Esztergom és Vidéke, 1911

1911-12-03 / 95.szám

2 ESZTERGOM cs VIDÉKE 1911. decern' máglyatüzzé lesz ; abba égjen el ezrek nyomora, százezrek gondja, milliók elha- gyottsága. És a Nemzet zzeretete gyermekei iránt, hite ön magában és reménye jövő­jében szálljon égre a füsttel, mely az Isten­nek kedves áldozati oszlopként emelkedik a magasba. HÍREK. Prohászka püspök a jó sajtóról. A Szé­kesfehérvárott hetenként háromszor megjelent Fehérmegyei Napló fuzionált a Fehérmegyci Uj- lap-pal és napilappá lett.-Az ilymódon megindult napilap első számába Prohászka Ottokár dr. szé­kesfehérvári megyés püspök irt vezércikket, a melyben a jó sajtó meghatározását a következő szavakkal adja: — Ne kotorásszon a sajtó a közélet csa­tornáiban ; nem azéit boltozzák be a Idoákákaí, hogy szenzációhajhászók azokat lépten-nyomon föltárják. Ne rendezzen társaskirándulásokat a szemétgödörhöz ; az ily imprezárióknak tisztessé­ges társaságban nincs helyük. Ne fajuljon betö- j rővé, ne nyitogassa a családi szentélyek s a privát élet diszkréciójának ajtóit; nem azért van­nak azok becsukva, hogy idegenek oda betola­kodjanak, s a betörést nem váltóztatja vizitté az, hogy nem feszitővassal, hanem tollal pattantotta fel valaki a zárakat. Ha az olcsó sajtó gyakran éhes sajtó is, mérsékelje dühét s ne rágjon em­bert ; ne rágja tiszteletéi és becsületét ; az ilyen agyar húsba vág bele s az ilyen zsurnaliszta, bármily sikkes legyen, mégis csak kannibál. Szol­gálja a sut1) a közérdeket; érezze a nyilvános­ság pszichikai ingereit, de érezze erkölcsi felelős­ségét is ; kritizáljon, tájékoztasson közügyekben, de ne utazzék közköltségen privát érdekekben. Az ilyen sajtó jó lesz. Luca-napi.vásár. Párkányban e hó 1! -én, hé.ión országos vásár lesz. Még eddigeié a hasított körmű állatok felhajtá­sára semmiféle tilalom nincs. Repedezik a megyeháza. A vár­megyeház Deák Ferenc-uícai, tehát az ujo- nan épült részének falai repedezni kezd­tek, mire vasgerendákkal húzták össze. Szomorú dolog, hogy máris összedőléssel fenyegetődzik az épület. A foltozással egy­két évet talán ki tudnak huzni, azután újra építhetik, Jó lesz, ha óvatosak leszneka törv, bizottsági tagok, mert ha egyszer megtöltik a nagytermet, nyakukba fog szakadni a kupola. Mostanában tehát nem nagyon irigylendő dolog megyeutcának lenni. Uj honpolgár. Platzer Adolf ny. 26. gy. ezredbeli kapitányt, akinek váro­sunk lakossága közé a felvételt kilátásba helyezte, a belügyminiszter a magyar állam­polgárok sorába fölvette. Telefon kábelek ierakasa. Napok óta serényen folynak a munkálatok, hogy a Ferenc Józseí-uíon végig föl a Bibliot- hékáig, onnan pedig Battyhányi Kajos-utca végéig a földalatti telephonkábelt elhelyez­zék. A felső vezetékek száma ugyanis már a város belterületén annyira megnöveke- kedeít, hogy irabbak húzása a legnagyobb nehézségbe ütköznék, ügy halljuk, hogy egy kabelt a Széchenyi-téren, Szigetközön és a Kis Duna soron át Párkányba is átvezetnek. Épül a csatorna. A szenyvízlevezető kör­csatol nából mái 500 folyóméter teljesen elkészült, a betonépítmény vállai, azaz az egész csatorna átméretnek két harmada pedig mir a primási palotáig eső darabon van iák készen. — Az aranyosniarót—garamkovácsi h. é. vasút építésének megkezdése a küszöbön dl. A vasút építésével Gerster budapesti mérnök és Pető Albert aranyosmaróti vállalkozó közösen vannak megbízva. Az építési központi iroda Ara- nyosmaróton van. Népmozgalmi st tisztika. Esztergomban az anyakönyvi hivatal adatai szerint 19Í1. no­vember hó 26-tól december 3-ig. Szüléitek : Kertész Julianna rk. kőmüvessegéd leánya, — Milosits Etelka rk. szabósegéd leánya, — Szabó Julianna rk. földmives leánpa, -- Komiéi Róza ref. füszerkereskedősegéd leánya, — Kunz Fe­renc