Esztergom és Vidéke, 1911

1911-11-15 / 81.szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: ESZI ERGOM, JÓKAI-UTCA 17. JMegjelenik vasárnap és csütörtökön Szerkesztik: KEMPELEN FARKAS es VARSÁNYI IGNÁC ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre . . . 12 K Negyed évre . . . 3 h Fél évre .... 6 K Egyes szám ára .14 f, Kéziratot nem adunk vissza. — Nyilttér sora 60 fill. lvasóinkkos. •etapunk szerkesztőségében ismét vál­tozás 1 állt be. Iványi Pám. M. István nagy elfoglaltságára való tekintettel kénytelen •volt a lap kötelékéből megválni és ezúton mo#I szives Istenhozzádot előfizetőinknek, jó barátainknak. Mikor volt szerkesztőtársam kilépését nyilvánosságra hozom, nem mulaszthatom ej'azon nyereség fölött érzett örömömnek kíejezést adni, melyet érzek most, mikor szerencsém volt lapunk, a messze vidék legrégibb sajtóorgánuma, a XXXIII. évfo­lyamát elő „Esztergom és Vidéke" részére szerkesztőtársul megnyernem Kempelen Farkas urat, aki régebben már szerkesz­tője, majd éveken át élénk tollú munka­társa volt e lapnak. Kempelen Farkas ur irói muitja, iro­dalmi tevékenysége t az olvasóközönség kö­rében ismeretes. Ő országos nevü iró, tehát teljesen fölöslegesnek, sőt az ő irói hírnevéhez határozottan méltatlannak tarta­nám, hogy nyilatkozzam róla. Behatóbb munkálkodását különben csak november 1-én kezdi meg. Szivem őszinte szeretetével üdvözlöm Kempelen Farkas urat, mint lapunk uj szerkesztőjét! Varsányi Ignác. Beköszöntő. On revient toujurs. . . . Tiz évvel ezelőtt vettem át szegény, boldogult Munkácsy Kálmántól az Esztergom és Vidéke szerkesztését. Egy évtized múlva, ma ismét e lapok élére kerül a nevem egy szimpatikus hang­zású név mellé. Akkor egy mindenki által becsült és szeretett, nagyszivü iróembernek lettem utóda s igyekeztem tőlem telhetőleg az ő nyomdokain járni. Ma egy izmos tehetségű és rövid hirlapirói múltja dacára is már megye­szerte előnyösen ösmert nevü férfival, Varsányi Ignáccal fogok kezet közös mun­kára, de együttes küzdelemre. Ilyen alkalomkor programmot szokás adni a jövőre vonatkozólag. f Én azonhan felmentve érzem magam ez alul a kötelezettség alul. Hisz a régi olvasók ösmernek a múlt­ból, amikor e lapok fehér zászlóját lobog­tattam; az ujak pedig megösmernek mű­ködésemből ! Az mutassa meg, érek-e valamit, ne az előlegezett Ígéretek. Egy fogadalmat azonban teszek mégis. Bármiként alakuljanak is megyénk és városunk közállapotai, hitem és meggyő­ződésem ellen soha egy sort le nem fogok irni; a családi élet szentélyét mindig tisz­teletben tartom s ha harcba állit is hiva­tásom, de fegyverem tiszta lesz; a gyanú­sítás, rágalom mérgezett tőrét sem szemé­lyes, sem politikai, vagy társadalmi ellen­feleimmel szemben soha kezembe nem veszem. Ezt a fogadalmat az olvasó nagykö­zönség előtt teszem és állom s még egy kérést is fűzök hozzá. Hogy lapunk olyanná váljék, ami­lyenné minden becsvágyunkkal tenni óhaj­tanánk, nem elég a mi erőnk egyma­gában. ,Ha azonban olvasóink mellénk állnak és erkölcsi támogatásukkal fokozzák a mi erőnket, akkor fáradságunk nem lesz meddő. Ezt kérem én a magam és szerkesztő­társam nevében is. Kempelen Farkas. „ESZTERGOM és VIDÉKE" TÁRCÁJA. Tövisek és virágok. — Az élet • kertjéből. — Ha már a nő sem képes a férfiút valamire rávenni, az a konok már az egész világgal dacol. A nők bizalmát csak ugy szerezhetjük meg, ha közöljük velük mások titkait. Bizalmukat pedig akkor vesztjük el, ha titkaikat elárultuk. Addig hü az asszony, amig bizalmasabb férjéhez, mint barátnőihez. A befolyásos úriasszony protekciója a leg­rövidebb arany létra. Sohasem lehet a nőt meggyőzni oly igaz­ságról, mely véletlenül az ő meggyőződése ellen szól. Legtöbb nő szabójának köszönhet legtöbbet. Aki természetes bájaival hódit, az rendkívüli ki­vétel. Nehéz kérdés: — Mit szeretünk jobban a kivételt, vagy a bevételt ? Az orvosok rendesen a gyöngélkedő nő nyelvét vizsgálják meg először. Pedig az rendben szokott lenni. A leghíresebb táncosnő sem vágyik boldog asszony korában a francia négyesre, mikor oda­haza már úgyis négyesben táncolhatnak örö­mükben. Legérdekesebbek a kíméletlen gúnyolódok, ha őket is megcsipkedik. Dr Kőrösy László. Az Isten. A vádlott, az alig tizenötéves, többszörös gyilkos beszélni kezdett: „Az Isten . . . Anyámtól hallottam először ezt a szót. Akkor, amikor eszmélni és gondol­kozni kezdtem. Három éves lehettem. Kérdez­tem tőle: — Anyám, minden gyermeknek van apja, hol az enyém? Azt felelte: Minden vásárlási kényszer nélkül tessék meggyőződni, hogy bármely fővárosi üzletben sem vá- m m M « n , r« , kézmüáru, vászon, női ruhakelme és női felöltő -különleges-', sárolhat oly juta- S ffi) öli IftfiT 1 H 39/@>fí &@ T dir 1 '® 29. ségek tárházában. Szénásy Gyula (Budapest, Kristóf-tér.) nyos árért mint, ^yMvlDBJí ébWéáWU WW &&»éB& angol és francia női ruha-kelme specialitásának lerakata ­M. Beyer Et Comp Bécs — cég tulajdonos Kuncz Frigyes és Ferenc — Európa leghirnevesebb menyasszonyi és vőlegény kelengye gyár bizományi raktára. — Kívánatra a nagy minta kollectió megtekinthető. |C Előnyös vásárlási feltételek. Az első magyar torontáli szőnyeg és butorszövetgyár — Nagybecskerek. — kézzel csomózott smyrna és más gyártmányú szőnyegekből nagy raktár.

Next

/
Thumbnails
Contents