Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 100. szám

Esztergom, 1912. XXXIV. évfolyar 100. szám. Vasárnap, december 15. r AZ ESZTER GOM VARMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZERKESZTIK: ELŐFIZETÉSI ÁRAK: ESZTERGOM, JÓKAI-UTCA 17. SZ. KEMPELEN FARKAS Egész évre . . ... 12 K Negyedévre . . . . 3 K —— és Félévre . , . ... 6 K Egyes szám ára . . 14 f. Megjelenik vasárnap és csütörtökön. VARSÁNYI IGNÁC Kéziratot nem adunk vissza. Nyilttér sora 60 fillér. Böngészés. Tele van a levegő puskaporszaggal, meg­tiltják a lapoknak, hogy katonai intézkedésekről írjanak, kivételes állapotokról hoznak törvényt. Izgatja, izgatja egy kicsinyt az országot mindez, de már jóformán beleszokott az ember ebbe a hangulatba, sőt már kezdenek is bosz- szankodni az újságolvasók, hogy hát mi lesz már azzal a háborúval. Szóval valami igen nagy emóciót mindez nem okoz, de az adó ! Az már annál inkább. A főváros már renitenciát emleget, a váro­sok mozognak és öklöt ráznak. Édes magyarom, erről lehet téged megos- merni, hogy opponálsz az adó ellen. És hát ha százszor ősi szokásból opponálsz tán máskor, ez alkalommal nagy okod van erre. Nem az adó emelkedése az, a mi fellázítja az embert ez ellen a koalíciós ajándék ellen. Le­het — bár nem nagyon valószínű — hogy nem is lenne több a polgárság adója az uj rendszer szerint, de annyi zaklatás, kellemeúenség, szima tolás, besugás néz ki belőle, hogy az embernek libabőrös lesz a háta, ha csak rá is gondol. Bizony a kormány nagyon okosan cselek­szik, ha elhalasztja az életbelépést egy esz­tendővel. De még sokkal okosabban cselekednék, ha az egy év elmúltával egy kis amnéziát kapna a pénzügyek minisztere. Amnézia tudvalevőleg az a betegség, amely­ben egyes dolgok teljesen kitörlődnek az ember emlékezetéből. Higyje el, hogy nem akadna egy ember sem az országban, a ki eszébe juttatná, hogy : mi lesz hát az uj adóval? Egyre azonban jó volt ez az uj adó. Arra, hogy a polgárság megkenvelte miatta — a régit. — pi­Hogyan várja Esztergom az új prímást.*) Dr. Csernoch János, kalocsai érsek­nek Magyarország herceg-primásává történt *) Ezt a szép cikket egy kiváló egyházi férfitól kap­tuk s minden sorával örömmel azonosítjuk magunkat. Szerk. kineveztetése egyeneset Ő Felsége akarata volt. Biztos tudomásunk van arról, hogy a király az eléje terjesztett kéziratba sa- játkezűleg írta be Csernoch János nevét. E kinevezés amily gycrsan történt, ép oly feltűnést keltett. Ritkár fordul elő egy em­ber életében ily hirtelen emelkedés; négy év alatt püspök, érsek és primás lett. Ez a kinevezés egyeseknél ellenszenv­vel találkozott, de akik ismerik Csernochot, azoknak leikéből örcmet, megnyugvást váltott ki. Természetes, hogy legnagyobb az öröm és lelkesedés székvárosában, Eszter­gomban, ahol Cernochnak annyi igaz ba­rátja es hű tisztelője van. Nem is csoda, hiszen úgyszólván egesz életét — szaka­datlan munkásságban lefolyt 30 évet — töltött e varosban nemes, áldozatos munka közepette. Theológiai tudása, irói talen­tuma, feddhetlen papi élete nemcsak kar­társai, de a város összes lakóinak tiszte­letét, nagyrabecsülését biztosították szá­mára. Lelke volt Esztergomnak ; legtevéke­nyebb reszt vett a megye, a város, a kü­lönféle egyesületek életeben. Nem nagyí­tás, midőn állítjuk, hogy