Esztergom és Vidéke, 1912
1912 / 68. szám
1912. augusztus 25. ESZTERGOM és VIDÉKE. 3 — Érdekes kabaréest. Steiner Jenő, a budapesti (Rökk Szilárd utcai) keresk. iskola növendéke szüleinek súlyos anyagi helyzete miatt kénytelen volt az iskolából kilépni, mert váratlanul tönkrement édes atyja nem volt képes a tandijat érte megfizetni. De az ambiciózus ifjú minden áron folytatni akarja tanulmányait s ezért arra az ultramodern ötletre jött, hogy — tehetséget érezvén magában a dologhoz —kabarék rendezésével akarja a tandiját megkeresni. Eddig már bejárta a Balaton fürdőhelyeit s most Esztergomba érkezett vándorútján. iMa este fél 9 órakor a Keresk. Ifjak Egyesületében fog egy kabaréestélyt tartani, amelyre belépti dijat nem kell fizetni, de tányérozásnál mindenki tetszése szerint segithet a törekvő fiatal emberen, hogy módja legyen továbbtanulni. — A városi állatorvos működésére nem épen a leghizelgőbb tartalmú következő levelet kaptuk a melynek tartalmáért azonban semminemű felelősséget sem vállalunk: Tekintetes Szerkesztő Úr 1 Adorján János városi képviselő előterjesztésére 1911. évi november 27-én Esztergom szab. kir. város tanácsa egy véghatározatban kimondotta, hogy a nem szakiparosok, hanem mindazon polgárok, akik sajat hizlalasú és saját szükségletükre el nem használt sertés húsát, szalonnát és zsírnak valót, melyet a városi állatorvos egészségesnek talált, a rendőrkapitány által kijelölt helyen a heti, vagy napi piacon szabadon kimerhetik. E tekintetben irányadóul vette a m. kir. kereskedelmi miniszter 21016/900. sz. elvi határozatát. — A helybeli városi állatorvos oly módon akarja ezen határozat keresztülvitelét megnehezíteni, hogy — szerinte csak azoknak szabad a vágást végrehajtani, akik kellőképen igazolni tudják azt, hogy a levágásra szánt sértés kizárólag náluk látott napvilágot, náluk nevelkedett fel s igy került hizlalásra. Mivel mi ezen tanácsi határozatot csak hírből ismerjük, a miniszteri elvi határozathoz sem juthatunk hozzá, kérjük a Tek. Szerkesztő urat, hogy ezen üdvös, a termelő és fogyasztó polgárságra egyaránt áldásos határozat idevonatkozó részét szíveskedjék megismertetni b. lapjában. Hadd tudja meg a polgárság, micsoda jogai vannak mind neki, mind pedig az állatorvosnak. Tisztelettel több gazda nevében : M. J. E levélre néz ve, ha úgy an tartalma valóban megfelel a valóságnak az a megjegyzésünk, hogy ez esetben avárosi állatorvos sem ismeri a miniszteri elvi határozat és a tanácsi véghatározat tartalmát. Szó sincs róla, hogy oly kijelentés volna bennük, mely szerint a levágató tulajdonosnál kell az állatoknak napvilágot látni, vagy még csak nevelődniük is. A hizlalás elérhető két hónap alatt is jó tartás mellett. Aki tehát két hónapi hizlalás után — bár csak két hónapja övé — levágja sertését, nyugodtan kimérheti. Ha — a mit nem hiszünk — a városi állatorvos akadékoskodnék, jelentse fel az illető gazda, mert az állatorvosnak elsősorban annak a megállapítása a kötelessége, hogy a kimérendő állat húsa a közfogyasztásra alkalmas-e. Ha pedig valamelyik gazda nyerészkedés céljából hízott sertést venne s azt akarná kimérni, akkor megérdemli a hivatkozott határozatban érintett súlyos büntetést. És ha ezt az átlatorvos megtudja, az illető gazda ellen feljelentéssel kell élnie. A véghatározat erre nézve igy szól: „Aki otthon hizlalt és a saját háztartásában nélkülözhető sertését egészben, vagy részben közfogyasztás céljára a heti piacokon kimérni óhajtja, köteles ebbeli szándékát a városi állatorvosnál a leölés előtt legalább 24 órával előbb bejelenteni, A hízott sertés ez esetben élő állapotban, majd pedig leölés után nyomban az állatorvos által, — kinek a