Esztergom és Vidéke, 1913

1913 / 5. szám

4 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1913. január 16. kel bíró közönségét, hogy a társu­latba mentői számosán belépni szíves­kedjenek. Legyünk bizalommal egy­más és az ügy iránt! Mi épp oly öröm­mel üdvözöljük a társulat tagjai kö­zött a csupán tagsági dijakkal jövő­ket, mint a tudományosan képzett egyéneket: mert nemcsak az végez kulturmunkát, aki a múltat kutatja és megírja, hanem az is, aki a ku­tatást adományaival előmozdítja és lehetővé teszi. A tagsági dij (évi 4 kor. és 2 kor.) oly csekélység, hogy ennyi áldozatot minden művelt em­ber meghozhat. Tagul jelentkezni nálam az aláirt taggyüjtőiv vissza­küldésével vagy egyszerűen levelező­lapon is lehet. Vimmer Imre, pol­gármester. Uj alapitó tagok. Leintdörfer Nándor jónevű vállalkozó és Schrank Béla cs. és kir. udvari szállító likőr­gyáros 200—200 koronával az Esz­tergomi Kereskedelmi Társulat alapitó tagjai sorába léptek. Az Esztergomi Kath. Kör f. hó 12-én tartott közgyűlése elhatá­rozta, hogy 20 éves fennállásának emlékére rendkívüli közgyűléssel egy­bekötött ünnepséget fog tartani. Ródlizás. A Magyar Turista Egyesület Esztergomi osztálya a rodli pályát mai naptól kezdve a Strázsa- hegy északi lejtőin megnyitja. A rodlípálya helye nemzeti színű zász­lóval van jelezve. A tagokat és ér­deklődő vendégeket ez utón hívja fel az elnökség a ródli pálya hasz­nálatára. Választmányi ülés. Az Eszter­gomi Kereskedelmi Társulat ma este fél 7 órakor választmányi ülés tart. melyen részt fog venni Szendrői Mór, a győri kereskedelmi és iparkamara titkára is. Ipartestületi bál. Az esztergomi ipartestület házalapja javára 1913. évi január 25-én, szombaton este 8 órakor a „Magyar Király“ vendéglő termeiben ének és szinielőadással egybekötött zártkörű táncestélyt ren­dez a következő műsorral: 1. Ének. Előadja a kath. legényegyleti ifjúság vegyeskaru dalköre. 2. Szórakozott apák ; színdarab. Személyek : Sziháti, nyug. őrnagy, Székely Imre. Juliska leánya, Schveiczer Jánosné, Zádor nyug. kapitány Kindl Gyula, Károly fia, Schveiczer János. 3. Magánének. Előadja Táky Gyuláné. 4. Próba. Dialóg, előadják : Krajnicker Fe­rencne és Vörös Antal. 5. Ének. Elő­adja a kath. legényegyleti ifjúság vegyeskaru délköré. Belépődíj : sze­mélyjegy 2. K. családjegy 3 sze­mélyre 3 korona. Az uj téglagyár ügyében özv. Reviczky Gáborné ismét fellebbezést nyújtott be, mivel a város tanácsa az építendő uj gyár kéményére füst­emésztő készülék alkalmazását nem rendelte el. Vagyonbiztonság szem­pontjából a fellebbező, mint érde­kelt szomszéd telektulajdonos, arra is kéri az alispánt, miszerint köte­lezze a gyártulajdonost, hogy 2 és fél méter magas fallal választassa el a gyári telket az ő gyümölcsö­sétől. Értekezlet az Ipartestületben. A győri keresk. és iparkamara tit­kára Szendrői Mór, az ipartestület­nél szokásos hivatalos látogatása céljából ma városunkba érkezik s d. u. fél 6 órakor értekezletet tart az ipartestületben. Az értekezlet egyik tárgya az adókivető bizottság tagjainak jelölése lesz. A Gazdasági egyesület vá­lasztmányi ülése. Az Esztergom- vármegyei Gazdasági Egyesület szombaton, f. hó 18-án d. u. fél 3 órakor saját helyiségében választ­mányi ülést tart. Tárgya: az 1912. évi