Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 5. szám
1913. január 16. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 kiterjesztéssel e javaslat tudatosan nem fukarkodott volna! A tanonciskolái végzettség, az egy helyben lakás, az egy gazdánál, vagy munkaadónál való tartózkodás igazolása menynyi zavarral, kellemetlenséggel és — közigazgatásunkat ismerve — erőszakos megrövidítéssel fog járni, azt majd csak a kivitelt szinte lehetetlenipp körülmények fogják megmutatni. Szóval : szerencsétlen alkotás minden izében ez a javaslat; s az ország legnagyobb érdeke, hogy törvényerőre ne emelkedhessek. Honpolgárok ébredjetek, legyetek résen és ne késsetek tiltakozni a fenyegető jogfosztás ellen ! » ♦» ♦» -*♦- ■++ ++ -*♦- -♦ Dobozi és felesége halálának színhelye. A mohácsi veszedelem gyászos idejének egyik legmegha- tóbb epizódja Dobozi Mihálynak és feleségének vármegyénkben történt szomorú halálesete. Nemcsak egykorú történetírók tartották érdemesnek megörökíteni a hős nemesnek' és hűséges élettársának megindító végét, hanem ujabbkori költők és festők is alkalmasnak találták a művészi feldolgozásra. Kisfaludy Sándor: Dobozi Mihály és hitvese, Kölcsey Ferenc pedig: Dobozi címen irt róla szép költeményt. Székely Bertalan és Munkácsy Mihály gyönyörű képeket festettek a hősiességnek s hitvesi hűségnek eme fölemelő törté neti esetéről. Ismeretes dolog, hogy az epizód megyénk területéhez fűződik. Az is tudva van, hogy Pilismarót község lelkes intelligenciája abban a tiszteletre méltó hitben, hogy Dobozinak és hitvesének gyászos vígé határukban történt, évekig tartó gyűjtés után emlékjelet akart felállítani — Pilismaróton. A felállítás nemrég már közel volt a megvalósuláshoz, Mielőtt azonban tényleg megvalósult volna, olyasmi történt, ami kétségessé tette a pilismarótiakat hagyományos hitének alaposságát s evvel együtt az emlékmű felállítását is. Az emlékmű-bizottság tudniillik közvetlenül a felállítás előtt — nagyon okosan! — a Történelmi Társulathoz fordult: mondana döntő véleményt, tneg- állhat-e a község lakosságának újabban egyes historikusoktól kétségbevont hagyományos hite, mely Dobozi és hitvese halálának színhelyét Pilismaróira teszi. A Történelmi Társulat választmánya az esztergomi főgimnáziumnak volt kitűnő növendékét, Sörös Pongrác főiskolai tanárt és akadémikust bízta meg, hogy a Dobozi-emlékbizottság megkeresésére az epizód színhelyéről megokolt döntő véleményt mondjon. Minthogy ez a kérdés nemcsak a pilismarótiakat, hanem Esztergom megyének egész intelligens lakosságát érdekli, szükségesnek látszik, hogy a döntésről minél többen értesüljenek. Nekünk módunkban lévén a köz- érdeklődésnek eleget tenni, itt közöljük egészében a felkért kiváló történetírónak döntő véleményét : „Azt hiszem, helyesen cselekszem, ha az emlék-bizottság iratával nem vitatkozva, a rendelkezésünkre álló történelmi források alapján igyekezem részletesen megokolni azon állításom ... A hely a mai Pusztamarót. A kérdés eldöntésénél Bro- daricsnak a mohácsi ütközetről irt munkája s a Verancsics művei közt kiadott magyar krónika jöhetnek számba; Zermegh és Istvánffy, kik szintén foglalkoznak az eseménnyel, a hely megállapításához nem nyújtanak meghatározó, illetve új adalékokat. Mint Brodarics