Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 65. szám
1913. augusztus 20. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 nem képes építkezésre. Első fejedelmeink korában is az ázsiai vér pezsgett a honfoglalók kardforgató karjaiban. Európát sokszor megrémítették. Valóban tomboltak a szomszéd országok homlokán. Az augsburgi és merseburgi rettenetes vereségek végre a németeket tették győztesekké. És ekkor csak két út állott a nemzet előtt. Vagy meghono- sul Európában és átveszi a művelt nemzetek vallását és kultúráját, vagy eltűnik olyan részvétlenül és nyomtalanul, mint Attila és az avarok millió hulló csillagja. Geyza fejedelem már jó utón járt. Keresztény lett és európai összeköttetéseket keresett. Fia pedig tökéletessé tette a nemzetmentő és országalapító törekvést. Szent Gellert megismertette az ifj ú herceget az akkori tudományokkal és Adalbert prágai érsek már kitünően vallásos és képzett fiatal embert keresztelt meg egész Európa örömére az esztergomi vártemplomban. Szent István király eleve tudta, hogy vallásos és politikai reformjai forradalmat fognak előidézni. A pogányság csakugyan föllázadt. Szent István hatalmas hadserege azonban diadalmaskodott. Ekkor fogott hozzá Magyarország újjá- teremtéséhez. Ha Árpád fejedelem érdeme a honfoglalás sikere, Szent István örök időre szóló dicsősége hazánk állammá alakítása. Isten választottja mindent az ő Atyja nevében kezdett. És a magyarok igazi Isiene nem is hagyta el soha apostolát és hűséges híveit. Uj templomok és iskolák épültek. A kolostorokba szerzeteseket telepitett külföldről. Ezek őserdőket irtottak és az új földeken földművelésre tanították az állattenyésztő magyarokat. A keresztény családok új házaikba telepedtek. Az erdőkbe menekült pogányok pedig tovább folytatták az ázsiai nomádéletet sátraikban. A földművelés új foglalkozása a nép nagy tömeget alkalmasabbá tette az új vallás megértésére és elfogadására. Szelidebb erkölcsök könnyebben hajlottak Isten igéjére. A kalandos szellemű azsiai szellemet nem lehetett egy emberöltő alatt megváltoztatni. Szent István egy maga majc négy évtizedig fáradozott a legnehezebb munkában. Utódainak és ezek közt főképen Szent László királyunknak kellett bevégeznie a nagy művet. így ösz- szesen keiek száz esztendőbe került a kereszténység és az európai szellem teljes meghonosítása. Az ázsiai valláshoz való ragaszkodás még Szent Istvá?i korában is szívós volt, mert a oogány szellem belékeveredett a keresztény szellembe. Királyi rendelettel tiltották ki ekkor a templomokba tolakodott pogány énekeket és a temetőt megbotránkoztató szilaj halotti táncosát. Az első keresztények pogá- nyoknak nevezték testvéreiket, akik hosszú hajfonatot és foly- ton-foiyvást fegyvereket viseltek. Midőn a makacs pogányok végre kiszorultak a városokból és falvakból, az őserdők rejte- keiben állították föl kódtáraikét, és ott végezték nekik az utolsó pogányszertartásokat a nagyszakálú táltosok és a nagyétvágyú boncok. A szomszéd nemzetek esz- revevén Szent István első sikereit, szívesen fölajánlották támogatásukat és ekkor több vagyonos német úri család telepedett meg az országban. Ugyanekkor a meggyökerező európai szellem a latin nyelvet honosította meg a királyi udvarban és nemsokára az országgyűlésen is. Első hittérítőink eleinte latinul prédikáltak, később kénytelenek voltak a nép nyelvét is elsajátítani. Minél jobban terjedt az uj vallás, annál inkább megszűntek az ázsiai vad erkölcsök: a kóborlás szenvedélye, az oltha- tatlan kincss-zomj és a teljesen szabados nomádélet. Europa nem rettegett többé magyar szomszédaiktól, sőt nemes hajlamaikért kezdett megbocsátani a végtelen sok rablás, öldöklés, gyújtogatás és pusztítás miait. Semmi sem bizonyítja szebben a kibékülést, mint az a kedves esemény, hogy Gizella bajor királyi hercegnő lett Szent István méltó felesége. Midőn az elavult törzsuralom zsarnoksága is megszűnt és uj megyékre oszlott az alkotmányos ország megváltozott népe, Szent István természetesen rászorult az idegen mesterekre. A német, olasz, francia és. szláv főpapok latin nyelven érintkeztek az udvarral és a nemesi osztállyal. Népszerűkké váltak ekkor a szentmártoni apátság bencései, akiket Szent István telepitett Pannonhalmára, az ország leghatalmasabb és igy legveszélyesebb őserdős vidékére. A nép barátai erdőket irtottak, avar rögöket törtek, uj szántóföldeket műveltek, sőt templomot, iskolát, klastromot és gazdasági épületeket is maguk építettek. Csakhamar megszelídítették a bujdosókat és munkatársaikká fogadták. Ekkor már a bencések is megtanullak magyarul és azután szeretettel megtanították őket nemcsak földntivelésre és gyümölcstermesztésre, hanem a római katho- likus vallas igéire is. A bencések kitűnő hitszónokok lévén, az eleven szó varázsával