Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 68. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1912. augusztus 25. 8. §. Ha a belügyminister az A) mel­léklet szerint biztosított, vagy a 4. §. alap­ján megállapított államsegélyt nem utal­ványozza ki, vagy az utalványozást az 5. §. esetének kivételével beszünteti, az érdekelt város az 1907. LX. t.-cikkben megállapított módon panasszal fordulhat a közigazgatási bírósághoz. Rendezett tanácsú városokban az idé­zett törvény alkalmazásánál a törvényha­tóság első tisztviselője helyett a rendezett tanácsú város polgármesterét, a törvény- hatósági bizottság helyett a városi képvi­selőtestületet kell érteni. 9. §. Ha a belügyminiszter az A) mel­léklet szerint biztosított, vagy a 4. §. alap­ján megállapított államsegélyt az állami költségvetési törvény és felhatalmazási törvény (indemnity) hiánya miatt nem utal­ványozza ki, illetőleg szünteti be, jogo­sítva vannak a városok az őket illető ál­lami segélyösszegnek megfelelő havi rész­leteit a kezelésük alatt lévő alapokból -— amennyiben az illető alap eredeti rendel­tetésével nem ellenkezik — függő kölcsön gyanánt felvenni. Az erre vonatkozó határozat felsőbb hatósági jóváhagyást nem igényel. Az ily módon előlegezett összegeket az államsegély kiutalványozása után az illető alapnak, vagy alapoknak haladékta­lanul vissza kell téríteni. OC C hírek ~) » — Személyi hir. Hollóst Rupert celldömölki apát, a helybeli főgimnáziumnak közszeretetben állott volt igazgatója, itteni rendtársainak s jó barátainak látogatására Esztergomba jött s néhány napot itt tölt, ahol csak kedves emléket hagyott maga után. — Dr. Gönczy Béla kórházi igazgató­orvos pénteken hazaérkezett szabadságáról. — Az aranylakodalom. Múlt számunkban jeleztük azt a szép családi ünnepet, amit Pálmai József és neje, szül. Waldvogel Cecilia ültek f. hó 22-én. Az egyházi áldást a Bakács-kápolná­ban Brühl József prelátus-kanonok adta az ősz házaspárra, kik közül a férj 83 éves, a hűséges feleség pedig 72 éves. A gyermekek, unokák és a meghívott násznép együtt örvendezett e napon a lakodalmas házaspárral, kik 25 év előtt tartották ezüstlakodalmukat. — Bleszl Ferencné temetése. Impozáns módon megnyilvánult részvét kíséretében temet­ték el pénteken délelőtt a sokat szenvedett, jó- lelkü úrnőt. Ravatala a vízivárosi plébánia temp­lomban volt felállítva. A koszorúk virágerdeje között a templomhajóban, közvetlenül a szentély előtt állott a gyertyáktól körülvett díszes ércko­porsó. A közönség már d. e. fél 9 órakor nagy számban sietett a vízivárosi templomba, hol dr. Rajner Lajos püspök, érseki helynök 9 órakor az elhunyt lelke üdvéért gyászmisét mondott. A rek­viem alatt megyei és városi hajdúk képezték a diszőrséget. A templom zsúfolásig megtelt a gyá­szoló és résztvevő közönséggel. A beszentelést is a misét mondó püspök végezte, mig a sírnál Keményffy K. Dániel plébános látta el az egy­házi szertartást. Városunk legelőkelőbb közönsége nagy tömegben kisérte ki az áldott lelkű terem­tést utolsó útjára. A koszorúk nagy tömegéből a következő­ket tudtuk feljegyezni, melyeken kívül számtalan névtelen csokor és sok-sok virág borította az im­pozáns ravatalt: Isten velel viszontlátásig — Fe­rid. Drága jó anyánknak — Margit és Erzsiké, Angyali jóságu sógornénknak — Sándor és Etel. A jó Ilka néninek — Grósz Pistáék. Szeretett Ilka néninek — Bertike és Sándor. Rokoni sze­retettel — Einczingerék. Rokoni szeretettel — Bella. Emlékedet szeretettel őrzik — Mariska és Tóni. Rokoni szeretettel — Deininger Ferenc