Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 69. szám

1913. szeptemher 4.

ESZTERGOM és VIDÉKE.

3

feltűnést keltett. Világhírű kortársa, a francia Montalembert ezt irta róla neki magasztalólag: „Ön próféta volt művének nein egy helyén : és jövendölései

hazám szabadsága és méltósága kárára rettenetesen beteljesedtek.“

Ám ha Eötvös méltó a kegyeletünkre, mint nagyszivű ember és mély elméjű bölcselő, még inkább megérdemli hódolatunkat, mint ideális politikus, különösen most napjainkban, mikor politikusainkat s politikánkat az önzés, erőszak és korrupció rosszszelleme tartja hatalmában.

Akár mint elméleti, akár mint gyakorlati politikust tekintjük, önkéntelen tisztelettel telünk ei személye iránt. Mint elméleti politikus valósággal világitó tűzoszlop volt, amely folyton előtte járt nemzetének az átalakulás, megújhodás nehéz idejében. Nemzetátteremtő nagy eszmék prófétája volt: börtönügyünk javítása, büntető rendszerüknek reformja, az elyomott jobbágy szabaddátétele, középpont kormányzat miniszteri felelősséggel, népképviseleten alapuló országgyűlés, kiegyezés a birodalom másik felével stb. — mind oly eszmék, melyeket ő hirdetett elsőnek Magyarországon. S nem bántotta őt, ha a megvalósítás babérjait mások vitték el előle ! Noha egyébként a gyakorlati politika terén szintén nagy érdemeket szerzett. Kétszer volt közoktatásügyi miniszter, még pedig a legválságosabb időkben: 48-ban és a kiegyezés után; s nagy kulturális alkotások hirdetik emlékezetét. Ezek között legelső és legfontosabb az 1868-i XXXVIII. törvénycikk megalkotása, mely- lyel megvetette a modern magyar népoktatás alapjait. Nagy gondot fordított egyetemi oktatásunk fejlesztésere. Nevéhez fűződik az egyetemi tanitássza- badságot biztositó törvény meghozatala is. A középiskolai oktatás és a tanítóképzés sem kerülték el gondos figyelmét; sőt a kisdedóvó intézetek felállítását is ő kezdeményezte.

Ami pedig különösen magasra emeli előttünk Eötvösnek mint politikusnak személyét, az morális feddhetetlensége. Mindig a legtisztább szándék vezérelte. Erkölcsi tekintetben se műveiben, se törvényjavaslataiban nincsen kivetni való. Hiúságból, sértett önérzetből soha sem tett olyat, aminek az ország kárát vallotta volna. A mai magyar politikusok többségével éles ellentétben tántoríthatatlan meggyőződéssel vallotta, hogy tartós jövőnk épületét csak erkölcsi alapokon, tiszta kezekkel lehet fölemelnünk. Mintha a mi sivár korunkra vonatkoznának említett nagy állambölcseleti művének eme befejező ihletett szavai : ,,Meglehet, súlyos szenvedések állanak még előttünk ama nagy harcban, melyben a törvényes királyság és caesarizmus; az alkotmányos egyeduralom és a a számszerinti többségek kényúri hatalma ; melyben az, aminek jog az alapja, és az, ami csak anyagi erőre támaszkodik, mind szemben áll egymással, és lehet, hogy még soká tart a harc; de bizonyára azon ügyé lesz a diadal, amely mellett az emberek minden nemes érzelme sikra szál- land; mert egy tartós jövőnek épütetét csak erkölcsi alapokon és tiszta kezekkel emelhetni f öl. “

E gyönyörű intelem és jövendölés vigasztalásul is szolgálhat azon ép erkölcsi felfogású politikusainknak, kik a mai züllött viszonyok közt, tétlenségre kényszerítve sem vesztették még el hitüket nemzetünk szebb jövőjében !