számadások bemutatása és egyéb beérkezendő ügyek tárgyalása. Az első farsangi mulatságok. Az idei rövid farsang első vasárnap­ján a következő helyeken folytak le nagyobbszabásu estélyek: A „Bel­városi Kath. Olvasókör“ vasárnap este 8 órakor megismételte a „Csizmadia mint kisértet“ 3 felvonásos vígjátékot az érdeklődő közönség élénk részvé­tele mellett. Mig az első előadáson, mely őszkor, Katalin táján folyt le, az Olvasókör nagytermébén tartatott meg ezen előadás, most a Magyar Királyban, hol alkalma volt megte­kinteni a vidám és pompás betanult- sággal előadott vígjátékot olyanok­nak is, kik az őszi előadásra a hely szűke miatt el nem juthattak. A jeles műkedvelő gárdát Horváth Rezső káp­lán vezette, kinek nagy része van a teljes sikerben. — A Szentgyörgy- mezői Kath. Olvasókör ugyancsak vasárnap este 7 órakor adta elő job­bára földmives műkedvelőkkel a „Nó- tás Kata“ c. népszínművet, melynek előadása a kör eddigi sikereihez tel­jesen méltán sorakozik. Már a szom­bati főpróbán is zsúfolásig telt ház nézte végig a darabot, vasárnap pe­dig 500 korona jövedelmet vett be a kör a belépődíjakból és felülfizeté- sekből. — A párkányi önkéntes tüz- oltótestület vasárnapi műsoros tánc­estélye egyúttal lelkes ünnepeltetésre szolgáló alkalom volt. Ekkor osztot­ták ki ugyanis a 25 éves szolgálati időt betöltött derék tűzoltók között azon diszérmeket és díszokleveleket, melyekről múlt számunkban már em­lítést tettünk. A diszérmek kiosztását Palkovich László főszolgabíró eszkö­zölte lelkes, buzdító szavak kíséreté­ben, majd táncra perdült a fiatalság és versenyezve az edzett öreg tűzol­tókkal, a reggeli órákig együtt ma­radt a legvidámabb hangulatban. A gazdasági szakelőadó és a megyei állatorvos. A legutóbbi köz- igazgatási bizottsági ülésen egy aka­ratlan nyelvbotlás következtében az elnök úgy formálta a biz. tagokat, hogy a jan, 1-én életbelépett uj in­intézkedés folytán a gazdasági fel­ügyelői állás rendszeresítésével a törvh. állatorvosi funkciók megszűn­nek a közig, bizottságban. A biz. ülésről hozott referádánkban mi is igy közöltük ezt, bár az ugyanazon számunkban hozott „Gazdasági szak­előadók a vármegyén“ c. cikkünkben, melyben az uj rendet részletesen is­mertettük, az előadói ügykör részle­tezésénél felemlítettük, hogy az állat­egészségügyi ügyek nem tartoznak a szakelőadói ügykörbe. Cikkünk állította a valót s igy a közig, bi­zottságban a szakelőadó mellett a törvényhatósági állatorvos, mint a törvh. bizottság tagja, szerepel ez­után is. Hullanak a rendőrkutyák. A helybeli rendőrkutyatelepen ragadós kutyabetegség lépett fel,’ melyben már öt rendőrkutya kimúlt. Ha a vész tovább is fog terjedni, lassan majd annyi rendőrkutya sem lesz, mint — kapitány. A nem hízelgő kimutatás. Az orsz. selyemtenyésztési felügyelőség évről-évre gondosan összeállított fü­zetekben számol be az egyes Vár­megyék selyemtenyésztési állapotáról. A múlt évről szóló kimutatásában Esztergom vármegye párkányi járá­sáról azt a nem magas műveltségi állapotokra következtethető jelentést tette meg a felügyelőség, hogy az egyes községekben különösen nagy­mérvű volt a kiültetett szederfák pusztulása. Palkovich László fő szolgabiró most erélyes rendeletet küldött a járási községek