Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 69. szám

1913. szeptember 4. ESZTERGOM és VIDÉKE. 5 nak. Olajjal keverve a horvátok isz- szák, vízzel pedig a rutének használ­ják torokfájás ellen. Nyugat-Német- országban görcsök ellen használatos a lőpor. Fogfájás ellen Oroszország­ban. Városok kongresszusa. A hazai városok polgármestereinek idei kong­resszusa Nagyvaradon szeptember hó 29-en és 30-án lesz. A kongresz- szusra Esztergom város is hivatalos s azon, mint kongresszusi alelnök, Vimmer Imre polgármester vesz részt. A csendőr joga és köteles­sége, A királyi Curia most hozott, 2463—1913 számú ítélete szerint az egyenruháját viselő csendőr, ha nincs is szolgálatban vagy kiküldetésben, mint hatósági közeg hivatásának ter­mészeténei fogva, de szolgálati sza­bályzatának rendelkezései szerint is köteles csend- és rendzavarás eseté­ben a felmerült szükséghez képest a rend helyreállítása végett önállóan fel­lépni, akár a rendőrségnek segédkez­ni. Ilyen esetben a csendőr a törvény végrehajtásában jár el. Azok, akik csendőrt ilyen esetben eljárásában akadályozzák vagy bántalmazzák, a hatóság elleni erőszak vétségét köve­tik el. Esztergomvármegye jótékony­sága. Az ország árvíz áltál sújtott lakossaganak segélyezésére a bel­ügyminisztériumnál befolyt adomá­nyokról szóló kimutatásban olvas­suk, hogy a jótékony célra dr. Cser- noch János hercegprímás 1000 koro­nát Nagyölved község 66 K. 76 fil­lért, Kohidgyarmat község 1 koro­nát adományoztak. Amatőr fényképészek figyel­mébe. Lapunk kiadóhivatala értesíti az amatőr fényképészekét, hogy a nagyboldogasszonyi es Szent István- napi felvonulásokról felvett sikerült kepeket díjazás mellett a Szent Ist- ván-naptar részére elfogad. Megijedt és öngyilkos lett. Velez Albert 45 éves dunamocsi földmives vasárnap a lakásán vere­kedni kezdett Egyeg Andrással. Ve­lez úgy megverte Egyeget, hogy az ájultan terült el a földön. Erre Ve­lez, azt hívén, hogy Egyeg meghalt, annyira megijedt, hogy berohant a szobába és ott fejbelőtte magát. Teljes ellátást külön szobá­val, keresztény úri családnál jutá­nyos áron nyerhet fiatal hivatalnok, kereskedő vagy iparosseged. Cim a kiadóhivatalban. Bicskázó haragos. Simonyi Ist­ván 21 éves esztergomi legény va­sárnap a belvárosi olvasókörben szó­rakozott. Amint innen hazafelé távo­zott, útközben előkerült Szabó István nevű haragosa, ki bicskát rántott elő és rövid szóváltás után úgy be­leszúrt Simonyi balkezébe, hogy Simonyinak a kórházban kellett azt bekötöztetni. Uj katonai érdemjel. A bécsi „Die Zeit“ értesülése szerint udvari körökben egy uj katonai érdemjel bevezetésének a tervével foglalkoz­nak. Az uj érdemjel az altisztek és a legénység részére adandó katonai érdemkereszt lenne. A jelenlegi érdem­keresztet csakis tisztek és hasonló ranguak kaphatják meg. A legénység részére jelenleg nincs tisztán katonai érdemjel, mivel az ezüst érdemke­resztet polgári egyéneknek is adják, a vitézségi érmet pedig csak háború­ban lehet kiérdemelni. Megszűnt sertésvész. Lapunk legutóbbi számában megírtuk, hogy a városunkban volt sértés zárlat e héten megszűntnek nyilvánittatik. Mint értesülünk, a sertés zárlat utáni első hetipiac szombaton, f. hó 6-án fog