Esztergom és Vidéke, 1912
1912 / 62. szám
Esztergom, 1912. XXXIV. évfolyam 62. szám. Vasárnap, augusztus 4. AZ ESZTERGOMVÁRMEGYEI KÖZSÉGI ÉS KÖRJEGYZŐK EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ESZTERGOM, JÓKAI-UTCA 17. SZ. Megjelenik vasárnap és csütörtökön. SZERKESZTIK: KEMPELEN FARKAS és VARSÁNYI IGNÁC ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre Félévre . 12 K Negyedévre ....................3 K 6 K Egyes szám ára . . . 14 f. Kéziratot nem adunk vissza. Nyilttér sora 60 fillér Urak vagyunk. (K. F.) Immár ketten is böngésztek városunk társadalmi viszonyai közt. Én is ahoz készültem, de mivel két felé is akarok hadakozni, soraim kiszorulnának a Böngészésből, hát inkább itt fújok a harci kürtbe. Egyik t. ellenfelem azt állította, hogy városunkban nincs arisztokrácia és mindjárt fél is állította a szokásos három variánsát az arisztokráciának: szellem, pénz és születés révén osztályozva azt. Hat engedelmet kérek, ebben dupla tévedés is van. Ha csak ily szűkre szabnék is az osztályok számát, már az első klasszis elég népes lenne Esztergomban s ebben a népes társaságban t. ellenfelem önmagával is találkoznék. Pénzarisztokrácia, vagy plutokrácia már bajosan akad, legfeljebb „firtlik“ találkoznak e klasszisból, lévén e tájon kevés a pénz. Mágnás sincs tudtommal, de régi nemesi család van elég nagy számmal s ha betartják a „noblesse oblige“ parancsai, nem is olyan nagy bűnük, hogy a világon vannak. Dupla tévedést említettem, rátérek tehat a másodikra. Az arisztokrácia, mely a kiválók uralmát jelenti, bátran gazdagítható még a három osztályon kívül eggyel: a műveltség és modor arisztokráciájával. És ezt a negyedik osztályt fel is kell állítani elméletben, mert a gyakorlati életben már meg van. Tagjai néha a másik három brans valamelyikébe is tartoznak, de nem mindig. Az az egy azonban bizonyos, hogy az életet annál kellemesebb leélni, minél nagyobb számmal találkozhat az ember ezekkel a négyes számú arisztokratákkal. És én igen nagy számban találkoztam már velük itt Esztergomban, sőt hízelgés nélkül állíthatom, hogy nagyobb számban, mint más helyeken. Az igaz ugyan, hogy polgárok vagyunk mindnyájan, de nem mind pógárok. A negyedik klasszis kivétel. Másik t. ellenfelem Esztergomban látja a kékitett vérüek, a társadalmi kasztok speciális hazáját. Tisztelt uram, arra kérem, ránduljon át egyszer Hont megyébe. Azért említem éppen Hontot, mert a szomszédban van, — aztán hazajövet mondja el a „pecca- vi“-t. Azok a vidékek, a melyek nagy átlagban kénytelenek demokraták lenni, mert polgárai azzá születtek, azok mind megcsinálták maguk közt a hiányzó kasztkorlátokat, mert a gyarló ember egyszerűen nem született egyenlőségre. A mely megyékben sok a mágnás, vagy nemes csalad, ott a nemeslevelek keltenek evszáma szerint csinálják a kasztokat, ahol pedig túlnyomó a polgári elem, ott egy anyai ágon való nemes ős már magasabb fokot jelent s ha ilyen nem akad, akkor vérkékitéssel csináljak meg a kasztrendszert. De nem csak Esztergomban, hanem széles e hazában. Ez a kis komédia főleg a demokráciának speciális gyengesége, a min igen könyű lenne segíteni. „ESZTERGOM és VIDÉKE“ TARCAJA. magyar adózás az Anjouk korától I. Ferdinándig. Jogtörténeti értekezés. II. (Folytatás.) Irta : Varsányi Ignác. A körmöd kamara bérbeadására vonatkozó 1335. évi (márc. 26.) bérleti szerződésből1 1 tudjuk, hogy a király évi 600 márkát kapott utána Ipoly mester árvái várnagytól haszonbér címén. Á pénzbeváltás szigorúan kötelező. Az adónak ilyetén módon való beszedésénél a kamaraispán tisztjein kívül — felelősség terhe alatt — résztvett még a tárnokmesternek és az érseknek is egy-egy embere. Hasonló feltételek mellett adatott haszonbérbe 1338. márc. 29-én Frischkó mesternek a szomolnoki és ugyancsak a körmöd kamara is ; az előbbi 925, az utóbbi pedig ismét 600 már káért. 1 Knauz N. monumenta Eccl. Sírig. Az ország a bérbeadás folytán kamarai kerületekre (camarae comitatus) oszlott. A kamarák voltak a vidéki pénzügyi hatóságok. Minden kamarai kerület élén egy-egy kamaraispán, vagy kamara gróf állott. Róbert Károly 1342. évi decretumában, amely — mint Kovachich1 mondja —.„praecise regula- mentum de re montanistica et monetaria continet“ — olyan pénzügyi és adórendszert állapított meg, amellyel Magyarország államháztartását teljesen átalakította. A körmöci kamarát a hozzátartozó megyékkel és érseki tized jövedelmével együtt négyszer 200 márkás részletben fizetendő 800 marka évi haszonbérért adta Ipoly mesternek oly kikötéssel, hogy az elmulasztott részlet kétszeres összegben fizetendő.2 A szükséges pénz veretéséről a bérlőnek kellett gondoskodnia ; de a pénz minőségét a király határozta meg. .A kamaragrófoknak érdekükben állott, hogy kerületük minden váltóhelyén a szük1 Kovachich, Vestigia Comitiorum, 183. 2 1342 : 1. és 61. §. séges mennyiségben álljon rendelkezésre az új pénz, mert különben a pénz beváltásból eredő kamarai nyereményt elvesztették. Azonkívül egyforma pénzt kellett előállitaniok. Károly megkívánta, hogy a pénzen rajta legyen az illető kamaraispán jegye is.1 A pénzhamisítás meggátlása tehát elsősorban a kamaraispán érdeke volt. A hamispénz lefoglalásáról neki kellett gondoskodnia.2 A körmöci kamara bérbeadására vonatkozó 1342. évi decretum (lényegében véve csak bérleti szerződés) minden portára, melyen egy szénával, vagy takarmánnyal megrakott szekér szabadon bemehet és kijöhet, 18 dénár adót vetett ki. A decretum 19. §-a szerint ugyanis „de singulis portis, per quas currus cum foeno vei fru- gibus oneratus intrare potest, vei exire . . . decem et octo denarios praedictae camerae nostrae pro lucro camerae ipsi comiti camerarum (Ipoly mester) dare et solvere teneantur.“ Adóalapul tehát 1 1342; 37. §. 2 1342 : 17—18. §. FIÜ- VAGY LEÁNY intézeti kelengyét legjutányosabban szerzünk be áruházában, ahol mindennemű és nagyságú fehérneműből teljes raktárt találunk. Méret után pedig a legpontosabban mosott és monogramozott állapotban kitűnő anyagból 10 nap alatt szállít a cég! Ugyanitt szerezhető be az esztergomi vízivárosi leánynevelő intézet egyenruhakelméje is.
