Esztergom és Vidéke, 1914

1914 / 19. szám

4 ESZ1-RGOM és VIDÉKE. 1914. március 5. Ezen érzésektől és mélységes hazafias aggodalomtól eltelve a a legmelegebben ajánljuk, sőt kér- ve-kérjük vármegyénk törvényha­tóságát, hogy az erdélyiek segély­kiáltását meghallgatni, mellettük állást foglalni, és az összes bir­tokpolitikai kérdéseket felölelő or­ganikus törvényjavaslatnak sürgős létrehozatalát a kormány és kép­viselőháznál egész odaadással szor­galmazza.“ Örülünk, hogy megyei gazdasági egyesületünk tevékenysége minden irányban kiterjed s véleményezése s előterjesztéseivel a megye törvény­hatóságának bizonyos irányt mutat. Az Iparbank közgyűlése. Rendkívül látogatott volt az Ipar­bank vasárnapi közgyűlése A nagy számban összegyűlt részvényesek fe­szült figyelemmel kisérték dr. Koper- niczky Ferenc prelatus-kanonok, köz­gyűlési elnöknek költői ihlettől átha­tott megnyitó szavait, majd a boldo­gult Brunner Ferenc társulati titkárt illető, kedvesen megható megemléke­zését, amit a pénzviszonyoknak ala­pos tájékozottságra valló ismertetése követett. Az igazgatósági jelentések és ja­vaslatok elfogadása, majd Marosi József igazgatónak hivatali állásában nagy lelkesedéssel történt újból való megerősítése után következett a tárgy- sorozat legérdekesebb pontja, három igazgatósági tagnak választása. A választásból Meizler János (145), dr. Gróh József (136) és dr. Gönczy Béla (129) került ki győztesen, szótöbbséggel. Szavazatokat kaptak még: Jedlicska Rezső (115), Toldy János (95), dr. Brenner Antal (61), Bachl Lajos (51). A választás megtörténte után dr. Koperniczky Ferenc a közgyűlést be­zárta, mire a részvényesek a nap eredményével megelégedetten hagy­ták el az intézet hivatalos helyiségét. Közvéleményünk bögréi. III. Nagymamáink irodalmi gyűlése. Nagymama kitüntető szívességgel üdvözli megérkezett barátnőit és föl­veti ezt a kérdést: — Tisztelt Hölgyeim ! Mi a véle­ményük, kérem a mai nemzeti iro dalomról ? Négy hang: halljuk! Köszönöm. Nem mint elnök, ha­nem mint tagtárs szándékozom őszin­tén nyilatkozni. Mióta kihullott az elbeszélő iro­dalom aranytolla Jókai, azután Mik­száth kezéből, azóta tömérdek epi- gón törtet különféle irányban és a különböző közönségnek kedveskedve, az elsőségre. És ebben a tülekedés­ben mégis a mai irodalmi elbeszélés arisztokráciájának hercege Herczeg Ferenc — véleményem szerint. Szinirodalmunkról alig merek ha­sonló szám műveletet végezni. Szig­ligeti és Csiky u:án bár drámaírónk maradt volna egészen Rákosi Jenő és Dóczi. Úgy veszem észre, hogy a mai szinműtermelés inkább gyári munka. A szerző azzal tartja fönn ideiglenes dicsőségét, hogy divatos színésznőknek és népszerű színészek­nek gyártja szerepeit. Valamifele nem­zetköziség fészkelődött be szinirodal- munkba. A népszínmű — fájdalom — kimúlt csöndesen. És most nem egé­szen erkölcsös és magyar szellemű színműírók spekulálnak külföldi babé­rokra is. Amilyen hatalmas kassza a mai színház, olyan élelmes üzlet a mozi. Hasonló szédítő arányú sajtónk fej­lődése. Pedig kitűnő újságíróink van­nak. Fajdalom, jórészt a politikai párt­szolgálat bilincseiben. Vájjon mit szóljak a mai költők­ről? Hol van köztük Petőfi, Arany vagy Madách utóda? Hol van Gyulai klasszikus kritikája? Hol az egykori domináló magyar urinők országos szépirodalmi napilapja? Irodalmunk ma nem a választé­kos közönségnek, hanem a még ki­forratlan néptömegnek igyekszik ter­melni. Szenzációs, sőt gyakran bot­rányos napiesemények uralkodnak legnépszerűbb napilapjainkban. A po­litikai duhajkodás viszhangzik a mai sajtó berkeiben. Illusztrált lapjaink még mindig kezdetlegesek és igy nem teszik fölöslegesekké asztalunkon a londoni, a párisi és a lipcsei tökéle­tes füzeteket. Mit szóljunk a vidéki irodalomról? Köztudomású, hogy a főváros való­ságos Moloch. Minden vidéki tehet­séget fölfal. Aki azonban ma vidéken nemes irányú irodalmi hivatást telje­sít, az még többet használ a magyar géniusznak, mintha Budapesten ol­vadna bele a nemzetkozisegbe. Szeretjük azt a vidéki lapot, ame­lyik szereti a jóizlést, a