Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 69. szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1913. szeptember 4. temették el a kora virágában elhunyt fiatal papot a Kerepesi temetőben. A helybeli székházat küldöttség kép­viselte a gyászszertartáson Terlanday tanár vezetése alatt. Üdvözlés. Esztergom város ta­nácsa az elmúlt héten táviratilag üd­vözölte Samassa Adolf belügyminisz­teri tanácsost’ ki a városok ügyeit intézi a minisztérium illetékes ügyosz­tályában, — legutóbbi előléptetése alkalmából. A miniszteri tanácsos, ki városunk ügyei iránt kiváló me­legséggel érdeklődik, a következő táviratban köszönte meg az üdvöz­lést : „Szives üdvözlésüket hálásan köszöni és Esztergom város áldásos fejlődését szívből kívánja Samassa Adolf. “ Az „Ébredés“ dalkör vasár­napi hangversenyére, mely az elő­jelekből itelve igen nagy sikerűnek ígérkezik, a jegyek már előre vált­hatók. Mivel a hangverseny terített asztalok mellett lesz megtartva, a rendezőség ezúton is felkéri minda­zokat, akik azon részt óhajtanak venni, hogy belépőjegyüket mielőbb váltsák meg, mert úgy az asztalok, mint a székek számozva lesznek s előre lefoglalhatok. A jegyek már ma csütörtökön, pénteken es szom­baton d. u. 6—8 óráig, mig vasár­nap d e. 10 — 12 óráig válthatók. A Turista Egyesület megbízásából csütörtökön Laiszky Kázmér, pénte­ken Fényes Henrik, szombaton pe­dig Nagy Pál fognak Magyar Ki­rály szállodában lévő Turista Otthon­ban a közönség rendelkezésére ál­lam, kiknél az előjegyzések eszközöl- hetők. Ugyanitt értesíti az osztály vezetősége a tagokat, hogy a szom­bati turista családi összejövetel a hangverseny rendezésének előkészü­letei miatt a jövő szombatra halasz- tatik el. Az „Esztergom-járás rk. taní­tói Kör“ ma d. e. 11 órakor vá­lasztmányi ülést tart a helybeli Deák Ferenc utcai el. fiúiskola helyiségé­ben, melyen az őszi közgyűlés tárgy­sorozatát és határnapját állapítja meg. Az uj zárdaiskola felszente­lését, mely mint újabban értesül­tünk, f. hó 7-én délelőtt lesz meg­tartva, a bérmauton lévő hercegpri más képviseletében Dr. Rajner Lajos ált. érseki helynök fogja végezni fé­nyes egyházi ünnepséggel. A felszen­telésen a vármegye és város tiszti­kara is képviselve lesz. Az uj isko­lában a jövő hét közepén már meg is kezdődik a tanítás. Tanitóválasztás. Az esztergomi izr. hitközség, iskolaszéke a mai na­pon ejti meg a Geiger Miksa igazgató- tanító nyngdijba vonulásával meg­üresedett tanítói helynek betöltését. A betöltendő helyre 18-an adták be kérvényüket, kik közül ötöt kandi­dáltak és ezek közül választ majd az iskolaszék. Mint halljuk, e válasz­tásnál különös súlyt kíván a hitköz­ség arra helyezni, hogy a megválasz­tott tanító egyúttal kántorkodni is tudjon s igy magának tisztességes mellékjövedelemre tehessen szert a hitközség szolgálatában. A helybeli izr. hitközség ezen elhatározása külö­nösen azon tekintetből érdemel fi­gyelmet, mivel ezen szándéka a tem­plomi éneklésnek és imádságoknak teljes magyarrá tételét célozza. A városi képviselőválasztások ügye. Az 1907. év junius 14-én meg­választott 39 városi képviselő man­dátuma a folyó évben lejárt, ennél­fogva a város képviselőtestülete a f. évi junius 30.