Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 19. szám
1914. március 5. ESZTERGOM és VIDÉKE. 5 Legényegyleti népakadémia. Vasárnap d. u. tartotta a Kath. Legényegylet első népakadémiai előadását, mely alkalommal zsúfolásig megtöltötte az előkelő közönség az egyesület nagytermét. Az első szám Ráder Vilma zongoratanárnő és nővére Ráder Hilda conservatóriumi növendék négykezes zongorajátéka volt, midőn Liszt F. VI. és XIV. rapszódiáját játszották művészi bra- vursággal. Utána a főgimn. tudós profeszora Parcsami Henrik tartott rendkívül gazdag tartalmú előadást Finországról, továbbá Svéd- és Norvégiáról vetített képek kíséretében. A lelkes művésznőket és előadót zajosan megtapsolták a jelenvoltak. Érdekes balesetbiztosítás. A m. kir. államvasutak menetjegyirodája arról értesítette a vármegyéket, hogy a félárú menetjegy váltására jogosító igazolványok tulajdonosai részére — vasút és hajón történő — balesetekre szóló biztosítást kötött le a Minerva biztosítónál 2 kor. 50 fii. dij lefizetése ellenében; és pedig halál esetére 5000 korona, teljes rokkantság esetére — legfeljebb hat héten — 30 korona, részbeni rokkantság — legfeljebb 26 heten át — 7 koronára. Küldöttség az államtitkárnál. A város azon határozatába, hogy az uj vágóhíd a távollevő szentgyörgy- mezei határban állíttassák fel, hentes- és mészárosmestereink sehogy- sem akarnak belenyugodni. Múlt szerdán küldöttséget szerveztek és elmentek a földm. minisztériumba, hol Kazy József államtitkár előtt adták elő az ügyet s azon kívánságuknak adtak kifejezést, melyet az egyik utóbbi városi közgyűlésen lapunk szerkesztője is hangoztatott, hogy t. i. az uj vágóhíd a villanytelep vagy a felső Duna tájékán, tehát a város központjához közelebb eső helyen állíttassák fel. Az államtitkár meghallgatta a küldöttség kérelmét, amennyiben f. hó 4-én szakértőket küldött le Esztergomba, kik a városi hatóság képviseletében kiküldött városi mérnökkel megtekintették a kiszemelt helyeket. Véleményükről a minisztert fogják előbb értesíteni s ahogy az ügy megindult, hihető, hogy a legközelebb már bizonyosat lehet tudni az akció sikeréről, avagy sikertelenségéről. Uj okmány bélyegek. A régi, 1903. ev óta forgalomban lévő okmánybélyegek helyett 1914. évi április hó 1-től kezdve uj bélyegek kerülnek forgalomba. Az uj bélyegjegyek rajzai művészi kivitelűek, ameny- nyiben az iparművészeti muzeum által a múlt évben rendezett pályázatra begyűlt rajzok legjavát választotta ki a zsűri. A jelenleg forgalomban levő bélyegek szeptember 30-ig használhatók, október l-ével azonban csak uj bélyeget szabad használni. Football-mérkőzés. Vasárnap délután tartotta első ezidei football- mérkőzését az Esztergomi Testgyakorlók Körének football csapata Lábatlanon, a Lábatlani Cementgyári Tisztviselők football csapatával. A mérkőzés eredménye 12:0 volt az E. T. K. javára. Amint halljuk, vasárnap Esztergomban lesz mérkőzés az egyik hires budapesti football csapattal. A katonatisztek nyugdíja. A hadügyminisztérium elkészült a katonai ellátási törvényjavaslat tervezetével és megküldötte azt az osztrák és magyar kormányoknak. A törvényjavaslat tárgyalása elé a magyar kormány akadályokat gördít, meg pedig egyrészt pénzügyi tekintetből, másrészt azért, mert abban a tekintetben, ha a benne biztosított előnyök a katonatisztek és hivatalnokok számára életbelépnek, akkor a magyar állami tisztviselők hasonló elbánást fognak követelni. A törvényjavaslat a teljes nyugdíjra 35 éves szolgálatot jelöl meg. Fontos rendelkezése az is, hogy a nyugdíjas katonatisztek és hivatalnokok lakbérjárulékát özvegyeik is megkapják. Ablakbeverés. Kumajner Márton helybeli korcsmáros ablakait f. hó 1-én reggel Szabó István helybeli földmiveslegény ismét beverte, immár kilencedizben. A garázda legényt legutóbb már két hétre becsukták az ablakbeverések miatt s most, hogy kiszabadult, ismét kezdi a régi virtuskodásokat. Itt az ideje, hogy a büntetőhatóság egyszersmin- denkorra elvegye kedvét hasonlóktól a javíthatatlan