Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 43. szám

6 ÉSZT ERGOM és VIDÉKE. 1914. május 28. A csévi kettős barlang uj neve. Az országos hírre vergődött csévi „Chlapetz“-barlang neve rop­pant idegenül hangzott az azt felke­reső tudós archeológusoknak. Miután megállapították, hogy az eddig egy néven nevezett, de tulajdonképen két külön barlang őskori emlékekben gazdag lelőhely, s igy mihamarabb széles körben válik ismertté, elhatá­rozták, hogy a barlangoknak uj ne­vet adnak. így lett a Chlapetz-bar- lang egyikéből „Legény“-, a mási­kából „Leány-barlang“ s a barlang­ról szóló újabb tudományos munkák már igy is emlegetik. Mint értesü­lünk, a Nemzeti Múzeumban őrzött Legény és Leány-barlangi leletek közül több darabot az esztergomi történelmi muzeum részére fognak átengedni s igy az értékes leletek egy része mégis csak a megyében marad. Kávé és az egészségügy. A würzbergi egyetem egyik tudós tanára újabb vizsgálat tárgyává tette a kér­dést, hogy tulajdonképpen mi az, ami a kávéban károsan vagy hasz­nosan hat a szervezetre ? Több, mint száz emberrel kísérletezett és arra az eredményre jutott, hogy a kávé hatása teljesen individuális, azaz: némely embernek hasznos, másoknak azon­ban káros. De a tudós tanár általá­nosságban megnyugtatja az emberi­séget, mert szerinte az egészséges emberekre a kávé nincsen semmi­féle gyomor gyengítő vagy ide^rontó hatással, valamint a tea sem, amely voltakép hasonió szerves vegyületből áll mint, a kávé. Ügyforgalom a megyén. 1913. évi október hó 1-től folyó évi április 30- ig beérkezett a vármegyéhez 10555 darab akta, ezek közül elintéztetett 10530, májusra maradt 25 darab. Két év királysértésért. Múlt évi október 7-én rendőrkapitánysá­gunk két napi elzárásra ítélte tiltott koldulás miat Sztankovics József asztaloslegényt. Mikor az Ítélet kihir­detése után a kapitányságról a ren­dőrségi fogházba kisérték, az uccán kifakadt Sztankovics és szidalmazta a királyt. Néhány nappal kiszabadu­lása után egy győri korcsmában re­produkálhatatlan szavakkal illette a királyt és a királynét és ezért a győri ügyészség eljárást indított ellene két királysértés és a királyi ház tag­jának megsértése miatt. A győri törvényszék két évi fogházra s há­rom évi hivatalvesztésre Ítélte Sztan- kovicsot. A tábla és most a kúria dr. Szeőke István koronaügyészhe- lyettes indítványára helybenhagyta az ítéletet. Menetrend változás a csavar- gőzösnél. A csavargőzös r.-t. igaz­gatósága, engedve a közönség óhajá­nak, elhatározta, hogy a reggel 5 óra 40 perckor induló menetet f. é. jú­nius hó 1-től kezdve augusztus hó 31- ig mindennap betartja. Azonkívül a délután 1 óra 30 perckor induló csavargőzös e hó 31-étől kezdve minden ünnep- és vasárnap szintén be lesz tartva egész augusztus hó végéig. „Judith“ a Fürdő moziban. A legelső amerikai filmgyár az A. B. remek alkotása az „Judith“ c. nagy­szabású dráma, amely minden tekin­tetben, különösen művészi értelemben kiváló az összes eddig bemutatott filmek közül e négy felvonásos mű a biblia egyik legszebb drámáját viszi a színpadra főképpen a zsidó Judith csodás szépségét és művészi játékát azon jelenetekben, amikor megjelenik Holofernesz sátrában. Soká nem felejti el ki e képet látta. Május 30—31-én szombat és vasárnap mutatja be a Fürdő mozgóképszínház. Junius 1-én, hétfőn teljesen uj műsor. Az élet­mentő majom. Dzsungel dráma az őserdőben. Az évzáró vizsgák sorrendje a városi elemi iskolákban. Junius hó 3-an d. u. 2 órakor a IV.