Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 65. szám

4

ESZTERGOM és VIDÉKE.

1913. augusztus 20.

műtej gyártását a magyar modellel, melynek nyomán sokkal nagyobb gépek által s nagy mértékben kezdik meg a műtej forgalomba hozatalát.

Erről a műtejgyártó gépről, melyet működésben megtekintettem, bízvást el lehet mondani, hogy voltaképpen villamos tekén. Se Jókai, se Robida, se Wells nem jósolt még ily találmányt, de egy magyarember tudása létrehozta. Egy ármányos, de egyszerű gép, mely két kis villámos motor segítségével a beletöltött nyersanyagokat hevítés mellett tejjé emul- gálja. A gép a maga vastartó szerkezetével együtt három méter magas. Lényege csak annyi, hogy fölülről egy kis garatba beleteszik a nyersanyagot, ollóval vagdalják bele a tésztaszerű, pépes, növényi preparátumot s vizet eresztenek reá. Erre berregve megindul a felső kis villámos motor s az anyagot valami egyórai kavarás után föloldja, fölolvasztja, ezután melegítőbe kerül a folyadék s ekkor adják hozzá a növényi zsiradékot, egyúttal a melegitőban annyira fölhevítik, hogy a műtej, miután előbb sterilizálták, kissé pihen, majd hűtőkészülékbe jön s végül mintegy kél, két és félórai munka után mint Ízletes, hófehér folyadék kiereszthető. A villámos tehenet egy csap elforditá- sával megfejik s a hűvös, jóillatu folyadék kész.

A legfontosabb a dologban, hogy milyen az uj tej: egészséges-e, jó- izű-e? A kolozsvári klinikákon folytatott egész sereg kísérlet bizonyítja, hogy a tejet a betegek nagyon szerették, kis gyerekeket fölhizlaltak vele, s mert teljesen sterilizált folyadék, semmi aggodalom se férhet hozzá, emellett a szervezet nemcsak hogy kitünően tűri, de az emberek kedvelik.

Megkóstoltam magam a tejet, nem a frisset, hanem olyat, mely néhány napig állott. Mondhatom, hogy Ízletes és kellemes. Valami nagyon csekély mandulaize van, vagy legalább ezt hiszi az ember, ez az íz még kellemesebbé teszi; a tej maga étvágyat gerjesztő, hűsítő s tápláló, jóízű, úgy hogy ha már kaphatnék rendesen belőle, magam csak ilyen tejet fogyasztanék. Ettem e tejjel sütött süteményt: — kitűnő. Nagyszerű a dologban az, hogy a tej éppúgy megalszik, mint a természetes tej, hogy tejszint készítenek belőle, hogy szakkarinos tejet készítenek cukorbetegek részére s a tejet a szükséghez képest lehet több vagy kevesebb zsírtartalommal vagy cukortartalommal készíteni. Különösen kellemes volt a tej kávéval vegyítve. Ilyen jó tejeskávét rég ittam, pedig nálunk Magyarországon még lehet jó, természetes tejet is kapni. Az uj tej az üvegben, mint a legvastagabb természetes tej, valósággal fehér nyomot hagy az üveg oldalán, s mert egészséges, az emberi szervezet kívánalmaihoz mért alkotórészei vannak : az uj találmány a táplálkozás szempontjából óriás nyereség a nagyközönségnek, nemcsak a szegény néposztálynak, hanem mindnyájunknak A műtejet ma minden költség leszámításával — amikor kicsiben állítják elő, tehát drágább — 12 — 12 és fél fillérért lehet literenként adni. A tej szakértők szerint lelkiismeretes kutatások alapján egészséges.

Azt hallom, hogy nálunk itt-ott aggodalmaskodnak, tejgazdaságok félnek s a szabadalmazás elé akadályt gördítenek. A dolog igy áll: kiváló gazda, szakember nyilatkozott úgy, hogy e találmány elterjedése az állattenyésztést föllenditi, mert ezután a tehéntejet nem vonják el az eddigihez hasonló nagy mértékben a borjaktól, hanem hozzáengedik az anyatehén emlőihez, amiáltal egészséges, erősebb állatgeneráció növekedik.

