Esztergom és Vidéke, 1911
1911-12-03 / 95.szám
2 ESZTERGOM cs VIDÉKE 1911. decern' máglyatüzzé lesz ; abba égjen el ezrek nyomora, százezrek gondja, milliók elha- gyottsága. És a Nemzet zzeretete gyermekei iránt, hite ön magában és reménye jövőjében szálljon égre a füsttel, mely az Istennek kedves áldozati oszlopként emelkedik a magasba. HÍREK. Prohászka püspök a jó sajtóról. A Székesfehérvárott hetenként háromszor megjelent Fehérmegyei Napló fuzionált a Fehérmegyci Uj- lap-pal és napilappá lett.-Az ilymódon megindult napilap első számába Prohászka Ottokár dr. székesfehérvári megyés püspök irt vezércikket, a melyben a jó sajtó meghatározását a következő szavakkal adja: — Ne kotorásszon a sajtó a közélet csatornáiban ; nem azéit boltozzák be a Idoákákaí, hogy szenzációhajhászók azokat lépten-nyomon föltárják. Ne rendezzen társaskirándulásokat a szemétgödörhöz ; az ily imprezárióknak tisztességes társaságban nincs helyük. Ne fajuljon betö- j rővé, ne nyitogassa a családi szentélyek s a privát élet diszkréciójának ajtóit; nem azért vannak azok becsukva, hogy idegenek oda betolakodjanak, s a betörést nem váltóztatja vizitté az, hogy nem feszitővassal, hanem tollal pattantotta fel valaki a zárakat. Ha az olcsó sajtó gyakran éhes sajtó is, mérsékelje dühét s ne rágjon embert ; ne rágja tiszteletéi és becsületét ; az ilyen agyar húsba vág bele s az ilyen zsurnaliszta, bármily sikkes legyen, mégis csak kannibál. Szolgálja a sut1) a közérdeket; érezze a nyilvánosság pszichikai ingereit, de érezze erkölcsi felelősségét is ; kritizáljon, tájékoztasson közügyekben, de ne utazzék közköltségen privát érdekekben. Az ilyen sajtó jó lesz. Luca-napi.vásár. Párkányban e hó 1! -én, hé.ión országos vásár lesz. Még eddigeié a hasított körmű állatok felhajtására semmiféle tilalom nincs. Repedezik a megyeháza. A vármegyeház Deák Ferenc-uícai, tehát az ujo- nan épült részének falai repedezni kezdtek, mire vasgerendákkal húzták össze. Szomorú dolog, hogy máris összedőléssel fenyegetődzik az épület. A foltozással egykét évet talán ki tudnak huzni, azután újra építhetik, Jó lesz, ha óvatosak leszneka törv, bizottsági tagok, mert ha egyszer megtöltik a nagytermet, nyakukba fog szakadni a kupola. Mostanában tehát nem nagyon irigylendő dolog megyeutcának lenni. Uj honpolgár. Platzer Adolf ny. 26. gy. ezredbeli kapitányt, akinek városunk lakossága közé a felvételt kilátásba helyezte, a belügyminiszter a magyar állampolgárok sorába fölvette. Telefon kábelek ierakasa. Napok óta serényen folynak a munkálatok, hogy a Ferenc Józseí-uíon végig föl a Bibliot- hékáig, onnan pedig Battyhányi Kajos-utca végéig a földalatti telephonkábelt elhelyezzék. A felső vezetékek száma ugyanis már a város belterületén annyira megnöveke- kedeít, hogy irabbak húzása a legnagyobb nehézségbe ütköznék, ügy halljuk, hogy egy kabelt a Széchenyi-téren, Szigetközön és a Kis Duna soron át Párkányba is átvezetnek. Épül a csatorna. A szenyvízlevezető körcsatol nából mái 500 folyóméter teljesen elkészült, a betonépítmény vállai, azaz az egész csatorna átméretnek két harmada pedig mir a primási palotáig eső darabon van iák készen. — Az aranyosniarót—garamkovácsi h. é. vasút építésének megkezdése a küszöbön dl. A vasút építésével Gerster budapesti mérnök és Pető Albert aranyosmaróti vállalkozó közösen vannak megbízva. Az építési központi iroda Ara- nyosmaróton van. Népmozgalmi st tisztika. Esztergomban az anyakönyvi hivatal adatai szerint 19Í1. november hó 26-tól december 3-ig. Szüléitek : Kertész Julianna rk. kőmüvessegéd leánya, — Milosits Etelka rk. szabósegéd leánya, — Szabó Julianna rk. földmives leánpa, -- Komiéi Róza ref. füszerkereskedősegéd leánya, — Kunz Ferenc