—VI. kér. és az I—III. kér. gazdasági is­métlő iskolákban. Hittan vizsgák: Junius hó 5-én d. u. 2 órakor, az elemi fiúiskola IV. 9-én d. e. 8 óra­kor az elemi leányiskola III—VI. 10- én d. e. a Kossuth Lajos uccai fiú­iskola III—IV. 12-én d., e. a Szent­tamási fiúiskola III—IV. 12-én d. e. a Deák Ferenc uccai fiúiskola III-— V. osztályában. Egyéb tárgyakból vegyes vizsgák: Junius hó 6-án d. e. a Deák Ferenc uccai fiúiskola VI. osztályában a hittanon kívül egyéb tárgyakból, 13-án d, e. a Kenyérme­zei iskolában az összes tárgyakból. 16-an d. e. a Deák Ferenc uccai fiú­iskola I—II. osztályaiban az összes tárgyakból, 15-én d. e. a Szentgyörgy- mezei fiúiskola összes osztályaiban az összes tantárgyakból, 15-én d. e. a Szenttamási fiúiskola I—11. osztá­lyaiban az összes tárgyakból, a III— IV. osztályokban a hittanon kívül egyéb tárgyakból, 15 én d. e. a Kossuth Lajos uccai fiúiskola l—II osztályaiban az összes tantárgyakból, a III—IV. osztályokban a hittanon kívül egyéb tárgyakból. 17-én d. e. a Deák Ferenc uccai fiiuiskola III — IV. és V. osztályaiban a hittanon kívül egyéb tárgyakból. 18-án d. e. az elemi leányiskola I II. osztályaiban az összes tárgyakból, 19-én d. e. az elemi leányiskola III—IV. osztá­lyaiban. 20-an d. e. 8 orakor az elemi leányiskola V—VI. osztályai­ban a hittanon kívül az összes tár­gyakból. Jun. hó 22-én d. e. magán­vizsgák. Jun. hó 25-én d. e. fél 8 órakor „Te Deum“. Gazdasági üzem balesetei. A Kúria 451/1914. P/VI. számú ítéleté­ben kimondotta, hogy a gazdasági üzem körében a gépek mellett alkal­mazott egyéneket ért balesetek miatt a géptulajdonost az üzem veszélyes­ségén alapuló objektiv felelősség nem terheli, hanem a gazdasági üzemben a géptulajdonos csak annyiban tar­tozik a biztosítási kötelezettségen túl- menőleg magánjogi kártérítési felelős­séggel, amennyiben mulasztás vagy gondatlanság állapítható meg terhére. A tengerészpapság uj egyen­ruhája. A király elrendelte, hogy a haditengerészet kötelékébe tartozó lelkészek uj egyenruhát kapjanak. Az eddigi fekete papkabát helyett a ten­gerésztisztekhez hasonló, fekete posz­tógombos „Flottenrock“-ot fognak vi­selni, a kabát mindkét ujján a szo­kásos rangjelzőkkel. A rangjelzőt a talár ujjaira is rávarrhatják. Amikor a flotta tisztjei fehér egyenruhát ölte­nek, a papok is fehér lennadrágot és lenzubbonyt kapnak és rangjelzőiket vállukon viselik. Városaink hitelszükséglete. Köztudomású, hogy a kormány a nagyváradi határozat alapján fölhívta a vidéki városokat, hogy sürgős hi­telszükségletükről kimutatást készít­senek. A fölterjesztett nyilatkozatok szerint körülbelül százhúsz millióra rúg az a szükséglet, amellyel a vá­rosok folytathatnák beruházó prog­ramijukat és teljesen véget vethet­nék a munkanélküliségnek. A száz­húsz milliós szükségletre eddig két mód kínálkozott. AZ egyik szerint egy német pénzcsoport, mely a ma­gyar bankok hitelműveleteiben ed­dig kevésbbé részesült, igen kedvező kölcsönt kínált mintegy százötven millióig és csaknem teljes árfolyam­mal. Az évi kamat is mérsékelt lett volna. Hanem az