Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 92. szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1913. november 23 A Szent Erzsébetről nevezett jótékony egylet közgyűlése. Folyó hó 19. én délután 3 órakor folyt le a Kath. Kör nagytermében az egye­sület közgyűlése, amely egyúttal el­nökének, Bogisich Mihály v. püspök 50 éves áldozári jubileumát is ünne­pelte. A közgyűlést Bogisich elnök tartalmas beszéde vezette be, melyben az áldozatos és önfeláldozó munkáról, mint a szegényápolás alapföltételéröl s Szent Erzsébetről, mint e munka példaképéről adott gondolatai ragad­ták meg a hallgatóságot, kiknek ne­vében dr. Fehér Gyula társelnök kö­szönte meg a szép beszédet. Majd közvetlen, meleg, szeretettől áthatott szavakkal üdvözölte a jubiláns elnö­köt s átnyújtotta az egyesület tagjai által ez alkalomra készíttetett ezüstve­retű albumot és egy hatalmas fehér ró­zsa és szegfű csokrot. A meghatottság látható jeleivel köszönte meg az el­nöklő püspök a nem várt üdvözlést és emléket amely neki — úgymond — mindig a legkedvesebb lesz. Ez­után Mátéffy plébános számolt be az egyesület múlt évi működéséről s az egyesület pénztárának állapotáról. Az elmúlt évben befolyt 5626 K 72 f-ből 4501 K 56 f-t fordított az egyesület a szegények részben pénzbeli segé­lyezésére (1566 K) részben szegény iskolás és Óvodások felruházására (220 K), részben szegény betegek gyógyszerére (382 K) és végül a nép­konyhára (1764 K) melyen naponkint 50—60 szegénynek adott 4 hónapon át meleg ebédet. A jövő évi segélye­zés módozatainak megállapítása után megalakult a karácsonyfa-bizottság, amely hivatva van a társulati kisded­óvó kicsinyeinek felruházását és ka­rácsonyfa-ünnepélyét rendezni, to­vábbá megválasztatott az egyesület esetleges estélyeit rendező bizottság is. Elhatározta az egyesület, hogy a folyó évben is fölkéri a nemes em­berbarátokat a népkonyha segélye­zésére. Uj tagok falvétele s a szo­kásos pénzosztás (1100 K) után a közgyűlés véget ért. Jegyzőkönyvi köszönet és elis­merés. Esztergom vármegye köz- igazgatási bizottsága legutóbbi ülé­sén határozatilag kimondotta, hogy Dr. Seyler Emil vm. tiszti főorvos és dr. Deutsch Ármin nyergesujfalui körorvos részére, a vármegyében, illetve a nyergesujfalui körzetben előfordult kolera esetek alkalmával kifejtett buzgó és lelkiismeretes tény­kedésükért jegyzőkönyvi köszönetét és elismerést szavaz és ezen határo­zatát a vármegyei hivatalos lapban is közzéteszi. Ismeretterjesztő előadások. A Kath. Legényegyesület régi szokásá­hoz híven advent vasárnapjain dél­után 6 órakor előadásokat tart, mig dec. 8.-án Kolping-ünnepélyt rendez, a nagy alapitónak 100 éves születése évfordulója alkalmából. Kérelem. Mindazokat, kiknek el­használt, kopottas felső, alsó ruhái vannak, kéri a Szent Vince egyesü­let, hogy kegyeskedjenek azokat sze­gényeink segélyezésére Mátéffy Vik­tor plébánoshoz beküldeni, ki egyút­tal a pénzbeli adományokat is hálá­san nyugtázza Tűzoltó próba. Az Esztergomi Takarékpénztár kérelmére a helybeli Marosi József és Fia vaskereskedő cég f. hó 26-án szerdán d. u. 3 óra­kor a nagy Duna partján, a katonai uszodánál, Osváth Andor tüzoltófő- parancsnok felügyelete alatt, az ál­taluk árusított „Minimax“ tüzoltó- készülékkel tűzoltó próbát fog ren- deztetni a gyár egy kiküldendő szakembere által. A takarékpénztár e kipróbált készülékkel irodáját fogja felszerelni és a próbára a nagykö­zönséget is meghívja. Népkonyha megnyitás. A Szent Erzsébet jótékonyegylet nov. 30.