Esztergom és Vidéke, 1913
1913 / 24. szám
1913. március 23. ESZTERGOM és VIDÉKE3 célra, 5500 K pedig a j ovo évi számlára fo• dittatott. A zárószámadás adatainak ismertetése és jóváhagyása után az igazgatóság által javasolt tiszti fízetésrendezés tárgyaltatott, melyet egyhangúlag elfogadott a közgyűlés. Elnökké újból dr. Koperniczky Ferencet kiáltotta ki a közgyűlés nagy lelkesedéssel. A felügyelőbizottságba rendes tagokul ismét Viola Kálmán, Hoffmann Ferenc és Kerschbaummayer Károly, míg póttagokul Fekete Árpád és Bayer Károly választatott meg. Áz igazgatóságból kilépő 10 tag megválasztása is egyhangú volt. Végül Marosi József igazgató szives elismerő szavakkal üdvözölte dr. Koperniczky Ferencet, mire a közgyűlés az elnök éltetésével véget ért. A magas klérus tagjai közül az elnöklő dr. Koperniczky Ferencen kívül ott láttuk dr. Kiinda Teofil és dr. Fehér Gyula praelátus kanonokokat. A város kőszénbánya- szerződéseA „Esztergomi Friss Újság“ pénteki száma foglalkozik a közgyűlési határozat ellen beadott fellebbezésemmel. A helyett, hogy a fellebbezésemben foglaltakkal szemben ki mutatná azt, hogy a város által elmegfőtt tojásra ugyanis fölolvasztott viaszkba mártott ecsettel rajzolja a leányzó azt az alakot, mely majd két szivet, majd valami virágot, majd valami ékítményt, majd egy nevet vagy mondást ábrázol. Néha a leányzó ezen rajzzal fejezi ki érzelmét azon legény iránt, kinek a tojást ajándékozta. S ilyenkor a tojás még házasságközvetitő is lesz. A viaszkos rajz csakhamar megszárad s ekkor jön a tojás a vörös fernam- bukfából (berzsenyfának is hijják) főzött festékbe, mely a tojás viaszkos részeit érintetlenül hagyja. Ezen rajzok a vidékek szerint változnak. A tót vidéken leginkább levélalakokat látni a tojásokon. A szerbek már különféle állatkákat rajzolnak a tojásra. Az oláhok és horvátok a virágdíszeket kedvelik. Legszebb tojásrajzokat találunk azonban a csán gó magyaroknál és a székelyeknél. Ezen rajzokon a gyöngyvirág, a rózsa, a tulipán a leggyakoribb alakok, melyeket a székely és csángó nép varottasain is láthatunk. Piros, piros tojás, te kedves emléke gyermekkoromnak, mennyi ártatlan örömöm fűződik hozzád ! Milyen vággyal vártalak s milyen hévvel ragadtalak meg, mikor adtak édes anyám, testvéreim, keresztanyám, meg az a sok jó néni, kiket a jó Isten mind megáldjon s kik közül nem egyik már alussza csendes álmát s várja a húsvéti tojással is szimbolizált feltámadást! fogadott pontok teljesen elégségesek a város jogának megvédésére és biztosítására, — jónak látja a cikk írója általánosságban helyteleníteni a fellebbezés beadását. A városi közgyűlésen ezen tárgy 12 óra után 48 képviselő jelenlétében nagyon gyors tempóban lett letárgyalva. A türelmetlen város atyák a felszólalókat nem akarták meghallgatni. Észrevételeimet és indítványaimat a legnagyobb zajban tehettem csak meg, de választ és megnyugtatást nem kaptam azokra. így tehát, mint lelkiismeretes képviselőnek nem maradt más út és mód hátra, mint hogy a felettes fórumot törekedjem arra a meggyőződésre bírni, hogy lesz ugyan városnak egy jó szerződése, — a bányaművelés alkalmával, de nem lesz a városnak fegyver a kezében aziránt, hogy a társaságot tényleg a bányaművelésre szoríthassa. Ugyanis a város közönsége sem tudja előre, hogy a szerződő társaságnak mi a célja a városi területtel. Lehet, hogy a dorogi aknáját, mely mar egészen a Zsalazsomi szőlőkig terjed, — folytatni akarja a városi terület alatt is; de az is lehet, hogy csak le akarja kötni magának a városi területet három, — esetleg