rk. háztartásbeli fia, - Hegedűs János rk. földm. fia, — Kónyái Kyss Katalin Angela rén rk. vivómester leánya, — Oriskó Elemér Béla rk. kórházgondnok fia, — Kisszölgyémi Borbála I rk. szatócs leánya, — Béres Anna rk. állami rendőr leánya, — Házasságot kötöttek : Petiik Ignác rk. vasúti munkás és Tóth Anna rk. házi­cseléd Esztergom, — Dejcző Mihály rk. föld­mives és Holop Anna rk. Esztergom, — Bartal Lajos rk. földmives és Farkas Julianna rk. Esz­tergom, — Biay Tamás rk. vasbetonmunkás és Rozsek Mária rk. Esztergom, — Czvik István rk. földmives és 'lakács Rozália rk. Esztergom, — Meghaltak : Barics János rk. 71 éves földmives (haladó hildé&), — özv. Knappé Károlyné szül. Bürger Lujza rk. 55 éves magánzónő (szervi szívbaj), — Kis Tóth Lajos rk. 3 hónapos (nyer- mekaszáiy), — özv. Mocskos Jánosné szül. Vav- rovics Anna rk. 86 éves mosónő (aggkór), - Hagara Ilona rk. 29 éves állami tanítónő (mell- liártyalob), — Mekler Ferenc rk. 15 hónapos (gyermekaszály), — Vojtek Ambrus rk. 31 éves i kavicsbánya-munkás (husdaganat az állkapcson), Németh István rk. 78 éves aggokházabeli (aggkór). — Az árvízvédelmi munkálatok felülvizsgálata ügyében Hudranszky Jó­zsef miniszteri osztálytanácsos a napokban járt városunkban. A minisztérium ellenőrző kiküldöttje a műnk fiatok előrehaladását kielégítőnek találta. Gazdanapok Budapesten. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tanácsa az idei ren­des évi közgyűlésének határidejét december hónap 8-ára tűzte ki, míg a „Gazdasági Egyesületek Or­szágos Szövetsége XVI-ik nagygyűlésének idő­pontját decembei 8-ára tették. Mivel e két alka­lom és a december 8-ra délben rendezendő Ká­rolyi Sándor-emléklakoma a gazdaközönséget na­gyobb számban szokta Budapestre vonzani, föl­merült az eszme, hogy a külföldi gazdasági egye­sületek példájára, a gazdanapo bűi szabadon maradó időt és esetleg a közgyűlést megelőző délutánt vitaülések rendezésével hasznosítsák, amelyeken az OMGE. és a szövetséges társegye­sületek minden tagja részt vehetne. E vUatilések napirendjére az egyesületi tanács oly közérdekű, aktuá lis kérdések megbeszéléséi óhajtja kitűzni,amely ek iránt a székesfővárosban időző nagyszámú gazdakö­zönség részéről általános érdeklődés remélhető. Vala­mennyi előadást a Köztelek székhazának nagy­termében tartják meg december 7., 8. és 9 nap­jának délutánján, esetleg még december 10-én délelőtt is. A közgyűlésekre kedvezményes vasúti jegygyei utazik a gazdaközönség. A jegyváltásra jogosító vasúti igazolások megküldése iránt annak idején az OMGÉ titkári Hivatalához kell fordulni. — Benyújtják a Duna—Tisza csatorna javaslatát. Szenzációs feltűnést keltett az a hir, hogy a kereskedelemügyi miniszter már a közel jövőben be óhajtja nyújtani a csatornajavaslatot. A költségvetésekre 45 milliót szán a kormány, mely összeget kölcsönből fedeznék. — Nagy hiány a bársonyban. A bársony­szövetek erős divatja oly készületlenül találta a bársonygyárakat, hogy csak napok kérdésé már : és a budapesti és bécsi detail üzletekben nem le- ; hét cikket kapni. A bársony előállítása hosszú hónapokat vesz igénybe és igy egyelőre nincs is í kilátás, hogy a készl tekel pótolhassák. Úgy az osztrák, mint a német és francia gyárak kiárusí­tották gyártmányaikat. — Uj cukorgyárak készülnek. A cukor­gyári alapítások érdekében tavaly megindult a mozgalom, úgy látszik nem aludt el, mert megint két uj cukorgyár van alakulóban. Szolnokon ké­szül az egyik cukorgyár. Pozsegán is létesült egy konzorcium, mely cukoráru alapítás előkészítésé- ' vei foglalkozik. — Központi glyceringyár. A szappan-, gyertya- és illatszergyárosok országos egyesülete már régebbi idő óta fáradozik egy központi gly­ceringyár felállításán, amely lehetővé tenné, hogy a szappangyáraknak