sőt felhívjuk betevőink figyelmét arra a körül­ményre, hogy a kis betevők betéteik elhelyezésére és megőrzésére sehol biztosabb helyet nem találnak, mint a magyar állam jótállása és őrizete alatt álló intézetünkben, ahol szük­ség esetén tőkéik azonnal rendelke­zésükre állanak.“ A háborús bonyodalmak tehát pénzintézeteinket nem érintik érzé­kenyebben, ami egyrészt az ő szilárd­ságukról és megbízhatóságukról, más­részt a közönség higgadtságáról és belátásáról tesz tanúbizonyságot. * A mostani viszonyokat egyes lel­ketlen élelmiszerárusok arra használják fel, hogy a megélhe­téshez feltétlenül szükséges élelmi­cikkek árát erőszakosan felsrófolják. Különösen a liszt ára emelkedett az utóbbi napokban rohamosan; arra is hallottunk panaszt a lakosság köréből, hogy egyes ke­reskedők lisztkészletüket egyáltalában nem bocsájtják most eladásra, hogy később még nagyobb árakat csikar­hassanak majd ki értők. A közön­ség, melynél ez a lelketlen eljárás nagy visszatetszést kelt, meg fogja találni a módját annak, hogy az ilyen kufárokon a nyugodtabb idők bekö­vetkezése után esetleg bojkottal is bosszút álljon. A rendőrség ebben az ügyben egyelőre nem intézkedik, annál is inkább, mert remélhető, hogy a kor­mány rövid időn belül a legszüksé­gesebb élelmiszerek árát szabályozni és hatóságilag ellenőriztetni fogja.- go. Szerbia hadiereje és erődítményei. Amidőn az egész Monarchia figyelme a Szerbia ellen folytatott harcokra irányul, jó szolgálatot vé­lünk teljesíteni, ha olvasóinkat a szerb hadsereg létszámával s az erődítmé­nyekkel, amelyek előhaladó hős ka­tonáinknak esetleg majd útját állhat­ják, megismertetjük. * Az 1912. és 1913-iki balkáni háborúig a szerb hadsereg 5 had­osztályra volt osztva. Az 1912. évi török háború és az 1913. évi bolgár hadjárat után az új hódított terüle­teket öt újabb hadosztályba osztot­ták, úgy hogy Szerbiának ezidősze- rint tiz hadosztálya van. Szerbia régi területén tizenöt ezredkerületi parancs­nokság van, az új országrészekben húsz, összesen tehát harmincöt. A hadsereg szervezése a buka­resti béke óta folyik és még nem végződött be. A hadsereg 1913. őszén a következő csapattestekből állt : 20 gyalogezred 3—3 zászlóaljjal és zászlóaljanként 4 századdal és egy-egy géppuska-osztállyal. A gya­logság 1899. évi mintájú 7 mm.-es Mauser-puskával van fölszerelve. 7 tábori tüzérezred 9—9 üteggel. Mindegyik üteg 4 Schneider-féle 1907. évi mintájú, 70 mm. kaliberű gyors­tüzelő ágyúból áll. 1 hegyi tüzérezred 9 üteggel ame­lyek mindegyikének 4 gyorstüzelő ágyúja van. 1 tarack-tüzérezred 6 üteggel, to­vábbá 1 mozsár-üteggel, amelynek 4 ágyúja van. A tarackok 1897-es min­tájú Schneider-Canet-félék és 120 miliméteresek, a mozsarak pedig 150 milliméteresek. 2 üteg lovastüzérség Schneider- -féle gyorstüzelővel. 1 vártüzérezred (2 zászlóaljjal és zászlóaljanként 4 századdal). 1 ostromtüzérpark 1 századdal. 1 lovas-hadosztály, amelynek 4 ezrede van 4—4 osztállyal. 2 mérnökkari zászlóalj; az egyik 5, a másik 3 századra oszlik. Fél hidászzászlóalj 2 századdal. 5 vonatszázad. 10 egészségügyi különítmény. 5 betegápoló század. Összegezve a békelétszámon levő hadsereg erejét van 2394 tiszt, 2334 altiszt, 2489 tizedes, 31.121 közlegény, 11.124 ló, 304 ágyú és 96 gép­puska. Az 1912. évi mozgósítás alkal­mával a teljes hadilétszám igy ala­kult : Rendes hadsereg öt hadosztál­lyal, 131.175 ember. A hadosztályi beosztáson kívül levők száma 20.764. Rendkívüli tartalék 16.592. Összesen 168.501. Ehhez hozzájárul még a népfölkelés és pedig az I-ső korosz­tályból 99.451 a másodikból 56.678. A teljes hadilétszám tehát 1912- ben 324.630 emberből állott. *

Next

/
Thumbnails
Contents