Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 83. szám
1913. október 23 ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 Esztergomi Szenttamási Vízivárosi Kath. Polgári Kör tagjai. A gyászoló közönség soraiban ott láttuk dr. Csernoch János hercegprímást is, ki személyes megjelenésével rótta le kegyeletét a megboldogult iránt. A főkáptalan tagjai közül Bogisich Mihály c. püspök, Graeffel János, dr. Fehér Gyula, dr. Kiinda Teofil, Horváth Ferenc, dr. Roszival István és Schiffer Ferenc jelentek meg. Az esztergomi papság csaknem minden tagja eljött a végtisztesség megadására, kivéve azokat, kiket hivatalos kötelességeik tartottak távol ezen időben. A világiak közül dr. Perényi Kálmán alispán, dr. Pacséri Károly kir. tanácsos, tan- felügyelő, Vimmer Imre polgármester, fogarasi Tamássy Béla ny. tábornagy, Vaniss Dezső kir. járásbiró, Ha- jagos Imre műszaki tanácsos és mások állottak a koporsó körül. Az Országos Kath. Tanügyi Tanácsot Ember Károly lovag, világi elnök és Wohlmuth Ernő titkár képviseltek. A temetési szertartást dr. Ma- chovits Gyula praelátus kanonok végezte fényes segédlettel. A temetés énekeket a tanítóképző énekkara adta elő Nemesszeghy István zenetanár vezetésével. A szertartások végeztével dr. Pacséri Károly kir. tanácsos, tanfelügyelő állott a koporsóhoz és a következő remek gyászbeszédet mondotta: Tisztelt gyászoló Közönség ! Teremtőnk nagy birodalmában, a nagy természetben a hatalmas erők, energiák megnyilatkozásakor nem ritkán megrendülünk s átérezzük egész valónk törpesegét, semmiségét. Az elmúlt nyáron az Alpesek közt járván, megrendülve szemléltem egy helyen a magasból lezuhanó lavina, hógörgeteg pusztítását s eltűnődtem a hegyóriás oldalán, miként tört, zúzott pozdorjává egy egész erdőrészletet, százados és erős, fiatal és gyenge fákat, bokrokat, cserjéket egyaránt. Ilyen borzalmas la vina a halál, mely a kifürkészhetlen isteni akarat hozzáférhetlen magasságából zuhan soraink közé és ragad el kíméletlenül ifjat és öreget, erőset és gyengét, egészségeset és beteget egyaránt. Mi esztergomiak csak néhány nap előtt megrendültén állottunk egy tetterős, derék ifjú koporsója előtt s ma ismét megrendülve állunk: Te erős Tölgy, Te szilárd Jellem : Guzs- venitz Vilmos, a Te koporsód előtt! Nem akarjuk hinni, hogy ajakad nem beszél már bölcsen, hogy szemeid nem sugározzák többé azt a szeretetet, mely sziveinket a Te nemes sziveddel egybekapcsolta. S ép azért, mert nagyon szerettünk, nehéz, nehéz a válás Tőled 1 S miért szerettünk Téged any- nyira ? Mert az Úrnak igaz szolgája voltál, ki papi életedben megtestesítetted az „Óra et labora!“ keresztényi elvét; mert Főpásztorodnak odaadó munkatársa voltál; mert Egyházadnak és Hazádnak dísze voltál; mert hazai népoktatásügyünk felvirágoztatásán buzgón közremunkáltál ; mert kedves Övéidnek: szerető nővérednek, sógorodnak és kis unokaöcséidnek Istenen kívül mindene voltál ; mert barátaidnak őszinte, igazlelkű, jellemes jóakarója, segítője voltál. Szerettünk mindannyian, kik most körülálljuk koporsódat. Ígérjük és megfogadjuk, hogy igaz, nemes jellemed emlékét tisztelettel megőrizzük sziveinkben 1 Jo harcot harcoltál, bizonnyára elnyerted örök jutalmadat. Te már boldog vagy 1 Mi még Isten akaratából tovább harcolunk, vesződünk. Isten veled Guzsvenitz Vilmos 1 A viszontlátásra odafönn 1 A sírnál szintén két megható gyászbeszéd hangzott el. Az egyiket Nádler István tanítóképző-intézeti tanár mondotta mély megindultsággal, a másikat pedig a gyászoló tanítványok nevében Gábriel István IV. é. tanító növendék