Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 24. szám
ESZI I 3GOM és VIDÉKE. 1913. március 23 2 , napon még a legridegebb emberi lelkekbe is ez a győzedelmes szent szeretet. Éreztesse velünk emberi mivoltunkat! Éreztessse magasabb rendeltetésünket ! Legyen az ember-eszménynek mai diadalünnepe jobb érzéseink feltámadása napja ! Legyen állandó útmutatónk örök célunk felé, melynek végén a legtökéletesebb ideál : Jézus Krisztus áll a feltámadás győzelmi zászlajával, annak örök bizonyságául, hogy minden múlandó a földön, csupán a szeretet halhatatlan. Dr. Réthei Ptikkel Marián. Szülő és tanár. Soha és semmiben nem köthet össze szentebb cél embereket, mint ahogy a gyermek tanulása s főképen nevelése ösz- szefűzi, valósággal egymásra utalja a szülőket és tanárokat. És mégis, ebben e tekintetben nemcsak egyes helyeken, hanem országszerte általános a a tartózkodás, a közönbösség. S ha megnyugodni nem is tudunk benne, de igen sok természetes magyarázatát találjuk. A legelső, hogy úgy nagyjában egymástól függetlenül is elvégzik dolgukat, s mig a tanárra nagy elfoglaltsága miatt a gyahoz, ha még nem is a húsvéti tojáshoz. De mi is volt hát az a Léda tojása ? Léda maga — a görög míthosz szerint — Tindareosz spártai királynak volt felesége. Szép asszony lehetett, mivel Zeüsz atya is rávetette szemét. Csakhogy volt egy kis bökkenő ezzel a Lédával. Erényes asszonyka volt, azért a ravasz Zeüsz hattyú alakját vette fel, hogy közelébe férhessen és csak igy tudta meghódítani. A hódítás eredménye — hogyan és miképen ? azzal adósunk maradt a görög mitológia — egy szép tojás lett, melyből Kasztor és Polluksz születtek, kik az „ikrek“ alakjában a bikával együtt belekerültek az égi állatkörbe a tavasz kezdetének megjelölésére. A görögöknél tavaszkor szokásos eleuzini ünnepélyek szintere, Kasztor és Polluksz tiszteletére, tojásalakú volt s a vias- kodók tojásalakú sapkát viseltek és a győztesek tojást kaptak jutalmul. A tojásnak osztogatása tavaszkor tehát már a régi görögöknél is megvolt Sőt a hinduk és perzsák is a tavaszt nagy mulatságokkal ünnepelték meg, mely alkalommal szintén osztoga'tak tojásokat. A tojások osztogatása tavaszkor tehát ősrégi eredetű. És nem minden jelentőség nélkül történt a tojások osztogatása éppen tavaszkor. A tavasz a természet ébredését, sok millió élőlény keletkezését hozza magával. Ä tojás mint a világ keletkezésének jelképe majdnem minden nép mitológiájában előfordul. A hinduk szerint a világ valamikor teljesen sötét és rendezetlen (khaotikus) volt, mig a láthatatlan koribb érintkezés terhes, a szülőre a legtöbbször nem nagyon kellemes. Mert bizony, ha maga korholja, szidja is gyermekét, másnak ajkáról a legkisebb kifogás is rosszul esik neki. És akkor is csak egyoldalú marad az Ítélet, mert ritka holló az a szülő, aki maga födje íöl gyermeke hibáit mások és épen a tanárok előtt. S ha figyelembe vesszük, hogy az iskolai fegyelem erősen elnyomja az igazi tulajdonságok kitörését és érvényesülését, még az is könnyen megeshetik, hog a szülő a legnagyobb csodálkozására nem is hall rosszat a fiáról, s ennek eredményeképen maga is lanyhább és gondatlanabb lesz felügyeletében. Nem csekély kárára van a jó ügynek a szülők azon álláspontja, melynél fogva büszkék arra, hogy gyermekük ügyében nem kell közbenjárniok, könyörögniük, megalázkodniok, s ha mégis kimutatják érdekeltségüket az iskolával szemben, az a tanárok iránti tiszteletadáson s az intézettel szemben gyakorolt