Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 101. szám

1913. december 25. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 lításnál jóval olcsóbb, kényel­mesebb és biztosabb vasúti szál­lítás bizonnyára még nagyobb mértékben í'og igénybe vétetni. Ezek mellett a vasút jöve­delmezősége szempontjából vég­telen íoniosnak tartjuk a múlt két év alatt végzett Duna sza- szabályozást is, mert az ennek folytán alkotóit kis- és nagydu­nai rakodok az összekötő va­sút jövedelmezősége és forgal­mának emelésére feltétlen biz­tos bázist nyújtanak, igy ezért e munkaiatok tervezőjének és vezetőjének, Hajagos Imre mű­szaki tanácsosnak, elavulhatat- lan hálával tartozunk. De az összekötő villamos vasútnak még egy, bár ez ídő- szerint még távoli, de azért ne­künk igen kedves másik per­spektívája is lebeg előttünk. Köztudomású dolog ugyanis, hogy a budai Palfy-térről kiin- dáló szentendrei vasút villa­mos üzemre lett átalakítva; azt is tudjuk, hogy Visegrád község lelkes jóakarója, Metz- ker Karoly jobarátom szorgos utánjárása folytán, egy Szent- endre-visegrádi villamos vasút tervezete áll közigazgatási be­járás előtt, ha e terv sikerül, úgy igazán csak idő kérdése a Budapest-visegrádi villamos va­sútnak Esztergomig való meg­hosszabbítása és a mi vasú- tunkba leendő bekötése, mely dunai jobbparti vasút létesítése hajtotta fejét. Ilyen elégikus hangu­latban élvezte az éjféli mise varázs­latos misztériumát és megható költé­szetét. Midőn a fönséges éjfélimise be­végződött, az egész oratórium kö­zönsége bevonult a kastély díszter­mébe. Az óriási arányú, erkélyes és ku­polás helyiségben álló hatalmas ka­rácsonyfa egyszerre csak villamos csillagoktól ragyogott. Színig meg volt rakva mindazzal, a mi a kará­csonyfa művészetére vonatkozik. Délszaki virágok és gyümölcsök kö­zött mesés cukrász ötletek. Szóval remekelt a karácsonyfa. A csodafa tövében szőnyeges asztalon mindenféle mosolygó aján­dék A tündérlatvány rögtön megszűnt, midőn a társaság az ebédlőbe indult. A Fegyvernekyék ősi szokása sze­rint nem táláltak egyebet hideghal­nál es zsirtalan mákos metéltnél. Az egész asztal hangulata is tehát böj- ties volt. Midőn a nemzetség nemzetes asszonya ezüstfejü ura karján meg­nyitotta a menetet, párosán vonul­tak be a társaság tagjai. Legérdekesebb pár volt Baranyai Imre és Fegyverneky Blanka. Ez az önkéntelen összeillő pár édes mosolyt csalt a nagyszülők jóságos arcára. Ezen a boldog karácsonyon a nagymama osztogatta ki az ajándé­kokat. Mindenki kapott valami ked­ves emléket. Ekkor Baranyai Emil urra került a sor. Mindenki csodálkozással nézte, midőn jeruzsálemi olvasót kapott. Ártatlan májusi verőfényű mosoly jelent meg a figyelők arcán. A tri- ben annyira megvolt lepetve, hogy és az esztergomi és párkány- nánai indóházakba való bekap­csolása ismét jelentékeny elő­nyöket jelentene városunknak. Vasút tervezés és építés a vállalkozó részére rendszerint nagy előnyöket és hasznot szo­kott biztosítani. Az Esztergom- párkánynánai összekötő vasútat azonban, a városunk és lakos­sága érdekében mindenkor szí­vesen közreműködő Esztergomi Takarékpénztár, valamint e so­rok írója önzetlenül és tisztán a közügy érdekében tervezi és kívánja