elöljáró­ságainak, melyben felhívja őket, hogy figyeljenek arra, hogy a kiültetett szederfák ezentúl a legkörültekintőbb gondozásban részesüljenek s minden károsítástól, vagy megrongálástól lehetőleg megóvassanak. Öngyilkos városi képviselő. Hegedűs József városi képv., szent- györgymezei gazdálkodó f. hó 11-én este 9 — 10 óra között, mialatt hozzá­tartozói a kath. olvasókör szinielő- adásának főpróbáján voltak, egy 7 mm-es forgópisztollyal főbe lőtte .ma­gát. Tettének oka: gyógyíthatatlan betegsége feletti búskomorság volt. Hétfőn délután temették általános részvét mellett. A köbölkuti társaskör mulat­sága. A köbölkuti társaskör f. hó 11-iki farsangnyitó mulatsága minden tekintetben a siker jegyében folyt le. Úgy látogatottság, mint jókedv tekintetében felülmúlta a várakozást. Az estélyt műsor vezette be, mely­nek első számában Horváth Klárika jeleskedett, nála megszokott rutinnal és temperamentummal adta elő mono­lógját s jól megérdemelte a közönség zugó tapsait. Az estély fénypontja Stampay Margitka énekszáma volt, aki ezüst csengésű hangjával és köz­vetlen előadásával egészen magával ragadta a közönséget. A sikerben nagy része volt Brutsy Bélánénak, aki virtuóz zongorakiséretével ér­vényre játtatta a Zerkovitz dalok fülbemászó melódiáit. A műsor har­madik pontjában Drechsler Ella, Berényi Szabina és — az ügyesen conferáló — Berényi Róbert jeles­kedtek. Brutsy Jenő vig kupiéi- Be­rényi József társasköri elnöknek, la­punk legközelebbi számának tárca­rovatában közlendő humoros fel­olvasása és Berenyi Róbert kacag­tató „végeladás“-a zárták be a mű­sort ; mire a tapsokban egyáltalán nem fukarkodó hálás közön­ség a terített asztalokhoz ült. A vacsora végeztével megkezdődött a tánc, mely szűnni nem akaró jó­kedvvel reggelig tartott az alább fel­sorolt hölgyek jelenlétében: Brutsy Béláné, Bradács Jézsefné, és Lud­milla, Berényi Józsefné és Szabina, Drechsler Fülöpné, Ella és Margit, Dr. Glaser Zsigmondné, Horváth Klárika, Kiinda Aranka, Kovács Ir­ma, Renner Jakabné, Schneer Zol­tánná, Stampay Jánosné és Margit, Takács Gyuláné és Elza. , Segély a csavargőzösnek. Az esztergomi helyi Gőzhajó r. t. kérvényt intézett a vármegye kö­zönségéhez a folyó 1913. évre némi segély megszavazása iránt. A törvény- hatósági bizottság belátva, hogy mily fontos úgy a vármegye, mint a vá­ros érdekeire, hogy a helyi gőzhajó társaság fenntartassék és tudva azt, hogy a részvénytársaság mindent elkövet, hogy a reá háruló és külö­nösen Esztergom városra nézve oly fontos kötelezettségeinek megfelel­hessen, ennélfogva elhatározta, hogy megfelelő alap hiányában a vár­megyei háztartási alap megtakarítási terhére a csavargőzös réazvénytár­saságnak a folyó évre 300 korona rendkívüli segélyt szavaz meg. A ha­tározat ugyan 15 nap alatt megfel- lebezhető volt a belügyminisztérium­hoz, de tudtunkkal felebbezés nem adatott be és igy a részvénytársa­ságnak a segélyösszeg akadálytala­nul folyósítva lett. Rosszul lett a tárgyaláson. A rendőrségen nagy riadalmat okozott kedden Mekler István nap­számos-kocsis, ki jelenleg a dorogi bányatelepen van alkalmazásban. Mekler valami kihágás miatt volt beidézve a rendőrségre s midőn e célból Csernák Béla rendőralkapi­tány előtt megjelent, egyszerre nagy kiáltással