Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 24. szám
1914. március 22. ESZTERGOM és VIDÉKE. 5 emelvényre. S impozáns .megjelenésükhöz méltó volt énekük. Hangjuk majd a tavaszi égzengéshez, majd a lágyan csobogó patak suttogásához volt hasonló, azonban mindig szivet- igézőn zsongott a levegőben. A hallgatóság valósággal extázisba esett s zugó tapsviharral honorálta művésze tűket, melynek a rendezőség babér- koszorúval adózott. Utóbb Ruwinszky operaénekes ejtette újabb bámulatba a hallgatóságot pompás hangjával, melyet oly finoman tud modulálni, mint kévés más ez országban. Közben Knisch Lipót és Kövesi István szórakoztatták kuplek és dalok tehetséges előadásával a jelenvoltakat, Weisz Anci ügyes technikára valló zongorakisérete mellett. Nem kevésbbé arattak tetszést: Schwarc Irma a Rózsa c. monológ megkapóan bájos előadásával és Göndör Arnold, aki vonzó egyéniségével egy csapásra meghódította a közönséget. Az előadást tánc követte, hol a pesti ifjak csakúgy derekasan megállták helyüket, mint a színpadon, — szépeink nem csekély örömére. A rendezés körül Spiegel Ármin főrabbi és Ducks Gábor fáradoztak sikerrel. (X.) Konferencia beszédek. Az esztergomi Kath. Legenyegyesületben marc. hó 25-en, szerdán d. u. fél 7 órakor, 26, és 27-en, csütörtökön és pénteken este 8 órakor konferenciabeszédek lesznek iparosok részére, amelyekre az iparos mester és segéd urakat ez utón is meghívja az elnökség. Az Esztergomvidéki kőszénbánya r.-t. március hó 24.-én tartja 17-ik rendes közgyűlését, amelynek napirendje: Az igazgatóság jelentése az 1913. évi december hó 31-én lezárt évről és a zárszámadás előterjesztése. A felügyelőbizottság jelentése. A zárszámadás jóváhagyása és úgy az igazgatóság, valamint a felügyelőbizottság részére adandó felmentvény iránti határozat. Az igazgatóságnak választás utján való kiegészítése. A felügyelőbizottságnak megvaiasztása. A vallalat mérleg- szamlaja: Tartozik: 1. Földbirtokszámla 13.660 36 K. 2. Épületszámla 543.073'20 K. 3. Gépek és leltár- számia 765.224.91 K. 4. Bányaművek számla 1,351.669 41 K. 5. Almásfüzitői vasút részv.-számla 20.000 — K. 6. Részvényilletékszámla 20.160— K. 7. Kamatszámla 56.501'16 K. 8. Központi költségszámla 35.289'55 K. 9. Banyaköltségszamla 363.595'18 K 10. Anyagszámla 12.464'60 K. 11. Pénztárszámla 1.940'55 K. 12. Adósok számlája 16.840'48 K. Összesen 3,200.419'40 K. Követel: 1. Reszvény- tőkeszámla 3,200.000'— K. 2. Munka- bérszámla 419.40 korona. Összesen 3,200.419'40 K. Mikor járnak a személyhajók? A dunagőzhajós társaság közhírre teszi, hogy személyhajói még ebben a hónapban megindulnak. Első lesz a budapest —bécsi hajó, melyet bár kevésbbé használnak az utasok, de az állami szubvenció miatt köteles még márciusban forgalomba állítani. Ezért az első bécsi hajó állomásunkat Budapestről március 29 én este tizenegy órakor, Bécsből jövet március 31-én este öt órakor érinti. Újra járni fog a budapest—esztergomi hajó is, de a társaság már okult a korai indításon és visszatért a régi menetrendhez. Budapestről ez a hajó először április 11-én indul d. u. 2 óra 30 perckor, megáll az összes dunamenti községeknél s Esztergomba este 7 óra 35 perckor érkezik. Április 12*én