Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 101. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1913. december 25. hem felett szálló angyalok fenséges éneke: Dicsőség a magasságban az Istennek, békesség a földön a jóakaratú embereknek ! A szív húrjait meg- rezegtetik emez isteni hangok; a lélek eltelik égi békével ; s ajkunk önkéntelenül utánazengi a hívőknek lelkes énekét: Csordapásztorok midőn Betlehemben Csordát őriznek éjjel a mezőben . . . Az újszülött Messiásnak fényövezete alakja megjelenik képzeletünk előtt az együgyű hódoló pásztorokkal s imádásra készti teljes egész valónkat. Oly boldognak érezzük magunkat, mint csak kevésszer az életben. Fokozza boldogságunkat az a tudat, hogy a mai szép napon nemcsak mi érzünk igyen, hanem az egész keresztény világ egyesül velünk a kisded Megváltó dicséretében. A szabadság, testvériség, egyenlőség s a belőlük sarjadó isteni békesség eszméje e napon tündököl előttünk legtisztább fényében, mert látjuk, tapasztaljuk, hogy minden keresztény át van hatva való emberiségének érzetétől, amelyről különben az élet sivár küzdelmében oly nagyon sokszor megfeledkezik. A Megváltó áldó leikével ma átöleli ticstól, és egyéb kiváló magyar művésztől eredeti remekműveket rendelt.^ És egy fővárosi kapacitás egy ízben mégis igy mert nyilatkozni Fegyverneky bácsi előtt az ő gyűjteményéről : — Valóban egész vagyon ez a sok beesés másolat és eredeti mű. De miért csak vallásos tárgyú valamennyi ? A pátriárka egész nyugodtan igy szólt : — Minden műkedvelőnek más ízlése van. Az én szivemnek és lelkemnek mindig legjobban tetszettek a vallásos művészet remekei Az én lelkemnek a világi tárgyú műalkotások jórészt világi érzést fejeznek ki. De a vallásos művek magasabb régiókba emelnek. — Milyen szobor ez itt a könyvtárban ? — kérdezte a kritikus vendég. — Jézus szent szíve. Atellenben a lurdesi szűz. — Van még egyéb is ebből a műfajból ? — Még van Szent István király, Szent Imre, Szent László, Szent Erzsébet és Szent Margit eredeti szobra is kápolnánkban. A fővárosi kapacitás azután Budapesten, az ő előkelő körében, úgy nyilatkozott a Fegyverneky kastélyról, mintha az egy bigot mecénásnak kuriózum múzeuma lenne. Fegyverneky Imre a Nemzeti Kaszinóban értesült a fonák nézetekről és nyíltan igy nyilatkozott: — Vegyétek kérlek tudomásul, édes barátaim, hogy édes atyám választékos Ízlésű és gyakorlott műkedvelő, ki a világ összes képtárait és gyűjteményeit alaposan ismeri. De az egész világot. A zord Skandináviának égbemeredő kopár sziklahegyei között, ahol még ember él ; az egyenlítő napperzselte vidékein, hol füge s pálma terem; a Csendes-Óceán végtelen hullámain, amerre csak hajó siklik tova : a földteke minden zegében-zúgában érzik kifogyhatatlan szeretettel áradó isteni leheletét. Nincs hely a földkerekségen, ahol föl ne zengene az egekig ható hálaének : Dicsőség, dicsőség Mennyben az Istennek, Békesség, békesség Földön az embernek ! S hangjaira az ég és föld egyesül a szent szeretetben. A keresztény szivekből az a hő óhajtás fakad s tör a magasba, vajha a mai ünnep, minden emberre nézve a zavartalan visszaemlékezés és csendes békesség derűs napja legyen ! Az Esztergom-Párkány- nánai összekötő villamos vasútról. Irta : Blessl Ferenc az Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaság igazgatója. Ha körültekintünk Európában, vagy csak hazánkban is, mindenkor csak a vallásos tárgyú müvekén rajongott, anélkül, hogy a nevezetes művészek világi tárgyú alkotásait becsmérelte volna. Cha- cum a son gout, mondaná a francia az ilyen speciális Ízlésű amatőrről. De már nyomdában van édes atyám műtárgyainak katalógusa. A fővárosi tudós füzetéből mindenki meggyőződhetik arról, hogy a Fegy- verneky-kastély műtárgyai értékesek és becsesek. Vegyétek azután tudomásul, hogy én is vallom édes atyám művészeti elveit, mert szemül megvagyok arról győződve, hogy semmivel sem tesz- szük otthonunkat kedvesebbé, mintha Istennek tetsző képekben és szobrokban gyönyörködheiünk. Ez a szent hangulat boldogítja édes szüléimét, a kiket a jó Isten jó egészséggel, jó lelkiismerettel, jó anyagi helyzettel, jó családdal és jó emberekkel áldott meg. II. A Fegyvernekv-nemzetség karácsonya volt mindig a legnagyobb ünnep a földesur falujában. Ilyenkor minden szegényebb család fenyőcsemetét kap ajándékba a hatalmas uradalmi erdő vadászaitól. Sőt a Fegyverneky-fiuk és kisasszonyok is jól tudják önként, hogy mi hiányzik a szegények karácsonyfájáról. December első heteiben ládaszámra érkezik a meleg ruha, a téli cipő, a puha kendő, a báránysipka, a sarkantyús csizma, a patyolatvászon. De nem marad el sohasem a piros alma, az aranyozott dió, az aranyszál, a tündöklő csillag, az ezüst sodronyra aggatott cukor és sütemény, huszárcsákó, gyerekkard, sajnálattal kell tapasztalnunk, hogy városunk, a dicsőmultú, ősrégi Esztergom, más hasonló fekvésű, népességű és intelligenciájú városokkal szemben mennyire vissza van maradva. Esztergom szab. kir. város teljesen magára van hagyatva, évszázadokon keresztül csupán ősi, önerejéből élősködik és távolról sem foglalja el azt a helyet, mely őt méltán megilletné. Ha kutatjuk, hogy mi az oka ez elmaradottságnak, csak egy pillantást kell vetnünk a térképbe és rögtön látjuk, hogy a stagnálást a világforgalomtól való elszigeteltségünk okozza. Be kell kapcsolódnunk tehát mielőbb a nemzetközi vasúti hálózatba, hogy mi is részesüljünk ennek gyümölcseiben. Városunk földrajzi fekvése páratlanul kedvező, a gazdag Garam és Ipoly völgyének, valamint a Duna jobb oldalán lévő kőszén, márvány és mészkőbányáknak, s virágzó ipartelepeknek úgyszólván természetes központját képezi, de csak akkor, ha az Esztergom- párkánynánai vasúti összeköttetés megvalósul. Szilárd meggyőződésem, hogy Esztergom jövő emelkedésének és boldogulásának egyik legfontosabb tényezője ezen kis, alig 8 és fel kilométeres vasút lesz. kicsi nyuszika és barika, de szárnyaló angyal és tündöklő csillag sem a sok szinű gyertyácskákon. Karácsonyfa alá való hozomány volt még sok szép képeskönyv, mindenféle kis automobil, még repülő gépecske is majd minden házban. A nagy ünnep hetében a mészárosnál hízott ökröt, néhány borjut és sertést vágatott az uradalmi kasz- nár, hogy jusson minden szegénynek és ne legyen ínség sehol a szent ünnepeken. Fegyverneky Laci Bácsi béresei hordják szét az ünnepi borokat termetes üvegekben. És az uradalmi pék tizenkét zsák lisztből köteles egy hétig süteményt és kalácsot sütni azoknak, a hol már üres a lisztesláda. Es nincs a derék magyar faluban egyetlen egy lélek sem, a ki nem vigadna a derék úri nemzetség- gal és nem imádkoznék velük és