Esztergom és Vidéke, 1912
1912 / 15. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1912. február 15. metnek. Az itt nyugvó holttestek pihenésük helye bizonyos tekintetben ideálisabb mint a régi temetőben. Köröskörül a szabad természet. Nem zárja körül kőkerítés; még fakerítés sem. Ember és állat szabadon keresztül és kasul járhat a sírokon. Ezt az alkalmat bezzeg nagyon kihasználják a mostani lucskos sáros időben ! Az uj Szt. Anna temető mellett ugyanis egy mélyebb ut vezet a vasútállomás felé, melyen azonban most tengelyig érő sár van. A szekerek és kocsik gazdái nem akarván a nagy sárban haladni — a temetőben, a sírokon keresztül hajtják barmaikat. Elgázolják a sírokat, eldöntik a szegény nép összekuporga- tott filléreiből odaállított fakereszteket. Miért tűri ezt a városi hatóság? Talán nincs rá pénz? Tud- tunkkal a temetőalap rendelkezik annyi pénzzel, hogy a szegény nép halottainak nyugvóhelyét ily barbármódon ne engedje megszentségteleniteni! De ha a városi hatóság tűri ezen gyalázatos állapotot, hol van az egyházi hatóság ? Nem veszi észre senki ezt a kegyeletlenséget ? Ilyen otrombaságok elnézése, néma eltűrése esetén alighanem szaporodni fog a halottégetés híveinek száma! Csodálatos, hogy Esztergomban ilyen hallatlan dolog is megtörténik. Az utolsó falu is nagyobb gondot fordít halottai örök pihenő helyére. Elvárjuk, hogy a legrövidebb időn belül vagy a városi, vagy a hasonlóképen felelős egyházi hatóság részéről a legmegfelelőbb, teljes intézkedés történjék az uj temető lehetetlen elhagyásának, elhanyagolásának kérdését illetőleg! Elvárjuk, hogy a szegény nép halottai nyugvóhelyét is legalább fakerítéssel védjék meg a lelketlen emberek durvaságaitól 1 —c. Harc a fekete gyémántokért. Ily című vasárnapi hírünkre a következő levelet kaptuk: „Kedves Barátom! Az Esztergom-szentgyörgymezei volt úrbéres közbirtokosság f. hó 13.-án tartott választmányi ülésében foglalkozott, b. lapodban megjelent s a szentgyörgymezei érdekeltséget és Körmendy Kálmán erdőmérnök urat támadó hírrel s megbíztak azzal, hogy erre a választ megadjam. Tény és való, hogy a szentgyörgymezei közbirtokosok és földtulajdonosok határozatából egy bizottság foglalkozott és pedig két napon át a vármegye alispánja és főorvosa javára aláírandó kőszénkutatási és bányanyitási szerződés tanulmányozásával. Ezen bizottság ülésén részt vett Körmendy Kálmán m. kir. állami erdőgondnok is, mint aki hivatalból felügyelni tartozik a közbirtokosság erdőterületét érintő ügyekre és azok elintézésére. Részt vettem a bizottság ülésén én is, mint a közbirtokosság ügyésze. A szentgyörgymezei közbirtokosság és érdekeltség igenis „bölcs11 és gondos gazda módjára viselkedett. Nem hatotta meg őket az a körülmény, hogy a vármegye urai akarnak szerződni velük ; hanem nagyon okosan úgy viselkedtek és gondolkoztak, ahogyan kereskedő szokott kereskedővel szemben szerződést kötni. Első sorban azt kutatta a bizottság, vájjon a szerződést kötni akaróknál meg van-e a kellő garancia arra, hogy ők maguk kutassanak, vagy csak mint közvetítők — haszon mellett fogják a szerződést másra átruházni. Természetes, hogy ez utóbbi esetet konstatálta a bizottság. A második és főfeladata volt a bizottságnak megállapítani azon feltételeket, amelyek mellett a szerződést elfogadhatónak ajánlja, vagyis a kellő módosításokat megszövegezni. A bizottság 34 rendbeli módosítás megtételét javasolta s hogy ezek mily