és neje. Szerető emlékezettel a jó Keresztmamának — Katona család és Miklóska. A jó Kereszt­anyának — Viola Kálmán és családja. Igaz ro­koni szeretettel — Seyler Vilmos és családja. Az ültáregyesület buzgó elöljárójának — Hálája je­léül az oltáregyesület tagjai. Kegyelettel ■— Az Esztergomi Takarékpénztár tisztikara. Mély rész­véte jeléül — az Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaság. Kegyelete és tisztelete jeléül — az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank igazga­tósága. Mély részvéttel — Az Esztergommegyei Párkányi Takarékpénztár. Szeretett elnökét ért gyászban őszinte részvéttel osztozik — A Ke­reskedelmi Társulat. Őszinte részvéttel — Hun­gária általános biztositó részvénytársaság. Őszinte igaz részvéttel — Mattyasóvszky Kálmán és csa­ládja. Nyugodjál békében — Grósz Ferenc és felesége. Mélyen érzett részvéttel — Berán Ká­roly és Margitka. Bensőségteljes igaz részvéttel — Rudolf Mihály és családja. Igaz részvéttel — Rudolf István és családja. Mély részvéte jeléül — Reusz Ferenc és családja. Örök hálám kiséri hosszú útjára — Mórász Mariska. Utolsó Isten- hozzád — Wimmerék. Szeretett Ilkának, a jó léleknek — Leitgébék. Szeretete jeléül — Malcsi. Utolsó üdvözlet — Havasi Jolán. Utolsó üdvöz­let — Berényi családtól. Utolsó üdvözlet — Marx családtól. Mély tisztelettel — Réger család. Mély részvétem jeléül — Fleckenstein titkár. Tisztelete jeléül — Porgesz Béla és neje. Mély tisztelete jeléül — Sziklai Ödön és családja stb. — Nyilvános köszönet. A Szent István-napi ünnepségek alkalmával az idei kiváló sikerhez a rendezőségen kívül szives közreműködésükkel má­sok is hozzájárultak. Kötelességet vélek teljesí­teni, midőn ezért azoknak, akiknek a siker eléré­sében bármi részük is volt: a nyilvánosság előtt köszönetét mondok. Nagyjaink tisztelote honfiúi kötelességünk, városunk legnagyobb szülöttjének kultusza nekünk esztergomiaknak ezenfelül pol­gári kötelességünk is, épen ezért nemzeti ünne­pünk felkarolását a jövőre is a nagyközönség szives jóindulatába ajánlom. Vimmer Imer, pol­gármester. Barna Géza megszökött, — de elcsípték. Kellemetlen szenzációja volt rendőrségünknek Szent István napjára virradó reggel. Tudvalevő, hogy Barna Gézát, a dr. Hamza féle betörés orgazdáját, Mihalik társát, a banda legagyafúrtabb tagját Esztergomban őrizte a rend­őrség az előnyomozás befejeztéig, amikor a járás­bíróságnak kellett volna átadni az ipsét. A vá­rosháza udvarán levő fogdából nemrég átszállítot­ták Barnát a 2. számú kislévai őrsre és lelkére kötötték a rendőröknek, hogy jól vigyázzanak rája. Az őrizetével megbízott rendőr többször be nézett a cellába, de mindannyiszor azt látta, hogy Barna csendben van és szépen elalszik, mint aki­nek rendben van a lelkiismerete. Szerdán reggel 9 órakor nagy rémülettel látták a rendőrök, hogy a fogda ajtaján lévő szellőző rács le van feszítve, miután az ügyes zsivány a rácsnak belöl levő srófjait kicsavarta és a dutyi — üres. Akkora lett erre a felfedezésre az ijedtség, hogy csak dél felé mertek a szökésről jelentést tenni Peterdy rendőrkapitánynak. Táviratoztak akkor mindenfelé, de már a szökevény jókora egérutat nyert, amit nem lehetett behozni. — Stefunka és Kozma detektívek úgy vélekedtek, hogy Barna feltétlenül Budapestre megy és pedig gyalogosan, mert pénze nincs, gyűrűjét pedig nem meri itt elzálogosítani, vagy eladni. Ezért rögtön elutaztak és Budapesten várták a kiszökött ma­darat. Azt is gyanították, hogyha Pestre kerül Barna, első dolga lesz menyasszonyát felkeresni, oda