Esztergom és Vidéke, 1912

1912 / 67. szám

— Esztergom, 1912. XXXIV. évfolyam 67. szám. Csütörtök, augusztus 22. F AZ ESZTERGOMVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ESZTERGOM, JÓKAI-UTCA 17. SZ. Megjelenik vasárnap és csütörtökön. SZERKESZTIK: KEMPELEN FARKAS és VARSÁNYI IGNÁC ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre ....................12 K Negyedévre.........................3 K F élévre ...... 6 K Egyes szám ára . . . 14 f. Kéziratot nem adunk vissza. Nyilttér sora 60 fillér Policiáda. (K. F.) Nem tehetünk róla, ha megint a rendőrségről keli Írnunk. Ez az intéz­mény a legaktuálisabb minden mások kö­zött s ezért a legjobbnak is kellene lennie, mert annyi kritika sortüzét egy sem állja ki állandóan, mint a policia. Persze ők nem szívesen veszik, ha állandó mikros- kópium mered feléjük, mert azon át a kis hibák is észrevehetők, de — és ez lehetne rájok nézve a vigasztaló — a kis hibák mellett a legkisebb érdemek is. Mi egy­forma végrehajtatlansággal állapítjuk meg az egyiket, a másikat is. A különbség csak a tudomásulvétel szubjektív módjában van, mert az előbbit szomorúsággal, az utóbbit igaz örömmel észleljük és publikáljuk. Nem répfen kémnplpnpk 'mltnnk mpiT. ' Ö —--J - ■ ' -- - ---- o ü tközni a rendőrségnek azon a különös eljárásán, hogy a képviselőtestület által hozott közgyűlési határozat végrehajtását egyszerűen megtagadta, most ezt a lehan­goló érzést ellensúlyozza policiánk egy szép sikere. Igaz, hogy halárrendőrségi detektív nyomozta ki a Hamza-féle betörés orgaz­dáját, de az egész nyomozást kezdettől fogva Csernák alkapitány irányította. 0 jelentette ki teljes határozottsággal, hogy ennél az esetnél hivatásos betörő dol­gozott és a szálakat azonnal a fővárosban kereste. Az eredmény igazat adott neki. Az ő nyomozó talentumát egesz lé­gió kisebb eset kiderítése dicséri, olyan eseteké, amelyek csekélyebb érdekességük miatt nem kerülnek bele a köztudatba, de közülük akárhányszor több szimat, ember- ismeret és kombinatlv képesség szükséges, mint a nagyobb esetekhez. Örülünk, hogy alkalmunk volt most egy ilyen nagyobb esetben is elösmeré- sünket nyilvánítani. De ha már a Hamza-féle betörésről szólunk, más irányban is kínálkozik ez a dolog arra, hogy a rendőrségnek egy nagy hiányosságát megvilágositsa. Erről a hiányosságról nem a tisztikar te­het, hanem egyes-egyedül a város, mert rajta múlik, hogy még nincsenek detektivjeink. Pedig annyira kellenének, mint a min­dennapi kenyér. Előre is halljuk a laikusok gúnyos ellenvetését, hogy mire jó az a titkos ren­dőr, mikor három nap múlva az egész vá­ros előtt úgyis megszűnne inkognitójuk, még a kofák is ösmernek őket. Hát ez igaz, de igaz viszont az is, hogy nem kofák szoktak betörni, hanem újpesti, kispesti, erzsébetvárosi kiránduló szakemberek, kóbor cigányok, vándor­lók, etc. Ezek pedig nem ösmernék a mi de- tektivjeinket és ez a fő. Nekik viszont — ez lévén a métier- jük, — minden idegen embert szemügyre kellene venniök, a gyanúsakat megfigyel­niük és megfelelő előzetes fővárosi prak- szis után r. „nehezebb“ alakokat ösmer- niök és arckép után felismerniük is kellene. Ha két ilyen ügyes emberünk lenne, akkor nem fordulhatna elő az a komikus eset, hogy egy úri ruhás tolvaj batyut