-án tartott közgyű­lésén az uj választás megtartását határozta el. Dr. Perényi Kálmán al­ispán a városi tanács azon jelenté­sére, hogy a választói névjegyzék egybeállittatott, ki is tűzte a válasz­tás határidejét f. hó 9-re. A város most aziránt kereste meg az alispánt, hogy a választás határidejét tolja el vagy f. hó 18-ra, vagy 25-re, mivel az idei választói névjegyzék, mely f. hó 2.-tól 7-ig van közszemlére téve a városházán, még nem hagyatott jóvá. Az alispán lapunk zártáig még nem intézkedett az uj határidő ki­tűzése felől. Villamos világítás Dömösön. Amilyen igaz, hogy megyénkben Dö- mös községe rendezett be először petroleumlámpás világítást utcáin, olyan bizonyos, hogy ismét az első község lesz vármegyénkben, mely nemsokára villanyos világítással di­csekedhetik. Ez a vívmány annak a szerencsés változásnak köszönhető, hogy a Dömös es Visegrád közelé­ben elterülő lepencsi téglagyárat egy angol konzorcium szerezte meg és ez az uj vállalat villanyfejlesztő te­leppé bővül. Ezt a villanyosságot Visegrád és Dömös is megkapja. A vállalkozó társaság szerződését tár­gyalta most a dömösi közgyűlés. A műszaki kiküldött előadása alapján a villanyos világítást egyhangúlag elfogadták. Egy négytagú bizottság fogja most a részleteket a község javára megvitatni és harminc nap alatt a közgyűlésnek jelentést tenni. A szerződés szerint a vállalat vilá­gítási, ipari és egyéb célokra úgy a közintézetnek, mint magános felek­nek rendelkezésére bocsátja a vil­lanyosságot ötven lekötött eszten­dőre. Az elektromos áramot a vál­lalkozó a község területén elhelye­zett központi villanyos telep fejleszti. Az áram magas feszültségű váltó­áramú rendszer szerint történik. A központban 3100 voltos egy bázisú váltakozóáramot állítanak elő, mely transzformátorokkal 3/ioo illetve 3/-ío voltra redukálva érkezik a fogyasz­tókhoz. Az áram normális feszültsége 2—2 priméz vezető közt 300 volt­nál nagyobb nem lehet. Az utcai világítás harminckét gyertyafényű izzólámpából áll. Száz vatt (hekto- vatt) óránkint héL fillér, a mi tizen­hat gyertyafénnyü fényszálas lámpa öt órás égésének felel meg. Az áram­mérő használata havonkint egy ko­rona. A bérletet havonkint utólago­san kell fizetni. A vállalkozó a szer^ ződés végleges jóváhagyását tudató végzés kézbesítésétől számítandó hat hónap alatt köteles (fagymentes idő­ben) az összes munkálatokat elvé- geztetni. A vállalkozó köteles egyút­tal az anyagot hazai kereskedőktől és gyárosoktól beszerezni és községi munkásokat szerződtetni. A községi háza 20 % engedményt kap. Ötven év múlva a vezetékhálózat a község tulajdonába száll. A vállalkozó és a munkás. A múlt hó folyamán a következő érde­kes iparjogi döntvény látott napvilá­got: Nem teszi önálló vállalkozóvá a munkavállalót az, hogy a másik szer­ződő féllel szemben munkaidő tekin­tetében semmi korlátozásnak nincsen alávetve, valamint az sem, hogy javadalmazasát nem időbérben, ha­noin akkord díjazásban nyerni. Aki a fölfogadott munkások bérét saját­jából fizeti, az üzemből felmerülő kart viseli és hasznot élvezi, az üzem folytatásához szükséges munka­eszközöket szolgáltatja és a munká­sok által előállítót termelvények tu­lajdonosa : a munkaadóik, m. 1913. évi junius hó 15-én. 34.180/V1. D. szám). E. T. K. Érsekujvári Sport Egyesület 1 : 1. Vasárnap tartotta mérkőzését az E. T. K. szimpatikus csapata az E. S. E. erős testű foot- ballistáival. A mérkőzés mindvégig fair modorban