megvalósítani, s igy bizton reméljük, hogy mind­azok, kik városunkat szeretik, és annak boldogulását óhajtják, szívesen fognak e nehéz fela­dat megoldása körül minket tá­mogatni ; de merjük remény­leni azt is, hogy e szép ter­vünk sikerülni is fog, különö­sen akkor, ha abban minket a Hercegprímás, a mi kegyelmes Fopásztorunk továbbra is támo­gatni szives leend! Reflexiók az árvédelmi munkálatokról. Irta : Hajagos Imre. kir. műszaki tanácsos, esztergomi árvédelmi kirendeltség főnöke. Midőn három év nehéz és gondterhes küzdelme után a közel egy millió koronát igé­nyelt árvédelmi munkálatok jó­csak hajiongások közt vette át az ajándékot. Ugyanekkor az ifjú Baranyai Imre egy arany nyakláncot kapott Szent Imre zománcos medájjonjával. Es váratlanul megszólalt a fiatal ur szerényen de biztosan : — Kérem, méhóztassanak meg­engedni, hogy ezen a boldog kará­csonyi ünnepen bátor vagyok egy nevezetes nyilatkozatot tenni. Önálló vagyok. És teljes szivemből és tel­kemből szeretem Blankát, a kit ezen­nel szerencsés vagyok ünnepélyesen megkérni édes szüleitől a nagyszü­lők áldásával. — Diktum! Faktum 1 — mondja erre Fegyverneky Laci Bácsi kedé­lyesen és kezet nyújt a derék fiatal­embernek. A nagymama gyöngéd szeretettel homlokon csókolta Imrét. Ez az eljegyzés lett a boldog ka­rácsony legnagyobb eseménye. Min­denki szívvel lélekkel örvendett a két nemes lélek találkozásának. Baranyai Emilt ugylátszik egé­szen elvarázsolta a szalónkabátjába zárt jeruzsálemi olvasó, mert néma csodálkozáson kívül nem birt egye­bet kifejezni. És ugyanekkor a Fegyverneky- nemzetiség karácsonyi boldogsága fölött megjelent a bethlehemi csillag, az igazi vallásosság glóriája. Baranyai Emil átszellemült arcára is rásugárzott ez a menyországi fény. Mindenki jó szívvel és szent örömmei észrevette, hogy a megtéri hatalmas ur megint a kis Jézuska báránykája lett. részt befejezést nyertek, bizo­nyára nem érdektelen a köny- nyen feledésbe menő múlt és jelen összehasonlítása. Közelmúltban az árvíz nem­csak a Dunasor és Tabán nagy részét fenyegette elmosással és elöntéssel, hanem a Duna nagy vizei felhatoltak az Ároksoron a Kossuth Lajos utcáig, a Hévizén a piactérig. Az árvíznél oly fenyegetővé vált Kis Duna alacsony vízál­lásoknál büzhödtmocsárrá apadt, melyben a feltörő melegvizek a járványos betegségek milli- árdjait még télen át is óvták. Legnagyobbrészt szemétből kép­ződött rendetlen dunapart olda­lában közel 70 szennyvízcsa­torna torkollott és tovább fer­tőzte a város levegőjét. A Kolos hídtól Szentgyörgy- mezőig terjedő partrészen — még a prímási palota közvet­len szomszédságában is — rot­hadó szemétdombok disztelen- kedtek. Közegészségi és városren­dezési szempontokból tűrhetet­len volt az Ároksor, Hévizpa- tak és a lefolyás nélküli tabáni csatorna állapota. Nagyobb záporoknál a hegy­vizek mindenfelől szabadonzu- dultak a város belterületeire. Jólehet Esztergom közvet­len a Kis és Nagy Duna párt­ján fekszik és igy kilométe­rekre terjedő kikötőpartok ön­kényt kínálkoztak; a szab. kir. várost a DDSG elhanyagolt ál­lomásán kívül más ponton ter­hes hajóval megközelíteni nem lehetett. Ma a hajózhatóvá tett Kis Duna, a kis- és nagy dunai rakpartok, a