sertés járlata előtt előzőleg feltétlenül átadandó — megvizsgálandó és csak azon esetben mérhető ki, hogyha az állatorvos azt egészségesnek és igy közfogyasztásra alkalmasnak nyilvánította•“ — Ttizfelügyelöi vizsgálat. F. hó 15-én László István, vármegyei tűzfelügyelő váratlan vizsgálatot tartott Muzslán, amely minden tekintetben kifogástalan eredménnyel végződött. A megyei szövetségnek a vizsgálat kiváló sikere után a muzslai önkéntes tűzoltó testülethez intézett meleghangú elismerő leirata nagy lelkesedést keltett. A szép eredmény érdemében Pathy Dezső főparancsnok és Szilva Ferenc alparancsnok osztoznak. — Fáray Ferenc szerződtetése. Az esztergomi közönség egy évvel ezelőtt meleg érdeklődéssel és szimpátiával kisérte Fáray Ferenc színművész erős drámai tehetségét. A jeles színészt most a Magyar Színház szerződtette tagjai sorába. — A dunaszabályozás hibái. Ismét panaszos levelet kaptunk, melynek tartalmát magunkévá tesszük. Ugyanis még a régi egyetlen Kisduna-parton is több lépcsőlejárat volt, mely főleg a vizhordás céljára szolgált, de esetleg szerencsétlenségnél is könnyen meg lehetett közelíteni a vizet. Most a Kolos-hidtól az uj propeller állomásig egyetlen lépcső van lerakva. Képzeljük el, hogy egy gyermek beleesik a vizbe. A lejtős, meredek partról a mentés is lehetetlen. Csodálkoznunk kell, hogy az egyébként kiváló képességű vezető mérnök erre nem gondolt. — Meg akarták verni a jegyzőt. Czirok Gyula kurali jegyző vasárnap este rászólt a közeli korcsma előtt rendetlenkedő néhány legényre, hogy illedelmesebben viseljék magukat. Novák Ferenc és Klenkó József erre a hazafelé tartó jegyző után mentek s mikor az családjával együtt vacsorához ült, berontottak hozzá és fenyegetni kezdték őt. Majd mikor a jegyző irodájába sietett, oda is utána mentek és meg akarták verni. A lármára benézett több falubéli ember s ezek együttesen kicipelték a két ordítozó legényt. Másnap persze egyik se akart emlkékezni semmire, mert hogy mindketten tökrészegek voltak. — Újítás a vicinálison. Nem valami nagyszabású újításról van szó, csak arról, hogy két vágánnyal megint kiljebb kerültünk a Nyugatiban. Szerdától kezdve ugyanis a Budapostről Esztergom felé induló összes személyvonatok az úgynevezett 3-ik póstavágányról indulnak a nyugati pályaudvaron, ami bizony az eddigi sétát még hosszabbá teszi. — A föreáliskola. I.—VIII. osztályába való felvétel és beírás szeptember hó 2., 3. és 4. napján lesz délelőttönkint s 8—12 óráig tart. Minden tanuló a szülő, vagy ennek megbízottja kíséretében jelentkezhetik felvételre az előző iskola évi bizonyítvánnyal s az intézetbe első Ízben lépő tanulók még születési és ujraoltási bizonyitvány- nyal is. Az iskolai év ünnepélyes megnyitása szeptember hó 5-én lesz. A róm. kath. vallásu tanulók ezen napon reggel 7 és 8A órakor, a többiek pedig 8 és lU órakor gyülekeznek az in: tézetben. A javító és pótló vizsgálat augusztus hó 31 én és szeptember hó 2., 3. és 4. napjának délutánján lesz. — Turista kirándulás. A Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya ma délután kirándulást rendez a következő útiránnyal: Kovácspatak—Rakottyástó —Burdahegy — Nagyvölgy — Helemba — Kovácspatak. Indulás az esztergomi csavargőzössel d. u. 1 óra 30 p. Gyaloglás 3 óra. Eleimet mindenki magával hozzon. Vezető : Math Gyula. — Tolvaj cseléd. Bátorkeszin a Stein testvérek gazdatisztje, Herczeg József több ízben észrevette, hogy a Wertheim szekrényből néhány kor. hiányzik, amit csak egy másik kulccsal nyithatott ki a tolvaj. Az ellopott pénz nem volt sok, mert összesen csak 40 koronát emelt el a házi szarka akit a csendőrök ki is nyomoztak Tóth András irodaszolga személyében. A