intézte a sírba szálló igazgatóhoz, mint szeretett jó atyához. Szem nem maradt szárazon e beszédek után, melyek végeztével lebocsájtották a koporsót a sírba, Guzsvenitznek nemrégiben elhunyt szülei mellé. Hétfőn reggel a vizivárosi plébánia templomban gyászmise volt az elhunytért, melyet szintén dr. Ma- chovits Gyula prael. kanonok celebrált. Az oltár előtti tumba mellett, mely gazdagon volt virágokkal díszítve, a tanítónövendékek díszmagyarban állottak őrt. A gyászmisén a gyászoló családon és a tanítóképző ifjúságán és tanári karán kívül nagyszámú közönség jelent meg. Az elhunyt nővéréhez az ország minden részéből érkeztek részvéttáviratok. Az Országos Kath. Tanügyi Tanács elnöksége, mint értesülünk e héten külön ülést is tartott, melyen azon módozatokat állapította meg, amelyekkel kegyeletének kifejezést adhat néhai illusztris munkatársa iránt. (-.) A város felirattervezete a belügyminiszterbez a törvényhatósági jog elnyeréséért. (Vége.) A Budapest — marcheggi vasútvonalon, amelyen Esztergom állomásai Párkánynána és Kovácspatak, naponta 16 személyvonat jár és a vasúti forgalmon kívül személy- és teheráru forgalmat bonyolít le a cs. és kir. szab. Duna- gőzhajózási társaság, a folyó év tavaszától kezdve pedig az áruforgalom fokozásában a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság is részt vesz. A forgalmi tényezőknek jövőbeli szaporodására különös okot szolgáltat az Esztergom megyei bányákon és ipartelepeken kívül a Dunavidék balpartjának fejlődése. A közgazda- sági élet erősen szorgalmazza az előmunkálati engedélyt nyert Esztergom— párkánynánai összekötő vasút tervének sürgős kivitelét s ha ez az összeköttetés létesül, úgy az oderbergi forgalomnak az Ipolyság—Balassagyarmat—párkánynánai vonalon át Esztergomon keresztül Budapestre való átterelődése újabb forgalmat jelent. Ami a Duna jobbparti vidékének fejlődését illeti, e részben ismeretes, hogy a Budapest—szentendrei helyi érdekű vasútnak Visegrádig való meghosszabbítása már kivitel előtt áll s mert e terv anélkül, hogy a vonal Esztergom M. Á. V. állomásba ne kapcsolódjék, elképzelhetetlen volt, máris megszületett az eszme arra, hogy a jobbparti vasút Esztergomig vezettessék. Mindeme meglevő és a jövőben várható forgalmi tényezők Esztergom közgazdasági életének hivatvák nagy lendületet adni s eként e város ipari- és kereskedelmi életében csak rohamos fejlődés várható. Ami Esztergom kulturéletét illeti, e részben elsősorban említjük az érseki papnevelőintézetet 10.000 kötetből álló és különösen régi könyvekben gazdag könyvtárával. Érseki jellegénél fogva sorban következik a tanítóképző-intézet, melynek fenntartója Magyarország hercegprímása. Van Esztergomban két teljes középiskola is, nevezetesen a jeles szent Benedekrend vezetése alatt álló kath. főgimnázium és a városi főreáliskola. Ezeken kívül figyelmet érdemel az érseki róm. kath. nőnevelő intézet, amelyben részben elemi, részben pedig polgári iskolai oktatás folyik. Ezen intézeteken kívül külön szervezettel működik az érseki kisdedóvónőképző intézet s végül említésre méltó az állandó jellegű női kereskedelmi tanfolyam. A fentiek szerint Esztergomban az egyetemi színvonalon álló papnevelő intézeten kívül 4 középoktatási és két szakoktatási intézet virágzik. A nép- és középoktatás 26 iskolában folyik és a tanerők száma 145. A város népoktatásügyi kiadásai az 1913. évi költségvetés szerint 134730 koronára rúgnak, mig a reáliskola fen^artási költsége évi 63432 koronát tesz ki. A fennebbieken kívül fenntart a város közönsége egy iparos- és egy