mákvirágnak. Továbbképző tanfolyam tanítók és tanítónők részére. F. évi julius hó 1-től 22-ig terjedő időben több állami tanító- és tanitónőképző intézetben három hétre terjedő tanítói és tanítónői továbbképző tanfolyamok fognak tartatni ; még pedig: tanítóknak az aradi, bajai, budapesti, iglói, kiskunfélegyházai, kolozsvári, losonci, máramarosszigeti és temesvári állami tanitóképző intézetekben; tanítónők részére pedig: az eperjesi, sepsiszentgyörgyi és szabadkai állami elemi iskolai tanitónőképző intézetekben. A felvételt kifejezetten a felsorolt tanfolyamok közül valamelyikre kell kérni. Mindegyik tanfolyamra 50—50 hallgató vétetik fel, kik közül tanfolyamonkint 30 — 30 hallgató állami költségen kap az intézet inter- nátusában szállást és étkezést és ezen felül 15—15 korona utazási költségben is részesül. A saját költségükre jelentkező hallgatók ingyen szállást és mérsékelt áron étkezést is kapnak az illető képzőíntézetben. A felvétel iránti bélyegtelen kérvények a vármegye kir. tanfelügyelőjénél nyújtandók be. A pályázat határideje 1914. március 20. A kérvényben okvetlen okvetlen feltüntetendő, hogy a folyamodó résztvett-e már továbbképző tanfolyamon, La igen, hol és mikor? Változás a hadsereg tartalékos tisztjeinek fegyvergyakorlatában. A hadi vezetőség az eddigi rendszertől eltérően újítást létesített a tattalékos tiszteknek háború esetén való alkalmaztatásában. Mig ugyanis az eddigi előírás szerint háború eseten a tartalékos tisztek kizárólag az arcvonalban tartoztak csapatszolgálatot teljesíteni, addig az uj rend alapján a jövőben azokat, akik utolsó fegyvergyakorlatuk előtt állanak, háború esetén különböző helyi alkalmaztatásban képességeinek és előképzettségüknek, valamint foglalkozásuknak figyelembevételével fogják az egyes csapattestekhez beosztani. Erre az esetleges háborúban való alkalmaztatásukra már béke idején fegyvergyakorlataik alkalmával ki lesznek képezve. Ezzel az intézkedésével a hadiintézőség azt akarja elérni, hogy az arcvonalba csupa rendesen képzett csapattiszt kerüljön, másrészt meg a tartalékosok oly helyi szolgálatba jussanak háború esetén, amelynek foglalkozásuknál fogva leginkább megtudnak felelni. Verekedés emberhalállal. A vármegye legkisebb községében Gyi- ván, borzalmas véget ért farsang utolsó napjaiban Mogyorós János gyivai uradalmi béres. Égy héttel azelőtt a szokásos háromnapi farsangi táncmulatságon Mogyorós, két fiatal legénnyel szóváltásba keveredett. Ezek boszút lihegve 3 más társukkal sötét tervet eszeltek ki. Február 22-én vasárnap délután a korcsma előtt felfegyverkezve meglesték Mogyoróst, s mikor az feléjük közeledett, a legjobb barátságot színlelve becsalták a korcsmába, hogy megisszák a békepoharat. Mogyorós mit sem sejtve, bement s a poharazás vége halál lett. Mogyorós a korcsmából távozni készült, e percben az öt legény a védtelen emberre támadt azzal, hogy : „most leszámolunk.“ Mogyoróst a földre teperték, tőrrel, késekkel fejét össze-vissza szur- kálták, egyikük pedig a már előre elkészített baltát megragadva előbb egy hatalmas ütéssel a homlokát beszakította, majd a jobb karját könyök alatt egészen levágta, úgy hogy a szegény áldozatból patakként ömlött a vér, s élettelenül terült el a földön. A rémes gyilkosságnak több tanúja volt, köztük a korcsmáros és felesége, de a szerencsétlennek senki sem mert védelmére kelni, mig a gyilkosok maguktól abban nem hagyták véres munkájukat. Ekkor lakására szállították, de segíteni nem lehetett rajta, harmadnapra iszonyú kínok között meghalt. A törvény- széki boncolás után pénteken délután temették az egész község részvéte mellett. A gyilkos legényeket a csendőrök elfogták s erősen ^megvasalva kisérték temetés után a börtönbe, hogy elvegyek méltó büntetésüket. Mogyorós erőteljes, 45 év körüli, kissé civakodó természetű ember volt, s özvegyet meg egy árvát hagyott maga után. Igazán legfőbb ideje volna ezen falusi farsangi mulatságok megrendszabályozása, illetve teljes eltörlése. A három napig tartó farsangi