-án, vasárnap délben nyitja meg népkony­háját. Ez alkalomra az egyesület tag­jainak szives megjelenését kéri az elnökség. Megyegyülés. Esztergom vár­megye törvényhatósági bizottsága december hó 2.-án közgyűlést tart a városház nagytermében. A város regále kötvényeit nem veszi át az állam. Az égetően sürgős vágóhíd felállításának ügye ismét megrekedt. A város az építés­hez szükséges pénzösszeget ugyanis úgy akarta előteremteni, hogy a tu­lajdonában levő regále kötvényeket az államnak kínálta megvételre. A pénzügyminiszter megígérte a kötvé­nyek beváltását, a bélügyminiszter pedig e hírre utasította a várost, hogy a vágóhíd építésére hirdessen árlejtést. Egy csomó fölebbezésen is szerencsésen keresztülesett az ügy azóta s most azt halljuk, hogy az államkincstár nem akarja a köt­vényeket beváltani azon megokolás- sal, hogy akkor más városok köt­vényeit is be kell váltania, erre pe­dig az állam kincstara nem képes. A várost nagy zavarba hozta ez a hir, mert az épitéshez már többfele megrendelést eszközölt. A történelmi muzeum már el­foglalta uj otthonát az Eincziger-féle házban (Német-utca 2. sz.), hol há­rom szobából és az elzárt kapualjá­ból álló, külön bejáratú épületrész szolgál helyiségül. Most a berendezke­dés munkálatai folynak, ami két he­tet vesz igénybe, s folyó év decem­ber 7.-én a múzeumot valószínűleg már megnyithatják. Az igazgatóság most arra kéri a város közönségét, hogy a múzeumnak szánt régisége­ket küldjék el a muzeumőr, Sinka Ferenc Pál városi közgyámhoz (vá­rosház, polgármesteri hivatal), hogy azok a megnyitásig szintén elhelyez­hetők és kiállíthatok legyenek. Régi­ségszámba mennek már a múlt szá­zad elejéről való tárgyak is, vagyis azok, melyeket öregszülőink használ­tak, legyen az bárminő háztartási cikk vagy bútordarab. Az igazgató­ság felkéri a régi céhládák tulajdo­nosait is, hogy azokat az összes céh-iratokkal együtt engedjék át a történelmi muzeum számara. Igen fontos adatok vannak azokban a város múltjához. A céh-edények is érdekes emlékek. Esztergomra vonat­kozó régi képeket, okmányokat és könyveket is szivesesen fogadnak. Az ajándékozók nevei a jövő évben megjelenő társulati évkönyvbe kerül­nek és azokat lapunkban is nyilvá­nosságra hozzuk. A muzeumőr vásár­lásokra is fel van hatalmazva; de az eladók nevei már nem lesznek meg­örökítve. Aki valamely régi kedves tárgyától nem akar örökre megválni, az tulajdonjogának fenntartása mel­lett is elhelyezheti és kiállíthatja azt a múzeumban. Felkérjük a város múltja iránt érdeklődéssel és kegye­lettel viseltető közönségünket, hogy karolják fel a történelmi muzeum ügyét. Turista kirándulás. A Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osz­tálya vasárnap a következő kirán­dulást teszi: Esztergom — Szent Jánoskát— Vaskapu—Fenyves — Fárikút — Esz­tergom. Indulás a „Turista Otthon “- ból d. u. 1 órakor. Gyaloglás 2 Va óra. Vezető : Philipp Konrad. Aki a kiránduláson részt óhajt venni, az idejében jelentkezzék a kirándulás vezetőjénél A tagok szá­mos részvételét kéri az elnökség. Bejelentő hivatalok a városok­ban. A vidéki rendőrség államosítá­sával kapcsolatban minden