Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 92. szám

1913. november 23.

ESZTERGOM és VIDÉKE.

3

jöhetnek és a 30. §. alapján kártérítést követelhetnek.

De így járok akkor is, ha valami ipari találmányról, élelmiszerről mondok kritikát, aztán a gyáros, a kereskedő ezt üzleti érdekeiben sértőnek véli. Ezekben az esetekben a javaslat első szövegezése szerint tőlünk mindenki vagyoni kártérítést követelhet. Merek-e ezek után szabad véleményt nyilvánítani ? Nemcsak gazdasági, hanem művészi kérdésekben is toliamra ül a vagyoni felelősség réme és szabad véleményemet elfojtja; és igy sok megiratlan marad, minek a köz látná hasznát.

Szerencse, hogy a javaslatnak ezt a hézagos eseteit kijavították. Általában nagyon helyes volt, hogy az újságírókat meghallgatták és kívánságaikat honorálták: a helyreigazitási

kényszer csak azokra a sajtóközleményekre alkalmazható, amelyek ténybeli valótlanságot tartalmaznak. A kártérítési igénynek nem lehet alapja olyan közlemény, mely észleletekből s tapasztalatokból leszűrődött tárgyi bírálatot tartalmaz, és szerzőjének érdekeltsége nem bizonyítható. A kár megállapítása sem alapulhat érzékenységek méltánylásán, feltevéseken s a mérlegelés korlátlan jogán, hanem csak a bizonyíthatóságon. Általában nagyon veszedelmes túllépni a kártérítési jognak a magánjogban szabályozott mértékén és különösen veszélyes bevenni ebbe a törvénybe a nem vagyoni kárért való pénzbeli elégtétel intézményét, amelyet az általános polgári törvénykönyv majd csak ezután fog jogrendszerünkbe beiktatni. Méltán tiltakoznak az újságírók az ellen, hogy ezt a teljességgel kipróbálatlan intézményt csak úgy könnyedén odavessék a sajtójogba.

Az olyan érzékeny szerv, amilyen a sajtó, nem tűri a jogászi szőrszálhasogatásokat, és bizonyos dolog, ha akármilyen nagy óvatossággal készül is a törvény: gyakorlati alkalmazásánál mutatkozni fognak hibái; és ha változatlanul megmarad az embereknek az az igaz szándéka, hogy a gondolat szabad, és véleményét bárki Írásban szabadon elmondhatja, ha ez a vélemény igaz és a köztisztességet nem sérti, akkor azt a törvényt mindaddig revi deálni kell, amig a gyakorlati életkövetelményeinek meg nem felel.

Nem volt még eddig törvényhozás, mely a szabad sajtó kodifikálását egyszerre végezte volna. Viszonyok és szükség szerint javítottak; és csak az a kívánatos, hogy e fontos szabadságjog minden békó és korlátozás nélkül teljesíthesse feladatát. Az a korlátozás, amely a sajtót most éri, — annak dacára, hogy egy sajtóellenes, ag- resszivkorban született, — nem veszedelme a gondolatszabadságnak, csak az álhireket terjesztő, a felfújt hazug sajtóra végzetes. Hisszük, hogy a jogi gyakorlat is ezek megszüntetésére fog törekedni, nem pedig a becsületes sajtó üldözésére, mely ámbár pártot szolgál, de ha azt úgy szolgálja, hogy az ellentáborban küzdők ezért feltétlenül nem hazaáruló gazemberek, amint a szabados sajtó naponta öles betűkkel arról, meg amarról, — legyen bármely párton — a pártállása szerint ordítja, akkor ezt pár- totszolgálásában nem korlátozza s nem bénítja.

Justus.

„Esztergom és Vidéke“ különös kedvezménye!!

Nem kímélve a rendkívüli nagy- anyagi áldozatot, sikerült szerződéses viszonyt létesítenünk a 20 év óta fennálló, népszerű és az egész országban elterjedt „Háztartás“ Magyar Asszonyok Lapja kiadóhivatalával, melynek értelmében „Esztergom és Vidéke“ minden előfizetője a „ Háztartás “-t

1 évi 12 kor. helyett 10 kor. ért

1 2 n 0 » » 5 n

7* » 3 „ „ 2*50 „

előfizetési árért kapja.

Külön kedvezményül mindazon előfizetőnk, akik legalább félévre fizetnek elő a „Háztartás“-ra, minden ráfizetés nélkül, ingyen és bérmentve megkapják a „Háztartás Könyvtára“ most megjelent pompás húsz kötetét.