fontosak, mutatja az is, hogy a kir. városi szerződés függelékébe is a legtöbb felvétetett. A bizottság nagy köszönettel adózotUKörmendy Kálmán erdőgondnoknak, aki a legnagyobb szakértelemmel és buzgalommal adott útbaigazításokat az erdőkerületet illetőleg. Az pedig valótlanság, mintha ott bárki is olyan megjegyzést tett volna, hogy maguk a szentgyörgymezeiek nyissanak bányát, nehogy „zsidóé legyen a szerződés“, hanem az igaz, hogy minden egyébtől eltekintve, — magával a kutatást vállaló társasággal kösse meg a közbirtokosság a szerződést, ne pedig közvetítőkkel. Őszinte hived Dr. Zwillinger Ferenc közbirtokosság! ügyész.“ CCQ!^X) Farsangi naptár. Február 15. Az Esztergomi Rendőri alkalmazottak családias estélye a Fürdőben. „ ,17. Esztergomi Kereskedő Ifjak Önk. Egyesületének táncpróbája saját helyiségében. ,, „ 17. Az Esztergomi Kath. Kör. humoros estélye saját helyisegében. ,, „ 19. Az Esztergomi Belvárosi Kath. Olvasókör táncestélye saját helyiségében. „ ,, 20 A Polgári Egyesület humoros estélye a Magyar Királyban. ,, ,, 22. Cigány bál a Varga féle vendéglőben. — Meszleny Pál főispánunk tegnap reggel Esztergomba érkezett s a közigazgatási bizottság ülésén elnökölt. Délben a szemináriumba volt ebédre hivatalos. Értesülésünk szerint több napig fog Esztergomban maradni. — A hercegprímás jubileuma. Vaszary Kolos hercegprímás nyolcvanadik születési évfordulóját városunkban hálaadó istentisztelettel ünnepelték meg. Az ünnepi misét dr. Roszival István kanonok tartotta a Bazilikában. Esztergom előkelősége majdnem teljes számban megjelent a misén, amelyet a pápai himnusz éneklésével fejeztek be. — A tankerületi főigazgató látogatása. Tegnap, f. hó 14-én városunkba érkezett dr. Spitkó Lajos kir. tankerületi főigazgató s az esztergomi főreáliskolát vizsgálta meg, ami mindenesetre megnyugtató lesz. — Föbiróválasztás, F. hó 29-én tartja a vármegyei törvényhatósági bizottság tavaszi rendes közgyűlését, melynek főtárgya a főbírói állás betöltése lesz. Turista estély. A magyar turista egylet helyi csoportja pompásan sikerült táncestélyt rendezett f. hó 11-én, a Magyar király nagytermében. Az estély sikere Brilli Gyula e közismert, tapintatos férfiú nevéhez fűződik, ki Kauzál István budapesti orsz. turista egyesületi taggal fáradhatatlanul arra törekedett, hogy a közönség kellemesen elszórakozzék. A helyi csoport jó erőkből álló énekkara kedves magyar nótákkal vezette be az elsőrangú műsort. A dalárda, melynek elnöke Brutsy János, csak 2 hónapja, hogy megalakult. Precíz előadásával csodálatba ejtette a megjelent közönséget, s ennek érdeme Math Gyuláé a dalárda fáradhatatlan karnagyáé. Majd Laiszky Kázmér és Pottmann Béla párbeszéde következett; mindkettő sok tapsot kapott, melyet igazán megérdemeltek. Oltósy Rezső a cigány szerepében jó alakítást nyújtott. Brutsy Jenő szóló énekszámai tetszettek. Nagy Pál mint szenvedélyes turistanő mutatkozott be. „Pali bácsi“ kedves mókáival vig perceket szerzett hallgatóságának. Megkapta ő is fáradságának jutalmát, egy hervadhatatlan hagymákkal díszített rózsacsokrot. A műsor igen érdekes száma volt még Majthényi Gábor budapesti turista ügyes bűvészmutatványai is. A műsor befejeztével tánc következett, mely csak a reggeli órákban ért véget. — Gyermekjárvány. Szenttamáson a gyermekek között jarványszerüen fellépett a kanyaró. E betegség elterjedését megkönnyíti az a jó hazai szokás, hogy orvost a legtöbb szülő már csak a gyerek