vidéki városban és a járási székhelyeken bejelentő hivatalt fognak szervezni és a bejelentési kötelezettséget az egész országban éppen oly szigorúvá és általánossá fogják tenni, mint a fővárosban. Sőt a kormánynál már arról is folyt tanácskozás, hogy a vidéki rendőrségek államosításával járó tetemes költség egy része a kötelező bejelentés utján térüljön meg. A belügyminisztériumban már tár­gyalások folytak azon irányban, hogy a bejelentő lapokat, amelyeket eddig a rendőrségek díjtalanul bocsátottak a közönség rendelkezésére, a rendőrség államosítása után a m. kir. posta hozza forgalomba csekély díjért. A hús árának leszállítása. A városi hatóság azon irányú akciója, hogy a hús ára némileg leszállittas- sék, eredménnyel járt. Habár nem is valami fényes ez az eredmény, a hatósági hússzék felállításától eltekin­tett a város tanácsa, de kötelezte a mészáros- és hentesmestereket, hogy a húst ezután a következő árszabás szerint mérjék : Marhahúsnál leves­hús 1 K 44 f. Fartő, hátszéle 1 K 60 f. Pecsenyehús 1 K 68 f. Sertés­húsnál kocsonyahús 1 K 20 f. Olda­las 1 K 44 f. Combja 1 K 56 f. Ka­réj 1 K 80 f. Zsir 1 K 60. Az ár­megállapítás 4 -8 — 10 filléres külön­bözeteket mutat mindössze, épenség- gel nem lehet mondani, hogy ezután már talán valami „híg leve“ lesz a húsnak Esztergomban. A vér mint bizonyíték. Edvard T. Reiter angol tudós elmélete fog­lalkoztatja most a tudományos kö­röket. Reiter ugyanis azt állítja, hogy a vérsejtek kristályosodnak. Ez idáig nem uj állítás. Uj állítás az, hogy a vérsejtek kristályosodása nem külső okokban keresendő, hanem az élő lények szervezeti összefüggésében. Tehát egy ember vérsejtjeinek kris­tályai mindig egyenlők. Ezután nem­csak az ujjlenyomat kerül a rendőri nyilvántartásokba, hanem a vérsejt- krisiályok is, melyek könnyen veze­tik rá a nyomozót a bűntettesre, ha mondjuk súlyos vagy könnyű testi sértésről, avagy gyilkosságról van szó s dulakodás közben a támadó is megsebesült, vérnyomot hagyván magán vagy maga után. De ezzel nincs vége az érdekes fölfedezésnek. Edward T. Reiter ugyanis azt is állítja, hogy a gyermek vérsejtkris- tályai megegyeznek az apáéval. Tehát most már senkinek se kell sokszor hosszú esztendőkön át hordoznia fajó kebelében apai mivoltának bizonyta­lanságát. Rossz idők várnak a há­zasságtörőkre ! Esztergom vármegye kolera­mentes. Esztergom vármegye alis­pánja f. hó 21-i kelettel hivatalos értesítést adott ki, melyben a vár­megyét koleramentesnek nyilvánítja s egyben az I. fokú egészségügyi hatóságok, hatósági közegek és köz­ségi alkalmazottaknak elismerését fejezi ki a járvány gyors elfojtása körüli közreműködésükért s a jár­vány kezdetén a szabadságkérésére vonatkozó szigorított és a székhely elhagyására vonatkozó tiltó rendel­kezést hatályon kívül helyezi. Mikrobák a pénzen. A Maiin olyan kérdést pendített meg mosta­nában, mely gondolkodóban ejtheti a többi ország egészségügyi hatóságát is. Az omnibusz és villamos vasúti kalauzok gyakran tartják szájukban az érc és papirpézeket. A pincér gyakran tányéron hozza el a vendég­nek visszajáró pénzt. A tányér lát­szólag tiszta és csakhamar egy má­sik vendég elé teszik, ki azután eszik róla. Rómában panaszt emelt a közönség ezek miatt a dolgok miatt. Ankétot hívtak egybe, hol megállapí­tották, hogy a papírpénzeken