Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 84. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1912. október 20. viseli az intelligens életfoglalkozású községi fak­tort. — Tehát segített szegényke magán, úgy ahogy lehetett, de milyen eredménnyel és követ­kezménnyel ? — Kórházba került nemsokára a lelkileg is elcsigázott ember, s onnan az eszter­gomi sirkertbe jutott a kiválóan törekvő, alig 42 éves, intelligens, népes családú apa, hagyván maga után még tűrhetetlenebb, mondhatni kétségbeejtő helyzetet az ittmaradt özvegynek. — Hasonló sors jutott osztályrészül egy másik, szűkjövedelmű, hasonfoglalkozású községi faktornak, akit a javit- hatlan emésztő gondok az őrültek házába juttat­tak. — De ilyen és hasonló esetek számosán for­dulnak elő az országban, melyről a napi sajtó meg szokott emlékezni. Leginkább a községekben állást elfoglaló tanítók és segédjegyzők osztályo­sai a nyomorgó sorsnak, amelynek üldözöttjeiként hiába akarnak helyzetükön lendíteni, ha alenditő- kerék, melynek küllőit a községi, vagy felekezeti gaz­dák mozgatják, az anyagi javulás forgását nélkülözi. A falusi gazdanép a kabátosok boldogulásá­nak rendszerint nem örül, sőt ha netalán vagyo- nilag valamelyik gyarapszik, — előnyösnek mu­tatkozó helyzetüket inkább irigylik, semhogy ko­molyan örülni tudnának rajta. S ebben leli magyarázatát azon némely he­lyen kiélesedő ellentét az értelmi osztály és a vidéki gazdaközönség között. Sőt a városokban élő földmivesosztály egy-két kiválóbbját leszámítva, az úgynevezett pórnép keresetlen egyszerűséggel gáncsolja a hivatalnoki osztály minden irányú törekvését s ahol teheti, vagy módja és alkalma van hozzá, a kabátosok érdekét nemcsak nem respektálja, hanem szándékosan azok kárára törek­szik. így történt meg nem egyszer, hogy a mél­tányos és igazságos fizetésjavitás ellen voltak és felebbezéssel éltek, — a mi miután kárba veszett fáradságnak minősült — immár fatális nemtörő — dömséggel most már megnyugszanak a hozott közgyűlési határozatokban. Hogy az emberi tűrhető jólét ideje elkövet­kezzék, ahhoz jelentékeny társadalmi átalakulás­nak kell beköszönteni s ez mindaddig késik, mig az emberek a túlhajszolt divatnak rabjai lesznek egyrészt, — másrészt az egyedek ételben, ital­ban, háztartási piperében stb-ben nyilvánvaló ön­mérséklete a józan, okos és célirányos takarékos­ság útjára nem tér. Ha az emberek megszűnnek önmagukat bálványozni s minden földi jót nem ennek oltárára kívánnak rakni, úgy akkor hihető, hogy a mai helyzet meg fog előnyösen változni. És hogy ezt elérhessük : példát kell statuálni a nagyoknak, a hatalom birtoklóinak, a pénzarisz­tokráciának, a kisebb állású hivatalnokseregnek s ennek nyomán a különböző társadalmi rétegekre szakadozó néptömeg is talán lassan átalakul és elégedettebb leszen a mostaninál. Gyarmathy József OC C hírek b >0 — Hymen. Hajós Jenő, magyarszőgyéni körállatorvos eljegyezte Leopold Bertikét Tatáról. — Uj mérnök. Varga (Weisz) Kálmán, pri- mási mérnök, Weisz Mihály helybeli jónevü kály­hagyáros fia, a napokban kapta meg építész-mérnöki oklevelét. Gratulálunk ! — Megyei közgyűlés. Egy óra alatt 128 pontból álló tárgysorozattal végzett a kedden dél­előtt tartott megyei közgyűlés csekély számú biz. tagok jelenlétében. — A pénzügyi bizottság ülése. Csütörtökön a város p. ü. bizottsága ülést tartott, melyen a városi alkalmazottak fizetésemelési kérelmeivel foglalkozott s megtárgyalta a rendőrség költség- vetését is. Ez a költségvetés a jövő 1913. évre 4000 koronával emelkedik a legszükségesebb fej­lesztési költségekkel, de szerencsére ez az emel­kedés végképen nem a város zsebére megy, mert a rendes városi államsegélyen felül