ajánlattevő porosz csoport a kölcsön biztosítására külön állami garanciát kötött ki. Habár ez csak formaság, mert hiszen a ma­gyar állam, mint városaink gazdál­kodásának legfőbb ellenőre, a ga­ranciát közvetve úgyis elfogadta volna. A pénzügyi kormány azon­ban külön garanciára nem volt haj­landó. Ilyenformán került előtérbe egy másik ajánlat, melyet szintén a németországi pénzpiacra, de annak más csoportjára támaszkodó buda­pesti kartell-bankok tettek. Ezek csak százmilliót kínálnak ötven éves tör­lesztésre 89-es árfolyammal és 5'75 százalékos kamatozással. Ezt a 6'5 százalékos pénzt, amelyhez külön állami jótállás nem lenne szükséges, a városok drágálják és ezt a néze­tüket már Bárczy István dr. buda­pesti polgármester elnöklésével tar­tott értekezletükön már ki is nyilat­koztatták. Városaink hitelszükségle­tének ügye tehát egyelőre zátonyra került. Leesett a kocsiról. Kemenczik Ilona esztergomi kisleányka folyó hó 22-én délután 5 órakor szülei udva­rán egy kocsin játszadozott. Játék közben megcsúszott, a kocsiról le­esett és a földön egy üvegdarab a kezét elvágta. A „Kolos“ kórházban ápolják. Nőnevelő-intézeti felvétel. A pápai református nőnevelő-intézet (ta- nitónőképző-intezet és polgári leány­iskola) internátusába junius hó 25-ig lehet felvételért folyamodni. Az in- ternátusi ellátás teljes dija 600 K, félkedvezményes dij 500 K, egész kedvezményes dij 450 K. Félked­vezményes helyre szegénysorsu re­formátus növendékek, egesz kedvez­ményesre kizárólag dunántúli ref. egyházkerületbeli lelkész- és tanitó- leányok vétetnek fel. Jeles előmene- telü tanulók tandijelengedésben és különböző ösztön-, illetve jutalomdi­jakban részesülhetnek. A 1. szüle­tési, 2. iskolai és (tanitónőképzőbe jelentkezőknél) 3. orvosi bizonyít­vánnyal felszerelt kérvények a nt. és tek. főiskolai igazgató-tanácshoz intézendők s az intézet igazgatósá­gához Pápára küldendők. A kaszinói alkalmazott beteg­ség esetére való biztosítási köte­lezettsége. A kereskedelemügyi mi­niszter 1914. január 23-án 159/V. D/1914. számú elvi jelentőségű hatá­rozata szerint a kaszinói alkalmazott betegség esetén való biztosítási köte­lezettség alá esik, mert az 1907. évi XIX. t.-c. 1. §-ának 16. pontja meg­szorítás nélkül rendeli el, hogy az egyletek és társulatok alkalmazottai betegség esetere való biztosítási köte­lezettség alá esnek s igy ez a bizto­sítási kötelezettség oly egyletnek vagy társulatnak alkalmazottaira is kiterjed, melynek nem valami üzleti érdek ki­elégítése a célja. A köztisztaság kérdése való ban országos érdekű közügy. Ezt bizonyítja Harkányi János báró, ke­reskedelemügyi miniszter legújabb rendelete, mely a belügyminiszterrel egyetértve, a vármegyékhez és a törvényhatósági joggal felruházott városokhoz mindama nyilvános helyi­ségek tisztasága érdekében kiadott ahol az emberek enni, inni megfordulnak. Rendeletében azt kívánja a minisz­ter, hogy a megyei és városi ható­ságok toldják meg uj paragrafusok­kal az összes vendéglős, kávéházi és korcsmái arra vonatkozó szabály­zatukat, még pedig a tisztaság és ezzel a közönség egészségének vé­delme érdekében. A miniszter meg­követeli ugyanis, hogy kávéházban, vendéglőben és minden korcsmában a tulajdonos először is arról gon­doskodjék, hogy vendégeik kezüket