mikrobák, a bronz, ezüst és aranypénzeken azonban nincsenek, mert ezeknek oxydáló felülete megöli a baktériumo­kat. Megállapították tehát, hogy az ércpénzt egészen bátran a szájukba vehetik az emberek. Langlais Marc a Matin megbízásából most megvizs­gáltatta a forgalomban levő ércpén­zeket. Az eredmény a következő volt : Egy 10 centimeoson 760.000 baktériumot találtak, ennek 3 száza­léka penészgomba, egy nikkel 25 centimeoson 140.000 baktériumot, 2 százalék penészgombával, egy ezüst 2 frankoson 160.000 baktériumot, 1 százalék penészgombával, egy arany 20 frankoson 220.000 baktérium penészgombák nélkül. Langlais úgy mondja, hogy az ércpénzeken rosz- szul tenyésznek a bacillusok, azért elég sok a veszélyes fajta is közöt­tük. A viz amelyben egy 50 frankos bankjegyet mostak meg, 3,000.000 baktériumot tartalmazott. Egy majd­nem uj 1000 frankosról csak 270.000-et mostak le. Tehát még sem egészséges túlságosan, ha a szájunkba vesszük a pénzt. Halálra gázolt gyermek. Szer­dán este Párkányban remes szeren­csétlenség történt. Az esztergom — párkánynanai bérautó elütött egy kis gyermeket, ki a szenvedett súlyos sérülések következtében még azon órában meghalt. Az eset, mint a vizs­gálat megállapította, úgy történt, hogy Wollner József 8 éves párkányi fiúcska egy teherkocsi hátuljára ka­paszkodott a párkányi főutcán. Egy darabig vitette magát gyermekes öröm­mel, mignem megunta a mulatságot és leugrott a kocsiról. Szerencsétlen­ségére épen akkor száguldott el a kocsi mellett az autó, midőn a fiúcska ott akarta hagyni a kocsiutat, hogy a járdára mehessen. A leugrás oly gyorsan történt, hogy az automobil vezetője a beállott sötétségben a fiút nem vehette észre s igy a nagy gép teljes erővel ment keresztül a fiun, ki nemsokára kiszenvedett. Az orvosi vizsgálat a kis fiú halála okául ko­ponyarepedést és nyakcsigolyatörést állapított meg, de eltörött a fiú jobb felső lábszárcsontja is. A szerencsét­lenséget azonnal észrevették es a kis fiút az autón szállították orvoshoz, ki azonban már nem segíthetett rajta. A soffőrt, miután több tanú is iga­zolta, hogy a fiúcska saját vigyázat­lanságának lett áldozata, nem tartóz­tatták le. „Vigyázzunk az egészségünk­re!“ Nikotinmentes dohányárút (ál­talános jövedék' és különlegesség) árusít a „Denikó“ r. t. Budapest, V. Szent István-tér 2. A társaság ár­jegyzéket és leírást ingyen küld. Korcsmái idill. Keil Albert, Keil István és még két táti földmivessel borozgatott gondtalanul az elmúlt napok egyik estéjén Aubéli Ferenc táti földmives a nagykorcsmában. A táti karcos azonban fejükbe szállt a borozgató társaságnak oly annyira, hogy a régi dívó szokáshoz hiven holmi nézeteltérések miatt összevesz­tek a tátiak, minek következtében az előbbi négy földmives neki támadt Aubelinek, földre teperte, husánggal fejbe kólintgatta egynéhányszor, majd pedig a korcsmahelyiségből a tátiak az egymagában levő Aubelit kivon­szolták a kocsiutra s még ott is foly­ton ütlegelték. Két metszőfogát min­den fogorvosi prakszis nélkül szeren­csésen ki is verték. Aubeli a négy táti földmives ellen súlyos testi sértés miatt feljelentést adott be a bíróságnál. Mulatság után. Czucz Frigyes géplakatos, annavölgyi lakos a minapi mulatságról hazafelé térve összetalál­kozott két haragosával, Tomanek Ká­

Next

/
Thumbnails
Contents