folyt le, de mind­amellett nem nélkülözte a foulokat sem, melyeket a kitünően bíráskodó Lövész irgalmatlanul lefújt. A mér­kőzés menete a következő. A játé­kot a kapuválasztó E. T. K. ellen heves irammal kezdi meg az É. S. E.; egy-két erős lerohanas, mintegy 10 percnyi öldöklő iram teszi változa­tossá, egyszersmind élénkké a küz­delmet. A 11-ik percben Sipeky kéz­zel leüti a labdát, melyből megítélt 11-est Érsekújvár goóllá értékesíti. Ezután jó ideig változatosan folyik a játék, hol az E. T. K. bal oldala, hol az É. S. E. jobb oldala vezet erős lerohanásokat, ámde mindkét részen a jól dolgozó hátvedsor lesze­reli a csatárok actióját. A 25.-ík perc­ben a fekete-fehérek ügyes driblivei kicselezik É. S. E. halfsorát, a jobb­szélső kiszökik s középre adott lab­dáját Simon éles és lapos lövésével védhetetlenül a balsarokba vágja. Egyhangúan bár, de elég hevesen toly tovább a játék, mig a 45-ik percben a biró a mérkőzést lefújja. A második half-timeban Esztergom kezd, de csakhamar kapuja előtt fo­lyik a játék s Érsekújvár sok dolgot ad az angol kapusnak., Körülbelül a 8-ik percben az E. T. K. is szóhoz jut de eredmény nélkül kénytelen meghátrálni. Közben az É. S. E. mindinkább kifullad, melyet a fekete fehérek kihasználva „belefeküsznek“ a játékba s egyre-másra vezetik a veszélyes támadásokat. Körülbelül a 34-ik percben Nagy III. beadásából Simon szép fejesével mégegyszer nagy tapsot vált ki a közönség so­raiból, de ezután mindkét félen ella­posodik a játék, melyet az esztergo miakat keveset biztató publikum méginkább azza tesz. Az E. T. K. utolsó támadását, egyúttal a félidő végét jelezve, a bírói síp befejezi a mérkőzést. A verseny eredményeké- pen kétségkívül megállapíthatjuk az E. T. K. rohamos fejlődését és ör­vendetesen mondhatjuk, hogy közön­ségünk száma, különösen a hölgyeké folyton növekszik. Ez immár a 4-ik mérkőzése az E. T. K.-nak, melyet, ha ugyan nem is döntő fölénnyel, de mégis megnyert, mivel É. S. E. egyetlen goálját csak tizenegyesből érte el; mindamellett a jobb csapat Érsekújvár volt, melytől, ha mást nem is, de a labdára menést és a passzjátékot okvetetlenűl el kell sa­játítania, ha sorozatos győzelmet akar aratni. A vármegyei útadó után szed­hető kamat. Az 1912. évi Lili. t.-c. 28. szakasza szerint az adófizetésnél a kamat minden évnegyedre külön számítandó ki s a koronán aluli ösz- szeg a kamat kiszámításnál figyelmen kívül marad. A kamatok az útadó után is fizetendők, azonban az ut- adófizetők legnagyobb része a mini­mális tételt, évi 3 korona útadót fi­zet. Az a kérdés merült fel, hogy ezek a minimális adófizetők kötele­sek-e útadó hátralékuk után kamatot fizetni, mivel tartozásuknak egy ne­gyedévre eső része 1 koronánál ki­sebb. A kereskedelemügyi miniszter nemrégiben kiadott rendelete szerint, minthogy a törvényhatósági útadók kezelése tekintetében a közadók keze­léséről szóló határozatok a mérvadók, az érvényben levő közadókezelési tör­vény szerint pedig a koronán aluli köztartozások után kamat nem jár, az évi 4 koronát el nem érő útadó tartozások évnegyedi részletei után sem szedhető kamat. Belevágott a fejébe. Szerdán reggel Viglasz Mihály 57 éves far- nadi lakost életveszélyes sérüléssel hozták a „Kolos“ kórházba. A fején hatalmas kapavágás véres helye tá­tongott, mely ugylátszik elméjét is