rk. háztartásbeli fia, - Hegedűs János rk. földm. fia, — Kónyái Kyss Katalin Angela rén rk. vivómester leánya, — Oriskó Elemér Béla rk. kórházgondnok fia, — Kisszölgyémi Borbála I rk. szatócs leánya, — Béres Anna rk. állami rendőr leánya, — Házasságot kötöttek : Petiik Ignác rk. vasúti munkás és Tóth Anna rk. házicseléd Esztergom, — Dejcző Mihály rk. földmives és Holop Anna rk. Esztergom, — Bartal Lajos rk. földmives és Farkas Julianna rk. Esztergom, — Biay Tamás rk. vasbetonmunkás és Rozsek Mária rk. Esztergom, — Czvik István rk. földmives és 'lakács Rozália rk. Esztergom, — Meghaltak : Barics János rk. 71 éves földmives (haladó hildé&), — özv. Knappé Károlyné szül. Bürger Lujza rk. 55 éves magánzónő (szervi szívbaj), — Kis Tóth Lajos rk. 3 hónapos (nyer- mekaszáiy), — özv. Mocskos Jánosné szül. Vav- rovics Anna rk. 86 éves mosónő (aggkór), - Hagara Ilona rk. 29 éves állami tanítónő (mell- liártyalob), — Mekler Ferenc rk. 15 hónapos (gyermekaszály), — Vojtek Ambrus rk. 31 éves i kavicsbánya-munkás (husdaganat az állkapcson), Németh István rk. 78 éves aggokházabeli (aggkór). — Az árvízvédelmi munkálatok felülvizsgálata ügyében Hudranszky József miniszteri osztálytanácsos a napokban járt városunkban. A minisztérium ellenőrző kiküldöttje a műnk fiatok előrehaladását kielégítőnek találta. Gazdanapok Budapesten. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tanácsa az idei rendes évi közgyűlésének határidejét december hónap 8-ára tűzte ki, míg a „Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége XVI-ik nagygyűlésének időpontját decembei 8-ára tették. Mivel e két alkalom és a december 8-ra délben rendezendő Károlyi Sándor-emléklakoma a gazdaközönséget nagyobb számban szokta Budapestre vonzani, fölmerült az eszme, hogy a külföldi gazdasági egyesületek példájára, a gazdanapo bűi szabadon maradó időt és esetleg a közgyűlést megelőző délutánt vitaülések rendezésével hasznosítsák, amelyeken az OMGE. és a szövetséges társegyesületek minden tagja részt vehetne. E vUatilések napirendjére az egyesületi tanács oly közérdekű, aktuá lis kérdések megbeszéléséi óhajtja kitűzni,amely ek iránt a székesfővárosban időző nagyszámú gazdaközönség részéről általános érdeklődés remélhető. Valamennyi előadást a Köztelek székhazának nagytermében tartják meg december 7., 8. és 9 napjának délutánján, esetleg még december 10-én délelőtt is. A közgyűlésekre kedvezményes vasúti jegygyei utazik a gazdaközönség. A jegyváltásra jogosító vasúti igazolások megküldése iránt annak idején az OMGÉ titkári Hivatalához kell fordulni. — Benyújtják a Duna—Tisza csatorna javaslatát. Szenzációs feltűnést keltett az a hir, hogy a kereskedelemügyi miniszter már a közel jövőben be óhajtja nyújtani a csatornajavaslatot. A költségvetésekre 45 milliót szán a kormány, mely összeget kölcsönből fedeznék. — Nagy hiány a bársonyban. A bársonyszövetek erős divatja oly készületlenül találta a bársonygyárakat, hogy csak napok kérdésé már : és a budapesti és bécsi detail üzletekben nem le- ; hét cikket kapni. A bársony előállítása hosszú hónapokat vesz igénybe és igy egyelőre nincs is í kilátás, hogy a készl tekel pótolhassák. Úgy az osztrák, mint a német és francia gyárak kiárusították gyártmányaikat. — Uj cukorgyárak készülnek. A cukorgyári alapítások érdekében tavaly megindult a mozgalom, úgy látszik nem aludt el, mert megint két uj cukorgyár van alakulóban. Szolnokon készül az egyik cukorgyár. Pozsegán is létesült egy konzorcium, mely cukoráru alapítás előkészítésé- ' vei foglalkozik. — Központi glyceringyár. A szappan-, gyertya- és illatszergyárosok országos egyesülete már régebbi idő óta fáradozik egy központi glyceringyár felállításán, amely lehetővé