táncmulatságok teljesen elveszik a legénység józan eszét, s e napok a legkegyetlenebb verekedések s gyilkosságok melegágyaivá valnak. Eseményszámba megy, ha valamely községben egy-egy ily 3 napos vigalom nem veres verekedéssel nyer befejezést, aminek szomorú bizonyítékát adták az idén a gyivaiak is. Elkészült az ügynöki törvény tervezete. Az igazságügyminiszter annak idején megbízta dr. Baumgar- ten Nándor ügyvédet, akit nemrég neveztek ki közigazgatasi bíróvá, a kereskedelmi ügynökök és kereskedelmi képviselők jogviszonyainak szabályozásáról szóló törvénytervezet elkészítésével. Dr. Baumgarten elkészítette a tervezetet, amelyet a minisztérium most véleményezés céljából megküldött az érdekelt ipari és kereskedelmi szaktestületeknek. Nem lesz világos dohány. A budapesti dohánygyárban elhatározták, hogy ezentúl nem lesz többé raktáron világos dohány. Csak egy féle dohányt fognak használni, a természetes keveréket, amelynek 60 százaléka világos dohány, 40 százaléka pedig barna. Ez a dohány egy árnyalattal sötétebb az eddigi szőke dohánynál s bizony nem olyan tetszetős, de észrevehetően világosabb színű, mint az eddigi barna dohány s ami a legfőbb, bár valamicskét erősebb a világos dohánynál és az ebből készült gyártmányoknál, de sokkal izletesebb és nem reszelős. Hány „nagy idők tanúja“ él még? Az 1848/49. honvédek közül élt azt 1912. év végén a m. kir. kormány 1912. évi jelentése szerint 1 tábornok, 1 törzstiszt, 222 főtiszt, 535 altiszt és 2296 közlegény, ösz- szesen tehát 3055 ember. Honvéd özvegy pedig 1810 részesült állami ellátásban. Az összes ellátottak létszáma 1911-ben 5564 volt és igy 1912-ben 699 fővel csökkent. Cserebogár veszedelem. A kedvezőtlen természeti viszonyok, de a peródikus negyedik esztendő is magával hozza, hogy ezidén tömegesen fognak fellépni a mezőgazdák nagy ellenségei a kártékony rovarok és különösen á cserebogarak. A földművelésügyi miniszter szigorú rendeletet adott ki, hogy a rovarokat a szokott időnél előbb kell minden gazdának saját érdekében pusztítani. Miért nem orvvadász ? Egy vidéki olvasónk küldte be a következő sorokat, melyekben egy párkányjárási magyar követeli vissza a fegyveradó meg nem fizetése miatt elkobzott fegyvert : „ . . . úgy csak újból azok lettek bejegyezve, aki nekik fejből eszükbe jutót, most hogy az adót nem kértek anak én oka nem vagyok és nekem fegyverem mindig volt de én nem vagyok orva- dász 1-ször igen nagy az elfoglalt- aágom 2-szor egyházfi is vagyok 3- szor a feleségem elmegyengülésbe volt és van és én a házból se igen távozhatom hoszabb időre, tehát ha elvették a fegyveremet, hoszú idő telik bele még megbocsájtok a magyar közigazgatási rendszernek, tessék tudomásul venni, hogy én vagyok K . . . n a legbüntetlenebb, én rám nincs ember K ... n, aki orvadá- szattal vádolhatna, csak bele kevertek most a korpa közé kiváló tisztelettel . . .“ A jégzajlás okozta károk. Múlt szamunkban említettük, hogy a múlt hét elején történt jégzajlás Dunamo- cson egy malmot elsodort. E hírünk helyesbítése céljából most hiteles kimutatást kaptunk arról, hogy a veszedelmes parti jégtorlaszok Dunamo- cson mily nagy karokat okoztak. E szerint a dunamocsi jégzajlás összes kárai 6500 koronát tesznek ki a következés szerint: Kocsis József vízimalmán 4000, Jókai Andrásén 1000, Vasas Mihályén 700, Egyeg Mihály és Mártonén 400, Vári Józsefen 400 koronányi kárt okozott az ellenállhatatlanul pusztító elem. Uj cigány-zenekar a “Központi“ kávéházban. Szívesen hozom a nagyérdemű közönség tudomására, hogy sikerült DÖME BÉLA komáromi cigányprímást szerződtetni, aki folyó hó 7 tői kezdve esténkint zenekarával hangversenyezni fog. NEÜBAÜERJÁNOS a „Központi“ kávéház tulajdonosa. M. kir. anyakönyvi kivonat. 1914. febr. 22-től febr. 28-ig. Születtek: Szenczi József rk. földm. fia, Adamcsa Olga Mária rk. vászonkereskedő leánya, Tauber László izr. festékkereskedő fia, Pokorny Margit rk. 76. gy. e. őrmester leánya, Márton József rk. csizmadia fia, Müller Sándor rk. kárpitos fia, Sebők Fe-
