Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 14. szám

4

ESZTERGOM és VIDÉKE.

1913. február 16.

folyó hó végéig, mikor is a kiállítandó tárgy azonnal megnevezendő.

Felismert hulla. Lábatlanon a múlt év május havában egy ismeretlen női hullát vetettek ki a partra a Duna hullámai. Az elöljáróság megkereste a hatóságokat a hulla kilétének megállapítása céljából, de ez a megkeresés eredménytelen volt. Most azonban egy örökösödési eljárás folytán kiderült, hogy a kifogott hulla Drabl Franciska nevű wieni leány volt. Bátyja személyesen vett részt az agnoszkáláson és felismerte nővérét ki annak idején öngyilkos lett ésigy került a holttest a lábatlani temető névtelen halottai közé.

Jóváhagyott alapszabályok. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter az Esztergomi Kereskedelmi Társulat alapszabályait jóváhagyta.

Ki akar jó részvényeket venni? Az a tömeges látogatottság, melyben a Balaton környéki fürdőhelyeknek évről-évre részük van, arra bírta a környékbeli megyek vállalkozóbb lelkű tőkepénzeseit, hogy Balaton partjának teljes kiépítését vegyék tervbe. Előkelő körök financirozásá- val egymásután keletkeznek ott a a legvirágzóbb fürdőhelyek, melyek között nem utolsó gondolat a tó egyik legszebb partján a Balatonal- mádi-Budatava szálloda és fürdőház megépítésének terve. Az uj fürdőhely részvénytársasági alapon fog létesülni 500.000 korona alaptőkével 5 ezer darab egyenkint 100 kor. értékű, bemutatóra szóló részvény alapján. Az alapítók közül városunkban is sokan előnyösen ismerik még Kopácsy József cs. kir. ny. főhadnagyot, kinek neve a vállalat szolidságát és megbízhatóságát eléggé garantálja. Az alapítók a fürdőházat egyelőre saját költségükre felépitik, úgy, hogy a részvényjegyzők azt a f. év nyarán már díjmentesen használhassák. Tudnillik a részvénytársaság a részvényjegyzőknek az egész nyári idényre díjmentes fürdést biztosit, egyletek, körök, dalárdák, ipartestületeknek pedig egy részvény jegyzése esetén 10 személyre 2 napi elszállásolást, ingyen fürdést és benzines csónakot bocsájt díjmentesen rendelkezésre. Részvényjegyzési határidő f. év julius 15-ike. Aki közvetlenül óhajt e dologban a részvénytársasággal érintkezésbe lépni, forduljon a „Balatonpart Kiépítési Vállalathoz“, Balaton Alsóörsre. Különben a tudnivalók felől szerkesztőségünkben is felvilágosítás nyerhető, hol részvény- jegyzések is eszközölhetők.

Bezárt iskola. Nagysáp községben a torokpenész oly hirtelen lépett fel, hogy rövid egy hét alatt 15 megbetegedés és két haláleset történt a gyermekek körében. Az alispán tehát az ottani ovodát és népiskolákat bizonytalan időre bezáratta.

Népakadémia. Nagyon népes és tanulságos estélyt rendezett folyó hó

13-án az Esztergom Szenttamás és Vízivárosi Kath. Polgári Kör. Az estély a Himnusz eléneklésével kezdődött, mely után Siposs Antal elnök mélyreható és szívhez szóló szavakkal nyitotta meg a nagybőjti előadásokat, melegen üdvözölte az egybegyűlteket, főképen pedig a jelen volt Seyler Károly ny. bajcsi esperes-plébánost, aki 100 koronás adományával a kör alapitó tagjai sorába felvétette magát. Utána Schönwälder József adott elő szárnykürtön pár magyar nótát közmegelégedésre, melynek végeztével Tusinger József sok komikummal telitett monológot adott elő. Szoleczky János igazgató-tanitó tartott ezután nagy figyelem közepette a gyufáról hasznos és tanulságos előadást. Szakszerű előadását azzal végezte az előadó, hogy pártoljuk a hazai ipart. Az előadót lelkesen megtapsolta a közönség. Mihók Valika kedvesen előadott monológjában a fiatal embereket alaposan megsza- pulta. Sok tapsot kapott ő is. Ezután Strubel Istvánná és Zachey Ica sok szép magyar nótát énekeltek általános tetszéssel Schönwälder Kálmán harmonium és Kaiser Gyula hegedű kísérete mellett. Végül Hegedűs János bravúros cimbalomjátékával a sikerült estély véget ért.

Esztergom város régi falai.