A „Háztartás“ mindent felölel, ami az asszonyt érdekli. Divat, Ké- zimunka, Hasznos tudnivalók, Gyermekszoba, Kertészet, Egészség, Szépség, Falusi Major stb. rovatai megfigyelésre méltó ezernyi tanácsokkal szolgálnak, Konyha rovata pedig rendkívül sok kipróbált ételreceptet tartalmaz. A Kiirthy Emilné szerkesztésében kiváló gonddal szerkesztett dústartalmú illusztrált folyóirat havonta háromszor jelenik meg. Ingyenes mutatványszámot kívánatra készséggel küld az „Esztergom és Vidéke“ kiadóhivatala ahova az előfizetések is küldendők.- TOLLHEGGYEL ->

A modern és a falusi ember.

Az úgynevezett modern ember valami különös önmegelégedést érez, amikor szembeállítva látja magát a nép egyszerű emberével.

Ez egy régi időkbe való, balité- letekkel és babonákkal telitett ember, gondolja, mig jó magam nyílt eszü, tudományos fegyelmezettségben edzett agyvelejű, a mai korba beillő ember vagyok.

Es szinte sajnálja a földmivest, a gazdát, vagy a kisebb képzettségű iparost, amikor ezek az égboltozaton tapasztalt változatokból következtetnek az időjárásra, amikor emberek és állatok gyógyításához olyan füveket és folyadékokat használnak, amiket öreg parasztemberek ajánlanak.

Vizsgáljuk meg mindenekelőtt, hogy voltaképpen mi is az a balhéiét ?

A kifejezés azt a fogalmat födi, hogy valami lehetetlenben, a természet sorával ellentétes feltevést hisznek. Hisznek mert kénytelenek hinni. A lehető és lehetetlen dolgok közötti külömbséget nem a mi képzettségünk érezteti velünk, hanem a tapasztalat. Minden uj természeti jelenséget tapasztalásból tudunk és ennek tulajdoníthatjuk, hogy lehetetlennek látszó dolgokat, amikor a tapasztalat a lehetőség mellett bizonyított, a legtermészetesebbnek találunk.

Itt áll mindjárt a közelmúltból egy-két példa.

Húsz évvel azelőtt, ha az úgynevezett modern embernek azt mondja valaki, hogy mód van rá, hogy az embert úgy fényképezhessék le, hogy sem ruha, sem hús nem rajzolódik le a lemezre, hanem csak csontrészei a testnek, akkor ez a modern ember vagy azt hiszi, hogy babonás, vagy azt, hogy bolond ember beszél hozzá. Amikor azonban jött Röngten természettudós és a tőle fölfedezett sugarakkal való tapasztalatait bemutatta tudós társainak, azontúl már a legtermészetesebb lett az, amiről azelőtt legföljebb ha tréfásan lehetett beszélni.

Ha azt állította volna valaki a drótnélküli táviratozás előtt, hogy a levegőben olyan villamos hullámzásokat lehet előidézni az egyik állomásról, hogy azokat a másik állomás közvetítő eszköz híján is átveszi, akkor a bizonyos modern ember megint csak lesajnálta volna a jó embert, akiben volt annyi naivság, hogy azt jó maga elhitte és annyi vakmerőség, hogy ezt a hitét másvalakire is rásózza. Ma már oly vígan dolgoznak a drótnélküli távíróval, hogy a nagy óceánjáró személyhajókon naponta újságokat adnak ki Az újság tartalmát pedig azok a drótnélküli táviratok adják, amelyek útközben a partról vesz föl a gyors- vonati sebességgel úszó hajóóriás.

Ma egy bank omlik össze Londonban, az igazgatóját hűtlen sáfár- kodasa miatt börtönbe vetették. Holnap már az arcképe megjelent egy párisi újságban. Hogyan lehetséges ez, amikor a tengori utat nem is számítva, másfél nap kell hozzá, mig a vasút ebből az egyik világvárosból a másikba jut ? A feleletet megint csak megadja egy táviró- csoda, Nagy villámossági feszültséggel egy tű a fölvevő helyen ugyanolyanokat ir le, mint amilyeneket a föladó helyen kopogtak le. A kép vázlatát Londonban lerajzolom a te- legraf-tűvel és a másik másodpercben már Párisban látszik ugyanaz a tűnyom Egy félóra alatt az egész kép itt áll előttem. A képet most érzékeny vegyi réteggel átvont vaslemezre vetíti a cinkografus. aki azután kimaratja a képnek a hézagos részét és egy óra alatt már nyomdába készen áll a klisé.

