Esztergom és Vidéke, 1912
1912 / 68. szám
Esztergom, 1912. XXXIV. évfolyam 68. szám. Vasárnap, augusztus 25. AZ ESZTERGOM VARMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZERKESZTIK: ELŐFIZETÉSI ÁRAK: ESZTERGOM, JÓKAI-UTCA 17. SZ. KEMPELEN FARKAS Egész évre . . ... 12 K Negyedévre . . . . 3 K ———— és Félévre . , . ... 6 K Egyes szám ára . . . 14 f. Megjelenik vasárnap és csütörtökön. VARSÁNYI IGNÁC Kéziratot nem adunk vissza. Nyilttér sora 60 fillér Optimisták. (K. F.) Barna Géza tehát megszökött. Ebből arra lehet némi logikával következtetni, hogy nem szívesen tartózkodott a rendőrség fogdájában. Ez nem vicc akar lenni kérem alá- san, hanem komoly logikai következtetés, mert a dolog úgy áll, hogy Barna csakis abban az esetben nem szökött volna meg, ha jól érzi ott magát. Ez esetben nem használja ki a részére biztosított utat, az ablak szelelőrá- csát, a melyet gavalléros előzékenységgel belülről srófoltak az ajtóhoz, hogy ne sok fáradsággal járjon a szökés. Ha majd ez a jeles bandavezér egy kis koplalás és némi álkulcs használások után visszakerül kollégái körébe, a dicső fővárosba, ezzel a megugrásával aligha fog dicsekedni. — Gyerekjáték volt — mondja majd kicsinylő hangon, — ilyen mucsai börtönből se tudna kijönni egy Barna Géza ?! De ha Barna nem fog ügyességével dicsekedni, a mi rendőrségünknek sincs most erre alkalma. Igen sok optimizmus kell ahoz, hogy ilyen börtönbe, vagy fogdába, ami egyúttal zaboskamrának használtatik, zárjanak be egy rabot. Nem ilyen raffinált, agyafúrt fickó, de egy szimpla vásári tolvaj sem tudna annyi csábnak ellenállni, amennyi egy ilyen belülsrófolt rácsban rejlik. Egyik kiváló rendőrtisztviselőnk panaszkodott már egy Ízben a rendőrségi fogdái célszerűtlensege miatt előttünk. Valószínű, hogy őt nem is lepte meg nagyon a szökés. — De hát mit csináljunk ? mondja majd, ha találkozunk. Valahová csak be kellett csukni, a többi hely se különb ennél. Hát leckének jó lecke ez, ha csak lesz, a ki okul belőle. Az első éjjel két tőszomszéd cellába volt a két mákvirág bezárva, ugy,a hogy játszva megbeszélhették egymás közt a másnapi vallomásokat. Most pedig belülsrófolt rács mögé dugták az agyafúrt tolvajt. Ha azt akarjuk, hogy Esztergomnak tisztességes közrendészete legyen, akkor tessék elegendő számú, jó fogdát csinálni, elegendő számú, jól fizetett rendőrt tartani és két ügyes detektívet állandósítani. Azok majd megnézik, hogy hová zárják a Barna Gézákat. Az ezekhez szükséges pénzt pedig ki kell izzadni, mert ha meg akarjuk spórolni a réven, elmegy a vámon, a mit a Barna Gézák, Mihalikok szednek majd lakásainkon. A városok fejlesztéséről szóló törvénycikk.* (Szentesítést nyert 1912. évi augusztus hó 8-án. — Kihirdettetett az „Országos Törvénytárában 1912. évi augusztus hó 13-án.) I. A városok állami segélyezése. 1. §. A törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanacsu városok javára: az 1913. évre 5.000,000 az 1914. évre 6.000,000 az 1915. évre 7.000,000 az 1916. évtől kezdve pedig evenkint 8.000. 000 koronát kell a belügyi tárca költségvetésebe felvenni. Ezekből az ösz- szegekből: az 1913. évben 1.000,000 az 1914. évben 2.000,000 az 1915. évben 3.000. 000 az 1916. évtől kezdve pedig évenkint 4.000,000 K-t első sorban a városi rendőrségek fejlesztésére kell fordítani. Megfelelő segélyben lehet részesíteni ezekből az összegekből olyan városokat is, amelyeknek rendőrsége egyelőre további fejlesztést nem igényel. A felosztásról az országgyűléshez evenként jelentést kell tenni. * Ennek az általános érdekű törvénynek szövegét a Városok Lapja nyomán közöljük. 3.851,000 koronát — a törvény kiegészítő részét alkotó A) melléklet szerint — államsegély címén a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú varosok rendelkezésére kell bocsátani ; a fenmaradó 149,000 korona pedig a varosfejlesztéssel kapcsolatos célokra szolgál és felette a belügyminiszter rendelkezik. 2. §. Az A) melléklet szerint egy-egy város részére biztosított évi államsegélyt a belügyminiszter az illetékes állampénztárnál (királyi adóhivatalnál) közvetlenül az állami költségvetésről szóló törvénynek, illetőleg a felhatalmazási törvénynek (indemnity) törvényerőre emelkedése után egy összegben utalványozza ki. 3. §. A város az államsegélyt költ- ségvetésileg előirányozza és zárszámadá- silag elszámolja. 4. §. Ha valamely község rendezett tanácsú várossá alakul át, igénye támad államsegélyre. Az államsegély összegét, az i. §. utolsó bekezdése szerint rendelkezésére álló fedezet terhére, az átalakulás engedélyezése alkalmával a belügyminiszter állapítja meg. Ha rendezett tanácsú város törvény- hatósági joggal ruháztatik fel, az államsegély kérdését a törvényhozás rendezi. 5. §. Az a rendezett tanácsú város, amely nagyközséggé alakul át, az államsegélyre való igényét elveszti. Az államsegély folyósítását az átalakulás engedelyezésével egyidejűleg a belügyminiszter beszünteti. Az ily módon felszabadult összeg a városfejlesztéssel kapcsolatos célokra szolgál és felette a belügyminiszter rendelkezik (1. §. utolsó bekezdése). 6. §. A városok részére az A) melléklet szerint biztosított, vagy a 4. §. alapján megállapított államsegélyt a várostól megvonni, vagy összegében megváltoztatni csak törvényhozási utón lehet. 7. §. A belügyminiszter az l.§. utolsó bekezdese alapján rendelkezésére álló fedezet terhére egyes városok részére rendkívüli államsegélyt engedélyezhet. A rendkívüli államsegély csak egy évre engedélyezhető, de évről-évre megújítható. FIÜ- VAGY LEÁNY intézeti kelengyét legjutányosabban szerzünk be áruházában, ahol mindennemű és nagyságú fehérneműből teljes raktárt találunk. Méret ntán pedig a legpontosabban mosott és monogramozott állapotban kitűnő anyagból 10 nap alatt szállít a cég! Ugyanitt szerezhető be az esztergomi vízivárosi leánynevelő intézet egyenruhakelméje is*