Az árvédelmi munkálatok során hozzáfogtak már az Ároksor rendezéséhez is. A hatalmas betoncsatorna földmunkálatainál most feltárták a város régi falait is, melyek az árokkal együtt védelmül szolgáltak. E véd- művek már a XII. században is jórészben meg voltak s Imre király (1196 —1205.) is említést tesz róluk. Legtöbbet azonban Rogerius nagyváradi kanonok siralmas énekeiből tudunk meg, melyekben a tatárdulást leírta. Esztergom ez időben sáncokkal, fatornyokkal és bástyákkal volt megerősítve és mély árkokkal körülvéve. A tatárok 1242 év kora tavaszán jöttek Kadán vezérlete alatt a város elé, melynek védműveit 30 hajitógéppel kezdték ostromolni, éjjelnappal szórván a köveket a tornyokra és házakra. Esztergomot az időben gazdag polgárság, többnyire olasz és francia kereskedők lakták és számottevő őrséggel is bírtak. A városbeliek látva, hogy a falakat és tornyokat többé nem védhetik, felgyújtották a külvárosokat, a gazdag kereskedők posztóikat elégették, kincseiket elásták és erős kőházaikba vonultak vissza. A tatárok a gazdag zsákmány elvesztése fölött való bosszúságukban irtózatos vérengzést vittek végbe az elfoglalt városban és Kadán nem kegyelmezett meg annak a 300 előkelő nőnek sem, akik önként felajánlották magukat a vezéreknek. A tatár- dulás után IV. Béla király alatt a várost újból megerősítették. A most kiásott falak is többnyire ez időből valók; de megtalálták a régi cölöp- erősitések maradványait is. III. Endre király alatt a város mint kiválóan megerősített hely szerepel. A török hódoltság idejében 1594 és 1595-ben a keresztény seregek ostromolták a várost és falait, melyek azután többé fel sem épültek. A XVII. században már teljesen elvesztették harcászati jelentőségüket. A most feltárt régi városfalakat, mint a régi idők emlékeit, sokan nézegetik.

Az elegáns hölgy, ki toilettjei- nek raffineriájával és testének egészséges szépségével minden tekintetet maga felé irányit, jól tudja, hogy tiszta, világos arcszine és gondosan ápolt rózsás bőre, egyedüli titka szépségének és elegánciájának. A napi fürdéshez és minden kéz- és arc mosáshoz csak enyhe, ártalmatlan valódi Steckenpferd-liliomtejszappant használ, mely oldólag hat a faggyú- mirigyekre és a pórusok munkáját elősegíti, tehát egy elegáns hölgy toilette-asztaláról nem hiányozhat.

Veszett kutya Süttőn. Süttőn egy garázdálkodó veszett eb megmarta özv. Obert Zsigmondié 9 éves fiacskáját, kit azonnal a Pasteur intézetbe szállítottak.

Látogatás vége. Babai Károly budapesti lakos látogatónak ment Lábatlanra. A látogatás vége az lett, hogy összeveszett Vörös Kálmán muzsikus cigánnyal. Vörös Kálmán se volt rest, és úgy vágta fejbe Babait, hogy betörött a feje. Sebe súlyos természetű. Babai panaszára a harcias muzsikus ellen az eljárás megindult.

Steckenpferd liliomtej szappan

elérhetetlen hatású szeplők^eltávolítá- sára és nélkülözhetlen szer oz arc és bőr ápolására, mit számtalan elismerőlevéllel bizonyithatunk. Gyógyszertárakban. drogériákban, illatszer- és fodrász üzletekben 80 fillérért kapha'.ó. Szinte oly páratlan hatású nőj kézápolásra Bergmann „Manera“ liliom- krémje, mely tubusokban 70 fillérért mindenütt kapható.

Kiváló finom almákat

a legnemesebb és legtartóssabb fajokból szállít kilogramonként 35 fillérért, 5 klg. posta csomagokban 2 kor. 20 fillérért Max Pauly re- dakterur Köflach in Steiermark.

Müncheni világhírű

Salvator-sör

palackokban csak a

Ijözponti Ijávéházban

kapható.

Sógorasszony szoknyája. A sárisápi csendőrség szombaton délelőtt letartóztatta és beszállította a helybeli járásbíróság fogházába Urbanics Jánosné Polacsek Ágnes 21 éves szolnoki lakos elvált asszonyt. Polacsek Ágnesnek az a bűne, hogy sógornője Vehoszki Mártonná, Voj- tett Teréz sárisápi lakos szobájába belopódzott, mig a sógorassony a szomszédban beszélgetett és onnan egy pár uj cipőt és egy fehér szoknyát elemeit és már éppen el akart illanni a lopott holmival, midőn a sógorasszony belépett a lakásba és észrevette a lopást. Urbancsics Já- nosnét a bíróság fogva tartotta és lopás vétsége miatt a bűnügyi eljárást ellene megindította.