választékos stílust, a kifogástalan úri modort és ilyenformán nem isszappal, hanem gyöngyökkel kedveskedik olvasóinak, midőn az élet tengeréből merit. íme, ezek én szerény nézeteim. Tessék, kerem most tetszés szerint folytatni! (Lelkes éljenzés.) — Aki előbb fölemelkedik — szól a harmadik bögre tulajdonosa — az előbb lefölözheti a tejfölt a napirendre tűzött témáról. Mindig szerettem a lelkesítő ne­mesitő és igy gyönyörködtető iro­dalmi termékeket. Egész életemben csak olyan művet olvastam, amely irodalmi és erkölcsi tekintetben első­rendű alkotás volt. Ma alig kerül ke­zembe olyan uj regény, melyet olyan élvezettel olvasnék, mint Jókait, Jó­sikát, Vas Gerebent és Mikszáthot ma is megismételve. Csak egy oázis üdít és az Herczeg Ferenc. (Általá­nos helyeslés.) Ekkor jelentkezett az ötödik bögre képviselője: — Tisztelt Hölgyeim! Szomorú tapasztalataim szerint ma kevés tisz­telőnk van az irodalomban. Ma csupa házasságtörést vagy aljas női vétket tárgyalnak az érdekelt irók. Kell az ilyesmi nekünk ? Azután kérem alig találok ma tökéletes uj költeményt. Olyat, amelyet többször is szívesen olvasnék. Ma nélkülözhetetlen taná­csot kell adnunk unokáinknak, hogy milyen szinielőadásokat nézhetnek meg. Ilyenformán természetesen én sem vagyok elragadtatva mai külö­nös irodalmi irányunktól. (Meleg él­jenzés.) Szóhoz jut most nagymamám szomszédja, a második bögre mellett. — Valóban komoly észrevétele­ket és megszívlelhető megfigyeléseket élveztünk eddig. Nekem is maradt azonban még egy kis hozzáadniva- lóm. Azt szeretném mindenek fölött napirenden tartani, hogy a mai uri- nőket nem egyedül a divatujságok képviselik a hetedik nagyhatalomban, hanem keletkezzék már valahára egy valódi családi lapunk, melyet hozzánk hasonló irók virágoztatnanak föl. Az­után teremtsenek olyan családi napi­lapot, melyet felnőtt unokáink is a kezükbe vehetnének. Nekünk olyan magas irodalmi színvonalon domi­náló orgá’nom kellene, melyben a csa­ládi élet illatos virágkertje és a pom­pásan érő gyümölcsöse diszlik. (Taps és éljenzés.) Végszóra előadja a negyedik bögre a maga saját közvéleményét: — Ma kérem papirosnyelv az uralkodó irodalmi nyelv. Több a di­lettáns vagy élelmes iró, mint az olvasó. Több azután az elkeseredett és meghasonlott verselő, mint a fűzfa a mi szigeteinken. Az ország szemét­jéből tehát ki kell válogatnunk a benne lappangó ezüstneműt, sőt oly­kor értékes ékszert is. Nekünk soha­sem kellett erkölcstelen mű, bármilyen brilliáns formában és gépies ügyes­séggel van, mert az a kritikánk ezekről a közveszélyes alkotásokról, hogy olyan értéktelenek, mint bukott hős­nőik, akik ékszereik árán vesztették el becsületüket. (Általános tetszés.) — Köszönöm az érdekes eszme­cserét — fejezte be az elnök. — Jövő szombaton nem lesz kitűzött tárgy. Majd elválik kérem, hogyan diadal­maskodunk készülődés nélkül. Kö­zölje kérem jegyzőkönyvünket is ked­ves lapunkkal a Titkár. HÍREK. Ezüstlakodalom. Szép családi ünnepély keretében ülték meg múlt csütörtökön Leitgeb János és neje Vajand Ilona házasságuknak 25 éves évfordulóját. A köztiszteletben álló házaspárt a rokonok és nagyszámú tisztelőik meleg ünneplésben részesí­tették. A családi körben lefolyt ünne­pélyt baráti lakoma követte, melyen az ünneplő házaspárt elhalmozták ovációkkal. Az üdvözlőkhöz mi is örömmel csatlakozunk. Eljegyzés. Ifj. Csupor István belügyminiszteri segédfogalmazó, volt honti főispáni titkár, Csupor István hercegprimási erdőtarácsos fia a na­pokban jegyezte el Budapesten Madi Kovács István földbirtokos és fele­sége Kovács Sebestyén Julia szép és nagyműveltségű leányát Juliskát. Turistáink közgyűlése. A Ma­gyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya vasárnap f. hó 8-án d. u. 5 órakor fogja megtartani III. évi rendes közgyűlését a „Magyar Ki­rály“ szálloda nagytermében. A köz­gyűlést követőleg este 8 órakor kö­zös vacsorát rendez. Teríték étlap szerint. Gyászmise László Istvánért. László István, c. kanonok, istense- gitsi plébános halála alkalmából Esz­tergomban lakó volt osztálytársai