öt évre, de a bányászatot megkezdeni sohasem fogja! — Igen könnyen lehet, hogy ez esetben a városi 'terület olymódon lesz diskreditálva, hogy jó szerződést a város soha többé nem köthet. — A városi szerződésbe nincs íölvéve olyan intézkedés, amely- lyel a társaságot a bánya megnyitására és a művelésre kényszeríteni lehessen. A szerződés ezen hiányát tehát föltétlenül pótolni kell. Nem elégségesek a szerződés pontjai és intézkedései a fúrásra nézve; pedig az egész terület értéke és jövője a helyesen lefolytatott kutatástól függ. Mindezek a város evidens érdekei, amelyekről a szerződésben feltétlenül gondoskodni kell. Hogy a város közönsége is meggyőződést szerezhessen arról, hogy a szerződés hiányos: közlom a beadott fellebbezésemet egész terjedelmében. Tekintetes Tanács! Esztergom szab. kir. város képviselőtestületének f. évi márc. 18-án tartott rendkívüli közgyűlésében tárgyaltatott Esztergom-Szászvári kőszénbánya r. t. ajánlata kőszénkuttatási stb. jognak bérletére vonatkozó szerződési tervezete, amely ügyben és tárgyban hozott határozat ellen FELEBBEZÉSSEL élek, kérve a tervezett szerződésbe a következő pontoknak beiktatását vagy az egész szerződés megsemmisítését. 1. A kutatás helyét, illetve helyeit a szab. kir. város és társaság közösen állapítják meg. Amennyiben erre nézve a felek között nézeteltérés lenne, az. ezen szerződésben már meghatározott módon alakítandó szakértői tanács állapítja meg a fúrás helyeit. 2. A fúrás az Adria tenger színétől számított 200 méter mélységig terjedjen ; joga legyen azonban a városnak arra, hogy az öt lyuk közül háromnak mélységét akép határozza meg, hogy a fúrás a fenti mélységen alul is egész a mészrétegig terjedjen. 3. A bányászat megkezdendő mihelyt a bányászatra alkalmas szénterületet talál a társaság. Azt, hogy a talált terület a bányászatra alkalmas-e azt a város és a társaság közösen állapítják meg. Amennyiben a felek között nézeteltérés merülne fel, a fenti első pontban leirt szakértői tanács alkalmazandó; jogában áll ehelyett a városnak a bányakapitányság szakértőjét is alkalmazni és annak véleményét fogadni el. Amennyiben ekép a szénterület bányászatra alkalmasnak jelentetnék ki, úgy köteles a társaság a bányatörvényben előirt bányanyitáshoz szükséges kérvényt haladéktalanul, de legkésőbb 30 nap alatt a bánya- kapitánysághoz benyújtani. 4. A társaság magára vállalja az ezen szerződésből kifolyólag a városra kivetendő mindennemű adót, pótadót, illetéket és dijat. így tehát a kereseti adót és járulékait is. A városra kivetendő jövedelmi adót azonban a város fogja viselni. Mindezen pontok a szerződésnek oly szükséges, sőt lényeges részei, hogy ezek nélkül a szerződés a városra nézve nem jár azzal az előnnyel, amely esetleg más társaságok által feltétlenül elérhető volna. Különösen az első három pont bevétele feltétlenül szükséges, mert ezek nélkül a kutatás és bányanyitás teljesen ki volna szolgáltatva a társaságnak, s a város nem nyerne mást, mint a csekély három évi kutatási dijat. Ugyanis a társaság teljesen önkényesen járhatna el, mert ott fúrna, ahol akarna, esetleg ahol már előre tudja, hogy 20—25 méternyi mélységben mészrétegre talál. A kutatás helyének megállapításába tehát a városnak feltétlenül be kell folynia, mert ezen alapszik az egész szerződés komolysága. Ha ez be nem kerül a szerződésbe, úgy a társaság bármikor diszkreditálhatja a területet, amely esetben a város előnyös szerződést soha többé nem köthet. Ugyanez áll a fúrás mélységére nézve is. Épp ily fontos az is, hogy a város