Esztergom és Vidéke, 1914
1914 / 19. szám
1914. március 5. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 az elengedhetetlenül szükséges kiadásokra kell szorítkozni! Tegyen már egyszer róla a képviselőtestület, hogy a közgyűlések tárgysorozatából a folytonos fizetésrendezési kérelmek hosszú időre törültessenek ! Mi jóreménnyel és bizalommal nézünk a közeledő tiszt- újitás elé, mert szebb kor hajnalának hasadását várjuk tőle szegény varosunkra. Ezért az üdvös reformra vállalkozó többségnek a tettek küszöbén szívből kiáltjuk buzdításul: Annyi energiát a kivitelben, mint amennyi jóakaratot mutattak a feltevésben ! e. é. v. Bölcs tanácsok. Dr. Aldori Mór, az esztergomi orvosok Nesztora, Mátéffy Viktor belvárosi plébános fölkérésére, a belvárosi kath. olvasókörben, február végén nagyérdekű szabadelőadast tartott. Köztudomású, hogy városunk legérdemesebb orvosa, már negyvenkét esztendő óta szenteli szülővárosa javára alapos tudományát, csodálatosan nemes jóságát és sohasem visz- szariadó hivatását. Ritka jellemvonásokat méltathatunk, midőn elsősorban humánus szellemét emeljük ki. Dr. Áldori Mór kitűnő orvos,, de kitűnő emberszerető is. A szegényeket szánalomból gyógyítja. Betegeit pedig embertársi szeretettel kezeli. Szivén viseli azután a város közegészségi ügyét, még a legválságosabb járvány-időkben is. így emelkedik ki tehát dr. Áldori Mór szeretetreméltó egyénisége a páratlan háziorvosi köréből az egész város egészségi ügyének szolgálatára. Es ezen a színvonalon olyan magaslatra emelkedik az ő neve, melyet méltán megörökít Esztergom annálesze. Bölcs tanácsok hangzottak valóban a belvárosi olvasókörben. Tárgyalt ugyanis az életről, az egészségről és az egészség legnagyobb ellenségéről, a betegségről. Az életet olyan lejáratú váltóhoz hasonlította, melyet az Isten minden embernek v kiállít. Ezt fenntartani, megótalmazni azonban minden embernek kötelessége. Mert akik életük fenntartása ellen vétnek, azok bűnbe esnek. Az előadó e tekintetben örömének adott kifejezést, hogy negyvenkét év óta szerzett tapasztalatai alapján állíthatja, miszerint az egészség védelmében a földmives osztály már sokat haladt, amennyiben a kuruzs- lóktól teljesen elfordult és most már kisebb megbetegedések esetében is orvosi segítséget keres. Aztán részletesen megemlékezett a június, július és augusztus hónapokban előforduló sok bélhurut és ránggörcs okozta halálesetekről. Az okot nem annyira a gyümölcsben, hanem abban találja, hogy sok anya a cseppjószágot más, 6—8 éves gyermek gondozására bízza egész napra, míg a határban dolgozik. A rossz táplálkozásból természetesen bélgörcs és ránggörcs jut ki az elhagyatott gyermeknek Míg pedig az anya hazatér, addig megtörténik, hogy gyermeke már súlyos beteg. Fut az orvoshoz. De a szerencsétlen gyermek gyakran már az utón vagy az orvos szobájában hal meg. Javasolja tehát, hogy ilyen kis gyermekek részére legalább három- négy hónapos korukban míg a külső munka be nem végződik, bölcső-otthon létesittessék, ahova az anya reggel gyermekét beadja és honnan este hazaviheti. Fejtegette azután a márciusi tüdő- bajokat, melyek a földmiveseknél igen gyakoriak. Az okot pedig abban találja, hogy munka után étkezéskor, a hideg barázdára ülnek anélkül, hogy először egy kis járkálással lehűtenék magukat és a kabátot felvennék. Miután a ragalyos betegségekről, a tífusz és koleráról nyilatkozott, bővebben