Írja, a magyarok és törökök összeütközése az esztergomi érsek Marót nevű vadászkastélyánál, kirándulásra, mulatságra is használt birtokánál volt. Marót fekvését közelebbről meghatározza Verancsics munkái közt kiadott magyar krónika, mely szerint a magyarok Heregy és Marótnál, vagyis e két hely közt egy tónál táboroztak. Ez utóbbi tudósításban azonban a tó említését nem tarthatjuk lényegesnek. Ismételten találkozunk oklevelek ben, történelmi művekben tavak említésével oly helyeken, hol ma azok nyomát sem látjuk. A két tudósításból tehát az derül ki, hogy a maróti ütközet színhelye —■ ez a megállapítás szempontjából, elsőrendű argumentum, mivel a birtokos határozott megnevezése döntő abban, kinek a Marótjánál, tehát hol volt az összecsapás — az esztergomi érsek Marótja. Erről az Oláh-féle urbárium azt mondja, hogy Süttővel együtt pusztult falu, melynek határát a lábat- laniak élik, mit a nyergesujfa- lusiak rossz szemmel néznek. Pázmány urbáriuma szerint Marót puszta, melyért a nyerges- ujfalusiak 4 forint évi bért fizetnek, egykoron falu volt. Az esztergomi érsekség Marótja tehát úgy feküdt, hogy a lábatlaniák-, nyergesuj falusiak használhatták. Ha most ehhez az urbáriumokból meríthető, máris eléggé világos képet adó topographiai tájékozódáshoz hozzáadjuk az említett magyar krónika Heregy-ét, a mai komárom- megyei Héreget, nem maradhat semmi kétségünk, hogy az esztergomi érseki Marót birtok, melyen Dobozi, hitvese és sok magyar vére hullott, a mai esztergo m megy ei Pusztamarót. Sörös Pongrác.“ Ha Sörös első és egyedüli volna, ki e megokolt véleményt vallja, akkor is-méltó lenne a hitelre nevének súlya s egyéniségének érdekeletlensége miatt. Ámde hiszen a színhely kérdésének régebbi elfogulatlan kutatói is ugyanerre az eredményre jutottak. így már 1827-ben egy Helischer nevű esztergomi polgár Esztergom megyéről adott leírásában Pusztamarótól állította Dobozi halála színhelyének. Az Esztergomi Ujság-nak 1865. évfolyamában pedig Csáka Károly bizonyította ugyanezt. Az meg nem is oly rég, mindössze 5 évvel ezelőtt történt, hogy dr. Bagyary Simon főgimnáziumunk értesítőjében egy, a kérdést több oldalról megvilágo- sitó szépen megirt értekezésben mutatta ki a pilismaroti Dobozihagyom any téves voltát. Mi van tehát még hátra ? Semmi egyéb, mint az illúzióról való lemondás s a kitűnt igazságnak készséges elfogadása! Tudjuk, megértjük : ez nem könnyű dolog. Egyéni ábrándról is nehéz lemondani, hát még hagyományos közhitről, melyet históriai valószínűség patinájával vont az idők folyása! Mindamellett nem kételkedünk benne, hogy a pilismarotiaknak lesz akaraterejük a lemondás áldozatára. Nem is tudjuk az ellenkezőt föltenni róluk, mert azoktól, kik az emlék felállítása előtt okosságuk nyilvánvaló tanúságául a legilletékesebb fórumhoz fordultak döntő ítéletért, mást nem várhatunk, mint — hogy az ítéletet elfogadva férfias önlegyőzéssel egyszersmindenkorra lemondjanak községük hamisnak bizonyult történeti dicsőségéről. A Dobozi-emlékre gyűjtött pénzt pedig vagy fordítsak valami más hazafias kegyeleti célra, vagy — ami nagyobb dicséretükre válnék! — állíttassák föl rajta az emléket ott, ahol jogos helye van: Pusztamarót határában. Prisons. HÍREK. Farsangi naptár. Jan. 18-án. Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztályának műsoros estélye a Magyar Királyban. ,, 18-an. Esztergomi Kereskedő Ifjnk tánckoszorúcskája saját helyiségében. ,, 18-án. A köbölkúti ini ifjúság családias táncmulatsága Tóth Vince ven^ déglőjében. „ 19-én. Református bál műsorral egybekötve a Magyar Királyban. „ 19-én. Szenttamás és Vízivárosi Kath. Polgári Kör műsoros táncmulatsága a Fürdőben. ,, 19-én. Az Esztergomi Kath. Földműves Ifjúsági Egyesület szinielőadás- sal egybekötött táncmulatsága saját helyiségében. u 25-én. Esztergomi Ipartestület műsoros táncmulatsága a Magyar Királyban. H 26-án. Esztergomi Kereskedő Ifjak Önk. Egyesületének műsoros táncestélye a Fürdőben. ,, 26-án. Az Esztergomi Keresztény Szo. cialista Epitőmunkások Csoportjának szinielőadással egybekötött táncmulatsága a Magyar Királyban. F'ebr. 2-án. Esztergomi Kath. Legényegylet szinielőadással egybekötött tánc- mulatsága a Fürdőben. „ 2-án. A Szentgyörgymezői Kath. Kör tréfás estélye saját helyiségében. „ 4-én. A Polgári Egyesület farsangzáró estélye a Magyar Királyban. Nemeslelkü alapítvány. Dr. Lollok Lénárd p. prael. esztergomi kanonok 3.000 koronát tett le alapítványul a városi kórházból távozó felgyógyult, vagy lábbadozó szegény betegek részére. Pater Bangha Esztergomban. A „Jézus Szánts égés Szive Tisztelet- őrsége“ jámbor társulat működését egyházi ünnepség keretében vasárnap fogja megkezdeni. Ezen alkalomból mint felkért, egyházi szónok Pater Bangha Béla jezsuita atya, az országszerte nevezetes és kiváló szónok és iró fogja tartani ászt. beszédet. A szent beszéd d. u. 4 órakor lesz a vízivárosi qlébánia templomban. Utánna áldás. Az egyházi ünnepségre a hívek figyelmét ez utón is felhívjuk. Tanítói kinevezés. A hivatalos lap szerdai száma közli, hogy gróf Zichy János vallás és közoktatás- ügyi miniszter Szimhardt Lajos dági kántortanítót komárommegyei Bogya községbe állami tanítónak nevezte ki. Kereskedő Ifjak Egyesületének bálja. Az esztergomi kereskedő ifjak önképző egyesülete a „Fürdő“ nagytermében 1913. évi január hó 26-án könyvtár alapja javára zártkörű műsoros táncestélyt rendez a következő műsorral: 1. Kuruc nóták. Előadja tárogatón cigány kísérettel Henning Árpád ur. 2. ‘Dialóg. Előadják Lindtner Ella és Element Irénke urleányok. 3. Palra Walzer. Luigi Ardiditől. Énekli Wil- heim Rózsika urleány, énekmüvésznő (Budapest). Zongorán kiséri Wilheim Ernő ur (Budapest). 4. Chaminade : a) Automne. b) Air de Ballet. Előadja zongorán Marosi Ferencné úrasszony, 5. a) Elgár: Salut d‘ Amour b) Hubay: Mazurka. Előadja hegedűn Borús Endre ur (Budapest) Zongorán kiséri ifj. Buchner Antal ur. 6. a) Piros rózsák. Noroditój. b) Herceg kisasszony. Leltártól. Énekli Wilheim Rózsika urleány, énekmüvésznő (Budapest). Zongorán kiséri Wilheim Ernő ur (Budapest). 7. Kupiék. Előadja Jedlicska István ur. Zongorán kiséri Takách Gyula ur (Budapest). Kezdete 8 órakor. Be- lépő-dij : személyenkint 2 korona. Jegyek előre válthatók Brutsy Gyula ur díszműáru üzletében Széchenyi- tér. Kérelem a művelt közönséghez ! Az újonnan megalakuló „Esz- tergomvidéki Régészeti és Történelmi Társulat“-ba való jelentkezés határidejét folyó év január végéig meghosszabbítván, tisztelettel felkérem a város és vármegye kulturális érzék
