Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 83. szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1913. október 23. szükséges csatornázás részletei és a villamos telepnek a fejlődő igények által kívánt további kibővítése. A város, mint erkölcsi testület, anyagi viszonyai nem kedvezőtlenek, mert hiszen 5650660 kor. vagyon­nal szemben 2885.697 kor, adósság­teher jelentkezik. A városi vagyon fenebbi értékelése természetesen csak nyers leltári adat, mert az a felvett értéket e helyütt meg nem határoz­ható mértéken felül meghaladja. A város rendeltetését tekintve és ter­mészetesen a hazai viszonyokat véve alapul, meg kell állapítani, hogy a mint más város, úgy Esztergom is gyakorolja a helyi önkormányzatot és teljesiti mindazt a feladatot, amit reá az államhatalom részben és ál­talában a köztörvények alapján ró, részben pedig a szokás jogán hárít. Ezen helyzet ismerete adja meg a kulcsát annak a kérdésnek, hogy miért kell a nagyszámú tisztviselőt, alkalmazottat, zsoldban élőt és sze- gődményest tartani, nem is említve azt, hogy az állammal és a várme­gyével szemben is hátrányban van, mert pl. azok tisztviselőire pótadót ki nem vethet, noha a kölcsönösség és közösség elve ezt egyenesen meg­kívánja. Az átvitt hatáskörben teljesítendő állami közigazgatási feladatok súlyá­tól és költséges voltától eltekintve, terhelik a rendezett tanácsú várost, tehát Esztergomot, egyéb nagy ter­hek is. így pl. a város, mint erköl­csi testület, nemcsak saját maga vi­seli a megyei pótadók terhét, hanem nyomják ezek a városi elemet is. Hasonlóképen adózik a város, mint erkölcsi testület, külön és a városi polgárság ismét külön, a törvényha­tósági útalapnak is. Amikor tehát a várost az állam- igazgatási feladatok közigazgatási teendői mellett a vármegye által reá rótt terhek is nyomják és ezek mel­lett elvárja az ország azt, hogy ápolja a művelődésnek drága palán­táit, a tudományt, művészetet, mi végből tartson fenn vagy tartósan segélyezzen közoktatásügyi intézmé­nyeket, támogasson kulturtörekvése- ket, áldozatkészen fejlessze a nép­oktatásügyet, vigye előre az ipari- és kereskedelmi érdekeket és váltsa magához a modern élet városias feltételeit, mondani is felesleges, hogy mindezt ma már csak úgy te­heti, hogyha terhei könnyittetnek! És vájjon könnyített e ezeken a terheken a törvényhozásnak külön­ben hálásan elismert azon rendelke­zése, amelynek révén a városok és igy Esztergom is az 1912. évi 58 t.-c. nyomán államsegélyt élveznek ? Nem könnyített, mert a nyert állam­segély kötött rendeltetésű és volta- képen a tisztviselők előirt fizetésren­dezését is alig fedezi. Ezek után és arra való tekintet­tel is, hogy a törvényhozás a hazai városok jövő életsorsának biztosí­tása érdekében az 1912. évi 58-ik törvénycikk megalkotásakor már ki­fejezetten kijelentette, hogy egy új városi törvény alkotását két év le­forgása alatt elengedhetetlenül szük­ségesnek tartja, újból esedezünk : Méltóztassék ősi és nagy múltú városunk közönségének óhaját telje­síteni, illetve a törvényhozás előtt javasolni, hogy Esztergom szabad királyi város a törvényhatósági jog­gal biró városok közé törvén}/ alko­tásával érdeme szerint soroztassék ! Egyebekben bátrak vagyunk hi­vatkozni arra, hogy a Nagyméltósá­god vezetése alatt álló magyar kir. Belügyminisztérium mindama statisz­tikai adatokat, amelyek városunk közgazdasági és közmivelődési viszo­nyait, illetőleg önfentartásának mód­jait és eszközeit ismeretesekké te­szik, az 1912. évi LV11I. t.-c. meg­alkotását megelőzőleg bekivánta és ezekre hivatkozva az a meggyőző­désünk, hogy Esztergom a modern fejlődés országutját járja s magát a törvényhalósági jogállás mellett fen- tartani képes. Ügyvédi vizsga. Dr. Vimmer Károly fővárosi pénzintézeti tisztvi­selő, Vimmer Imre polgármester fia sikerrel tette le az ügyvédi vizsgát. A Vimmer család esztergomi isme­rőseinek és jóbarátainak körében ez a hir általános és őszinte örömet keltett. Jegyzőválasztás. Lévay Sándor libádi jegyző, lapunk érdemes mun­katársa, az Esztergom vármegyei községi és körjegyzők egyesületének illusztris elnöke Muzslára választat­ván meg jegyzőnek, helyébe f. hó 20-án hétfőn választottak jegyzőt a libádiak. A legnagyobb rendben és egyetértéssel lefolyt választáson egy­hangúlag Bende János dunamocsi segédjegyző lett Lévay utódjául meg­választva. Városi közgyűlés. Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete ma, d. e. 10 órakor kezdődőleg és esetleg d. u 4 órakor folytatva tartja e havi rendes közgyűlését, melynek tárgysorozatából a követ­kezőket emeljük ki: Tanácsi javas­lat az iránt, hogy a város közön­sége a törvényhatósági jellegért fo­lyamodjék. A kereskedelemügyi m. kir. miniszternek f. évi 6550 számú körrendeleté az üzleti záróráról szóló t.-c. végrehajtása tárgyában és ta­nácsi javaslat a törvény alapján álló záróra szabályrendelet alkotása iránt. A város polgármesterének f. évi 3666. sz. határozata a Vérén János rbiztos ellen elrendelt fegyelmi eljá­rás ügyében, Dr. Zwiilinger Ferenc városi képviselő indítványa az iránt, hogy a közgyűlések délutánokon tartassanak. Észtergom vármegye alispánjának felhívása az 1914. évre kivetendő községi pótadó százaléká­nak 1913. évi adóalapon való meg­állapítása tárgyában. Tanácsi javas­lat a közpénzeknek 1914. évre való elhelyezésére vonatkozólag. Tanácsi javaslat az 1914. évi vitális névjegy­zék összeállítására vonatkozó ren­delkezések megtétele iránt. Az Esz­tergomi Keresk. Társulat (képv. Bleszl Ferenc elnök) kérelme a fenn­álló kereskedő tanonciskolának egy felsőbb kereskedelmi fiúiskola kere­tébe való bevonása ügyében. A fő­reáliskola tanári karának ismételt előterjesztése az iránt, hogy a tan­személyzet és iskolaszolga a családi pótlék kedvezményében részesittes- sék s az idevonatkozó bizottsági és tanácsi javaslatok. Pénzügyi bizott­sági és tanácsi javaslatok az 1912. évi házipénztári, járda, mezőőri és közmunkapénztári zárszámadások stb. vizsgálata tárgyában. Az Esztergomi Turista Dalárda szombaton, f. hó 25-én este 7 óra­kor tartja ez évi rendes közgyűlését a „Turista Otthon“ helyiségében. Szalutálók-klubja. Sokan em­lékezni fognak még róla olvasóink közül, hogy Esztergomban pár évvel ezelőtt dr. Koszival István prelátus kanonok kezdeményezésére gyérhajú, hajatlan és fejfájós urakból Szalutá­lók-klubja néven egy csendes egye­sület alakult, mely a közönség jóa­karó elnézésére támaszkodva a szo­kásos kalaplevétel helyett — érthető okból — a szalutáló köszönést ha­tározta el magára nézve. Minthogy lapunk vasárnapi száma a vezércikk keretében éppen a köszönéssel fog­lalkozott, anélkül, hogy a szalutálók- klubját említette volna, ennek egyik tagja D’or úr hosszabb levelet inté­zett szerkesztőségünkhöz, mentegetve és védve a szalutáló egyesület sajá­tos köszönésmódját. Szívesen közöl- nők levelét, ha nem tudnók, hogy a mentegetődzés egészen tárgytalan. A cikkíró Tövis úr a szalutálókra egyetlen szóval se célzott, mert kü­lön emlegetés nélkül is elfogadja mentségüket. Fgyébként amint ka­laplevétellel lehet tiszteletlenül, úgy szalutálással is lehet tiszteletadóan köszönni. Ez annyira világos, hogy nem szorul magyarázatra. A szalu­táló urak a kalaplevevést amúgy is pótolni szokták barátságos főhajtás­sal. Tehát ellenük se Tövis urnák, se másnak nem lehet jogos apre- henziója. Nincs is, nem is lesz; biz­tosíthatjuk róla D'or urat és szalu­táló társait. Csak szalutálásuk legyen tiszteletadó ! Lesz párkányi vásár. Az elő­fordult lábatlani kolera esetből kifo­lyólag azon hir terjedt el városunk­ban, hogy az idei párkányi vásár elmarad. Az alispán a tiszti főorvos javaslata alapján azonban úgy ha­tározott, hogy mivel az egyetlen po­zitív labatlani kolerás esetből kifo­lyólag már a legmesszebbmenő óv­intézkedések is megtétettek, a vásár elhalasztását nem rendeli el, azonban a legszigorúbb egészségügyi óvintéz: kedéseket fogánatositják úgy a gya­nús községekben, mint magán a vásáron. Halálos tévedés. Kapus János- né 73 éves szenttamási asszony a múlt csütörtökön látogatóba mentPitlik János főgimnáziumi pedellushoz. Az asszonyka, ki egy kissé rövidlátó is volt, eltévesztette az ajtót és a pe­dellus ajtaja helyett a pinceajtót nyi­totta ki és a