szólt a dunaviz ivásának veszélyeiről. A városok fejlődésével a csatorna-rendszer mindinkább kiterjed. A kereskedelem és ipar sok gyárat létesít. Ezeknek összes szeny- nyét azután a’ Duna nyeli el és ki ennek vizét issza, az nemcsak egészségét, de életét is veszélyezteti. Érdekesen fejtegette továbbá előadásában hogy a Duna eredetétől Felső- és Alsó-Ausztriáig a közönség a Duna vizét egyáltalán nem issza, sőt undorral viseltetik a Duna vize iránt. És innen ered, hogy nálunk a Duna és Tisza mentén, időn- kint kolera-járvány keletkezik; mig ellenben azon vidékeken, ahol e fertőzött folyóvizet nem isszák, a veszedelmet csak hírből ismerik. Rajtunk áll a sor, hogy lassúk be, milyen helytelenül és meggondolatlanul cselekszünk, ha a veszedelmes Duna vizet élvezzük. Forduljunk el tehát mi is undorral a beszennyezett Dunától, amelynek vize már rég nem szőke sem nem kék, amint ezt a régi költők énekelték, hanem éppen olyan piszkos, amilyen a csatornák szennye. Korára való tekintetből — végül — arra hivatkozott, hogy mai előadása majdnem búcsúzkodása is, éppen azért óvatosságra inti hallgatóit. Mindenki mélyen megindulva hallgatta ezeket a szókat: — Szivemből kívánom, hogy szavaimat megszívleljék és ezáltal nemcsak saját és a családjuk egészségét védjék meg, hanem ténykedésük által az egész társadalomnak is hasznos szolgálatot tegyenek. A Kath. Legényegyesület közgyűlése. F. hó 1-én, vasárnap délután 5 órakor tartotta az Esztergomi Kath. Legényegyesület évi közgyűlését a tagok élénk részvétele mellett. A közgyűlést a Legényegylet elnöke, dr. Andor György, p. prelátus, apátkanonok, miniszteri tanácsos, szép és tartalmas beszéddel nyitotta meg. mely után ifj. Merényi Gyula olvasta fel titkári jelentését: A felolvasott titkári jelentésből megismerhetjük a Kath. Legényegyesület fennállásának, illetve újjászervezésének 21. életévét. Az egyesület épp úgy, mint minden időben, az elmúlt évben is az alapszabályok előírta irányt követve, ügybuzgó elnökségének, ennek élén Mátéffy Viktor plébános vezetése alatt élénk tevékenységet fejtett ki úgy a hit, a szellemi, mint az erkölcsös élet terén. Vallásos előadások során nyert ismeretekkel erősödve hitében az ifjúság, nagy számban járult a szentségekhez s bátran jelent meg az egyház által rendezett körmeneteken, valamint a nagy ünnepek alkalmából az istentiszteleten. Szellemi fejlődésben volt része az ifjúságnak a rendezett népakadémiai estélyeken, hol nagytudásu előadója oktatásaiból ismereteit bővíthette s gyönyörködhetett a művészi előadásokban. Erkölcsös életre, a korcsmázás és duhaj életből való elmaradásra adott alkalmat az egyesület tagjainak a tartalmas könyvtárral, az egyleti helyiségben levő társasjátékokkal — szórakozást nyújtott nekik táncestélyein és nagy mulatságain, melyeken egyúttal szereplő képességeik bemutatására is módot nyújtott. És tapasztalhattuk is ifjaink igyekezetét, láthattuk fogékonyságukat, mert volt alkalmunk gyönyörködhetni alakításaikban. De alkalmat nyújtott az egyesület arra is tagjainak, hogy ipari ismereteiket bővíthessék, hogy a rendezett szaktanfolyamokon tudásukat tökéletesíthessék. Jgy törekszik arra is még az egylet, hogy már zsenge korban nevelt jó és erkölcsös egyéneket adjon iparos és kereskedő osztályunknak az elmúlt évben megnyitott tanoncinter- nátusból, amelynek a nevelési cél mellett az ismertetett tevékenységgel