jótékonyságon túl nem igen terjed. És bizonyára nagyon meg kell változniok az időknek, mig odáig eljutunk, hogy a szülők kimerítőbb diagnózist kapnak gyermekeikről az osztálytanárok s esetleg az egész tanári kar véleménye alapján s mig elérjük azt, hogy félévenként, vagy legalább évvégén a szülők egyenként megjelennek a Isten a sötétséget eloszlatta, azután a vizet teremtette, melynek mozgató erőt kölcsönzött. Ez az erő azután egy arany tojást hozott létre, melyből Bráma, a minden eszes lény atyja született. Születésekor a tojás ketté hasadt s egyik feléből az ég, másik feléből a föld keletkezett. Az egyiptomiak szerint Knef, a kosfejű ősisten — máskép Ammon, Ozirisz — tojásából eredt a világ. A perzsák szerint — Zoroaszter tanítása alapján — a világ szintén tojásból származott, mely ketté hasadt, mert Ariman, az éj és föld istene nem fért meg Ormuzddal, a nap és ég istenével. A rómaiak bizonyos varázshatást tulajdonítottak a tojásnak. Pliniusz szerint a kiszopott tojások héját azonnal el kell törni, máskülönben ellenségeink győzedelmeskednek rajtunk. A római jósok pedig tűz mellé tojást tettek és ha az megrepedt, nagy veszélyt jósoltak. Nemcsak a tojásoknak, de az azokat tojó tyúknak is nagy fontosságot tulajdonítottak a rómaiak. A tojásnak bizonyos jelentősége fenmaradt nálunk keresztényeknél is. A tojás, melyet a tavasszal bekövetkező húsvéti ünnepkor osztogatunk egymásnak, a feltámadás jelképe. Krisztus koporsóját jelképezi a tojás héja, a benne rejlő életképes anyag pedig a koporsóban fekvő Krisztust ábrázolja ; s miként a tojásból egy élő lény lép ki, úgy a koporsóból a halait leküzdő Krisztus támad fel. A húsvéti tojás piros szine Krisztusnak érettünk kiontott vérét jelképezi. A húsvéti tojások osztogatását rövid, de tartalmas megbeszélésre. Sokkal nagyobb hajlandóságot, de egyúttal nagyobb köny- nyűséget is tapasztalunk a szülők és tanárok érintkezésében, ha pusztán a tanulásról, az előmenetelről van szó. Sokszor összefügg ugyan az ebbeli siker a viselettel, de ha nem vág a boncoló kés mélyebbre, nagyobb a kilátás a kölcsönös és őszinte megértésre. Természetes, hogy ebben az esetben is a tanár a vádló, a szülő pedig a védő szerepét játsza, de már az is elegendő alap a további bánásmódra és eljárásra, ha tudomást vesznek a tanuló körülményeiről s a haladását befolyásoló okokról. De magától értetődő, hogy a diák nem lehet jelen az ily tanácskozáson, s neki csak annyit szabad az egészből megtudnia, amennyi az ő buzdítására, ösztönzésére szükséges, tehát dicséretet csak kis adagban szabad kapnia. Jótékony hatással van az ily érintkezés szülőre és tanárra egyaránt, de mindenekfölött a diákra. Nemcsak, mert minden esetben ő látja hasznát, de tudomást vesz arról is, hogy nem beszélhet sem otthon, sem az iskolában semmi olyat, ami nem felel meg a valóságnak, mert az igazság hamar kiderül. És megszűnik sok szülőnek gyermeke szavaira alapított hamis ítélete s pusztán a tanárok miatti kesergése. Át fogják látni, bizonyos ünnepélyekkel, szokásokkal kötik össze, melyek a nép s a vidék különbözősége szerint nagyon eltérők Fogaras megyében pl. az oláh falukban mais dívik az „ekés“-ünnep husvét másodnapján. Már husvét előtt néhány héttel a földmivesek választanak egy ekést. Ez kimegy a szántóföldre, szánt egyet s mikor visszatér, a boronát a ganéjba dugja el, hol az husvét másodnapjáig marad. Ekkor az ekés elbújik saját házában vagy annak udvarán. Mise után a falu ifjai kebelükből királyt, királyfit