Az uj találmány szociális szem- pontbót óriás jelentőségű nálunk, csökkenteni fogja az élelmiszer drágaságát, csökkenni fog a pék- s cukrászsütemény ára. Ez az olcsóbbodás pedig nálunk mindenkinek hasznára lesz. A villámos tehén, mely utrain- dul Kolozsvárról Amerikába, bizonyára hazánkban is elszaporodik s a vízzel hamisított drága, egészségtelen tej helyett tiszta, friss, tápláló s olcsó élelmiszert a növényi anyagból készült magyar műtejet fogja adni a közönségnek.

Egyről-másról.

Régi Szent István énekek.

Ismerteti: Dr. Kőrösy László.

Egész kötetre való Szent István- ének vagy dicsőítő költemény jelent meg már irodalmunkban évszázadok óta.

A legrégibb Szent István-é nek bizonyára még az Arpádházi királyok korában keletkezett és olyan népszerű volt, hogy a könyvnyomtatás föltalálása után sokszorosították Németországon.

Akkor még nem volt könyvnyomdánk, hanem Németországban dolgoztattunk. A könyvirás és festés művészete akkor már betetőződött Hunyadi Mátyás világhírű könyvtárában, midőn a nürnbergi nyomda 1484.-ben a következő sorokat adta ki magyar rendelőinek:

0 deucheuseeges zent job keez mal'et magiar ohaitua neez draaga genche neepeunknec nag’ eoreome ziucunknec.

Azt. hisszük, minden olvasónk el fogja olvasni a régi helyesirásu sorokat.

A népszerű régi emlékek közül még egyet bemutatunk ma Szent István ünnepén. Ez a tizenkét soros zsolozsma valószínűen Mátyás kora egyik hires egyházi szónokának alkotása, mert Temesvári Pelbart szerzetes Szt. István-napi prédikációjában találták meg.

Idvezlégy bódog szent István királ,

Te népednek nemes reménsége, Idvezlégy mi megtérésünknek Bízón doktora és apostola*

Idvezlégy minden szentségnek És igasságnak lenes tiköre.

Te miattad hittünk Krisztus Jézusban, Te miattad idvezülünk és Krisztusban [kérünk :

Imágy ez te népedért,

Imágy egyházi szolgálókért es Hogy egy ellenség se légyen Ragadozó ez te níped között.

Amen.

Érdekes, hogy a „dicsőséges szent jobb kézről“ zengő négy soros ének, a múlt század elejéről való 1805. évi énekeskönyvben, már tizenhárom versszakra bővi'lt, ma pedig már huszonnégy strófára terjed, a mit Szent István ünnepén énekel a nép.

Még érdekesebb volna, ha a Szent Istvánról szóló összes énekek hymnologiája közkincsé válnék gyűjteményes kiadásban.

JUl HÍREK.

Szent István napi ünnepségek SORRENDJE:

Augusztus 19-én.

Este 8 órakor: Szent István születési helyének kivilágítása és toronyzene régi magyar egyházi énekeit átírta Bogisich Mihály v. püspök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, előadja a cs. kir. 76. gyalogezred zenekara. Vezénylő karnagy ifj. Buchner Antal.

A toronyzene után a várfokot bengali fénnyel megvilágítják.

Augusztus 20-án.

Reggel 5 órakor: Harangzúgás és mozsárjelzések jelzik az ünnep virradtát.

6 órakor : A cs. és kir. 76. gyalogezred zenekara ébresztővel járja be a várost.

7 órakor: A belvárosi plébánia templom nagyharangja, mozsárlöve- sek és a szent István-napi harangocska az ünneplésben való részvételre hívjak fel a lakosságot és ifjúságot. A diszfelvonulásban résztvevők 7Va órakor gyülekeznek a Szé- chenyi-téren.

8 órakor : Diszfelvonulás a főszékesegyházba, a város zászlajának elővitele mellett. Résztvesznek: a városban székelő hatóságok és hivatalok képviselői, a tanintézetek ifjúságai, testületek és egyesületek saját zászlaik alatt. A diszmenethez csatlakozik a kir. városi plébánia- templomból kiinduló körmenet, melyben dicső nagyjaink: Szent István, Szent László és Szent Imre ereklyéi egyházi pompával vitetnek. A körmenetet dr. Fehér Gyula prael. kanonok vezeti. A diszmenetben a katonai zene és a belvárosi plébánia- templom énekkara egyházi énekeket adnak elő.

