Esztergom és Vidéke, 1911

1911-11-26 / 93.szám

Esztergom, 1911. XXXIII. évfo'yam 93. szám Vasárnap, november 26. S-erkesztőség és kiadóhivatal: ESZI ERGOM. JÓKAI-UTCA 17. Megjelenik vasárnap és csütörtökön Szellemi mozgalmak. Minden évszazadnak meg van a maga nagy szellemi evolúciója. Eszmék támadnak; hatalmas harcot vivnak az uj eszmék és jelszavak körül s végeredményében e har­cok után — uj világnézetek, más társa­dalmi felfogások szoktak kialakulni. Ez a század a szociális eszmék evolu- ciónális korszaka. Soha még olyan izgatott és forrongó nem volt az emberiség, mint napjainkban. És ezt az izgalmat és for­rongást a szociális eszmék szítják egyre jobban, úgy hogy szinte kétségbeejti a gondolkodót, hogy ez a hatalmas feszült­ség, mely ma az emberek idegeit lázban tartja : rendes levezetésre talál-e, vagy pe­dig pusztító robbanásban jut kifejezésre a század végén. . Ha figyelemmel olvassuk a lapok tu­dósításait, naponkint látjuk, hogy már nem­csak a munkások, de a hivatalnokok, ta­nárok, orvosok, mérnökök — sőt még az ügyvédek és bírák is hatalmába estek a kor forradalmi eszméinek és szervezkedve, Szerkesztik : ELŐFIZETÉSI ÁRAK: KEMPELEN FARKAS Egész évre . 12 K Negyed évre . . 3 k és Fél évre . 6 K Egyes szám ára . 14 f. VARSÁNYI IGNÁC _ ^r- • 1 Kéziratot nem adunk vissza. — Nyilttér sora 60 fill egymást buzdítva és támogatva, helyzetük tak aztán olyan határozatokat, amelyek még javítására törekednek. jobban megkötik az ügyes-bajos felek dol­Érdekes tünet ez és valóban a kor gainak lebonyolítását, szelleme jut kifejezésre ezeken a gyakori Mindamellett nagy a haladás a ma- gyíiléSeken. gyár közélet minden terén. A kor szellemét Csak a minap az ország szellemi éle- mindenkor megérti a magyar, csak az a tének legkiválóbb irányitói a tanárok, a baj, hogy a kor forrongásainak üdvös ered- jegyzők és az ügyvédek tartottak több ményeit mindig későn és rosszul használ- napra kiterjedő országos jellegű gyűlése- jak ki. két. Mindenik tanácskozáson heves elkese- : ___/__ _ rede tt szenvedelmek ütköztek össze. Az irá- j nyitó beszédek csillapítók voltak ugyan, de , . ^ ^ p, a tömeg hangulata mégis forrongó, örökké oCnWlFinCf riey elégedetlenkedő. Újítani, rohanva haladni Vilma alapítványok. akar minden i — minden téren. A magyar értelmiség ugyanis állandó figyelemmel ki- Közismert dolog olvasóink és városunk séri a külföld szellemi forrongásait s nem í polgársága előtt, hogy ez év április havában törődve a magyar jellem konzervativizmu- schwandaui Schwinner Ignác nyug. alezredes és sával — mindenben követni akarják, sőt neje szül. késmárki Frey Vilma nemes szivük és vé­telül is múlni a külföldet, innen van aztán Dósunk lakossága iránt érzett rokonszenvük által az, hogy Magyarország a legnagyobb ellen- indíttatva 4000 korona értékben közjótékonysági tétek hazája ma. alapítványokat tettek nevezetesen 2000 koronás Az ügyvédek és wirák gyűlésein péi- alapítványt egy itteni ezredben szolgáló esztergomi dául az anyagi természetű elégedetlenségek polgári családból származó altisztnek; 2000 ko- mellett, sok panasz esett a közigazgatás rónát az Esztergomban létesítendő felső kereske- és a peres eljárás lassúsága ellen. És hoz- delmi iskolára olykép, hogy annak ele a felálli­„ESZTERGOM és VIDÉKE“ TÁRCÁJA. Rudnay hercegprímás és kengyel- futója**) Rudnay, az ország hercegprímása az eszter­gomi bazilika alapítója és építője, számos urada­lom, tengernyi jobbágy és iszonyú mennyiségű dézsma és robot haszonélvezője, utolsója volt a régi oligarcha prímásoknak. Merő ellentétje a sze­rény és életmódjában is egyszerű Vaszary Kolozs- nak. Ha össze akarnám őket