megnyílni. Bajnán és Unyon az ott elrendelt sertés zárlat már szintén feloldatott, mivel sertesvész újabb esete a legutóbbi időkben már nem fordult elő. A tüdővész ellen államok és városok minden elképzelhető eszközt használnak, elővigyázati utasításokat tesznek és ezeket törvénybe iktatják. Mit segít az, hogyha a mellbetegek ezrei néma megadással átengedik ezen elkeseredett harcot az általánosságnak. Éppen minden egyesnek kell közbe­lepni. Hisz van segítség, a Sirolin kúrák melyek már közel 20 év óta előkelő orvosoktól és tanároktól el­rendeltettek, bebizonyítják ezt. Min­den gyógyszertárban kapható „Siro­lin Roche“ de csak kizárólag „Siro­lin Roché“-t kell kérni. Tolvaj segéd és orgazdája. Liszi Sándor helybeli szűcsmester f. hó 2-án reggel panaszt tett a rendőr­ségen, hogy az éj folyamán Deák F. utca 16. sz. alatt levő műhelyé­nek ablakain ismeretlen tettes beha­tolván, onnan 640 korona értékű persianer szőrmét és 400 kor. érték­ben festett sipkafelsőrészt ellopott. Csányi József rendőrfogalmazó azon­nal a helyszínére sietett és alaposan szemügyre vette a helyiséget. Vizs­gálata alkalmával észrevette, hogy a műhelyablak, melyen a tolvaj állító­lag behatolt, belülről lett kifeszitve. Azonnal Szántó József 23 éves duna­mocsi illetőségű szűcssegédet vette gyanúba, ki az előző éjjel nem tar­tózkodott a műhelyben, hol pedig az ágya van. Szántó este 8 órától kezdve reggel 7-ig igazolta alibijét. Először a „Magyar Király “-ban mulatott, majd az egyik éjjeli mulatóba távozott, honnet ismét a „Magyar Király“-ba jött vissza s ott aludt reggelig. A rendőrfogalmazó személyesen ment meggyőződni, vájjon igaz-e a gya­núsított állítása ? Az éjjeli mulató azon szobájában, hol Szántó volt, “meg is talalt egy csomagot, melyben 23 da­rab persianer sipkafelsőrész volt gon­dosan bevarrva, s melyekben Liszi a magaera ismert. A rendőrség tovább kutatva megállapította, hogy a lopás még f. hó 31-én történt, midőn Szántó, ki a bizonyítékok súlya alatt mindent megvallott, egyelőre 141 drb. sipka­felsőrészt vitt el Bucsra, hol egy Vasas nevű szűcsnek adta el azokat, darabját 1 K 46 fillérjével. Mivel a szűcs ennek árat egyszerre nem tudta kifizetni, 100 koronát előlege­zett csak es Szántó ezen rendezte az elsejei nagy mulatóst. Csányi ren­dőrfogalmazó Schweizer rendőnize- dessel és a károsulttal Bucsra is el­utazott és Vasasnál házkutatást tar­tott, melynek eredményeként 57 drb. olyan báránybőr sipkát talált a ház­ban, melyeket Liszi a magáénak is­mert. A 141 drb. sipkafelsőrészt azon­ban nem találták meg a házban, mert midőn Vasas meghallotta, hogy a községben esztergomi rendőrök őfe- lőle kérdezősködnek, az áruló sipka­felsőrészekkel telt csomagot fiával hirtelen a szérűk közé vitette s ott elrejtette. Mivel rendőrségünk ennek felkutatására nem vállalkozhatott, a bátorkeszi csendőrséget kérte fel an­nak felkutatására. A hiányzó sipka­felsőrészek feltalása után Vasas ellen orgazdaság címén indul meg az el­járás. Szántót előzetes letartóztatásba helyezték, ki azt is megvallotta, hogy a műhelyablakot csakis a gyanú el­hárítása végett törte be. Liszi, rend­őrségünk éber utánjárása folytán igy minden eltűnt holmiját megkapja úgy, hogy az ijedelmen