gazdatiszt azonban félve a tolvaj bosszújától, annak megbüntetését nem kérte. — A dunai forgalom. A vasúti szállítás iránti megcsappant bizalomra vall, hogy ezekben a napokban a szárazföldi gabonaszálli- tás tetemesen meg szokta haladni a viziszállitást, most pedig éppen fordítva van, mint ahogy azt a legújabb adatok is mutatják, amelyek szerint vasúton 187,000 mmázsát, vizen pedig 196,000 mmázsát szállítottak. Ez is annyira fokozódik, hogy különösen a kiviteli felsőjáraton már is 4 —6 heti előjegyzés után kaphatni uszályt és annyi ideje is alig van a vontatóhajóknak, hogy a rö- videbb ideig tartó javításokra is kivonhassák hajóikat a forgalomból. — Késelő gyári munkás. A tokodi üveggyár telepén lévő Hadi Mór korcsmájában f. hó 15-én este több gyári munkás összeszólalkozott. Leghangosabb volt köztük Karaczin József üvegcsiszoló segéd, akit Polczer Nárcisz csendre intett. Karaczin ezen annyira feldühödött, hogy bicskájával Polczert hasba szúrta. Ezt látva Reif István, elakarta venni a hadonázó ember kezéből a kést, de pórul járt jó szándékával, mert Karaczin most az ő gyomrába döfött. Csak mikor vagy tizen rávetették magukat a dühöngőre, sikerült tőle a vértől gőzölgő kést elvenni. Mikorra az értesített csendőrök megérkeztek, Karaczin eltűnt. Kocsicza József csiszoló mesternél egy sebtében irt cédulát hagyott a szökevény, amelyen arra kéri őt, hogy visszamaradt munkakönyvét küldje utána Daruvárra (Szlavónia), szülővárosába. A két megszúrt munkás sebe súlyos bár, de nem életveszélyes. AZ ÖBEGEifl is mindig azt mondta, hogy szeplők elűzésére, valamint finom, puha bőr és fehér test elérésére és megóvására nincs jobb szappan, mint a világhírű „Steckenpferd“ liliomtejszappan. Védjegye „Steckenpferd“, késziti Bergmann et Co. cég Tetsehen a/E. — Kapható minden gyógyszertár- drogéria- illatszertár s minden e szakmába vágó üzletben. Darabja 80 filler. — Hasonlóképen csodálatosanjbeválik a Bergmann-féle ,,Manera“ liliomtejkrém fehér és finom női kezek megóvására, ennek tubusa 90 fillérért mindenütt knpható. .’. — Hamis pénz. Illés Ferenc vásárlás közben egy darab hamis forintost adott Petrovics Lőrinc bajnai kereskedőnek. Illés megnevezte az illetőt, akitől a forintost kapta jó pénz gyanánt, az egy másikat, mig végül kóbor cigányokig vezetett a nyom. Az érdekes a dologban, hogy a forintos cinből készült s kívül be van ezűstözve, de olyan kitünően sikerült hamisítvány, hogy még nagyitó üvegen sem lehet megkülönböztetni a valóditól, csak a pengése más. — Tűz Szőgyénben. Schweiczer József magyarszőgyéni gazdának a tóli dűlőben lévő szántóföldjén csütörtökön éjjel 70 kereszt rozs ismeretlen okból elégett. «■ — Aki önmagát lopja meg. A köbölkút vasút állomásról még múlt hó 2-án elveszett egy 300 kor. értékű ruhaszöveteket tartalmazó vásári csomag. Rosenberg Sándorné budapesti asszony 300 kor, kártérítést követelt az ő tulajdonát képezett és bebiztosított csomagért a vasúttól. A csendőrség nyomozása során jelentkezett Hortai Ferenc bérkocsis, aki azt vallotta, hogy ő a lopás elkövetése napján a raktártól mintegy 200 lépésre látott egy-nőt és egy férfit a sínek közt bujkálni s a férfi egy nagy csomagot cipelt. A kellemetlenebb része akkor következett a dolognak, mikor Hortai Rosenberg Sándornéban és segédjében fölösmerni vélte a bujkáló tolvajokat. A csendőrségnek nagy a gyanúja, hogy a károsult asszony saját magának a tolvaja s tettét azért követte el, hogy a biztosítási összeget megkaphassa. E gyanút csak megerősíti az a körülmény, hogy Rosen- bergnének folyó hó 16-án is hasonló esete volt amikor szintén biztosított áruját lopták el „ismeretlen“ tettesek s ennek összegéért is pörölte a vasutat.