külön a ren­dőrség fejlesztésére is kap Esztergom 11 ezer K-t. így aztán kapva kell kapni azon, hogy végre váro­sunk közbiztonsága is megjavulhasson. Szó volt az ülésen a városi erdőmesteri állás betöltéséről is, de a bizottság úgy határozott, hogy ezt a kér­dést majd a városi szervezési szabályrendelet mó­dosításának keretében fogják megoldani. — Orvosi pályadij. A Budapesti Orvosi Újság cimü fővárosi tudományos és társadalmi szaklap pályadijat tűzött ki egy olyan dolgozat megírására, mely a vörheny ellen való védeke­zést tárgyalja. Amint értesülünk, a kitűzött két pályadij egyikét megyebeli orvos, Mosonyi Albert dr. dorogi bányaorvos nyerte el, ki különben már lapunkat is nem egyszer kereste fel cikkeivel. — Könyvnyomdászok hangversenye. Múlt vasárnap zajlott le a sajtó munkásainak hangver­senye a „Magyar Király“ nagytermében, mely ez alkalomból egészen megtelt közönséggel. A vál­tozatos műsornak egyes számai valóságos taps orkánt csaltak ki közönségünkből, melyet a sze­replők művészetükért valóban meg is érdemeltek. Különösen a budapesti „Ébredés“ nyomdász dal­kör nyerte meg a közönség tetszését s elismer­jük, hogy legutolsó szereplésük óta nagy ha­ladást értek el. A szebbnél-szebb énekszámokat a legnagyobb precizitással adtak elő, mely dr. Ujj József karnagy érdeme, ki fáradhatlan buz- góságával dalárdáját oly művészi tökélyre emelte, hogy ma már a budapesti első dalárdák között foglal helyet. A műsor legélvezetesebb száma László L. Jenő sikerült kupiéi voltak, kit a kö­zönség sokáig nem engedett le a színpadról. Ked­ves jelenet volt még Bozsik Margit és Etelka duettje, kik művészi alakításokkal és szép tán­cukkal nagy színpadi otthonosságot árultak el. A többi szereplők is jól megállották helyüket, de ezek közül még ki kell emelnünk Bozsik Istvánné énekszámait, ki kellemes hangján előadott éne­keivel nagy élvezetet nyújtott a hálás közönség­nek. A minden tekintetben sikerült műsor után az ifjúság táncra perdült, mely vig hangulatban a kora reggeli órákig tartott sa résztvevők egy kel­lemesen eltöltött estnek emlékével hagyták ott a mulatság színhelyét. Úgy halljuk, hogy az anyagi siker is elég szép, azonban tekintve a jótékony célt, nagyobb pártolást is érdemelt volna. — Előadás a balkáni háborúról. Szekeres Bónis bencéstanár, az Esztergomi Kereskedő Ifjak Önk. Egyesületének agilis elnöke meghonosította egyesületében, hogy minden kedden este 9 órakor az egyesület helyiségében ismeretterjesztő előadá­sokat tart az ifjúság részére. Folyó hó 22-én (kedden) este 9 órakor egy igen aktuális dologról, a balkáni háborúról fog tartani előadást, melyen úgy a tagokat, mint az azok által bevezetett ven­dégeket szívesen látja az egyesület. A téli estéken pedig az ifjúság részére német nyelvi tanfolyamot fog tartani, melyre már most folynak az előké­születek. Csak elismeréssel lehetünk Szekeres Bónis iránt, ki nagy elfoglaltsága mellett, önzet­lenül fáradozik a kereskedő ifjúság szellemi neve­lésén, s ebből is láthatjuk, hogy városunk ezen egyik legrégibb egyesületének vezetése avatott kezekbe került. — Az esztergomi dunai rakodó. A földm. miniszter hosszú leiratban válaszolt a város taná­csának arra a kérésére, hogy az árvédelmi mun­kálatokkal egyidejűleg készíttetné el a minisztérium a dunai rakodópartot is. A miniszter leiratában jelzi, hogy egyelőre nagyszabású rakodópartra Esztergomnak nincs szüksége, mert nincs meg hozzá az áruforgalma, sőt a tervezett összekötő­vasút sem emelné azt annyira, hogy esetleg a szigetnek egész nagydunai partját rakodóvá kel­lene építeni, de ekkora létesítményre nincs is a minisztériumnak költségfedezete. Hanem — a mi nekünk teljesen elegendő is