lesz az első völgymenet Esztergomból reggel öt órakor s Budapestre kilenc órakor érkezik a helyi hajó, mely a 72 kilométeres utón 15 állomásnál fog a nyáron naponta kikötni. Újabb ajándékok a múzeumnak. A történelmi múzeumhoz tolyó év március 1-től 15-ig a következő ajándékok érkeztek : Magos Sándor kúriai bírótól Esztergom vármegye közönségének 1861. január 21 - érői kelt felirata, a hercegprimási régi palota és a bazilika eredeti tervének képe; Mátéffy Viktor plébánostól: Temesvár közönségének 1582-ben XIII. Gergely pápához intézett magyar nyelvű levele (hiteles másolat), özv. Haizl Antalnétól: A Frankner család nemességére és múltjára vonatkozó okiratok s egy régi hamutartó szaruból, Láhny Mihálytól : az „Országos Védegylet Esztergom-vidéki osztályának biztossága“ pecsétnyomója a 60 as évekből, Pitlovits Vlihálytói: egy római edény (terra sigillata, egy könyvtábla-felsődisz (vörösréz dombormű), egy vörösmárvány tartály, régi ajtózár, teafőző és gyufatartó; özv. Scheicher Mihály- nétól: Kossuth Lajos kormányzó egykorú arcképe ; Kőszeghy Károly- tól : egy 1848-as díszes pengéjű kard, Tóth Lajostól; Nemzeti Kalendárium 1868.-ból, Torda Páltól; hat darab régi fénykép (a király és királyné, Rudolf és Stefánia, Deák Ferenc és Andrássy Gyula, Lencsés Ferenctől: egy régi zabla. Régi pénzeket és érmeket adtak : Eggenhofer Ernő, Brenner Gyula, Globotshnig József, Szimon Sándor, Oroszky Gyula, Szel János, Szabó Pál, Meszes Ignácz, Scheffer Mátyás, ifj. Belkovits István, Sovány Alajos és József, Sfau Berta, Hegedűs Ignácz, Hiros Lajos, özv. Kéli Gyuláné és Grosz Dezsőne. Ki akar tengerészaltiszt lenni? A m. kir. belügyminiszter értesítette a törvényhatóságot, miszerint a legkiterjedtebb módon tegye közzé, hogy a sebenicoi hajósuhanc iskolát tengerész altiszti iskolává alakították át s igy mindazon ifjak, kik a tengerészeti pályára kedvet és hivatást ereznek, ezen iskolába igen könnyen bejuthatnak. Felvételi fel tételek a városházán, a polgármesteri előadónál, vagy községekben a közs. elöljáróságnál megtekinthetők. Március 15-ike Szőgyénben. A szőgyeni tantestület, mikent az elmúlt, úgy a folyó tanévben a teli hónapok alatt ismeretterjesztő előadásokat és [elolvasásokat tartott a helyi értelmiség bevonásával. Az előadások száma összesen 20 volt s egy-egy előadásra 68 hallgató esett. Ezen előadások sorozatát a f. hó 15-én több száz főnyi hallgatóság jelenlétében megtartott hazafias ünnepély zárta be. Az ünnepély műsora a következő volt: 1. „Tavasz elmúlt“ férfi négyes, énekelte a szőgyéni dalárda. 2 Ünnepi beszéd. Tartotta Hajnaly Kálmán tanító. 3. Talpra magyar. Szavalta Gábris Boldizsár földm. 4. Előre. Szavalta Sárai Gáspár földm. 5. Talpra magyar. Ének. Énekelte a szőgyeni dalárda. 6. Magyar lányok. Szavalta Szabó Klári III. o. t. 7. A magyar zászló Szavalta Csák György földm. 8. Édes apám. Szavalta Szabó Endre tanító. 9. Hymnus. Biró Béla k.