Eötvös teteme rég elporladt a „szőke Duna“ partján levő nyugvohelyén; nagyságának emléke is megfakult az epigon utódok szemében ; de gondolkodó emberek előtt nem lehet kétséges, hogy a jövendő műveltebb magyar nemzedék helyre fogja hozni a mai kor kegyetlenségét: örökzöld babérokkal fogja kicserélni a nagy ember elhervadt sirkoszorúit.

Ti pedig, mai honfitársaim, kiknek keblében még érző, meleg szív dobog, jöjjetek most velem gondolatban az ercsi sírbolthoz —

„És sírjatok egy könnyet Barátotok felett :

Dalt érdemelt, mert költő,

Könnyet, mert szeretett 1“

Priftcus.

A kőmüvesmesterség gyakorlása.

Az érdekelt iparosság körében gyakori panasz tárgya, hogy az építőiparra vonatkozólag hatályban levő rendeleteket a hatóságok eltérően értelmezik és hogy ennek következtében iparuk gyakorlása közben az építőiparosok sok zaklatásnak vannak kitéve. Szükségesnek látta a miniszter ennek következtében az érvényben levő rendelkezések szaba- tosabb szövegzését és ezzel kapcsolatban, habár csak ideiglenes jelleggel is, a legsürgősebben kielégítendő követelmények teljesítését, megjegyzi azonban a miniszter, hogy a kérdésnek ezúttal foganatosított rendezését egyáltalán nem kívánja mérvadónak tekinteni az építőipar gyakorlása törvényi rendezésének módozataira nézve és pedig különösen a tekintetben, hogy az építőipar különböző

fokozatai, illetve ágai s ezzel kapcsolatosan a különböző építőiparosok munkakörei a törvényi szabályozás során miképen határoltassanak el egymástól.

Közönségünk tájékoztatása céljából alább ismertetjük a keresk. miniszter rendeletét, melyet a napokban bocsátott ki 32.396. VI. A. 1913. szám alatt:

1. §•

A kőművesmesternek joga van bárhol olyan földszintes lakóházakat és gazdasági épületeket az építkezés teljes befejezéséhez szükséges iparosmunkákkal együtt önállóan végrehajtani, melyeknél a legszélesebb épületszárny szélességmérete — a két külső falszinvonal közét mérve — a 15 métert meg nem haladja s melyben a legszélesebb traktus — mélység belső fesztávola 6 méternél nem nagyobb.

Ezeknél a nagyobb épületeknél a kőmivesmester csak a föld-, kőműves- és elhelyezőmunkákat és ezeket is csak építőmester vezetése alatt végezheti.

2. §•

Ácsmester faszerkezetű házak felépítését (mely alatt a favázas házak is értendők) a kapcsolatos összes más ipari munkákkal együtt és ezek minden néven nevezendő ácsmunkákat önállóan végezhet.

•3. §■

A kőmüvesiparos bárhol minden olyan javító és tatarozómunkát önállóan végezhet, mely az épület szerkezeti részét nem érinti és amelyekhez földszintnél magasabb állványok felállítása nem szükséges.

Jogosítva van továbbá nagyközségekben és kisközségekben egyszerű szerkezetű földszintes, azaz egy-, legfeljebb kétszobából, konyhából és kamarából álló egyenes sorú pincenélküli lakóházakon és gazdasági épületeknél, amelyeknél az épület szélessége, vagyis a külső szerkezeti főfalak közötti fesztávolság 6 méternél nem nagyobb, az ácsmunka kivételével, a kőmives- és egyéb ipari munkát önállóan végezni.

Egyes vidékeken, ahol bizonyos típus szerinti lakóházak építése szokásos és általános, a kőműves-iparosok és a kőművesmesterek ilyenek építését végezhetik akkor is, ha azok a fent körülirt egyszerű szerkezetű lakóházaktól, illetve jelen rendeletem

1. §.-ában körülirt földszintes lakóházaktól eltérők is.