Amit lehetetlennek hittünk, arról ime tapasztalhatjuk, hogy lehetségessé vált. A nagy természet egy ideig titokban tartotta előttünk, most meg már elárulta a titkot. És igy ki tudja, hány titok van még, amelyeket majd csak később fog elárulni nem nekünk, hanem az utódainknak a természet.

Nem akarjuk a kontárok és parasztasszonyok dolgát védeni, de hány esetben történt, hogy egy népies medicina meggyógyította a beteget ? Hiszen a hivatalos gyógyszerek is úgy kerültek a gyógyszer- könyvbe, hogy megtapasztalták ahhoz vagy amahhoz a betegséghez való gyógyító hatását. Vagy lehet azt matematikailag bebizonyítani, hogy a gyüszünövény olyan mérget tartalmaz, amely a szívműködést gátolja ?

Látjuk tehát, hogy a „modern ember“ is bizony csak éppen úgy nem tudja okát adni a világon történő jelenségeknek, mint a többi, akiken sajnálkozó gúnnyal mosolyog. Pedig amikor a földmives ember prognózist csinál az ég színéről, akkor ezt ugyanolyan okokból teheti, mint a müveit ember, akinek megvannak az időjósláshoz való segédeszközei, de azért éppúgy tévedhet, mint a parasztember. Az pedig biztonsággal megjósolni, hogy augusztusban hőség, februárban meg fagy lesz. ahhoz már csak igazán nem kell nagy tudomány.

Szatir.

Konstantin ünnepély. Az „Esztergomi Kath. Kör“ ma délelőtt 11 órakor tartja saját helyiségében az Egyház felszabadulásának 16 százados emlékére rendezett „Konstantin ünnepélyt“ magas színvonalú matiné keretében. Úgy értesültünk, hogy az ünnepélyen Dr. Csernoch János hercegprímás is részt vesz. A műsor főpontját képező ünnepi beszédet Dr. Lépőid Antal hercegprimási titkár fogja mondani.

Kinevezés. Az igazságügyminiszter dr. Erődi Tihamér budapesti ügyvédjelöltet az esztergomi kir. járásbírósághoz jegyzővé nevezte ki.

Az egyházmegyei közalapítványi pénztár személyzetét a főkáptalan előterjesztésére a hercegprímás már kinevezte. Főkönyvelő lesz dr. Sebők Ferenc adótiszt, ügyész : Ma- gurányi József, pénztáros : Schönbeck Ignác a főkáptalan csalití uradalmának intézője, irodatisztek : Pétschner István, a papi nyugdíjintézet tisztviselője és Szalva Ferenc, szolga: Haulik Imre.

Hatáskör felruházás. Cherny Mátyás esztergomi kir. járásbirósági jegyzőt az igazságügyminiszter önálló működési körrel ruházta fel.

Áthelyezés. Dudás István nagy- igmándi kir. járásbirósági Írnok ugyanilyen minőségben saját kérelmére a helybeli kir. járásbírósághoz lett áthelyezve.

Adományok. Bogisich Mihály v. püspök 100 K, dr. Fehér Gyula 200 K-át adott a Szent Erzsébet egyesületnek. Ugyancsak 200—200 K-t adott dr. Fehér Gyula a Kath. Legényegyesületnek és a kisdedóvó társulatnak. Bogisich Mihály 100, Draxler Alajos 80 koronával a kisdedóvó társulat alapitó tagjai sorába lépett. A népkonyhára az esztergomi főkáptalan 200, özv. Frey Ferencné 50 koronát adományoztak. Az esztergomi főkáptalan a Szent Vince egyletnek és a tanoncinternátusnak 100—100 koronát volt kegyes adni. Az egyesületek vezetősége ezúton is hálás köszönetét fejezi ki.

Iparkamarai gyűlés. A Győri Kereskedelmi és Iparkamara f. évi november hő 25-én d. u. fél 3 órakor saját székháza nagytermében Gsanaki Jerfy Antal kir. tanácsos, érdemdús néhai elnökének emlékezetére gyászközgyűlést tart, mely után fél 4 órakor rendes közgyűlését fogja megtartani.