hasonlítani, az előb­bit Borgia Sándornak, az utóbilit a Szent Péter kulcsait kereső Sixtusznak mondanám. Miután azonban minden hasonlat sántít, bizony ez is biceg. Prímásunk nagy uraságát már a magyaror­szági első gőzmozdonyos vasút építése alkalmá­val kimutatta.. Ez a bécs—pesti vonal, nelynek Párkányon a Duna pártján kellett volna tovább futnia. Igen ám, de a túlsó parton meg a prímás palotája van, a vonatok zakatolása miatt tehát ő eminenciája nem alhatnék nyugodtan. Kitolták tehát kedvéért a vonatot nagy kerülővel Nánának. A bazilikán és a nánai vasúton kívül mé^ *) *) Ezt a költeményt a Pesti Hírlapból vettük át. hires a kengyeifutói és Érsekújváron a nevezetes nyitravizi malom, az úgynevezett Rudnay-malom, melyet a Thaly Kálmán által szépen leirt II. Rá­kóczi Ferenc-féle malom romjai fölé épített. Az ő idejében ez volt az ország legnagyobb mümaima. Elfogta az egész Nyitra folyót, mert tizenhárom kövön őrlőit. Azt mesélték, hogy a bér­lője évenkint 13.000 véka rozsot fizetett, mi az ország szintén legnagyobb granáriumába, az ér- sekujváriba folyt. S hogy a hasznos széppel párosuljon, a ma­lom főbejárata fölött a falba illesztve hatalmas veres márványtábla díszelgett a Rudnayak és a bibornok-prímások hermelinpalástos címerével. Valamint mindene, úgy egész udvartartása igazán fejedelmi volt, nagyon is polgárias külsejű palotájához képest. De ő legalább lakta ezt az egyszerű épületet és ez adott díszt, mig a Simor által épített mostani nagyszerű primási palota, több mint évtizede, hogy lakó nélkül éktelenkedik. De volt is hire, tekintélye Rudnaynak, mint főpapnak, úgy hogy a szultán személyét képviselő török rendkívüli követ, miután Pozsonyban V. Ferdinánd jóságos királyunk, 1848-iki törvényeink szentesitőjének megkoronáztatásakor küldetését el­végezte, második látogatását Esztergomban, a ko­ronázó prímásnál tette s az igazhitű, háromlófar- kas Ali basa ő kegyelmessége oly jól érezte magát a magyarok nagypapjának hajlékában, hogy hosz­szabb ideig mulatott Esztergomban. Ali basa, bár úgyis nagy a hasa, még jobban meghízott a her­cegprímás Talleyrandi konyháján, hát uiég meny­nyire hízott a hiúsága, midőn Rudnay megbízásá­ból a dorogi esperesplébános és jeles orientálista, Reviczky, ékes török nyelven irt dicsőítő verset intézett hozzá, mely latinra is lefordittatott és kinyomatott. Rudnay mindig hat lovas hintón járt, miként a nádor, nem mintha két ló nem birta volna el a török kegyelmes úréhoz hasonló termetét, de igy dukált az az egyház fejedelmének, kinek a jog- és jószágigazgatója sem adta négy lovon alul. És a vágtatva haladó hatlovas hintája előtt mindig két kengyelfutónak (uradalomból rekru- tált gyorslábú és hatalmas tüdejü legényeknek, kezükben rövidnyelü, hosszú sugáru ostorral) kel­lett ügetniök. Mi is volf az a kengyelfutó ? A hatalom jelvénye. Az, ami villamoson a csengeiyü, tűzoltóknál a trombita, autónál a tü­lök. Ki kellett előlük térnie mindennek és min­denkinek, aki él és mozog. — „Coki, profan um vulgus!“ különben mire való volna kezükben a korbács ? A kengyelfutói az irigyelt, nem igen terhes hivatalokhoz tartozott. Nem csoda, mert fejükön toll korona, törzsükön aranypillangós trikó. Ha­sonlítottak „a három szentkirályok“ közül a sze­Tessék minden vásárlási kényszer nélkül megtekinteni, a NAGY KARÁCSONYI OC- CÁSIO KIÁRUSÍTÁST a megkapó elegáns női felöltő modelleket, melyeket meglepő olcsó árért árusít — ■ ■ ____ vármegyénk legnagyobb úri és női divatáru, menyasszonyi kelengye, szőnyeg és női ruhakelme különlegességek tárházában. jJCiS-’“ ESZTERGOM. Széchenyi-tér 24. PÜP Telefon, szám 117.

Next

/
Thumbnails
Contents