és a hivatalos el­járás okozta kellemetlenségeken kívül semmiféle anyagi kárt nem szenvedett A téglaégetés nem közérdekű üzem. Abba a nagy versenybe, ame­lyet újabban a községek a magán­vállalkozással szemben kifejtenek, egyik-másik község a téglaégetést is belevonta és egyre-másra keletkeztek a községi téglagyárak. Egy föllebbe- zés folytán a belügyminiszter meg­semmisítette a községi képviselőtes­tület határozatát és figyelmeztette a vármegyét, hogy a téglaégetés nem tekinthető olyan ipari vállalkozásnak, mint a közvilágítás vagy a vízellátás, amely közérdeket szolgál. A község viszont nem lehet ipari vállalkozók versenytársa. A magyar búza sikértartalma. Köztudomású dolog, hogy a liszt jó­ságára, s az abból készült tészta mi­nőségére elhatározó befolyással van a búza sikértartalma. E tekintetben a magyar búzák nagyon elsőranguak, s a magas sikértartalmuk valóban páratlanul áll. Utóbbi években azon­ban külföldi szakértők mindgyakrab- ban bizonyítják, hogy a búzának sikértartalma apadóban van, ami jó­részt talajunk foszforsavtartalmának csökkenésére vezethető vissza. E kt'lföldi támadásokkal szemben szak­tudósaink elég sikeresen védekeznek ugyan, elvitázhatatlan tény azonban, hogy talajaink foszforsav tartalmának apadásával búzánk minősége is rom­lik, mindenütt ott, ahol csak istálló trágyát használnak, abból is keletié­nél kevesebbet. Ellenben rendkívül javul minőségileg is búzánk, ha fosz­forsav tartalmú műtrágyát, szuper­foszfátot is alkalmaznak alá, amely tehát nemcsak mennyiségileg fokozza a termést igen jelentékenyen és hasz­not hajtóan, hanem annak úgy hek­toliter súlyát, mint a szem teltséget, lisztességét és acélosságát — tehát minőségét is feltűnően javítja. || IRODALOM. |l Líra. Rákóczy Imre versei. Haloványkék, ibolyaszinű köny­vecske került ki a közelmúltban a kolozsvári „Ellenzék“ nyomdai mű­intézetből, a „Szemle“ irodalmi és művészeti lap kiadásában. Harmincöt hosst abb-rövidebb költeményt foglal magában. Rákóczy Imre költeményeit. Ebben a könyvben, ezekben a versekben a szerző mint az álmok lovagja, mint a holdas éjjek szerel- messzivü trubadúrja szólaltatja meg lantjának húrjait. Itt ott lázas indu­latokba, szilaj vágyakozásokba csap át, majd selymesen, elhalóan pöngeti ki fájdalmának szomorúságának okait. Rákóczy Imre magyar ember. Ifjú magyar poéta, kinek neve is elegendő arra, hogy a távoli múl­takra, régmúlt időkre emlékeztessen bennünket; hogy képzeletünk ott csapongjon a daliás leventekorszak­ban ; — Rákóczy Imre valahonnan, valami ósdi kobzot varázsolt vissza a múltból a jelenbe, s felvirágozta azt a Ma rózsáival: modernül ékes rímeket, magyarosan édes bús da­lokat csal ki belőle. Rákóczy Imre múzsáját homlokon csókolta Páris. Ott fúj a verssorok között a párisi szellő, kihallatszik közülök a Szajna halk mormolása, a „Quartier Latin“ zsibongása, a „Café de la Nuit“ ci- terahangversenye. S ezt nem kell zokon venni tőle. Mert azért meg­marad elejétől végéig — magyarnak. Modern, de a szó legszebb értelmé­ben. Verseiben elmélyed. És ez jel­lemzi Rákóczy Imre költészetét. Han­gulatos és ritmikus. Nyelvezete meg- kapóan lágy, zengő ; gondolatokban gazdag és kifejezései tömörek. A A kötet négy