Esztergom és Vidéke, 1912
1912 / 84. szám
Esztergom, 1912. XXXIV. évfolyam 84. szám. Vasárnap, október 20. r AZ ESZTERGOMVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZERKESZTIK: ESZTERGOM, JÓKAI-UTCA 17. SZ. KEMPELEN FARKAS Megjelenik vasárnap és csütörtökön. és VARSÁNYI IGNÁC ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre .....................12 K Negyedévre..........................3 K F élévre ...... 6 K Egyes szám ára . . . 14 f. Kéziratot nem adunk vissza. Nyilttér sora 60 fillér Böngészés. A reáliskola telke ! Jaj, jaj, nagyon csiklandós téma ez. Valahányszor Esztergomban valami középület elhelyezéséről volt szó, egyszerre eltűnt maga az épület, a cél és minden a köztudatból, csakis a telek dominált. „Nekem is van telkem, a sógoromnak is van telke, de annak a huncut X. Y.-nak is van telke és nem borzasztó, erővel az ő rongy telkit akarja drágán odasózni ! No de ezt nem hagyjuk ennyiben ugy-e sógor ?“ Efféle szólások szoktak esni Esztergomban ilyenkor, akár kaszárnyáról, akár más épületről van szó. No de ez a múltra tartozik, borítsuk rá a feledés — kék posztó köpönyegeit. Most azonban máskép lesz. Van egy telek, aminek ugyan elég borsos az ára, ha ugyan igaz, hogy 130 ezer koronára tartják, de bent is van a városban, mert közel esik a központjához, kint is van belőle, mert jé hegyi levegőt kap, ha csak a téglagyár kéménye el nem rontja azt. De a kéményre lehet, sőt kell füstemésztő készüléket alkalmazni, amire a város eddig nem gondolt ; akkor a levegője is jó lesz. Hanem, hogy sok kavarodás fog azért még ebben a telek kérdésben történni, ahhoz nem kell prófétának lennie az embernek, hogy előre megjövendölje. * . A színházi vonat alighanem csődbe jut. Ez szomorúan hangzik és ha beszüntetné a vicinális társaság, bizonyosan általános nagy kesergés támadna miatta. Most azonban még nincs beszüntetve, közlekedik, de többnyire üresen. Egy-két utas csak, ha lézeng a szomorú, álmos kupékban. Ez jellemzi Esztergomot. Azok szoktak itt leghangosabban sopánkodni, akiknek voltakép nem is kell az, amire vágyakoznak. A felette kívánatos fél kilences vonatot beszüntették, hogy Esztergom közkívánatának eleget tegyenek, de azért Esztergom nem jár a fővárosi színházakba. Épen igy vagyunk mi az ide jövő színtársulatokkal is. “Csak volna egy jó társulat 1 Csak jönne már egyszer hozzánk is!“ — Mikor aztán itt van, állandóan üres a nézőtér. Hát csak okosabb lesz visszaállítani azt a fél kilences vonatot. Ösmerjük be, hogy nincs nekünk színházra szükségünk. A mi kulturigényü iket kielégíti az Edison kávéház is. —pi. Társadalmi bajok és állapotok. Ennek tudható be azon, a kereskedő világban élő sokszoros aprehensió, hogy a főváros kínálata a vidék versenyképességét lefokozza, — holott árkülönbözetben — tekintve a tekintendőket — a vidéké lehetne a hóditó győzelem. Ámde ha a dolgok mélyére nézünk, igaznak kell vennünk azon jelenséget, hogy az emberekben kiválóan uralomra lépett mai napság a gyorstempójú meggazdagodási vágy, mely mint egy ágaskodó és tátongó moloch: bámulatos étvággyal elégíti ki szerzési ösztönét. — Az emberek tülekedése, egymás vagyoni állapota ellen vívott harca talán soha sem csigázódott oly magasra, mint most, amidőn az erők mérkőzésénél a tehetetlenségre kárhoztatott elemek húzzák a legrövidebbet, vagyis az utóbbiak adott sivár helyzetükön semmikép sem bírnak segíteni, mert hát a hivatott segélynyújtók érzéketlenül nézik a vergődők kelepcéjét, ily módon sokan nem találnak kiutat a bajból, az adósságból, — szóval sülyednek, vagyoni súlyos helyzetüknél fogva társadalmilag rendszerint a páriák közé soroltatva, a jóllakottak által lenézetnek, — hogy ne mondjuk : majdnem szánalmas figurákká válnak. — Lám, még az élelmes cselédnépség is ahhoz megy szolgálatba, aki nekik többet fizet és több egyéni kényelmet biztosit. Bármilyen iparágbeli munkás, vagy kereskedelmi alkalmazott, addig pályázgat ide, vagy oda, mig megtalálja a jómagának és emberi hajlamainak megfelelő helyet s a vele járó fizetési magasabb fokot. De mit tegyen az oly helyhez és hivatali álláshoz kötött egyén, aki a múlt szolgálatait egykedvűen nem dobhatja kockára azzal, hogy jobb állást keressen, avagy jelen állását elhagyja, mert életföntartója véletlenül az érzéketlen fukarság szellemétől vezettetve, szívtelenül el tudja nézni, hogy szolgálattevő alkalmazottja és csaladja keservesen nyomorog. Azt a régi axiómát hangoztatják erre, hogy „segíts magadon, az Isten is segítségedre leszen.