melléktermékét képező nyers- glycerin az országban volna finomitványnyá fel­dolgozható, másrészt a központi zsirbontással ol­csóbban juttathatná a szappanüzemeket a nyers­anyagul szolgáló zsírsavakhoz. A hazai szappan­gyárak most megalakították a magyar szappan­gyárosok központi glyceringyári szövetkezetét. — Állami facsemeték adományozása. Az állam által fen tartott erdei facsemetekertekből az 1912. évi I vaszi és őszi erdősítésekhez szük­séges készletek a földmivelésügyi miniszter által a következő feltételek szerint fognak az ez iránt folyamodó birtokosoknak kiosztatni: A kopár és vízmosásos területek beerdősitésére kért csemeték ingyen bocsáttatnak a birtokosok rendelkezésére; a csemeték kiszedésével, csomagolásával s vasút­hoz való szállításával járó — ezer darab csemete után egy koronával számított és utánvétellel be­szedendő — költségeket, továbbá a vasúti szállí­tási költségeket rendszerint a birtokosoknak kell vi élni. Kivételesen kisbirtokosok részére, amennyi­ben az illetékes kir. erdőfelügyelő igazolja, hogy a folyamodót a fentemlitett költségek anyagi erejéhez képest aránytalanul megterhelnék, a cse­meték a folyamodóhoz legközelebb fekvő utolsó vasúti állomásra díjtalanul fognak szállíttatni. Az erdősítések céljaira szükséges csemeték kiszolgá­lása után esetleg még fennmaradó készletből más­féle erdősítések céljaira (rendes erdei vágások és tisztások beerdősitésére) is adatnak ki csemeték, azonban csak az átlagos termelési költségeknek stb. megtérítése mellett. Azok a birtokosok, akik a felsorolt feltételek valamelyike szerint csemeték­ben részesülni kívánnak, 1 koronás bélyeggel ellátott folyamodványaikat legkésőbb 1911. dec. hó 1-ig terjesszék be, még pedig közvetlenül az illetékes kir. erdőfelügyelőséghez. Gyümölcsfák adományozását az ültetés helyéhez legközelebb fekvő állami gyümölcsfaiskola ve .etőségétől kell kérni. A csemeték szétküldése tavasszal rendsze­rint március második felében, ősszel pedig októ­ber hó második felében veszi kezdetét. A gyermekszanaíórium karácsonya. A gyermekszanatóriumi mozgalom élén mint fővéd­nök Hohenberg Zsófia hercegnő és mint kor­mányzó gróf Zichy János vallás- és közoktafás- ügyimintszter állanak. Napjaiuk ezen kétségkívül leghumánusabb mozgalmánas vezetői most oly kérelemmel fordulnak az ország társadalmához, hogy szegény es gazdag egyaránt nyissa meg szivét, amikor saját gyermekének karácsonyfáját díszíti és gondoskodik anyai, apai szivének bol­dogságára saj9t kisdedének öröméről, gondoljon némi adománnyal a védtelen gyermekvilágra, amelynek megmentését tűzte ki feladatául az Or­szágos Gyermekszanatőrium Egyesület. A most szervezés ala.t álló Budapesti Köz­ponti Szanatórium javára karácsonyi gyűjtést en­gedélyezett gróf Khuen Héderváry Károly beliigy- mimsrter és annak érdekében fordul Rákosi Jenő ; „A Szivekhez“ cimti, lapunk más helyen leközölt i szózatában a társadalom nagylelkűségéhez. — A Gyermekszanatórium Egyesületnél a tagok köte­lezettségei a következeik : a rendes tag 3 évre évi 5 korona tagdíjat fiz t; pártoló tag, ki egy- j szersmindenknrra legalább 100 koron it ad ; az | alapitó tag legalább 1000 korona alapítványt tesz f és ezt legfeljebb öt év alatt befizeti ; ágyalapitó az, aki 10,000 (tízezer) kororfS alapítványt tesz. Az ágyalapitó jogosítva van abban a szanatórium­ban, melynél ágyalapitványdt tette, egy ágyat évenkint díjtalanul az általa ajánlott beteg s?á- \ mára igénybe venni. Az alapítványok közvetlenül gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi mi- niszter címére, Budapest, Vas-utca 10. szám alá [ j intézhetők. Bejelentő iveket a központi iroda Bu­dapest, Dohány-utca 38 küld. Adományokat la­punk is elfogad.

Next

/
Thumbnails
Contents