munkálkodó egyesület majdani anyagi jólétének biztosítására is kell szolgálni. Mert anyagiakban bizony rászorul a jótékonyságra, az egylet iránt érdeklődők jószívűségére. Az egyesületnek az elmúlt évben 164 rendes, 49 alapitó, 280 pártoló és 17 tiszteletbeli tagja volt. Pénztári könyve szerint a mulatságok jövedelme, adományok, tagdijak cimán befolyt 6307 K 38 f. — Fenntartási költségekre, tartozásaira kiadott 6120 K 78 f. — Pénztári maradványa volt 186 K 60 f. A jelentések után a tisztikat lemondott hivataláról, mire az új tisztikar a következőkép alakult meg : Elnök: dr. Andor György. Másodelnök: Mátéffy Viktor. Világi elnök : Magyary László. Titkár: Merényi Gyula. Pénztáros : Horváth Rezső. Ellenőr: Schweiczer Vilmos. Háznagy : Krajniker Ferenc. Dékánok : Mórász Béla és Matáncsevits József. Könyvtárosok: Vavrovits Ferenc és Molnár Károly. A választmány a következőkép alakult meg: Bartalos Vince, Buda Ferenc, Búri József, Csincsura Márton, Csárszky István dr., Dánó József, Dombay Nárcisz, Draxler Alajos, Fehér Gyula dr., Franta Albert, Iványi Lajos, Jakobek Jenő, Kitzin- ger József, Kleppek Alajos, Kührner Antal, Laiszky Kázmér, Mészáros János, Mészáros József, Muzsik Géza, Parcsami Henrik, Pászter József, Philipp Konrád, Prikkel Marián dr., Polusin Mátyás, Sipeki Antal, Stricz Lajos Szeidl István, Toldy János, Varga József, Waldvogel József. A rendező bizottság tagjaivá a közgyűlés a következőket választotta meg : Aubéli József, Baglyas János, Barmos József, Buda Ferenc, Cseh Gyula, Domaniczky János, Dánó József, Drapák Kálmán, Filakovszky Oszkár, Fazekas József, Fritz Béla, Kabina Gyula, Kelemen Gyula, Laiszky Kázmér, Majorán István, Machacsek János, Muzsik Géza, Plank István. Póttagok: Apró Antal, Bélák Mihály, Oroszy Gyula, Tihanyi István, Torma József, Varga István, Takács Sándor. A magyar birtokpolitika megoldásáért. A birtokpolitikai kérdések nemzeti szempotból való megoldása tárgyában az Esztergommegyei Gazdasági Egyesület a következő előterjesztést intézte a megye alispánjához : „A 7515/913. sz. felhívására van szerencsénk tisztelettel előterjeszteni, hogy gróf Bethlen Istvánnak a birtokpolitikai kérdések nemzeti szempontból való megoldása ügyében az Erdélyi Gazdasági Egyesületben, valamint az OMGE- nél tett előterjesztései, úgyszintén az azokhoz fűzött erdélyi birtokstatisztikai adatok s mindezeknek az érintett két országos egyesület kebelében történt megvitatása oly mérvben megvilágította a birtok- politikái helyzetet, hogy az nemcsak minden gazda — de különösen minden magyar emberre megdöbbentő hatással volt. A nemzetiségi térfoglalás ijesztő mérve tárult mindezekből elénk s s nagyon is átértjük s átérezzük, ha Illyés István marostordamegyei atyánkfia aggodalomtól eltelten kérte Marostordamegye törvényhatóságát, hogy hívják fel az ország társtörvényhatóságaiban lakó véreiket, hogy támogassák őket a nemzetiségi elözönlés veszélye ellen. Hogy ez a veszély mennyire kétséget kizárólag tárul elénk, azt fájdalom — nap-nap után érezzük a közéletban, olvassuk lapjainkban, ugyannyira, hogy azt hiszem, minden igaz magyar érzésű embernek áthatva kell lenni azon érzéstől, hogy összefogva egy szív és lélekkel álljunk sorfalat az ország szélein mutatkozó vésznek, mert ha itt nem állíthatjuk meg az árt, úgy bizonnyára mindna- gyobb térre szorul s mint szűkebb térre szorít minket: magyarokat.