összeesett. Szívbajos bán- talmai újultak meg. Közel két óra hosszáig volt ott eszméletén kívül, mig végre előkerültek a betegszállító napszámosok és a szerencsétlent a Kolos-kórházba szállították. Ebből az esetből kifolyólag fel kell említenünk hogy a városban nincs a hirtelen bekövetkezhető balesetek idejére kéz­nél gyorsan egy mentőkocsi, mely bármely hasonló alkalommal egyszerű telefonhívásra azonnal megjelenhetne. Ha valami baleset történik, órák múlhatnak el, mig a beteg elszállítása felőli intézkedések végre eszközöl- hetők. Véleményünk szerint a tüz- őrségen kellene ily célra alkalmas kocsit tartani, mely baj esetén az ott lévő lovak felhasználásával azon­nal a helyszínére siethetne. így van ez másutt is. Megmentett füstölthús. Ked­den éjjel éjféltájban nagy zajjal és kétségbeeséssel döngették a rendőr­kapitányi hivatal ajtaját. Az ügye­letes tisztviselő előtt csakhamar egy lihegő alak állott, ki hebegve jelen­tette, hogy baj van. György Istvánék udvarán levő füstölőből egy akkora darab húst elloptak, hogy 30 koro­nát is megért. Semmi egyebet nem kívánt a rendőrségtől, csak azt, hogy vonuljon ki teljes apparátussal és kutassa fel a .még bizonyára a ház­ban tartózkodó tolvajt. A rendőrség el is indult, hogy a vakmerő tolvajt lefülelje. Már-már majdnem a ház kapujához ért, midőn maga a gazda örvendezve adta tudtára az egész felvert ház népének és az álmos szomszédságnak, hogy megvan a hús 1 Az udvar egyik zugában egy zsákba rejtve találták meg a nagy darab füstölt húst, hova bizonyára azon szándékkal rejtette az isme­retlen tolvaj, hogy a ház népének teljes nyugalomra térése esetén on­nét könnyebben elvihesse. A rendőr­ség, mivel most már a gazda sem kívánta az ismeretlen tettes meg­büntetését, az eljárást beszüntette. Mindazáltal érdeklődik, ki lehetett az az élelmes valaki, aki ily módon akart olcsó húshoz jutni. A gyár s a kisgazdák. Az oroszkai és trencsén hőlaki cukor­gyárak évről-évre nagjmbb mennyi­ségben osztják be munkásaikat Bar­nádról, kik élelmességüknél fogva igen jól beváltak a cukorrépa átvevő állomásokon bizalmi, felügyeleti s előmunkás szolgálatokban. De ez ál­tal a farnadi kisgazdák jutottak szorult helyzetbe, mert a fiatalság szolgálni nem akar, s a munkásnép mind e gyárakhoz jár, főleg ősszel kukoricatörés, őszivetés, s szőlőszü­ret idején alig van épkézláb ember a faluban, s a gazdálkodás való­sággal fennakad. E tűrhetetlen álla­poton a farnadi kisgazdák úgy vél­tek segíteni, hogy kérelemmel for- dáltak mindkét gyár igazgatóságához, hogy csak részben fedezzék innét munkás szükségleteiket, mert ők tönkre mennek. A gyufa alkonya. Kedden ér­kezett a városhoz a kereskedelem­ügyi miniszternek azon körrendeleté, melyben az első-fokú iparhatóságo­kat felszólítja, hogy a fehér és sárga foszforral gyártott gyújtó előállítását, raktáron tartását és forgalomba való hozatalát ellenőrizzék. Fontos szoci­ális és egészségügyi szempontok sür­gették ezen intézkedés megtételét s főleg a foszforos gyufagyártással fog­lalkozó munkások sajátos betegsé­gének egyre nagyobbmérvü terjedése. Az élet lassan teljesen ki is szorítja a gyufa használatát. Lámpáinkban villany világit. Szivarra, cigarettára öngyújtóval gyújtunk ; marad még

Next

/
Thumbnails
Contents