Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 101. szám

Esztergom, 1913. XXXV. évfolyam. 101. szám. Csütörtök, december 25. POUTimés TfíRSRDRLMILfíR SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : SIMOR JÁNOS UTCA 20. SZÁM TELEFON 21., HOVA A LAP SZELLEMI RÉSZÉT ILLETŐ KÖZLEMÉNYEK, TOVÁBBÁ ELŐFIZETÉSI ÉS HIRDETÉSI DIJAK STB. KÜLDENDŐK. FELELŐS SZERKESZTŐ: DK GRÓH JÓZSEF LAPTULAJDONOS ÉS KIADÓ LAISZKY JÁNOS. MEGJELENIK: MINDEN VASÁRNAP ÉS FOMUNKATARS: DR KŐRÖSY LÁSZLÓ CSÜTÖRTÖKÖN. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : EGY ÉVRE . 12 K FÉL ÉVRE . 6 K NEGYEDÉVRE 3 K EGYES SZÁM ÁRA 14 FILLÉR. NYILTTÉR SORA 50 FILLÉR. HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLY SZERINT KÉZIRATOT NEM ADUNK VISSZA. Karácsony napján. Irta : dr. Rétliei Prikkel Marián bencés tanár. Egy század * híján kétezer éve, hogy testet öltött, meg­született az Ige, mely után oly hosszú időn keresztül epedve- epekedett a szenvedő emberi­ség. Az egek harmatozának on­nanfelül, s a felhők megszülték az Igazat. A betlehemi rozzant istállóban világra jött a Meg­váltó, ki a bálványozás sötét tömkelegében s a zsarnokság nyomasztó igájában senyvedő emberiséget visszavezette a bol­dogulás fonásához, eredeti ren­deltetéséhez, amelytől hajdan ősszüleinek vétke oly messzire eltérítette Volt. Az emberek háládatlanok voltak iránta : mér- hetlen szeretetéért töviskoroná­val s kereszttel fizettek meg neki; de bárha kegyetlenül meg­ölték is, tanítása rövid időn meghódította az egész földke­rekségét. Gyilkosainak fiai s unokái már mint Urokat-lste- nüket- imádták Őt. Sok idő telt el azóta. Népek keltek, s népek tűntek el a világ nagyszínpadán. De az Ő emléke, isteni vallása mit se vesztett ere­jéből, sőt az idők folyása mindT jobban gyarapította hatalmát az emberi szíveken-lelkeken. ke­reszt fénye ma sokkal tündök- lőbben ragyog széles e világon mindenütt, mint ragyogott a múltban Jézus Krisztus nevének varázsa a jelenben jóval erősebb, mint volt születésének bárme­lyik eddig letűnt századában. Jól esik a gondolkodó em­bernek ez a tudat, mert érzi, kell éreznie, hogy a Názárethi uralmának erősbülése a szere­tet, egyenlőség és szabadság térfoglalását jelenti a földön. Vagy a műveltség legszentebb áldásai nem az Ő vallásának talajából fakadtak-e s fakadnak időtlen időkig? Az emberiség fejlődésében már sok nagy esemény történt s fog ezután is történni; de akkora esemény, amely Krisz­tus világrajöttéhez csak fogható is volna, sem eddig nem esett meg, sem ezután nem fog meg­esni az idők végeiglen. Vagy ugyan az emberi haladásnak három legnagyobb vívmányát: a szabadság, testvériség s egyen­lőség fönséges eszméjét nem neki köszönhetjük-e? Neki tel­jes szűzi tisztaságukban! Le­hetnek s vannak is hitetlenek, kik istenségét tagadásba von­ják ; ámde nincs, nem lehet igazán művelt ember, kinek át nem kellene látnia, hogy Jé­zusnál nem volt s nem is lesz soha nagyobb reformátora az emberiségnek. Örök szégyene marad az emberek elvetemült vakságának, hogy az Isten-embernek átala­kító, magasztos eszméi csak évszázadok múlva válhattak iga­zán valóra ; ámde ez nem Ő rajta múlt, ki ésszel és szabad akaratt-al ruházta fel a terem­tés koronáját. Miért élt adomá­nyaival vissza ? Miért nem igye­kezett őket hasznára fordítani ? Ám meglakolt érte keservesen, hosszú időkig! . . . Ily gondolatokkal ébred fel a kutató elme karácsony reg­gelén, a