-tanító vezetése mellett. Külön ki kell emelnünk Hajnaly Kálmán gyönyörű beszédét, melyben megkapó színekkel ecsetelte a nagy idők eseményeit. Az ünnep fényét emelte Duron Mihály 48-as honvéd jelenléte ki az egész ünnepség alatt kivont karddal kezében a nemzeti zászlót tartotta. Kanyaró a városban. Dr. Berényi Zsigmond városi kerületi orvos jelentette a polgármesternek, hogy kerületében a kanyaró járvány- szerüen fellépett. Szigorúbb rendszabályok életbeléptetésére, iskolák, vagy ovodák bezárására egyelőre nincs szükség, mivel a járvány nagyobb kiterjedést eddig még nem öltött. Tűz Pilismaróton. Pilismarót községben f. hó 16 án nagy tűz pusztított, mely Marosi János ottani gazdának 1040 K kárt okozott. Marosinak a szérüskertben levő kazlai gyulladtak ki, minden valószínűleg bűnös kezek munkája révén. A tűz Marosi vejének, Lik Jánosnak kocsiszínjére is átcsapott. A csendőrség erélyes nyomozást indított a gyújtogatok ellen. Az összes kár mintegy 1200 koronát tesz ki, melyből 870 korona biztosítás révén megtérül. Gladiátorok (Spartacus) a Fürdő mozgókép színházban. Klasz- szikus filmtragédia 1 előjáték és 5 felvonás. A szabadsághős alakjához, aki elsőnek mondta oda a régi Róma világot uraló zsarnoki hatalmának : „Senki ne legyen ur, senki se legyen rabszolga“, az emberiség legnagyobbjai emelték fel szemüket. Festmények és szobrok állítják a bátor gladiátort kalandos éle;e történelmi pillanataiban mindig a zsarnok erőszakosságaival küzdve a szegények és az elnyomottak oldala mellé. Az ideálok e forrásából keletkeztek a legtökéletesebb művészi alkotások. A randa színművészet két iró zseniális teremtőerejének köszönheti e hatalmas hatású szomorújátékot, melynek történeti középpontjában Spartacus, mint egy rendkívüli szenvedélyes esemény hőse jelenik meg, Sauria Bernardt József és Hágen Hippolit lélekemelő költeményeiből merítve alkották meg e filmszomorujátékot, mely rendkívül megragadó és nagyon tragikus tetteket mutat és hatalmasan ható képét nyújtja a régi rómaiak hatalmának és uralmának. Bemutatja a F'ür- dő mozgókép színház 1914. marc. 24, 25 és 26-án vagyis kedden, szerdán és csütörtökön. Alljas bosszú. Borz János esztergomi halászmester szombaton feljelentést tett a rendőrségen ismeret len tettes ellen, aki nyilván bosszúból a Kisdunán levő bárkáján őrzött 3 drb. hálóját annyira összevagdalta, hogy az hasznavehetetlenné lett. Kára közel 600 korona. A rendőrség erélyes nyomozást indított a tettes ellen, kit letartóztatas után a kir. járásbírósághoz fognak átkisérni. Súlyos baleset érte Bauer Ferenc polgártársunkat, ki a napokban síkos utón elcsúszott és a karját könyökben kificamította. Jelenleg a „Kolos“ kórházban ápolják, mert baja annyira súlyosbodott, hogy az ottani kezelés nem volt már célravezető. Házvezetőnőnek ajánlkozik nagyobb háztartás vezetésére ebben kitűnő jártassággal biró nő. Cim a kiadóhivatalban. Állatkínzás. Füle István helybeli mészarossegéd egy ökröt, miközben a vágóhidra kisérte, egy nagy husánggal embertelenül összevert. Székely Henrik városi állatorvos emiatt hivatalból feljelentette őt a rendőrségen, hol állatkínzás miatt 12 órai elzárásra ítélték a brutális segedet. Ezt a büntetést minden állatkínzó megérdemelné, aki nemcsak az esztelen állatot és botránkozó embertársait, de Isten nevét is sérti hasonió esetek elkövetésekor. A történelmi muzeum március hó 22-en vasarnap és 25-en szerdán nyitva van délelőtt 10 órától délután 1 óráig. Ajándék-régiségeket a muzeum szívesen fogad el, vételre kínált régiségeket a muzeum őre, Sinka Ferenc Pál közgyám vásárol. Tanügyi hír. Miután Esztergom vármegye területén működő községi és hitfelekezeti elemi iskolai tanítók és tanitónőknek az 1903. évi XVI. t. c. 3. 