Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 14. szám
1913. február 13. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 róna függő kölcsönnek törlesztéses kölcsönné való átalakítása ügyében adott meghosszabitására vonatkozólag. A vall.- és közokt. m. kir. miniszternek leirata a reáliskola tanári kara által kért családi pótlék ügyében. A honvédelmi miniszternek leirata az Esztergomban felállítani kért tanitó- zászlóalj ügyében. A kereskedelemügyi miniszternek leiarta a kövezet- vámszedési jog ügyében. Amint látható, miniszteri levelek, melyeknek elég a címét tudni. Hát jó, tudomásul vesszük. Törvényszéket kérünk. Ámde de nem közgyűlés a közgyűlés, ha újabb feliratot el nem határoz. És elmondhatjuk, a tárgy- sorozatnak az ezután következő lett a legnagyobb lelkesedéssel hallgatott pontja. Mi is volt az? Nézzük csak a napirendet ! „Tanácsi javaslat az iránt, hogy Esztergom sz. kir. város közönsége határozza el, hogy egy uj kir. törvényszéknek itt való felállításáért folyamodik. “ A törvényszék ! . .. Kilenc sűrűn nyomtatott oldalra terjed az a memorandum, melyet eziránt a tanács megszövegezett. Benne van városunk dicső múltja, küzködő jelene, reményteljes jövője. Minden jó esztergomi lélek lelkese- sedéssel olvashatja a sorokat, melyek miniszteri kősziveket talán nem is győznek meg, de a bennszülött esztergomiak szivét okvetlen reményekkel duzzasztják. „Határozza el Nagyméltóságod kegyelmesen azt, hogy a felállítandó törvényszékek egyike Esztergomé legyen.“ így végződik a memorandum. A zugó éljen és taps, mely e szavak után felhangzott, világos bizonysága volt annak, hogy a törvényszék sorsa nem volna kétséges, ha a magas miniszter úr véletlenül esztergomi lenne. A sajtó és a pálinka. Még két kevésbé jelentős ügy. A fegyvertartási szabályrendelet, meg a zsidótemplom háta mögött levő part megerősítése. Ez utóbbinak költségei a város nyakába sózattak, de a város megfellebbezte. Hátha ki lehet bújni alóla! A polgárság pénzével takarékoskodni kell. Az újabb érdeklődést felkeltett ügy a rendőrkapitánynak azon jelentése volt melynek végén a város bélés külrendőri szolgálatának csendőrséggel való ellátása iránt Brutsy János képviselőnek beadott indítványára vonatkozólag kellett határozatot hozni. E beadvány tekintettel a külső városrészek garázda legénységének rendőri és felsőbb tekintélyeket semmibe sem vevő magatartására, csendőrségi közbelépést kér, mert a város csak úgy őrizheti meg városi jellegét, ha elsősorban a rendet és a lakosság nyugalmát biztosítani képes. Az indítványozó képviselő meleg szavakkal ajánlotta, hogy a közgyűlés kísérelje meg a csendőri szolgálat igénybe vehetése iránt való folyamodást. Peterdy Kálmán rendőrkapitány előre is biztosította a közgyűlést, hogy a folyamodás eredménytelen lesz. Erre Bártfay Géza, a „Szabadság“ szerkesztője kelt fel és a rendőrséget a tőle megszokott módon támadásban [részesítvén, Brutsy János indítványát ajánlotta elfogadásra. Brutsy meghökkenve a nem várt oldalról jövő támogatáson, újólag szót kért és most azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy az eldurvulj tekintélyt nem ismerő utcai rendetlenkedők rendzavargásainak fő oka a „Szabadság“ azon irásmodora, mely mérgezett tollal ront neki mindazoknak, kik a város vezetését, irányítását eszközük. Majd képviselő- társainak szűnni nem akaró tapsa, éljenzése és kacagása közben hívta fel Bártfayt, hogy szüntesse be lapjának kíméletlen harcmodorát és csak ott ostorozzon, ahol arra valóban szükség van. Kölcsönös egyetértés, megértés segíti csak a polgárságot jólétre, nyugalomra, nem pedig a széthúzást, visszavonást és tekintélyt romboló indokolatlan támadások. Bártfay személyes ügyben kért meghallgatást. „Ő úgymond, — az általa igen tisztelt Brutsy képviselő társának tanácsát szívesen megfogadja, ha viszont Brutsy biztosítja őt, hogy mérget nem kever — a pálinkájába.