az elhunyt iránt érzett igaz barátságuk jeléül hétfőn délelőtt 10 órakor gyász­misét hallgattak a Ferencrendiek temp­lomában. A gyászmisét az elhunyt osztálytársa, dr. Koperniczky Ferenc prelatus kanonok mondotta s azon a következő osztálytársak vettek még részt: Magos Sándor kir. kúriai biró, Magurányi József, főkáptalani alapít­ványi főügyész, Mattyasóvszky Kál­mán takarékpénztári ügyész, Seyler Károly ny. esp. plébános. Jelen vol­tak ezeken kívül még Hoffmann Fe­renc v. pénzügyi tanácsos, Szmatlik Antal primási tb. főszámvevő és még számosán. — Megható a volt osztály­társak e kegyeletes megemlékezése, mely az egykori gyermekkori barát­ságot hosszú évtizedek elmúltával még a halai után sem tudja teljesen megszakítani. Iskolai adomány. Dr Brühl Jó­zsef prelátus-kanonok ur, ki a hely­beli főgimnázium iránt (melynek egy­kor növendéke volt) való kegyeleté­nek már több ízben tanujelét adta, a napokban 300 koronát küldött az intézet igazgatójának a fizikai és a természetrajzi szertárak gyarapítá­sára. A főgimnázium bizonyára a legnagyobb büszkeséggel tekint egy­kori kiváló növendékére. Városi közgyűlés. Esztergom szab. kir. város kepviselőtestületének folyó hó 5-ik napján, vagyis ma dél­után 4 órakor közgyűlést tart a kö­vetkező tárgysorozattal-. 1. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter leirata a város kezelésében levő nem­zeti-iskola alap ügyében. 2. Özv. Holly Sándorné, volt számtiszt özvegyének kérelme özvegyi nyugdíj és gyermek- nevelési járulék megallapitása iránt. 3. Pénzügyi es szervezési bizottsági, illetőleg tanácsi javaslatok: a) a ta­nácsnoki állásnak, melyet ezidő sze­rint a pénzügyi tanácsnok tölt be mint közig, tanácsnoki állásnak az 1902. évi LVII1. t.-c. 26. §. értelmé­ben leendő fenntartása, b) a tanács­jegyzői, két gyakornoki egy pénzügyi osztályi számtiszti állásnak beszünte­tése, ellenben az árvaszéki jegyzői állás betöltése és a számvevőségnél egy II. o. számtiszti állás szervezése, c) a főmérnöknek műszaki tanácsosi címmel leendő felruházása, d) végül a pénztárak egyesítése, a számvevő­ségi, pénztári és pénzügyi (adó) szol­gálatnak számfejtő rendszerbe való alliiása s általában az ezen javaslat alapján elrendelendő módosítások iránt. 4. A szenttamasi Biró-rét bérbe­adása. 5. A téglaházi földek bérbe­adása stb. Amint látható, a közgyű­lés erősen a város életébe vágó ügye­ket fog ma tárgyalni s ezért azon leszünk, hogy a közgyűlés lefolyását lehetőleg hűen és tárgyilagosan örö­kítsük majd meg legközelebbi szá­munk részére. Böjti beszéd. Pénteken délután 5 órakor a vízivárosi plébánia temp­lomban dr. Lépőid Antal primási titkár, szsz. tanácsos fog szentbe­szédet mondani. Uj szobrok a főgimnázium­ban. A főgimnázium lepcsőházát, mint értesülünk, rövid időn belül két szép életnagysagu új szobor fogja disziteni. Sőt az egyiket: Szt. Ala­jos szobrát már fel is állították. A sikerült művészi alkotás dr. Masz- laghy Ferenc prelátus-kanonok urnák nagylelkű adomanya. A készülő má­sik szobor: Szt. Imre herceg kep-- mása dr. Brühl József prelátus-ka­nonok urnák a tanuló ifjúság iránt való szeretetét fogja hirdetni a fő­gimnáziumban. Népakadémia. Ma, csütörtök dél­után 6 órakor az Esztergom Szent­tamás és Vízivárosi Kath. Polgári Körben népakadémiai előadás lesz gazdag műsorral. A szabad előadást dr. Drahos Janos, primási levéltáros fogja tartani. Vendégeket szívesen lat az egyesület. Belépődíj nincs. Mit kapnak a városok az 500 milliós állami kölcsönből ? Kon­krét formában hírlik, hogy az állam a felveedő 500 milliós államkölcsön- ből a városok részére kilátásba he­lyezett 86 millió helyett csak 50 mil­liót fog utalványozni. Úgy halljuk azonban, hogy e tekintetben még semmiféle döntés nem történt s az üggyel csak a kölcsön felvétele után fog a minisztertanács foglalkozni. Ünnepi szónokok március 15-én. Az idei március 15-én az ünnepi szónoklatot a honvédtemető­ben Mátéffy Viktor plébános, a Pol­gári Egylet társasvacsoráján pedig Rolkó Béla főszékesegyházi karkáplán fogja mondani.

Next

/
Thumbnails
Contents