kereskedőtanonc iskolát. Van a város területén egy társadalmi utón fenntartott városi kisdedóvó és Magyarország hercegprímása fenntart egy elemi fiú- és három elemi leányiskolát, egy leányárvahá- zat és két kisdedóvó intézetet. Az összes közép- és népoktatási intézetek száma 21. Szakiskola 3, óvóintézet 2. A város társadalmi életének élénkítését és fejlesztését több egyesület mozdítja elő. így a Széchenyi- kaszinó, a katholikus kör s ezeken kívül több iparos, illetve polgári társaskör. A kereskedelmi érdekek képviselete az esztergomi kereskedelmi társulat kezében öszpontosul, mig a kereskedő ifjúság virágzó önképzőkört tart fenn és a fiatal iparos nemzedek a katholikus legényegylet zászlója alatt él a kultúra áldásaival. Esztergom városa székhelye Magyarország hercegprímásának; itt székel a szentszék, az esztergomi székes főkáptalan és a város székhelye egyúttal a vármegyének is. Van a város területén 4 pénzintézet, egy vasúti pályaudvar, három hajóállomás, két hajórakodó és három vasúti állomás. A biztositó intézetek közül az Első Magyar, az Assicurazioni Generali és a Fonciére tartanak fenn főügynökségeket. A város főútvonalai uj kockakő burkolattal láttattak el. A főtér és a jelentékenyebb utcák, illetve azok gyalogjárói, aszfaltburkolatuak. A Dunapartnak állami költségen való rendezése most van folyamatban. Ugyanezen munkálat keretében történt a kis Dunaág kotrása és ekként való hajózhatóvá tétele és az állami munkák során elkészült a városi körcsatorna, az árvédelmi töltés, továbbá a hegyi vízelvezetés műve. A város közönsége 1902-ben villamos világítási és áramszolgáltatási telepet létesített és e telep azóta kétszeri bővítéssel állandóan üzemben van. A villamos telep nemcsak a város köz- ; H magán világítási igényeinek szolgál, hanem az állandó hid, mintegy utca, által a várossal összekötött Párkány nagyközség igényeit is szolgálja. Világítja ezeken kívül az esztergomi és a párkánynánai M. Á. V. pályaudvarokat és áramot szolgáltat a város Párkány község és Nána kisközség ipari telepei számára is. A város területén több gyártelep van. így a villamos áram és erőátviteli telep, négy téglagyár, egy gazdasági és két szesz- és likőr különlegességi gyár, egy szappangyár, két megyfakülönlegességi gyár és három gazdasági gépjavító-vasöntöde. Alakulóban van egy uj szesz, gyümölcspárlat és likőrgyár, illetve egy tanszergyár. A jelenleg üzemben levő gyárak száma 14. Itt felemlítjük, hogy egy katonai lőporgyár felállítására vonatkozó tárgyalások most vannak folyamatban. Van a város területén és határában két kőbánya. Ezek egyikében vízépítési és mészkő fejtés, illetve égetés, másikában pedig csupán vízépítési és fedanyag-kő termeltetik. A város határa a közeli Dorog- és tokodi kőszéntelepekkel szomszédos lévén, kőszénben gazdag. A városi kőszéntelepek értékesítése érdekében a tárgyalások már megtörténtek, a szerződés az Esztergom-szászvári kőszénbánya részvénytársasággal megköttetett és ezen jogügylet a város házipénztárának a kőszénbányaüzem megnyílta után 50.000 koronáig terjedhető évi uj bevételt fog biztosítani. A városban a katonai táboron kívül, melyben évenként a IV. és V. hadtest végez harcászati céllövő gyakorlatokat, egy ezred számára 1895- ben épült szabványos laktanya, egy szükséglaktanya, anyagszertár, lőszerraktár és egy katonai kórház van. A városban jelenleg a cs. és kir. 26. gy. ezrednek egy és a cs. kir. 76. gy. ezrednek három zászló- alja állomásozik. A jövő létesítményei között első helyen állanak a városi közvágóhíd, a vízvezeték, a lejtmérezés, a még