“ A rossz sajtó és a pálinka. .a nép eldurvulásának csakugyan legnagyobb, legfőbb tényezői. Ámbár népünk igen csekély védelmére fel kell hoznunk, hogy Btotyán harcosainak ivadékai a pálinkáig még nem jutottak. Hangosak lesznek ők már a bortól is, bárha a rossz termés az idén kevésbé zavarta meg a fejüket. A csendőrség iránti kérelmet a képviselőtestület szótöbbséggel határozta el. A „Kolos“ hid leszállítása. A polgármester hosszabb írásbeli előterjesztésére, mit már múlt számunkban jeleztünk, a képviselőtestület egyhangúlag elhatározta, hogy a „Kolos“ hídnak visszahelyezése iránt kérelemmel fordul a keresk. minisztériumhoz. A szavazás névszerinti volt és az egyhangú vélemény bizonyította, hogy a hid felemelése annak idején csakugyan nem volt egyéb elhamarkodásnál és egy csomó pénzösszeg fölösleges kihajításánál. Délután. Közben delet harangoztak. A képviselők mind kevesebben, kevesebben maradtak a zöld asztalnál, mígnem a polgármester a gyűlés folytatását délutánra halasztotta. A délutáni tárgysorozatnak legizgalmasabb pontja a két rendőrbiztosnak, a tűzoltó szertárnoknak a fogyasztási ellenőrnek és a temetőkertésznek azon kérelme volt, hogy a segéd és kezelő személyzet tagjai közé felvétetvén, ekképen nyugdíjjogosultságuk biztosítva legyen. A méltánylást igénylő kérelem nem in- téztetett el oly simán, mint az efaj- ta kérelmek máskor elintéződni szoktak. Több pro. és kontra felszólalás után a közgyűlés 20 szótöbbséggel fogadta el csak a humánus javaslatot. Ezután még kisebb jelentőségű ügyek kerültek napirendre, melyek után a közgyűlés véget is ért. HÍREK. Ezüstmenyegző. Méret József, helybeli kereskedőink egyik törekvő és megbízható tagja, ma tartja nejével, szül. Schmideg Gizellával házasságának 25-ik évfordulóját. Fizetési előléptetés Nagy Lajos lábatlani áll. el. isk. tanító 1400 K fizetésre előléptettetett s ugyancsak nevezett szülői eltartás címén 200 K. családi pótlékban részesült. Halálozás. Özv. Tiefenthal Jó- zsefné, szül. Frankel Rozália hosszas szenvedés után életének 99-ik évében tegnap reggel meghalt Temetése ma délután 4 órakor lesz a Felső-Kis- dunasor 80. számú gyászházból. Turisták a hercegprímásnál. A „Magyar Turista Egyesület Esz tergomi Osztálya“ csütörtökön délelőtt tisztelgett a hercegprímásnál Farkas Elek elnök vezetése mellett. A hercegprímás örömének adott kifejezést, hogy Esztergom festői környékének és természeti szépségeinek élvezésére egyesület alakult. Említette, hogy esztergomi kanonok korában ő is több ízben tett kirándulásokat a környékre, miközben a turista egyesület jelzéseinek igen jó hasznát vette. Biztosította az egyesületet legőszintébb jóindulatáról, mely után a szívélyes fogadtatás a legkellemesebb benyomásokkal ért véget. Egy úrnő öngyilkossága. Magyary József győri gyáros neje, sz. Lelóczky Jozefa életének 52. évében f. hó 12-én nagyfokú idegesség okozta elmezavarában öngyilkossá lett. Váratlan halála nagy csapással sújtotta családját és legközelebbi esztergomi rokonait. Temetése nagy részvét mellett ment végbe Győrött, pénteken délután 4 órakor. Népakadémia a Kath. Legényegyesületben. A ma este 6 órakor tartandó előadás sorrendje: 1. Üdvözlet. Mendelsohntól. Énekli az egyesületi vegyeskar. 2. A fekete bárány. Szavalja: Tóth Rezső. 3. Beteg leány. Egressy B. után és Santa Lucia nápolyi népdal. 4. A kő szociális tevékenysége. Előadja: dr. Dra- hos János érseki szertartó. 5. Gaál: Ábránd. Zongorán játsza: Zemplényi Micike. 