érettük a kastély templomában. Szép szokás szerint és igy tökéletes gyakorlattal díszítik az oltárt a P'egyverneky urleányok és urfiak. Sőt gondoskodnak a látványos nagy Bethlehem tündéri kivilágításáról is. Éjféli misére már minden rendben van. Megszűnik minden munka. Minden cseléd ünneplőben sorakozik a folyosón és várja az uraságokat és a gazdatiszteket. Ilyenkor nemcsak várt, hanem váratlan vendégek is szoktak érkezni. A vártak közt voltak a szomszéd földbirtokosok és rokonok. A nem vártak közt jelent meg véletlenül az a hires fővárosi kapacitás is, a ki egyetlen fiát hozta magával a Fegy- vernekyek híres karácsonyára. Ez a nevezetes városatya és politikus már évek óta özvegy volt és egyetlen E mellett alig van az országban még egy oly vasúti tervezet, mely ily rövid vonalon ily sokoldalú feladat betöltésére volna hivatva és a befektetési tőke jövedelmezőségét, előre láthatólag, ily kedvezően biztosítaná. Nem támaszkodunk e tekintetben a személyforgalomra, bár Párkánynána, Párkány, Esztergom és az esztergomi vasúti állomás között ez is tekintélyesnek ígérkezik, azonban biztosan számítunk a teher szállítás nagymérvben való igénybe vételére és feltétlen jövedelmezőségére. Gondoljuk csak meg, mily nagy teherszállítás bonyolíttatik le már ma is Párkánynána és Párkány, Párkánynána és Esztergom város, az esztergomi vasúti állomás és Esztergom város között és ha ezekhez vesszük még a két vasúti állomás és különösen a létesítendő dunai átrakodóknál kifejlődhet transitó forgalmat, lehetetlennek tartjuk, hogy a két millió korona befektetési tőke biztos jövedelmezősége be ne következzék. Egyébként a párkánynánai kocsitorgalom nagy mérvét legjobban igazolja azon körülmény is, hogy a három év előtt, alapjából épült új makadám út két év alatt teljesen elkopott és már ez évben keramittal volt átépítendő. Pedig a tengelyszálfiát is — édes anyja utolsó kívánságára — a kalocsai jezsuita internátusbán neveltette, hogy ki ne rabolják szive kincseit, mint annak idején az apjáét a modern pogány cimborák. Fegyvernekyéknek tudomásuk volt, hogy a nagy férfiú megérkezik fiával, a ki Imréék házibálján már bemutatkozott. Az ifjú Baranyai Imre teljesen elütött atyja cinikus természetétől mert nem volt sem panthe- ista sem galibista. A derék és tehetséges fiatal ember ekkor már doktorátussal vizsgázott ügyvéd volt és megmaradt meg akkor is a Szent Imre egyesület tiszteletbeli elnöke. Fegyverneky Imre legidősebb leánya alig múlt tizenhétéves. Elvégezte felsőbb leányiskolái tanulmányait. Megtanult idegen nyelveket. Zenei jártasságra épen úgy tett szert, mint a háztartási tanfolyamra. A többi nőtestvér nevelőnő a kisebb fiuk házitanár vezetésével készült vizsgálataira. Együtt volt tehát az előkelő társaság öiven tagja és megkezdődöd a fönséges éjfélimisére való bevonulás. A kastély templomának szentélyébe a folyosóról nyílt külön bejárat. Baranyai Emil. a hírneves agitátor, szintén kénytelen volt bevonulni. És ekkor olyan idegen világba lépett mint az, a ki a huszonöt évig kerülgette a templomot. A magasztos ájtatosság, a csodás fényben tündöklő templom híveinek buzgósaga, a kóruson zengő Fegyverneky-hangok, sőt még a mesteri orgonajátek is megragadta Baranyai Emil dr. figyelmet. A pásztorok égbeszárnyaló éneke pedig any- nyira meghatotta, hogy tenyerébe