“ — Helyes! így lehetett a múltban, de ma már a csodák világa megszűnt; az életföntartás rendszere nagyot változott! Ismertük egy vidéki község intelligens alkalmazottját, aki hogy családját nem is kellőkép, hanem csak tűrhetően elláthassa, mert hát évi jövedelme szerfölött alacsony volt, majdnem pőrére vetkőzötten, a kapásokkal versenyt dolgozott a határban, akik szinte mulattak rajta, hogy a szokatlan erőlködés mennyire meg„ESZTERGOM bs VIDÉKE" TÁRCÁJA. Bécsi utam. Irta : Bertalan Vince. (3.) Az igaz, hogy Bécsnek olyan remek Dunapartja és királyi palotája , hatalmas méreteivel az elhelyezésével megközelítőleg sincs, mint amilyen Budapestnek van, amelyről nagy Napoleon azt mondotta volt, hogy az Isten is királyi széknek teremtette ... de ... de azért Bécsnek is megvannak a maga szépségei. Rengeteg számú középületei mind kifejezetten nagyszerű alkotások. Mihez hozzájárul, hogy lépten-nyomon, majd mindenütt kisebb-nagyobb térre bukkanunk. Sőt itt is, ott is valóságos kert számba menő parkok és nagy területű kertek is vannak a város különböző részeiben. Milyen kicsi kis tér teszem akár a Baross, akár a Szabadságtér a Stadtbahnhof előtti hatalmas térhez képest ? Azért is nem láttam én Bécs városából annyit, mint Budapestből lehet látni, mikor akár a keleti-, akár a nyugati pályaudvaroknál lép ki az ember. Az nem igaz, hogy Bécs város piszkos volna. Tisztának találtam biz én azt, habár nincs is annyi aszfaltburkolatja, de ami van, kifogástalan. Hát ha hozzá teszem, hogy Bécs városában nincsenek gyárak, mert azok mind a város környékén vannak elhelyezve s ott is a kémények legújabban füstfogó készülékkel vannak ellátva. Talán éppenséggel nem valótlan abbeli állításom, hogy Bécs városa azért, mivel sok benne a tér, a park, a kert, mihez hozzájárul az óriási terjedelmű Práter (liget), nem mondható egészségtelen városnak. Én legalább úgy vélem. Tiszta város biz az és ebbeli állításomat tőlem el nem vitathatja senki. Hát még emlékművei, hatalmas méretű szobrai mily gyönyörűek! Mily szegények vagyunk mi ilyenekben Budapesten ! Hol vagyunk Bécstől, ahol az egy Mária Terézia szobor talán többe került, mint Budapest szobrai együttvéve. Hát még a szobroknak valamely környezetbe való művészies beállítása és sokszor a környezet ! Nem úgy, mint a szabadság szobrának a budai várban való szegényes beállítása, vagy első szentkirályunknak, szent Istvánnak a Mátyás templom hátterébe való eldugása. Látni kell a bécsi szobrokat méretükkel, elhelyezésükkel és környezetükkel 1 Bécsben viszont az a kár, hogy a dicső királyunk, nagy Mátyás, az igazságos által épített gothikus kőcsipke alkotmány a szent István templomnak (Stefan-Dom) jóformán egy sikátorába van beállítva. De igy is szép, remek és fenséges az kívülről, úgy mint belül. Nincs itt egy makula imitáció sem. Kő az egész alkotás a legapróbb részletekig kidolgozva. Ez a templom is igazolja, hogy „Nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára.“ De volt is ám haszna belőle ! Bezzeg a Votivkirche és a Károly templom elhelyezés tekintetőbői is kifogástalan. Templomokban is gazdag Bécs és elhelyezés tekintetében többnyire sikerült kivitelűek és mutatók. E tekintetben Budapesten sem volna panasz, ha több temploma volna s egy legalább is olyan, amely a Dunapartra teszem, oszlopos propiliummal állana. Be szép volna 1 Ami Bécs város lakosságát ‘illeti, a legnagyobb tisztelet hangján kell megemlítenem, hogy mily vallásos érzésű kath. hívők ők. Igen azok, mihez hozzá járul, hogy figyelmesek, előzékenyek, illemtudók és külső megjelenésükben távolról sem oly frivolak, mint teszem Budapest lakossága. Nem tülekednek, 'nem rohannak, nem erőszakoskodnak. Nyugodtan járnak fel és alá. (Folyt! köv,)