Bizonyosan volt itt 200 köhögös

mindeféle hangnemben elhangzott néhány explóziós köhögés, s az egész közönség élvezetét megrontották. Csak szoknának hozzá a hölgyek, hogy cukorkán kívül néhány Fay-féle valódi sodeni pasztillát is vennének magukhoz 1 Akkor magukat is megkímélnék az alkalmatlan köhönési ingertől és nem rontanák meg mások élvezetét sem. Fay valódi sodeni- jét mindenkinek kellene használnia, aki csak kicsit is meghűlt, amikor színházba, hanversenyre vagy társaságba megy. Az a jótett, amelyet saját magával tesz, örökre barátja lenne a sódeni pasztillának. Vásárlásnál vigyázzunk a Fay névre és óvakodjunk az utánzatoktól. 5.

MELLÉKLET

A pilismaróti Dobozy emlék.

Irta: Hegedűs Gyula,

a Dobozi emlék bizottság elnöke.

Folytatás.

A Méreg melletti öldöklés, a sokáig tartó török dulások idejében, mind annyi más helyen, tényleg

megtörténhetett, ámde Dobozy és neje tragédiájához ez az öldöklés fűződve alig lehet, mert Héreg határában a beszerzettt informatiók szerint van ugyan egy a török időkből származtatott „Hajdúugrató“nak csak elnevezett határrész, illetve hegyo- iom, hol állítólag az érsek hajdúit leugratni kényszeritették a törökök, de az egykoruak által leirt szekértáborról, annak helyéről és pusztulásáról, valamint Dobozy és neje tragikus haláláról sem Héregen, sem Pusztamaróton nincsen semmi említés, semmi hagyomány, semmi nyom, már pedig ezek nevezetes epizódjai lévén az eseménynek, aligha maradhatott volna megörökítés és hagyomány nélkül, a minthogy Pilismaró- ton nem maradt. A hagyomány tehát a Héreg melletti ütközetből csak „Hajdú ugratot“ tartotta fenn, miből lehet ugyan a törökök öldöklésére következtetni, de Dobozy szereplésére nem. Az egykorú leírók szerint a csata, melyben Dobozy elesett, Maróth helységnél Buda és Esztergom között, közel Esztergomhoz zajlott le, nem Maróth és Héregy között egy tó mellett, mit Verancsics nyomán az újabb kutatók helytelenül állítanak; jele ez tehát annak, hogy a későbbi Verancsics által említett öldöklés egy tó mellett Hereg- nél nem azonos azzal az öldökléssel melyben Dobozy tragédiája lejátszódott és ettől valószínűleg későbbi időben történt.

Az is kétségtelen, hogy a Marót puszta és Héreg közti szűk hegyszorosban, az ütközet egykorú leirója szerinti 25 ezer menekülő magyar szekér tábora ki nem formálódhatott volna és ott ütközetet egymással a törökök és magyarok hadereje, tehát mintegy 40—50 ezer ember nem vívhatott.

A kért helyi terep viszonyok tanulmányozását, a mi szerintünk döntő befolyású lett volna az esemény színhelye eldöntésének és a hivatkozott régi tudósítások valósága megállapításának a Történelmi Társulat megbízottja mellőzte, ezek ismerete nélkül mondott szakvéleményt. Rövid jelentésében nem közölte a véleménye alapjául vett eredeti és esetleg újabban felkutatott kutforrások szövegét sem, hanem az általunk megküldött Bagyary féle történelmi tanulmányt, melyet mi legnagyobb részben Pilismaróira al- kalmazhatónak tartunk, az abban is benne foglalt adatok alapján, újabb bennünket meggyőző érvek felemli- tése nélkül megerősítette, a pilisma- rótiak tehát, tudományos vitatkozási képesség kérkedése és szándéka nélkül, természetes egyszerű eszük és szivük meggyőződése szerint Do- bozyt csak úgy tartják magukénak most, mint ezelőtt tartották és hagyományuk igazságához ragaszkodnak ma is, annál is inkább, mert Marót puszta, hogy valaha is község lett volna, mint azt a legújabb kutatók állítják, lehet feltevés, de arra bizonyítékot Esztergom vármegye történetében nem találtunk.