Délelőtt 9 órakor: Ünnepi nagymise a főszékesegyházban, melyet Rajner Lajos dr. félsz, püspök, érseki helynök tart. A kóruson M. Fiike „Op. 87. F. dur“ vegyeskarra, orgonára és nagy zenekarra irt miséjét adják elő ifj. Buchner Antal karnagy vezetése alatt. Graduáléra :

J. Mitterer „Os justi“, Offertoriumra :

M. Haller, „In virtute tua Domine“ 4 szólamú vegyeskari betétek.

10 órakor: Ünnepi szent beszéd, melyet dr. Magyarász Ferenc cisztercita tanár, zirczi plébános mond.

11 órakor: Szent István király születési helyét a város közönsége nevében Vimmer Imre polgármester a nagyemlékű Simor János bibornokhercegprimás által művésziesen és korhűen restaurait várkápolnában megkoszorúzza.

12 órakor: Egyházzenetörténeti ének- és orgona-hangverseny, melyet Bogisich Mihály v. püspök rendez. Az ének-előadasokban ifj. Buchner Antal székesegyházi karnagy vezetése alatt a bazilika énekkara működik közre. Az orgonaszámokat előadja ifj. Buchner Antal. A hangversenynél tetszésszerinti adományok szedetnek Szent István, Szent László es Szent Imre lobogói árára.

Délután 2 órakor: Kerékpáros verseny az „Esztergomi Kitartás Kerékpáros Kör“ rendezésében a Szé- chenyi-téren. I. Esztergom városi verseny (Széchenyi-tér, Deák Ferenc- utca, Plébánia-utca, Bottyán János- utca, Széchenyi-tér, kb. 1400 méter). II. Kezdők versenye, III. Akadály verseny. IV. Vigasz verseny. A verseny vegén a győzteseknek a város által veretett szent István-napi érmek kiosztása.

2 órakor: Népverseny kezdete

az „Esztergomi Testgyakorlók Köre“ rendezésében a Mária Terézia utcában. (Távfutás, magasugrás, távolugrás, súlydobás, pózna-mászás és kötélhúzás.)

3 órakor: Ünnepi vecsernye a főszékesegyházban, tartja Dedek- Crescens Lajos prael. kanonok. Kóruson az Antifonák koraliter; a zsoltárok Falso bordomi Viadama, Caes. de Zachariis, C. Andrea és Vittoria zeneszerzőktől.

3 órakor: Népmulatság kezdete a Mária-Terézia utcában. A tánchoz a zenét az esztergomi rezesbanda szolgáltatja.

5 órakor: Kultúrtörténeti előadás 120 vetített képpel, a honfoglalás és Szent István korából, a főgimnázium dísztermében. Előadó : Sinka Ferenc Pál, a szent István napi ünnepségek főrendezője. Belépődíjak : 2 korona, 1 korona és 60 fillér.

5 órakor: Lapdarúgó-verseny a primásszigeten. Az „Esztergomi Testgyakorlók Köre“ lapdarúgó csapatának mérkőzése a „Póstatakarék- pénztári Tisztviselők“ budapesti sport- egyletenek csapatával. Belépődíj: ülőhely 60 fillér, állóhelyre szabad a bemenet a verseny végén a győzteseknek a város által veretett szent István-napi érmek kiosztása.

Este 8 órakor: Szent István születési helyének kivilágítása és dunai ünnepély a Kisdunán. A lampionos csónakokat Gyarmathi Dénes alkapi- tány dirigálja. A vezérhajón műkedvelőkből alakult vegyeskar és a Turista Dalárda hangversenyez. Karnagy: Taky Gyula. Az egyes énekszámok között a cigányzenét Balog Géza zenekara szolgáltatja.

SlU órakor: Nagy tűzijáték kezdete a sziget alsó vegén. Rendezik : Cziglényi Lajos és Elemér.

9 órakor: Az „Esztergomi Kath. Legényegylet“ nyári mulatsága a „Fürdő“ vendéglő kerthelyiségében. Belépődíj: személyjegy 1 K, családjegy 2 K.

Üdvözöljük kedves vendégeinket ! az „Esztergom és Vidéke“ részéről, midőn ma Szent István király ősi szülővárosában tartózkodnak. Megnyílik számukra minden érdekes látványosság. A fölséges főszékesegyház, a remek négyszáz éves, művészi Bakács-kápolnával, az impozáns kriptával és világhírű kincstárával épen úgy, mint az ősi bástya alatt az első magyar király szülőhelye. Történeti emlékek támadnak föl előttük lépten-nyomon. Az esztergomi vár ostromában vérzett el itt hősi halállal a XVI. század Pető-