volna, — hajlandó a hid nagydunai végén két oldalt, összesen 400—500 méter kiterjedésben egy rakodó-part tervét elké­szíttetni s azt megépíttetni. Most még csak az van hátra, hogy a város kérjen precíz felvilágo­sítást arra nézve, hogy kit terhelne ennek a kívá­natos rakodópartnak az építési költsége ? — Az életmentő virágszál. A József ki­rályi herceg Szanatórium Egyesületében született valami gyöngéd poétikus kedélyben az a gondo­lat, hogy a halottak-napi koszorúból mindenki ajánljon föl egy szálat a tüdőbetegeknek. A vi­rágszál már eddig néhány ezer embernek men­tette meg életét, akik az egyesület gyulai szana­tóriumában és az ország több dispanzerjeiben gyógyultak. És már elkezdődtek Debrecenben az Auguszta tüdőbeteg népszanatorium építési mun­kálatai a gyönyörű fekvésű, ózondus levegőjű debreceni Nagyerdőben s a jövő év nyarán az egészségnek ez az uj vára megnyitja kapuit a feléje tolongó szerencsétlen, szegénysorsú tüdő­betegeknek. Valóban életmentő virágszál ! Legyen áldott, ki ez emberbaráti célra áldoz, mikor ked­ves halottainak koszorújából egy virágszálat meg­ajánl s adományát a második népszanatóriumra megküldi a József Kir. Szanatórium Egyesületnek Budapest, IV., Sütő-u. 6. — A városi kölcsön ügye. Vimmer Imre és Bleszl Ferenc hétfői budapesti útja sikeresnek Ígérkezik, amiben mi bíztunk is, mert Esztergom legjobb kvalitásait ma ez a két név jelenti. A reáliskola telkének ügyében jártak a kultuszmi­nisztériumban, értekeztek a h. é. vasút ügyvezető igazgatóságával a villamos vasút tárgyában és megállapodtak a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatójával a felveendő fél milliós városi köl­csönre nézve is. A kölcsönt a bank igazgatósága a tegnap tartott igazgatósági ülésen tárgyalta a megállapodás szerint. Hosszas kapacitálások után beleegyezett az igazgató abba is, hogy a bank ál­tal teendő ajánlatot nem egy hónapig, mint akarta, hanem hat hétig tartják fenn, amely idő alatt a képviselőtestületnek is meg kell szavaznia azt és a belügyminiszter jóváhagyását is ki kell hozzá sürgetni. Nem kételkedünk benne, hogy a kép­viselőtestület örömmel szavazza meg a kölcsön felvételét, mert igazán életbevágó dolgokra kell a pénz. A vízvezetékre és vágóhidra már nem vár­hat tovább Esztergom. — Mennyiségtani szabadelöadás. Dr. Fer- rol Frigyes porosz mérnök, a kolbergi elektro- fizikai laboratórium tulajdonosa, ma vasárnap 5 órakor szabadelőadást tart a városház nagytermé­ben az általa feltalált uj számolási rendszerről. Dr. Ferrol a kontinens és az ország sok városá­ban tartott már előadást és a számolás terén teljesen új módszerével mindenütt nagy szenzá­ciót keltett. Rendszere az emlékező tehetségtől teljesen független és annyira egyszerű és világos, hogy az előadás második példája után még a gyermekek is képesek több jegyű szorzások ered­ményét és más eféléket fejből megállapítani, to­vábbá nehéz mathematikai föladatok eredmé­nyeit, mint aminők : magas gyökfejtések, logarith- musok stb. formulák és tabellák nélkül minden laikus, mint egyszerű és maguktól értetődő dol­gokat kimondani. A szabadelőadást mindazok érdeklődéssel meghallgathatják, akik számokkal dolgoznak, mint: tanárok, tanítók, mérnökök, építészek, vállalkozók, bankhivatalnokok, a pénz­kezeléssel és számvitellel foglalkozó közhivatalok és államépitészeti hivatal személyzete, kereskedők stb. kiket a szabadelőadásra belépődíj nélkül szí­vesen látnak. — A nagy tőzsde szarkája. Födi Félix nagy- tőzsdés feljelentést tett a rendőrségen Schwartz Bernát nevű volt segédje ellen, aki nagyobb meny- nyiségű szivarneműt értékesített az ő tudta nélkül s az igy szerzett pénzt elköltötte.

Next

/
Thumbnails
Contents