és komornyikot választanak s ezekkel az ekés háza elé mennek. A komornyik bemegy a házba s kéri a házbelieket, adják ki az ekést, hogy megöntözzék. De a házbeliek azt felelik, hogy nem tudják, merre van az ekés. A komornyik megjelenti ezt a fiataloknak, kik most a házba törnek s keresik az ekést. Mikor őt és a boronát megtalálják, szalmakötelet fonnak s azt az ekés teste körül keresztbe kötik, fejébe szalma koszorút nyomnak, kezeibe kétágú vasvillát és egy teknőcskét adnak. Most egy ekét hoznak elő s arra ráültetik az ekést s a legközelebbi patakba belehúzzák őt a boronával együtt. Itt az ekén ülve vasvillával arra törekszik az ekés, hogy a bo rónát a viz el ne sodorja; majd végre kidobja a boronát a partra s ekkor joga van a parton állókat tek- nőcskéjével megöntözni. Erre a fiatalok igyekeznek az ekést a vízből kihúzni, de ő nem enged s igyekszik egyet elfogni a fiatalok közül s ha megfogott egyet, belemártja azt a vízbe. Az ekésnek ez a győzelme. hogy a tanár a nevelés és tanítás munkája mellett biró és egyszersmind, akit lelkiismerete vezérel, s akinek ítéletében meg is kell nyugodni. A törvényben megállapított eljárást maga a törvény védi, de az esküdtszékhez és gyermekbiró- sághoz hasonló működésű tanári kar a végsőig mérsékli s a büntetést sokszor fel is függeszti. A jogtalan érzékenykedésnek legtöbbször a szülők egyoldalú Ítélkezése az alapja s rajtuk áll, hogy megelőzzék a bajt, megtalálják az orvosságot, vagy ha semmit mást, de legalább a józan megnyugvást. P. H. Az Iparbankközgyűlése. Szép érdeklődés mellett tartotta meg városunk és vármegyénk második pénzintézete hétfőn d. u. XXXIX. évi rendes közgyűlését dr. Koperniczky Ferenc prelátus kanonok elnöklete alatt. Az intézet ez évi zárószámadása ismételten bebizonyította, hogy csendes munkálkodással is sikeres eredményt lehet felmutatni, legyen bár a vezetés szerény, de föltétlenül biztos és céltudatos. Az 1912. évi tiszta nyereség 93065 K 64 f. volt, melyoől 70-000 K osztalékra (részvényenkint 70 K) 9306 K tartalékalapra, 6220 K jutalékokra és 1470 K jótékonyA fiatalok nagy örömrivalgás közt haza hozzák az ekést, megajándékozzák őt 10 darab kaláccsal és 100 darab tojással. Az ekes most megvendégeli a fiatalokat, a vendégség után pedig végig jarja társaival a falu előkelőit s az új házasokat, kik most őt és a vele menő fiatalságot vendégelik s ajándékozzák meg tojásokkal. Sokkal elterjedtebb azonban húsvét másodnapján az öntözködés, melyet szintén tojásosztogatassal kötnek össze. Ezt az öntözködést némelyek onnan magyarázzák, hogy Pilátus kezeit öntözte, jeléül annak, hogy ő nem akar részes lenni Krisztus keresztrefeszítésében. Masok meg onnan is származtatják ezt a szokást, hogy a szent asszonyok Jézus holttestét különböző illatos olajokkal öntözték meg. Húsvét másodnapján a vidéki városokban, de még Budapesten is, az utcán sok fiúval találkozunk, kik rózsavízzel telt üvegeket hordva, ház- ról-házra mennek öntözni a ház leányait s ha tojást nem is kapnak mindenütt, jut egy kis húsvéti kalács vagy más valami kedves dolog. A falusi parasztlegények egyszerűen fogják a Marcsát vagy a Böskét és cipelik a kúthoz, hol néha vödörszámra öntik rá a vizet. S boldogtalan az a leányzó, akit meg nem öntöznek a legények. Itt kalács is, meg szép piros tojás jut a legényeknek, no meg talán egy kis sonka is, eszerint aki milyen közel áll a megöntözött leányzóhoz. A húsvéti tojást némely vidéken igen szép rajzokkal látják el A mgr