megzavarta. Kihallgatása alkalmával igen zavaros feleletet adott, melyek­ből mindössze annyit lehetett érteni, hogy Frastag Vendel nevű társa a konyhaajtóban kapával fejbe vág:a, de i hogy miért, azt nem tudja. A rendőrség intézkedett, hogy a meg­vádolt Frastagot előállítsák és a ho­mályos ügyben világosságot vesse­nek. Befásitott vasúti töltések. Leg­utóbb a lapokban gyakran jelentek meg hírek arról, hogy az üres vasúti kocsik összeütközői közé énekes ma­darak rakták le fészküket. Ha azon­ban a vasúti töltéseket befásitanák, akkor a madarak, melyek a kopár helyeken nem fészkelhetnek, a tölté­sek bokrain és fáin megfelelő helyet találnának a fészekrakásra. Ezenkívül a befásitott vasúti töltések kora ta­vasztól késő őszig pompás látványt nyújtanának az utazóknak lombdi- szükkel, sőt télen a hóval borított növények is nagy változatosságul szolgálnának a rideg, egyhangú tája­kon. Amerikában, az utilitarizmus hazájában, legutóbb egy mecénás néhány ezernyi rózsatövet ajándéko­zott az általa napokint beutazott vo­nalak töltésének beültetésére. A diófa azonban sokkal jobb és hasznosabb szolgálatot tehetne és nagyobb áldás volna az utasokra nézve. Beírás a kereskedőtanoncis­kolába. A kereskedőtanonciskolába a beírás szeptember 5.-én (pénteken) délután 3 órakor történik az iskola helyiségében (Deák F. utca 1). Fel­hívja az igazgatóság a kereskedőket, hogy tanoncaikat, ha netalán még szer­ződtetve nincsenek is, kötelesek be­íratni. Az I. félévi tandíj (10 K) a beiratás alkalmával fizetendő. Az ellenőrző könyvecske ára 30 fillér. Elvi jelentőségű határozat. A korcsmák vasárnapi nyitvatartását ille­tőleg nemrég fölmerült eset alkalmá­ból határozatban mondotta ki a bel- ügyminister, hogy törvényhatósági bizottsági határozattal a korcsmák vasárnapi nyitvatartása nem korlátoz­ható. Meghalt vérmérgezésben. Be­nyák József 18 éves kicsindi lakost még múlt hó 16-án, midőn a garam- kövesdi szérűn a gépelésnél segéd­kezett, elkapta a képszij és a karját eltörte. Ugyanakkor az arcán is szen­vedett kisebb sérülést, melynek he­lye alig volt észrevehető. Beszállítot­ták a „Kolos“ kórházba, hol nem­régiben konstatálták rajta, hogy az arcán levő és valószínűleg a szíjhor­zsolástól eredő seb annyira elmérge­sedett, hogy Benyákot aligha lehet megmenteni. Az orvosok sejtelme, nem csalt, mert Benyák nagy kínok között a hét elején vérmérgezés kö­vetkeztében kiszenvedett. Holttestét a hatóság felboncoltatja, hogy meg­állapítsa, nem terhel-e valakit felelős­ség az elmérgesedett seb miatt? A lőpor, mint orvosság. Keve­sen tudják, hogy egyes országok nép­fajai a lőport orvosság gyanánt is használják. így főleg a szlávok köré­ben vérelállitas céljaira szolgál, ahol a lőpor szívósságánál fogva jó szol­gálatokat is tesz. Mérges csípések és harapások ellen a lőport úgy hasz­náljak, hogy a sebre hintik a lőport, majd meggyujtják; ezáltal kiégetik a harapás helyét Orvosi körökben is használatos a lőpor. De legtöbb eset­ben mint javasszer van a lőpor hasz­nálatban. Szászországban a lőport tojássárgájából álló keverékkel együtt varázsszavak kíséretében töréseknél használják; Konstantinápolyban na­pos dolog, hogy a lőport zsírral ke­verik és fejfájás ellen kerül alkalma­zásba a keverék. Lőport mézzel együtt Grácban hűlés ellen használ­

Next

/
Thumbnails
Contents