4. és 17 §-ai szerint megfelelő természetbeni lakásra és 1/4 hold kert, vagy ezek nemlétében az állásuknak javadalmi jegyzőkönyvében értékelt lakpénz és az 1913. évi XVI. t. c. 4. §-ában meghatározott lakáspénz közötti különbözeire, mint lakpénzpótlékra, továbbá 20 korona kertilletményre jogos igényük van. A vármegyei közig, bizottság felhívja a vármegye területén levő összes községi és hitfelekezeti iskolafentartó- kat, illetve iskolaszékeket, hogy a hatóságuk területén működő elemi iskolai tanítók és tanítónőik lakását, lakpénzét, lakpénzpótlékait, illetve kert illetményeit a törvénynek megfelelően biztosítsák és tekintettel a törvény 33. §-ára 1913. évi január hó 1-től kezdődőleg szolgáltassák ki. Megjegyeztetik, hogy a községi és hitfelekezeti tanítók és tanítónők lakpénzének-, illetve lakpénzpótléká- nak megállapításánál az 1908. évi XXII. t. c. irányadó azzal a figyelmeztetéssel, hogy a lakbérosztályba nem sorozott községekben a VII. lakbérosztály szerinti lakpénz állapítandó meg. Tavaszi állatvizsgálat. Esztergom város területén a tavaszi állatvizsgálat f. hó 26-án reggel 8 órakor lesz megtartva az állatvásartéren. — Felhivatnak az összes állattulajdonosok, hogy a birtokukban levő összes lovakat, öszvéreket, szamarakat, úgyszintén a tartásra kiadott katonai kincstári lovakat az állatvásártérre büntetés terhe mellett vezessék elő megvizsgálás céljából. Ismét megszökött egy városházi rab. Legutóbbi számunkban irtuk, hogy egy csavargás miatt letartóztatott egyén az árnyékszéken keresztül megszökött s szombat reggel ismét hasonló eset történt A napokban letartóztatta a rendőrség Kli- mann Erzsébet 50 éves, állítólag nagy- sallói illetőségű asszonyt, ki az utcán igen gyanúsan viselkedett. Mivel ittlétének célját kellőleg nem tudta igazolni, bekísérték, hogy illetősége és előélete iránt érdeklődjenek. Az uj rab azonban ugyanazon az utón, amelyen egy hét előtt történt egy szökés, eltávozott. Az iskolában a gyermekek és a tanítók tanúi voltak a menekülésnek s nyomban jelentették a rendőrségnek, mely még a délelőtt folyamán el is csípte a fürge fejérszemélyt. Tolvaj a hetivásáron. Nagy Imréné sz. Páldi Rozália szálkái lakosnőt épen akkor érték tetten, midőn a szombati hetivásáron Lerner Kálmán helybeli cipészmesternek a bencés székház előtti sátorából egy pár cipőt 13 kor. értékben el akart tüntetni. A bűnös asszonyt a rendőrségre kísértek. Szerkesztői üzenet Afr. Verse bevált. Mihamarabb sorra fog kerülni. — K. DÖmÖS. Köszönet és szives kartársi üdvözlet. Faj futja valódi sodeni ásványpasztillája csaknem 3 évtized óta bevált köhögés, rekedtség s a légutak hu- stb. ellen. r 1 valódi sodeni ásványpasztillája I — s csakis az ! készül az ismert J Soden községi 3. és 18. sz. forrásnak régóta rendelt gyógyitóvizéból. r ■ valódi sodeni ásványpasztilláját I Ql hatarozot-tan kérje, ha csakugyan J e források hatásos sójából készült pasztillát akarja kapni. Egy doboz 1'25 K. mindenütt kapható.