Esztergom fölötte megerezte Csernoch távozását; nagyon észrevehető volt, hegy nincs köztünk az, aki éltető eleme volt Esztergom társadalmi eletének. Simor János hercegprímásnak — le­het mondani — jobb keze volt s az agg főpap meg is becsülte hű emberét, föltét- len bizalmával tisztelvén meg őt. Minden fontos ügyben kikérte véleményét s e bi­zalomnak Csernoch mindenkor megfelelt. Elég volt, ha Simor egy kedves ter­vének csak vázlatát is közölte vele, ő rögtön készen állott a terv gyakorlatba vitelével. Emlékezünk arra, hogy Simor rendes sétája alkalmával, egy kedves esz­méjét szoba hozta. Csernoch, az ügyes iró, már másnap a napi lapokban cikket kö­zölt a dologról, a kardinális legnagyobb ámulatára, aki csodálkozva kérdezte : „hon­nan tudja a lap ezt a dolgot?“ Az esztergomi káptalan legtöbbnyire tudós férfiakból áll, mégis őt tartották a „káptalan eszének“. Mint kanonok és plébános, mint or­szággyűlési képviselő zsenialitásának egész tőkéjét belefektette munkájába, amely az­után dúsan kamatozott az egyház es haza javára. Ez utóbbit különösen kiemeljük, mert vannak, akik felvidéki születése miatt tót érzelműnek mondják. De ezek téves úton járnak. Mi, akik Csernoch egész va­lóját ismerjük s életet, működését figye­lemmel kísértük, tudjuk, hogy hazafiságá- hoz a gyanúnak még árnyéka sem férhet. Hiszen mint kis diák, a hazafias Bencés­rend gimnáziumában szívta lelkebe a ma­gyar szellemet. Csak a gyűlölet állíthatja róla, hogy ő nemzetiségi érzelmű. De Csernochnak nemcsak lángesze, hanem emberbaráti, nemesen érző szive, gavallér lelkülete is van. Ez állításunkat igazolják azok a bőkezű adakozások, a melyekért áldják a szegények. Rövid há­rom éves Csanádi püspöki kormányzására mily szép koronát tett, midőn távozása alkalmával volt egyházmegyéje javára 200,000 koronát adományozott; ezt tanú­sítja ama atyai gondoskodás is, amellyel érseki egyházmegyéje elaggott, munkakép­telen papságának nyugdíjügyét épen most rendezi. Az embert mindenkiben megbecsülő, nemes szivéről tesz tanúságot ama leeresz­kedő nyajassága, amellyel a legalacso­nyabb sorsú embertársai iránt is viselke­dik. Türelmes a szó valódi értelmében. E tekintetben jellemző a következő kis eset. Múlt heten találkozik a fővaros utcáján W. S. esztergomi zsidó ügyvéddel, aki szerényen félre akar vonulni előle. Ezt észreveszi Csernoch, nyajasan utána szól : „Ne siessen el ügyvéd úr, beszélgessünk Esztergomról.“ S azután kedélyesen tár­salogtak. Ily leereszkedő nyájasságú és áldozat­kész főpapot hogyne várna örömmel Esz­tergom ; annal is inkább, mert erős a re­mény, hogy az elfeledés, mellőzés szo­morú évei után újra falai között üdvözöl­heti majd a magyar katholikus hívek fő­pásztorát. Nem irigylendő Csernoch dicsősége, nem hiába vonakodott a magas es sok Finom ruhakelméket MOST 1.16 K, 1.36 K, 1.70 K, 1.80 K és feljebb. 250 mtr flanel és barchet a legjobb minőségben MARADÉKOT 95 fii., 1 K, 1.50 K, 1.80 K, 2 K-ig 150 cm széles velour-plüss szőnyegeket megkapó szép színekben K 8*50-ért, — rumburgi úri és női azsúr vászon zsebkendők tucatját MÁR 5 koronátál a nagy karácsonyi occasio kiárusításban árusít vármegyénk legnagyobb szőnyegáruháza, kézmüárú, női ruhakelme, vászon és női felöltő különlegességek tarhaza. Esztergom, Széchenyi-tér.

Next

/
Thumbnails
Contents