6. Népdalegyveleg és legényegyleti induló. Énekli az egyesületi vegyeskar. Esztergom vármegye közigazgatósági bizottsága folyó hó 12-én tartotta meg havi ülését, mely alkalommal a lefolyt havi jelentések tétettek meg. Ezen ülésen mutatkozott be Lakner László megyei m. kir. gazdasági felügyelő is, ki havi jelentésében a vármegye jelenlegi gazdasági állapotát nem a legkedvezőbbnek tüntette fel. Az indítványok során Brutsy János bizottsági tag az esztergomi vasúti üt botrányos állapotát tette szóvá, melyre a bizottság úgy határozott, hogy átír a városhoz az út mielőbbi rendbehozatala érdekében. Népház Farnadon. A község vezetőségének és a népnek kölcsönös egyetértése tette lehetővé, hogy Farnadon már kihirdették a pályázatot egy, a község művelődését célzó népház és szövetkezeti ház építésére. A szép intézmény állami támogatással létesül. A pályázatok beadásának határideje f. hó 27-e. Az odaítélés felett a versenytárgyalástól számított 30 napon belül meglesz a döntés úgy, hogy a ház építéséhez mielőbb hozzákezdhetnek. A segédmunkások közgyűlése. Az esztergomi ipartestület kebelében fennálló békéltető bizottság segédtagjainak megválasztására — az alapszabályok 26. §-a alapján — az Esztergom szab. kir. város területén működő összes segédmunkásokat, kik testületi tagnál állanak 1913. évi márc. hó 9-én vasárnap d. e. 10 órakor az ipartestület székházának tanácstermében tartandó közg3mlésre hívta meg Dr. Prokobb Gyula iparhatósági biztos. A gyűlés targya: A békéltető bizottságba 25 rendes, 4 póttag választása lesz. Művész estély.* Ma este a Magyar Király szálloda nagytermében gazdag műsorú családias előadást fog tartani Leo, a legjobb magyar mesterművész, gondolatolvasó és Euró- paszerte ismert kártyaművész. A rendkívüli érdekesnek Ígérkező előadásra felhívjuk olvasóink figyelmét. Kezdete nyolc órakor. Népakadémia Szentgyörgyme- zőn. A szentgyörgymezői kath. kör ma este 6 órakor tartja első nagy- böjti népakadémiai estélyét. Hídvégi Ernő színtársulata Párkányban a községi vendéglő színháztermében f. hó 18-án kezdi- meg hat estére terjedő vendégszereplését. Műsoron a következő színdarabok vannak: Farkas, Faun, Innocent, Miniszterelnök úr, Ostrom, Mayerék. Felülfizetések. Az Esztergomi Kereskedő Ifjak Önképző-Egyesületé- nek f. évi január 26-án tartott mulatságán még felülfizettek: dr. Gönczy Béla 5 K; Tatarek József, Laiszky János, Fritscher Gyula 2—2 K-át. A kifőző helyek ellen. A helybeli Vendéglős és Kávés Ipartársulat panaszára a város felterjesztést intézett a kereskedelmi miniszterhez, hogy minősítse iparűzésnek azt, ha valaki 5 idegen kosztosnál többnek ad fizetésért naponként rendes élelmet. A kifőző helyek rendszabályozása a helybeli vendéglősök érdekében történik, kik a magas adó dacára az előfizető étkezőknek csak kis hányadát látják el, mig a kifőzök minden adózás és egészségügyi ellenőrzés nélkül tesznek szert tekintélyes jövedelemre. Tanonc munkakiállitás városunkban. Esztergomi ipartestület mint iparhatóság a következő felhívást intézte az ipartestületi tagokhoz, illetve a tanoncoktató munkaadókhoz: Miután az ipartörvény vonatkozó része előírja, hogy a tanulók ipari elő- haladásának tajékoztatása céljából időközönkint tanonc munkakiallitás rendeztessék, az ipartestület kapcsolatban az ipariskola igazgatóságával elhatározta, hogy az idei tanév befejezésekor junius havában tanonc munkakiállitást fog rendezni. E célhói fölkérjük érdekelt tagjainkat, hogy alkalmazott tanulóikat a kiállításon való részvételre buzdítani, őket a kiállítandó tárgy megválasztása és elkészítésében, főleg pedig a szükséges anyag hozzáadása és a szabadidő felhasználhatása alakjában támogatni szíveskedjenek. A résztvenni szándékozó tanulók jelentkezhetnek saját osztályfőnöküknél az iskolában