halálos ágyához szokott hívni. — Az esztergomi izr. jótékony nöegylet mulatságán a felülfizetők közül tévedésből kimaradt Scheiber Rezső 5 K, egy vigéc 4 K, amit ez utón nyugtáz és hálás köszönetét mond érte az Elnökség. — Az esztergomi kereskedőifjak önképző- egyesületének e hó 3-án tartott műsoros táncestélyén felülfizetni szívesek voltak: özv. Schuller Pálné 20 K ; Bogisich Mihály, dr. Fehér Gyula, Stromf Ignác, Törley József és Tsa (Budapest) 10—10 K; ifj. Brenner József, Neubauer János 6—6 K ; Henning János és Fia, Jalkóczy István, Leimdörfer Nándor, Philipp Konrád, St. A., Szekeres Gábor, Schwarcz József 5—5 K ; Jedlicska Rezső, Leitgeb János 4—4 K; Balog László, Brenner Sándor, Homicsko Kornél, Korencsy Mihály, Kuti Sándor, Marosy Ferenc, ifj. Mayer János, Mayer József, Mátéffy Viktor, Magyary László, N. N., Virág Dezső 3—3 K; ifj. Bayer Károly, Dávid András, Kohn Gyula, Kovancsek Jenő, N. N., Popper Ede, Rolkó Béla, Pottman N., Németh Lajos, Nagy Antal, özv. Szalkay Józsefné, Vidor Lajos 2—2 K; Bors Kálmán, Deutsch Márton, Hordó Sándor, Harry Ferenc, Mahrer Sándor 1 — 1 K. A nemesszivü adakozóknak ez utón mond hálás köszönetét az Elnökség. — Kabaré esték. Hétfőn és kedden este zsúfolásig megtelt a Korona-kávéház, ahol Bérezi Jenő kiváló erőkből szervezett kis kabaré-társulata kacagtatta a nagyszámú érdeklődőket. A kis társulat várakozáson felüli hatást ért el jóizü humorral előadott számaival. Esztergom közönsége a kabarét jobban kedveli a színdaraboknál, amiről már több Ízben tanúságot tett. Úgy értesülünk, hogy egy pár hónap múlva ismét ellátogat hozzánk ez a kis társulat néhány estére. Mivel a kis társulat szerdán este is előadást tartott, részletes kritikát csak lapunk jövő számában adunk. — Ünneplés a „Magyar Királyiban. Nem mindennapi esemény színhelye volt e hó 8-án a Magyar Király-vendéglő. Ezen a napon múlt kerek egy esztendeje ugyanis, hogy Jani pincér Meizler János nagyvendéglős gazdai hatalma alatt áll. A törzsvendégek ezen alkalomból Kitzinger József, Rothnagel Ferenc és Táky Gyula kezdeményezésére kedélyes cécót rendeztek. A jubiláns pincért nagy pléhkereszttel díszítették fel és díszoklevelet állítottak ki részére. A népszerű és közbecsülés- ben álló vendéglős kissé enyhe bánásmódban részesíti alkalmazottait, amit a túlságos szigorúsághoz szokott pincérek nem szeretnek. A Jani azonban jó fiú, kiválik kollégái közül. — Járvány Pilisszentléleken. Ebben a kis községben a lakosság indolenciája folytán nagymértékben pusztít a kanyaró ; sok esetben meghalt szegény gyermek anélkül, hogy orvos látta volna. Ennek következtében most a vármegye t. főorvosa erélyes intézkedéseket hozott javaslatba. — A kesztölci véres nász. Lapunk múlt heti számában mi is foglalkoztunk a kesztölci kegyetlenséggel. Tudósítónk most részletesen és teljesen megbízható adatokkal számol be s különösen az Esztergomi Friss Újság „Véres dráma Kesztölcön“ c. cikkének egy részére kiterjeszkedve a véres tett hü képét az alábbiakban ismerteti : Hertlik Éva hajadonnak 1911 január hó 18-án leánygyermeke született. Tele volt a falu, hogy ez a gyermek a képviselőválasztások idejéből Halász főkortestől való. Azonban Éva Hertlik Rezsőt — aki neki unokatestvére — beperelte. A per húzódott hónapokon keresztül. Tanuk voltak arra, hogy a gyermek anyja járt Halász lakásán, sőt Halásznak egyéb nyilatkozatára is, de a bíróság Hertlik Rezsőt gyermektartásra mégis elitélte.