Megváltó születésének emlékünnepén. De a múltnak emlékezetéhez csakhamar csat­lakozik a jelennek érzete. A templomokból már kora hajnal­ban messze kíhallszik a Betle­„Esztogom bs Vidéke“ tárcája, lézus születése. D\jarácseay este vari. E-l lég titok-teli, Csillagok aariLjian. — E-ls éjnek ssellemi — Eirrasztaaalc híven El tiszta kék egen. Ezüstös fény dereng Ö'^örü.lem néma csend. Szíísi fehér lepel, Takarja lágyan el, El föld ezer sebét, — 5 amerre szerteszét, Elér tekintetem, messze völgy-hegyen ©rök zavartalan Eralg a némaság El végtelen világ ©(alottként hangtalan! íDe hallga! 2Kalk moraj, Erősbödo sóhaj, Dtél útra és repül El öröm hírnökül. 2K"add hallja, tudja mec .au % a tenoerek, At menny, a föld, léo El távol * messzeség, — o7 ©(add zengje-zengje mind: At z ígéret szerint, üme megszületett öyCegváltó szereteti Sempetu Boldog karácsony. Irta : dr. Kőrösy László. I. Nem ismertem Budapesten érde­kesebb uricsaládot, mint Fegyverneky Laci Bácsi nemzetségét. Huszonöt tagja van. Az öreg, de hatalmas diófa maga a kedves nagyapa: Fegyverneky Laci Bácsi. Élettársa, az üde egész­ségű nagyasszony, mosolygó nyolc­vanas. Két erős ága: Fegyverneky Pista és Imre. Istvánnak nyolc fia és négy leánya van. Imrének hat leánya és három fia. A népszerű és tisztelt nemzeti­ség nesztora : nyugalmazott földbir­tokos. Minden az övé. Csak a gondja Pistáé. A viruló erejű öreg ur ott lakúk állandóan az ősrégi, de minden modern kényelemmel rendelkező Fegyvernek-kastélyban. Már régóta István kezeli az első­rendű háromezer holdat a terjedel­mes gazdasággal. Imre pedig a fő­városban rakott fészket, a hol az első nagy ügyvédek közé tartozott. Pistáék Imréékkel valódi testvéri összhangban laktak saját családi há­zukban, Budapesten. De a tavasz legszebb ünnepeit, a húsvéti napo­kat és a leggondtalanabb hónapokat, a nagy vakációt mind a huszonnégy Fegyverneky az ősi kastélyban és fölséges parkjában tölti. A Fegyverneky-kastély még régi renaissance stílben épült. Négy tor­nyán négy nemzeti zászló lengett, mikor együtt volt az egész nemze­tiség. Az öreg ur már ifjúkora óta mű­vészetkedvelő volt. Termeit, szobáit és folyosóit hires festmények és szobrok mesteri másolatai díszítet­ték. Akadt azonban eredeti műkincs is. Érdekes azonban, hogy Laci Bácsi csak a vallásos tárgyú műve­ket szerette. Gyűjteményében volt tehát Rafael csodálatos Transfigura- tio-jának másolata egy hires római festő ecsetéből. A világszép sixtinai Madonna, Rafael remekének mesteri mása a nemes és nemzetes asz- szony szalonját ékesítette. A harma­dik Rafael remek, a Madonna dalia sedia, velencei mozaikban tündökölt az egyik Fegyverneky kisasszony kis szalonjában. Michelangelo világhírű freszkói közül az Atyaisten valóban isteni másolata díszítette Fegyverneky Laci Bácsi szobáját. De ott ragyogott Michelangelg Dávid, Mózes és Pista szobrának karrarai márványból fara­gott hasonmása máshelyütt. Tizian Mária mennybemenetelé­nek velencei másolata emelkedett a toronyszoba magas falán. Rubens Háromkirályok eredeti rézmetszete, Dürer Szűz Mária met­szetével álló aranyrámában ékeske­dett a szalon egyik broncasztalán. Fegyverneky Laci Bácsi azonban a magyar művészet remekeit is be­csülte. így kerültek Munkácsy nagy­szerű Krisztus festményei és Feszty triptichonja kitűnő olajmásolatban a tartalmas gyűjteménybe. Bencz­úrtól, Lotztól, Roskovitstól, Szolda-

Next

/
Thumbnails
Contents