befolyjon annak megállapításába, hogy a talált szénterületet a bányászatra alkalmas e, mert ezen kérdés a bányatörvény szerint csak akkor kerül a bányakapitányság elé, ha a társulat a bányanyitási kérvényt benyújtja. Már pedig aira igenis kell a város kezében valamely fegyvernek lenni, hogy ezen kérvény benyújtására a társaságot rászorítani lehessen. Az adók áthárítására minden modern szerződésben bennfoglaltatik és a városnak évi 3000—10000 kor. jövedelmet jelent. Ezek mellett kívánatos volna a következő pont felvétele is. 5. A társaság köteles a város ellenőrzési dijának megtérítése képen minden év május elsején 1000 kor. azaz egyezer koronát a város pénztárába befizetni. Erre azért volna szükség, mert a városnak szakértőket is kell alkalmaznia a társaság üzemének és könyveinek megvizsgálására. Már pedig méltányos dolog, hogy ezek fizetése és díjazása a város által ugyan, de a társaság hozzájárulásával történjék. Amennyiben a társaság mindezen pontozatokat elfogadná, nyugodt lelkiismerettel, sőt lelkesedéssel járulnék én is a szerződéshez, mert akkor tudnám, hogy abból a városnak tényleg élőnye és haszna lesz. Kérem tehát az amúgy is gyors tempóban letárgyalt szerződési tervezetet a határozat feloldása mellett a városnak újabb megfontolás végett visszaadni. Tisztelettel Dr. Zzaillinger Ferenc városi képviselő. Apró földmunkások. A zord tél után örömmel várjuk az enyhe tavaszi napsugárt, mely eltávolítja a havat s nyomában hóvirágot, ibolyát fakaszt. Uj életet hoz a lélekbe is: vigaszt, enyhülést, vágyat, buzdulást és erőt ad a munkára. Megmozdul a göröngy, apró állatok élednek, benépesítik a levegőt. Gazdasági szerszámához nyúl a földmivelő, barázdákat von s a mag mellé reményét, bizalmát helyezi. Megindul mozgalmasabb életre az ipar, a kereskedelem is: megindul sétára, ki a szabad természet ölére a hivatalnok is, hogy az üdítő napsugáron megelevenítse, tevékenységre ösztönözze elernyedt mivoltját. Elnézem a földmivelőt, mily odaadó szorgalommal végzi a nehéz munkát s mégis boldogsággal törli ingujjával veritékes homlokát. Dolgozik, hivatása szerint, termelnie kell az érdemesnek és érdemtelennek oly nyugodtan, mint a mily egyenletesen küldi sugarait a nap a jókra és gonoszokra. Mig a nagyeszközü földművelő munkásságát szemlélem, meglátom azokat az apró munkásokat, melyek között annyi ács, építő, szövő, fonó, fúró, faragó mester van. Az apró állatok között sok ügyes mestert találunk, melyek kis eszközeikkel, minden szerszám nélkül pompás kivitelű, sőt művészies alkotások végrehajtására vannak képesítve. Tőlük az emberek is tanultak. Nézzünk csak szét közöttük és találunk olyanokat is, melyek a földművelésben segédkeznek. Ezek az apró földmunkások mélyedéseket, üregeket, kisebb-nagyobb gödröket, utakat, folyosókat, csatornákat alakítanak s ténykedésükkel a föld megmunkálásához járulnak. Igaz, bizonyos károkat is okoznak gazdasági szempontból, mert a jövedelmezőséget bizonyos körülmények között csökkentik, de mégis csak munkálkodnak és a földet porhanyítják, művelik és a termőképesség emeléséhez járulnak. A termésből azonban részt kérnek, akár csak az aratók. Tekintsünk csak szét, mennyi apró állatot találunk a négylábú emlősök, a bogarak között; de még a gombák között is találunk olyanokat, melyek a földművelést szolgálják. Gombafélék alakítják át a trágyát felvehető növényi tápanyagokká. A penész nagy munkás. Tömérdek bogár él a földben, s hogy élhessen, haladnia kell a föld alatt, dolgozik a kenyérért. Mily keserves munkája lehet pl. a pajornak,