tenné, hogy a szappangyáraknak melléktermékét képező nyers- glycerin az országban volna finomitványnyá feldolgozható, másrészt a központi zsirbontással olcsóbban juttathatná a szappanüzemeket a nyersanyagul szolgáló zsírsavakhoz. A hazai szappangyárak most megalakították a magyar szappangyárosok központi glyceringyári szövetkezetét. — Állami facsemeték adományozása. Az állam által fen tartott erdei facsemetekertekből az 1912. évi I vaszi és őszi erdősítésekhez szükséges készletek a földmivelésügyi miniszter által a következő feltételek szerint fognak az ez iránt folyamodó birtokosoknak kiosztatni: A kopár és vízmosásos területek beerdősitésére kért csemeték ingyen bocsáttatnak a birtokosok rendelkezésére; a csemeték kiszedésével, csomagolásával s vasúthoz való szállításával járó — ezer darab csemete után egy koronával számított és utánvétellel beszedendő — költségeket, továbbá a vasúti szállítási költségeket rendszerint a birtokosoknak kell vi élni. Kivételesen kisbirtokosok részére, amennyiben az illetékes kir. erdőfelügyelő igazolja, hogy a folyamodót a fentemlitett költségek anyagi erejéhez képest aránytalanul megterhelnék, a csemeték a folyamodóhoz legközelebb fekvő utolsó vasúti állomásra díjtalanul fognak szállíttatni. Az erdősítések céljaira szükséges csemeték kiszolgálása után esetleg még fennmaradó készletből másféle erdősítések céljaira (rendes erdei vágások és tisztások beerdősitésére) is adatnak ki csemeték, azonban csak az átlagos termelési költségeknek stb. megtérítése mellett. Azok a birtokosok, akik a felsorolt feltételek valamelyike szerint csemetékben részesülni kívánnak, 1 koronás bélyeggel ellátott folyamodványaikat legkésőbb 1911. dec. hó 1-ig terjesszék be, még pedig közvetlenül az illetékes kir. erdőfelügyelőséghez. Gyümölcsfák adományozását az ültetés helyéhez legközelebb fekvő állami gyümölcsfaiskola ve .etőségétől kell kérni. A csemeték szétküldése tavasszal rendszerint március második felében, ősszel pedig október hó második felében veszi kezdetét. A gyermekszanaíórium karácsonya. A gyermekszanatóriumi mozgalom élén mint fővédnök Hohenberg Zsófia hercegnő és mint kormányzó gróf Zichy János vallás- és közoktafás- ügyimintszter állanak. Napjaiuk ezen kétségkívül leghumánusabb mozgalmánas vezetői most oly kérelemmel fordulnak az ország társadalmához, hogy szegény es gazdag egyaránt nyissa meg szivét, amikor saját gyermekének karácsonyfáját díszíti és gondoskodik anyai, apai szivének boldogságára saj9t kisdedének öröméről, gondoljon némi adománnyal a védtelen gyermekvilágra, amelynek megmentését tűzte ki feladatául az Országos Gyermekszanatőrium Egyesület. A most szervezés ala.t álló Budapesti Központi Szanatórium javára karácsonyi gyűjtést engedélyezett gróf Khuen Héderváry Károly beliigy- mimsrter és annak érdekében fordul Rákosi Jenő ; „A Szivekhez“ cimti, lapunk más helyen leközölt i szózatában a társadalom nagylelkűségéhez. — A Gyermekszanatórium Egyesületnél a tagok kötelezettségei a következeik : a rendes tag 3 évre évi 5 korona tagdíjat fiz t; pártoló tag, ki egy- j szersmindenknrra legalább 100 koron it ad ; az | alapitó tag legalább 1000 korona alapítványt tesz f és ezt legfeljebb öt év alatt befizeti ; ágyalapitó az, aki 10,000 (tízezer) kororfS alapítványt tesz. Az ágyalapitó jogosítva van abban a szanatóriumban, melynél ágyalapitványdt tette, egy ágyat évenkint díjtalanul az általa ajánlott beteg s?á- \ mára igénybe venni. Az alapítványok közvetlenül gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi mi- niszter címére, Budapest, Vas-utca 10. szám alá [ j intézhetők. Bejelentő iveket a központi iroda Budapest, Dohány-utca 38 küld. Adományokat lapunk is elfogad.