gyorsan meghódították a tömegeket. Legrégibb magyar nyelvemlékünk a Halotti Beszéd, az ősi nyelv első irodalmi emléke. Ezt a XI. szazadból eredt magyar temetési beszédet és imát a bencések mentették meg egy írott szertartáskönyvükben. Voltak nagy királyaink, de Szent Istvánnál szeretettebb királyunk nincsen. Mikor megdi- csőült, három'esztendeig országos gyászt tartottak. Megszűnt minden vigalom és házasságkötés. Midőn pedig véget ért a gyászolás, a menyasszonyok Szent Istvánnak ajánlották föl arakoszorúikat. Tehát még halála után is hittek az ő csodatevő jótékonyságában. Szent László idejében 10S3- ban avatták országos örömünneppel szentté. Azóta az uj templomokat az ő tiszteletére építették, mert Szent István az ő nagy egyházait jórészt Magyarország Védőasszonya tiszteletére emeltette. Szellemét örökölte Szent László, az egyházi hős, akit az európai nemzetek az első keresztes hadjárat vezérévé akartak fölkérni, midőn elhunyt. Tanulságos, hogy Szent István szülőföldjén, a dunántúli országrészen, szinte örökre megszabta földijei hivatását. Mig az Alföld, Éelső-Magyarország és Erdély kiváló államférfiai inkább keleti romanticismust képviselnek és a Bethlenek, Rákó- cziak és Kossuth Lajos a szabadságért küzdöttek, addig a dunántúliak a nyugateurópai nemzetek közt kerestek szövetséget. így lett ez az országrész kiváló államférfiak szülőföldje. Innen valóak a Páljpyak, Eszter- házyak, Zrínyiek, Széchenyiek és Deák Ferenc. A jeles költők és Írók közül csak a Kisfaludyak, Berzsenyi, Vörösmarty, Jókai és Beöthy nevét soroljuk föl. Valamennyi higgadt politikus és bölcs tollú iró vagy költő. Az összehasonlitó történetben még igen logikus fejlődést is észrevehetünk, ha tudjuk, hogy Szent István hatása még napjainkban is varázslatos. A fiához, Szent Imre herceghez intézett intelmében ezt Írja: „Amennyire különb Isten az embernél, annyira előbbre való a vallás ügye a halandók vagyonánál.“ Ez volt az ő apostoli erkölcsének alapelve. Ne hiányozzék szivünk kincstárából sohasem az ő bölcs tanítása, ragyogó példája és földiégi dicsősége. Ne hiányozzék tehát már sokáig Szent István szobra sem, mely szülővárosunk szeretetét* és büszkeségét hirdetné. Fogjunk a szent cél megvalósítására Szent István királyunk mindennapi jelszavával: Ad majorem Dei glóriám. Isten nagyobb dicsőségére ! Városunk dicsősége. Mindig örvendünk, ha olyan újabb adatokról számolhatunk be, melyek városunk derék szülöttjének, dr. Rig- ler Gusztáv kolozsvári egyetemi tanárnak korszakos találmányának diadalát jelentik. A legújabb adatokat, a legszellemesebb formában és a legjobb helyen, a Budapesti Hírlap közli A villamos tehén címmel. Minden esztergomi olvasónk élvezettel és büszkeséggel olvashatja : A Budapesti Hírlap volt az első híradója annak a nagyon fontos és eredményében szinte beláthatatlan hatású találmánynak, melyet Rigler Gusztáv dr., a közegészégtan profesz- szora a kolozsvári egyetemen az emberiséget gazdagította, s mely Ízletes, növényi anyagokból készült tej föltalálása. Hat évi kísérletezés után állapodon meg a professzor, több más érdekes találmány alkotója a tej minőségében. Tudományos kutatásai alapján sikerült olyan mesterséges tejet készítenie, mely amellett, hogy teljesen sterilizálva, tehát baktériummentesen kerül forgalomba, táplálóerő dolgában semmivel sem áll mögötte a tehéntejnek. Találmányára Rigler professzor több szabadalmat kapott s az a meleg elismerés, melyben találmánya első hire részesült, átment a világsajtóba, az eredmény nem maradt el. Kolozsvárt részvénytársaság alakult a műtej értékesítésére s egész sereg ajánlat és tudakozódás érkezett a világ minden részéből a társasághoz. így érdekes egy palesztinai s egy németországi főrabbi levele, melyben kijelentik, hogy e találmány az ortodox zsidóság rituális étkezésében nagy köny- nyebbséget jelent, mert a tej növényi alkatrészei miatt a húsos és tejes ételek együttes fogyasztásának tilalma megszűnik. A szabadalom megvásárlása is megkezdődött. Amerikából jelentkezett elsőnek egy tejnagykereskedő pénzember. Minden hosszadalmas kérdezősködés nélkül kábeltáviratban jelezte érkezését. Kolozsvárra jött Csikágóból, a tejet megizlelte, kísérleteket végzett vele s minthogy az eredmény kielégítette, visszahajózott Amerikába, s a kolozsvári növénytej forgalomba hozatalára megalakította St. Louisban a Slant Cereal Development Companyt, mely nemsokára egyszerre St. Louisban és Csikágó- ban kezdi meg a műtej gyártását. A társulat megvásárolta a kolozsvári társaságtól a szabadalmat egész Amerikára. Most aztán Rigler professzor összeállította első kísérletező kis gépe után a műtejgyártó gépet mely teljesen készen van s működik. Ezt a gépet küldi ki a professzor egy emberének kíséretében Amerikába, ott Rigler dr. megbízottja betanítja a