4. §•

Ácsiparosnnk joga van bárhol az épület szerkezetét nem érintő minden javító- és tatarozó munkát önállóan végezni, azonkívül nagy és kisközségekben oly földszintes épületeken előforduló ácsmunkát, amelynek építésére á kőmüvesiparos jogosult, saját felelősségére végrehajtani, végül bárhol padlókat, kerítéseket, kapukat, ajtó- és ablakfélfákat, sertés és hasonló ólakat készíteni.

Vannis Dezső. Vannis Dezső kir. járásbiró, a járásbíróság új vezetője a napokban elfoglalta hivatalát s megtette hivatalos látogatásait. Őszinte örömmel üdvözöljük őt hivatali állásában, s kívánjuk részére annak sikeres betöltését. Fiatal kora, testének és szellemének rugalmassága, a kinevezésében megnyilvánuló bizalom, felbátorít bennünket arra, hogy tevékenységének sikereit előre is biztosítva lássuk. Itt a nyilvánosság előtt fordulunk hozzá azzal a kérelemmel, legyen őszinte pártfogója a mi szeretett népünknek, s ne engedje sokszor a jog aszistenciája mellett elvérezni a tudatlanokat. Meg vagyunk róla győződve, lesz gondja rá, hogy akik tanácsért fordulnak a bírósághoz, azokat ne goromba szó, durva kiutasítás, de jóakaratu tanács fogadja. Ám jól ismerjük népünk gonosz tulajdonságait is, amelyek legtöbbször a bíróság termeiben hozzák meg gyümölcseiket és veszélyeztetik az igazságszolgáltatás biztosságát. Amig a tudatlanok részére oltalmat, addig ez utóbbiak részére a törvény szigorát kérjük.

A hercegprimási udvarból. Dr.

Csernoch János hercegprímás kedden Budapestre utazott, de még aznap este ismét visszatért városunkba. A hercegprímás csaknem egész hónapra terjedő bérmaútját f. hó 6-án kezdi meg, midőn reggel 9 órakor palotájából automobilon Balassagyarmatra indul A bérmakörűt, melyen Nóg- rád- és Nyitramegyék területének nagy részét járja be a főpásztor, f. hó 26-án ér véget.

Kinevezés. Zsiga János tb. szol- gabiró helyére, — kit, mint megírtuk, II. oszt. aljegyzővé választott meg a legutóbbi megyegyülés, — Maros Antal eddigi díjtalan gyakornokot, Maros Antal esztergomi iparisk. igazgató-tanító jeles-képzettségű fiát nevezte ki a főispán I. oszt. közigazgatási gyakornokká. Az újonnan kinevezett vármegyei tisztviselő már a hivatalos esküt is letette az alispán kezeihez.

Szilágyi Ágoston halála. Bizonyára sokan emlékeznek még városunkban arra a fekete hajú szemüveges, fiatal bencés tanárra, akit egy éve helyeztek ide, s aki mint az első osztály főnöke finom pedagógiai tapintatával s szeretettel teljes bánásmódjával a tanítványok és szülők háláját a legnagyobb fokban kiérdemelte. Megdöbbenéssel s igaz részvéttel vett róla mindenki tudomást, mikor január hóban e nagy reményekre jogosított ifjú tanárt gyilkos, öröklött kór támadta meg, oly mértékben, hogy a tanítást kénytelen volt abbanhagyni és szanatóriumba vonulni. Fél évet töltött ott. Hol rosszabb, hol jobb hírek érkeztek róla. Augusztus havában annyira javult, hogy rokonai körében tartózkodhatott. Már-már reménykedni kezdtek a meggyógyulásában. Szomorú meglepetés volt tehát, mikor a helybeli bencés székház hétfőn este a budapesti II. sz. belklinikáról azt a táviratot kapta, hogy ott Szilágyi Ágoston tanár meghalt. Ma délelőtt