lépcsőkön megbotolva oly szerencsétlenül esett le, hogy koponyacsontrepedést szenvedett. Eszméletlen állapotban szállították haza és vasárnap éjjelre meg is halt. Temetése kedden volt nagy részvét mellett a szentgyörgymezei temető kápolnából. Uj mozi. A „Fürdő“ szálló nagytermében szombaton este nyílt meg az uj mozi nagy közönség je­lenléteben. A mozi tulajdonosának, özv. Schleiffer Lajosné bérlőnek sze­mélye elég garancia arra, hogy az uj mozi tisztességes és tanulságos szórakozó helye lesz a látogató publikumnak. A szenzációs jelene­teket ábrázoló kétöles moziplakátok azonban sehogy sem illenek a „Fürdő“ épületének mostanában eléggé rend­behozott tisztes falaira. A közigazgatási továbbképző tanfolyam a múlt héten záródott le a budapesti Mária-Terézia téri peda­gógiai szeminárium palotájában. A tanfolyamon az ország minden ré­széből voltak hallgatók. Várme­gyénkből dr. Perényi Kálmán alis­pán vett részt. A záró előadáson több államtitkár is jelen volt, kiket a tanfolyam hallgatóinak felkérésére alispánunk köszöntött fel ismert je­les szónoki tehetségével s ugyan­csak ő mondott köszönetét a tanfo­lyamvezető előadóknak is. Megszökött kundschaft. Bencsó József dorogi aknász f. hó 20.-án bejött Esztergomba és Pressburger Károly és Társa bútorkereskedő cég­nél 660 korona értékben bútorokat vásárolt. Pressburger hosszas alku­dozás után a tulajdonjog fenntartá­sával, havi részletfizetés kikötésével átengedte a bútorokat, miután Bencsó nyomatékosan állította, hogy neki a dorogi bányánál jól fizetett, állandó alkalmazása van. A bútorokat még aznap Dorogra szállították, onnan pedig Bencsó Barátkára irányittatta, miután a bútorokat tartalmazó teher­kocsit gondosan lezáratta. Bencsó azonban nem mutatkozott szavahihető vevőnek, mert tegnapelőtt családjával együtt Dorogról ismeretlen helyre tá­vozott. Pressburger ezt megtudva a rendőrséget értesítette a dologról és visszaköveteli a bútorokat, melyeket ő csak hitelképesnek vélt dorogi és nem ismeretlen helyre költöző félnek adott el. A rendőrség a kir. ügyész­séghez fordult távirati engedélyért, hogy a teherkocsit felnyithassa és a bútorokat lefoglalhassa. Elgázolt kis leány. Hétfőn dé­lután Kabók Matild 3 eves kis leány hasonló korú társaival a kőhidgyar- mati utcán játszadozott, midőn egy­szerre két kocsi is jött sebes vág­tatva feléje. A többiek elfutottak, de a kis Matild a játékban egészen el­merülve ott maradt, mire az egyik kocsi keresztül ment rajta. Súlyos sérüléseket szenvedett, de mint érte­sülünk, a gondos szülői ápolás kö­vetkeztében állapotában már némi javulás észlelhető. Kolera a megyében. Vasárnapi számunkban megírtuk, hogy Konicek János lábatlani gyári munkás kolera- gyanús tünetek közölt megbetegedett. A bakteriológiai intézet megállapította, hogy Konicek csakugyan ázsiai kole­rában van. Koniceket a járványkór­házba szállították, a vele dolgozó 20 munkást pedig elkülönítettek. Ugyan­csak szigorú megfigyelés alá vették Koniceknek Bucson lakó családját is. Szombaton délután újabb értesítés jött arról, hogy Schulz József és Kap rai János munkások is megbeteged­tek koleragyanus tünetek között, ki­ket szintén a járványkórházba szál­lítottak. A lázkereszti kőbányában Földes Géza munkafelügyelő lett kedden hirtelen rosszul s mire a pilismaród orvoshoz vitték, útközben meghalt. Dr. Seyler Emil vm. főor­vos és dr. Huszár Gyula járásorvos felboncolták a halottat és belső ré­szeit vizsgálat céljából Budapestre küldték. Földesen azonban, mint ér­tesülünk, nagyfokú vérbajt is megálla­pítottak. Dr. Perényi Kálmán alispán táviratilag értesítette a szomszéd tör­vényhatóságokat, hogy megtehessék a kellő óvintézkedéseket. A m. kir. belügyminisztertől szerdán távirat ér­kezett a központi főszolgabiróságra, melyben Lábatlanról élelmiszerek szál­lítását megtiltotta. A felsorolt esetek az egész környéken nagy ijedelmet okoztak. Hungária Cipőgyár R. T. fiókja ezelőtt Moskovits Farkas és Társa R. T. (Esztergom). Tisztelettel értesíti a t. vásárló közönséget, hogy az őszi cipők nagy választékban megérkeztek. Uj formák! ~ Uj árak!

Next

/
Thumbnails
Contents