ci­pelhessen a város szivében és kocsira ül­hessen anélkül, hogy egy szembejövő is „ESZTERGOM És VIDÉKE“ TÁRCÁJA, sA magyar adózás az Anjouk korá­tól I. Ferdinándig. Jogtörténeti értekezés. \J. (Folytatás.) Irta: Varsányi Ignác. Egyébként élénken bizonyítja ezt az 1351. decre- tum, mikor a király és királyné birtokain lakóktól a kerített városok kivételével (exceptis civitatibus muratis) elrendeli a kilenced szedését.1 1 Amellett tehát, hogy a városokban a nemesekre és a job­bágyokra nézve behozta a közteherviselés egyen­lőségét, atyja példájára jelentékeny kedvezmény­ben is részesítette a városi polgárságot annál is inkább, mivel -- mint említettük —alkalomadtán jó pénzforrásoknak kínálkoztak a városok. Nagy Lajos szorult helyzetében, különösen hadjáratai céljára gyakran fordult a városokhoz pénzért. így 1 1351 : 6. t.-c. 1347-ben a Csehország ellen indítandó hadjárat költségére szükséges összeg egy részét úgy sze­rezte meg, hogy megadóztatta a városokat. E cél­ból Eperjesnek 54, Sárosnak 53, Kisszebennek pedig 43 márkát kellett a királyi kincstárba be­szolgáltatnia.1 1350-ben pedig a királyi és király­női városokat egy összegben fizetendő 400 ezüst márka rendkívüli adó lerovására kötelezte, mely összeghez tehetségéhez képest kellett hozzájárul­nia minden városnak.2 Új bányák nyitása érdekeben fontos újítást hozott be. Mig Róbert Károly idejében az ujonan fölfedezett aknák jövedelméből a bányaterület tu­lajdonosa csak egy harmadrészt kapott, Nagy Lajos erre vonatkozólag úgy intézkedett, hogy az érceket tartalmazó birtokért a tulajdonosoknak hasonló értékű birtokot adott. Ha pedig nem cse­rélte el a király a mondott bányaterületet, akkor a bányatulajdonosoknak adót kellett fizetniük bá­nyájuktól, az u. n. úrbért (jus regale sen urbura.)* 1 Katona, Epitome Chronologica rer. Hung. II. 73. 1. 2 Katona, Hist. crit. IX. 602. 1. 3 1351 ; 13. t.-c. Ezen törvénybefoglalt intézkedését megelőzőleg a bányáktól kapott királyi jövedelmeket ellenőrizték a bányafelügyelők (scansores).1 Nagy Lajos elődei a királyi hannincadot csak az országba behozott áruktól szedték. Nagy Lajos 1380-ban az országból kivitt árukra is kö­telezővé tette.2 A külföldről behozott és az ország területéről kivitt áruk után a kincstár számára szedett harmincadok jövedelmezőségét tekintve, az ország különböző részein harmincad-hivatalo- kat állított fel, melyeknek élén a főharmincados állott. A harmineadosoknak pontos jegyzéket kel­lett vezetniük a megvámolt árukról, amely intéz­kedéssel meg volt akadályozva annak lehetősége, hogy zsarolják a kereskedőket. Ezen jegyzékeket felülvizsgálatra minden évben a királyhoz kellett küldeni. Az adószedők visszaéléseiről hangoztatott panaszok megvizsgálásában, illetőleg ellenőrzésé­ben nem egyszer maga a király is résztvett.3 1 Acsády id. m. I. 492. 1. 2 Ugyanott 491. 1. 3 Katona, IX. 493—495. 1. FIÜ- VAGY LEÁNY intézeti kelengyét legjutányosabban szerzünk be áruházában, ahol mindenneműésnagyságú fehérneműből teljes raktárt találunk. Mé­ret után pedig a legpontosabban mosott és monogramozott állapotban kitűnő anyagból 10 nap alatt szállít a cég! Ugyanitt szerezhető be az esztergomi vízivárosi leánynevelő intézet egyenruhakelméje is*

Next

/
Thumbnails
Contents