kényelmesen és higiénikusan meg­moshassák. Még jelentőségesebb kö­vetelménye pedig, hogy az edénye­ket és főkép a poharakat, az alkal­mazottak ezentúl a legtökéletesebb módon tisztogasság. Különösen an­nak a rossz szokásnak határozott megtiltatását követeli, hogy a pin­cérek vagy egyéb alkalmazottak, esetleg maguk a tulajdonosok moso­gatás közben a pohárba bele ne nyúljanak. Ezt az okos és szüksé­ges rendelkezést már valóban régóta vártuk már Esztergomban is és me­gyénkben, épen azért megfelelő örömmel üdvözöljük a reformot. Ez az üdvös rendelet azonban nem je­lenti a baj rögtönös megszűnését, hanem csak az orvoslás módját. Első sorban az érdekelteknek, az­után magának a közönségnek föl­adata, hogy az újítás megvalósuljon. Hiszen hatóságainknak nincs annyi rendőre és csendőre, hogy vala­mennyi vendéglőt, kávéházat, kocs­mát mindennap szemmel tarthasson. Közönségünk veszedelme a piszok, a szenny és érdeke tehát a köztisz­taság. A miniszter csak alkalmas eszközt adott kezünkbe, hogy egész­ségünket megvédjük. Valóság sze­rint most már csak nagykorúságun­kon múlik, hogy egészséget vagy betegséget szerezzünk-e drága pén­zünkön ? A közigazgatás államosítása. A kormány a nyári ülésszak befeje­zése élőit be fogja terjeszteni a kép­viselőháznak a vármegyei közigazga­tás államosítására vonatkozó törvény- javaslatot. Ezek közül a legfontosabb az, mely a megyei tisztviselők kine­vezésére vonatkozik. A megyék szék­helyén már is sokat beszélnek a vár­ható kinevezésekről, melyeknek ok­vetlenül még az év vége előtt kell megtörténniük. Úgy tudják, hogy ez alkalommal nagyjában a mostani tiszti­kart veszi át a állam, de nincsen ki­zárva, hogy többen lesznek, kik még a kinevezés előtt nyugdíjba vonulnak. Műtrágyázási kísérletek. A föld mívelésügyi miniszter leirata értelmé­ben Szakolcza városa gazdálkodási viszonyainak tanulmányozása és a határbeli talajok minőségének meg­állapítása után a m. kir. növényter­melési állomás a szakolczai gazdák között 1911. év őszén beható mű­trágyázási kísérleteket végzett. Össze­foglalva az eredményt kitűnik, hogy valamennyi kísérletezés célravezető volt annyiban, mert általa nagyjában megállapítani sikerült, hogy Szakol- czán a könnyebb talajokon a szuper­foszfát, chilisalétrom és kálitrágya együttes alkalmazásával fokozhatok leginkább a termések, mig a kötött talajokon a kálitrágya elmaradhat. Szóval a kísérletezés teljesen eleget tett Szakolcza város közönsége ama kérelmének, hogy a város határában levő földek trágya szükséglete meg- állapittassék. A pálinka ismerete. A pálin­kát Magyarországon 1650. óta is­merik, de akkor nagyon drága volt. Csak 1820. körül lett olcsóbb, mi­kor már burgonyából is tudtak szeszt gyártani gépek segélyével. Magyar- országon 2 millió hektoliter pálinkát isznak meg évenkint, bort pedig 3 millió hektolitert és sört 1.500,000 hektolitert, összesen 600 millió ko­rona értékben. Ez bizony oly nagy összeg, hogy a szegénység erősen megszűnne, ha az emberek okosab­bakká válnának anélkül, hogy az állam pénzügyi helyzetében zavar támadna : mert a szeszadóból bevett jövedelmeket csaknem teljesen kór­házakra, javító intézetekre és börtö­nökre kell költeni, melyeket több, mint felerészben az iszákos emberek töltenek be.

Next

/
Thumbnails
Contents