Major-utcától a primási vasgyárig lefektetett főgyűjtő, a védtöltés és mell­védfal, a szentgyörgymezei, a malom-utcai, hévízi, ároksori, cigánykuti és mélyuti csator­nák a szab. kir. város képét nagy mértékben átalakítva, nem­csak a város árvédelmét és a közegészségi állapotok javulá­sai biztosították, nem remélt fokban hanem kielégítést nyer­hetnek úgy a helyi mint a nagy hajózás igényei. A helyi hajózás könnyen megközelíthetővé vált és erősen megélénkült kisdunai kikötőjén, a kényelmes tutajkikötőn és farakodón kívül a DDSG uj ál­lomása egy a várható fejlődés­nek és a szépészeti követelmé­nyeknek megfelelően rendezett parton díszeleg, a közúti hid felett pedig a magyar folyam és részvénytársaság által nyitott uj hajóállomás biztos reményt nyújt arra, hogy e társaság Esztergom város forgalmi érté­keit minden irányban és haza­fias áldozatkészséggel kielégí­teni törekszik. Maga az üzleti verseny, mely e két nagy ha­józó társaság közt természet­szerűleg kifejlődik, a városra csak hasznot hajtó lehet. így az évtizedek óta hiába sürge­tett budapest—esztergomi he­lyi hajójáratok a Mftr. állomás létesültével azonnal megindult. E hajójárat következménye- kép Esztergom idegen forgal­mának növekedése a kedvezőt­len nyár dacára szembetűnő volt. Ha a természeti szépségek­ben igazán bővelkedő, a legké­nyesebb ízlést is kielégítő gyógy­fürdő és uszodával rendelkező magyar Róma tanácsa a kér­dést kellő ügyszeretettel, előre­látással fogja gondozni, Eszter­gom csakhamar a főváros ked­venc kiránduló és nyaraló he­lye lehet. A vázolt eredmények meg­valósítása csak úgy volt lehet­séges, hogy a földművelésügyi kormány az 1904. évi XIV. t. ez. alapján segélykép engedé­lyezett 400,000 korona hitelt félmillióval saját tárcája terhére megemelte és a tulajdonképeni „árvédelemhez“ nem is tartozó csatornázási és szabályozási munkák egyidejű foganatosítá­sát elrendelte. Az igy megnyilvánult nagy­fokú áldozatkészség a város iránti kétségtelen jóindulaton kívül a földm. m. kir. minisz­térium ama tudatos és rend­szeres működésének bizonyítéka, mellyel a városok védelme és a városoknál összpontosulni hi­vatott viziforgalom igényeinek kielégítése a hazai folyószabá­lyozások keretébe beillesztet- nek. Még pedig azért, mert mint azt a közelfekvő Pozsony, Győr, Komárom városok példái is igazolják, az ily irányú szabá­lyozási munkálatok nemcsak a városok rendezésének adnak hatalmas lökést, hanem az al­kalmassá és könnyen hozzá­férhetővé tett viziut közvetlen és közvetett hatásakép a gaz­dasági élet minden terén nagy mértékben fokozott tevékeny­ség mutatkozik. Véleményem szerint a fé­nyes történeti múlttal biró, egy ezredév óta kulturális közpon­tot jelentő rendkívül szerencsés földrajzi fekvésű Esztergom ha­nyatlásának főoka az volt, hogy dunai forgalmát nemcsak elha­nyagolta, hanem a hidvámok- kal valósággal mesterségesen átterelte a túlsó partra. Párkány fejlődése csak Esztergom rová­sára történhetett. Még szeren­cse, hogy a Duna folyási irá­nya Párkányra kedvezőtlen és e község a viziforgalom jelen­tőségét teljes mértékben felis­merni és kellőkép ápolni nem tudta. Ma már azonban mégis nagyra nőtt Párkány erejével

Next

/
Thumbnails
Contents