részre van osztva „Ál­mok szárnyán,“ „Madeleine“, „Az anakreoni ciklusból“ és „ Változa­tok“ összefoglaló címekkel. Költeményei között különösen figyelemreméltó alkotáskészségről tesznek tanúságot: „Üzenet“, „Bűn- bánás virradatkor“, „Csokor mellé“, „Karácsonyesti levél“, „Szonett“, „Finálé“, „Excelsior“, „Vergődés“ és „Utolsó nagy akaratom“ cimü ver­sei. Nemkülönben hatásosan szépek a bevezetőnek szánt „Prológusul“ c., s a befejező akkordul szereplő „Epi­lógus“ c. versei. Rákóczy Imre egyike azon ifjú tehetséges íróinknak, kik magukra vonták az irodalmi előkelőségek és az irodalompártoló közönség érdek­lődését és rokonszenvét. Izmos, ere­deti véna, kitől még több, szép ered­ményeket várhatunk. Nem hivalkodó, nem büszke, nem is csinál nagy csinnadrattát holmi protekciókkal. Mert — sajnos — ma már ide is protekció kell. A hírnévhez, elisme­réshez. Pedig — ha megérdemli — megjön az magától! Rákóczy Imre is kapott tapsot, elismerést a maga lelkes közönségétől. Mi is csak az elismerés hangján szólhatunk róla. „Lira“ cimü verseskönyvét me­legen ajánljuk olvasóink figyelmébe. Megrendelhető a szerzőnél is: Kolozs­vár, Honvéd-utca 13. szám. Ára 2 korona. (s. i ) Az Érdekes Újság meglepetése. Az Érdekes Újság minden száma meglepetés, a most megjelent husza­dik szám azonban külön meglepetés­sel is szolgál. Négyhónapi fennállása után ez a páratlanul népszerűvé vált képes hetilap azzal hálálja meg a közönség állandónak bizonyult rokon­szenvét, hogy irodalmi, művészeti és szociális pályakérdésekre összesen hatezer korona pályadijat tűzött ki. Ezeknek a pályadijaknak egy része azt a célt szolgálja, hogy a legtöké­letesebb irodalmi, művészeti és foto­gráfiái pályamunkák még szebbé és gazdagabbá tegyék Az Érdekes Új­ságot, ami természetesen elsősorban a közönség érdeke is, de van azon­kívül egész sor olyan pályadij is, melyre a közönség minden egyes tagja pályázhat. Az Érdekes Újság közkedvelt állandó melléklete a ma­guk szükebb közönségéhez külön pályakérdéseket is fognak kitűzni. I Kétségtelen, hogy ez a nemcsak ma­gyar viszonyokhoz képest, de kül­földi mérték szerint is impozáns pályadij a maga várható dús ered­ményével a legkellemesebb meglepe­tés lesz Az Érdekes Újság közön­ségének. Az Én Újságom. Ezer lap. Ezer lapban ezer közlemény. Ezer közle­ményben sok száz mese, történet, vers, kép, adoma. Ezt a sok szép holmit Az Én Újságomban Pósa La­jos gyermeklapjában találja meg a gyermek. Ez az újság hetenkint be­köszönt és minden héten uj örömet szerez a gyermeknek. Minden uj elő­fizető ingyen kapja Cooper gyönyörű ifjúsági regényét „Az Útmutatóit. Magyar Lányok képes hetilap fiatal lányok számára. Szerkeszti: Tutsek Anna. Fiatal úri leányok, ifjú kisasszonyok egyetlen hetilapja ez a képes heti újság. Java magyar irók, jeles tollú pedagógusok szólalnak meg itten frissen irt munkákkal, hogy egyfelől szórakoztassák a magyar leányközönséget, másfelől, hogy az otthon falai közt átvegyék az iskola nevelő szerepét. Minden évnegyedben két uj regény kezdődik. A Magyar Lányok kiadóhivatala szívesen küld mutatványszámot. Előfizetni minden könyvkereskedésben lehet, vagy köz­vetlenül a kiadóhivatalnál Budapest,

Next

/
Thumbnails
Contents