viszi a szerelem, meg az éhes gyomor. Meg­jegyzendő, hogy Barna eddig nem sejtette, hogy a rendőrség ismeri már menyasszonyát s az is tisztában van már az ő kilétével. Feltevésük helyesnek bizonyult, mert mint egy pénteken délután 2 órakor az itteni rendőr­séghez érkezett telefonértesítés tudatta, si- sikerült a két detektivnek Barnát másodszor is elfogni. Peterdy Kálmán rendőrkapitány azonnal elrendelte, hogy Csernák Béla r. alkapítány és Vérén János r. biztos a két detektív kíséretében utazzanak Budapestre és hozzák vissza Barnát Esztergomba. Csernák alkapitány embereivel a fél 3 órai vonattal utazott Budapestre s 5 órakor megérkezve, rögtön a főkapitányságra hajtattak és átvették Barnát, akit tényleg Óbudán a meny­asszonyánál csípték el az ügyes detektívek. Pén­teken este fél 9 órakor érkeztek meg vele Esz­tergomba s tegnap délelőtt vallatták Barnát a rendőrségen szökésének körülményei felől. A vallomást még nem ismerjük, de a szö­kés végrehajtásának módját annál inkább. Annak a zabos és szerszámos kamrának ajtaján, a melyből Barna megugrott, két vasrácsos szelelő- ablak van. Ez a rács 10 kiálló fejű rozsdás nagy sróffal volt a deszkához erősítve belülről. A kamra tele volt ládákkal, szerszámmal, limlom­mal. Játék volt neki egy ládára állva, valami szerszám vasával a rozoga srófokat kiszedni a jobb oldali rácsból. A nyíláson keresztül fért. Ka­bátját előre kidobta, erre ereszkedett le ő maga a nem túl magas lükön. Az éjjel-nappal nyitott kapun kimenni már nem nagy kunszt volt. A szökést hajnal tájban követte el Barna és gyalog ment le Budapestre menyasszonyához, ahol el­csípték. A rendőrkapitány a szökés után azonnal elcsapta Szádóczki László rendőrt, amiért ily rosszul őrizte a foglyot. „A kanapé ki van dobva“. De tehet-e arról Szádóczki szegény, hogy Esz­tergomban olyanok a fogdák, hogy azokból lehe­tetlen meg nem szökni. Most egy más zárkába kerül Barna és talán lesz benne annyi becsület, hogy másodszor már nem szökik el. A rendőrség nagyon be van gombolkozva és a szökésről sem értesítette a helyi sajtót. Úgy kellett azt kerülő úton megtudni, amivel — amint látható — nem sokat nyertek. — Az iparkamara közgyűlése. A győri ke­reskedelmi és iparkamara aug. 26-án délután közgyűlést tart. A napirend tárgyai: Elnöki elő­terjesztések : Dóczy Ferenc kamarai levelező tag elhunytéról. Az acetiléngáz előállításáról és fel­használatáról szóló szabályrendelet módosításáról. A hordó hitelesítő hivatalok továbbmüködéséről. A m. kir. honvédség 1913. évi lábbeli szükségle­tének elosztásáról. A selyemgubóraktárakban al­kalmazott nőmunkások éjjel való kivételes foglal- koztathatásáról. A magyar helyiségneveknek az osztrák viszonylatokban való használatáról. A m. kir. honvédségi patkolóiskolák ipari minősítéséről. Titkári jelentés az ügyforgalomról. A kamara 1913. évi költségelőirányzata. Törvénytervezet a vándoriparról, az építő ipar gyakorlásáról. A nyers állati bőrökkel foglalkozó munkások egészségének megóvásáról szóló szabályrendelet tervezet. Esz­tergom sz. kir. város hirdetési szabályrendelete, vásárrendtartási szabályrendelete. Pápa város köz- vágóhidi és husvizsgálati szabályrendelete. Nagy- megyer község kérelme egy uj országos vásár engedélyezése iránt. Társkamarák megkeresései felterjesztéseik támogatása iránt: a) A kolozsvári és aradi társkamarák megkeresései a kamarai illetékügy reformja tárgyában, b) A debreceni társkamara megkeresése a vidéki ásványolaj ipar ér­dekében. Törv.-hatósági ipartanácsok megalakítása.

Next

/
Thumbnails
Contents