Esztergom és Vidéke, 1911

1911-08-24 / 66.szám

Laptulajd. és felelős szerkesztő Varsányi Ignác ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre . . . 12 K Negyed évre . Fél évre .... 6 K Egyes szám ára 3 K 14 f, Kéziratot nem adunk vissza. Nyilttér sora 60 fill. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ESZTERGOM, JÓKAI-UTCA 17. Megjelenik vasárnap és csütörtökön A nemzeti ünnep eredménye. Kétségenkivül álló valóság, hogy az idei Szent István-ünnep mind fény, mind az idegenforgalom, szóval siker tekintetében jóval meghaladta az előző évek eredményeit. Már az ünnep előestéjén tartott toronyzene, tűzijáték és pompás kivilágításból is látszott, hogy sokkal nagyobb körültekintéssel van rendezve az idei ünnepség. Az ünnepi körmenetet a szentek ereklyéinek elővitelével dr. Fehér Gyula vezette. A különféle testületek, iskolák növendékei, városi magistratus és az intelligencia szépszámú részvétele impozánssá tette a menetet. Mint kimagasló mozzanatot meg kell említenünk tudós főpapunk dr. Rott Nándor kanonok szónoklatát Szt.-István királyról. Ez az aránylag fiatal, de annál tartalmasabb, eszesebb főpap valósággal elragadta szónoklatával hallgatóit. Több tekintetben emlékeztet Prohászkára. Hogy mily nagy volt az idegenforgalom, bizonyítja az, hogy a székesegyházat zsúfolásig megtöltő közönségnek több mint fele idegen volt, nem is számítva a bazilika környékén tartózkodó sokaságot. Az olvasókör rekordja. A belvárosi kath. olvasókör tagjai közül negyvenen jelentkeztek az ünnepi „ESZTERGOM és VIDÉKE" TÁRCÁJA. Aranylakodalom. — Vig elbeszélés. — Aki valaha Génesfalván megfordult, egyszeriben feltűnik neki, hogy majdnem az egész falu lakossága csupa Virág-okból áll. Öreg Virág János, Kis Virág János, Parti Virág, Erős Virág, Csetlik Virág, Hirtelen virág, Ijedt virág, — egyszóval ilyen vagy olyan Virág nevü család lakik majd mindenik házban: alig egy-kettőben más nevezetű, mint teszem fel: Kovács, Szabó vagy Farkas. Pedig ezelőtt 75 esztendővel még csaií épen, de épen csak is egy szál virág akadt az egész faluban: a többiek mind Kovácsok, Szabók, Farkasok voltak. Ma meg már a falu két utcája közül is az egyiket, a szebbiket ugy hívják, hogy: »Végig Virág-utca." Fiu- vagy leány intézeti kelengyét körmenetben való részvételre; nagyobb biztosság kedvéért alá is irtak egy körözőivet. És hányan jelentek meg a negyven közül? — Egy sem. Szomorú jel ez a körülmény arra, mennyire kiveszett városunk földmives népéből a vallásos érzés. — A városi képviselők közül hatan lettek kijelölve, illetve felkérve a szentek ereklyéi mellé diszorségnék. Megjelent egy — az is inkább hivatalból. Az ünnep főrendezője. Sinka Ferenc Pál emberfölötti munkát végzett. Önzetlenül, hazafias és vallásos meggyőződésből teljesítette a magára vállalt nehéz feladatot. Minden lehetőt elkövetett, hogy ősrégi városunk nagy szülöttjének dicső emléke minél nagyobb fénnyel, pompával és kedves motívumokkal megünnepeltessék. Az ünnep rendezését megfelelőbb egyénre bízni nem lehetett volna. Fáradhatatlan, odaadó működése kell, hogy mindenkinek elismerését vonja maga után. A tűzoltóság zülléséhez. Minthogy az esztergomi önkéntes tűzoltóegylet válságos helyzete közbeszéd tárgya, a legutóbbi számunkban elfoglalt álláspontunkhoz hiven azzal tovább is foglalkoznunk kell. Mindenekelőtt megállapítjuk, hogy városunk közönsége osztatlanul azon meggyőződésben él, Annak a Virágnak, aki ezelőtt hetvenöt esztendővel idekerült: „Vizhozta" Virág Szervácz a becsületes neve. Elég furcsa név. Ugy ragadt rá, hogy valahol a hegyek között megáradt a „Suhogópatak" és elöntötte az egész környéket, a gémesfalvai határt is. Épen a fagyos szentek első napján, Szerváczkor történt az eset. A zuhatag tömegviz sok mindenféle cókmókot sodort, ragadott magával. Egyebek közt egy kis deszkabölcsőt is. Ebben a bölcsőben egy göndörhaju pufók kis fiúgyerek szendergett, s altában egy szál muskátli virágot szorongatott a tömzsi kezében

v Nem is sejtette a kis csöppség, hogy micsodás veszedelemben forog. Azt hitte tán, hogy az édes anyja ringatja, pedig a hullámok verdesték a bölcsője oldalát. A gémesfalvi kovácsok kihalászták a vízből s felvitték a községházához. Ott adták rá a Virág Szervácz nevet a tisztelendő ur tanácsára, mert hogy virág volt a kezében és Szervácz napján vigyázott rá csodálatosképen a jó Isten. Na, a falubeliek még elibe ragasztották a nevéhez a „Vizhozta" szót is, mert hogy ez is igaz volt. legjutányosabban szerzünk be hogy a város tűzoltó-egyletét reformálni kell, mert az nem Dóczy Ferencé, hanem a polgárságé és hogy gyökeresen ujjáalkottassék, egyenesen a város érdeke. Hogy az esztergomi önkéntes tűzoltó-egylet beléletét megvilágítsuk és különösen tisztán lásson a közönség a tekintetben, vájjon kell-e tényleg állást foglalnia az egylet reformálása érdekében, megkérdeztük Osváth Andor városi főjegyzőt, aki egyúttal a tűzrendészen' felügyelő is. A főjegyző ur készséggel eleget tett felkérésünknek és a következőkről tájékoztatott bennünket: — Az esztergomi önkéntes tüzoltö-egylet en^em 1896-ban Dóczy Ferenc főparancsnok kívánságára választott meg titkár-segédtisztül s azóta vagyok annak kötelékében. Tizenöt év» azt hiszem elég idő arra, hogy az embert megismerjék, de Dóczy Ferenc főparancsnoknak csak most jutott eszébe, hogy útjában állok, külön ő is, meg tiszttársaim is ezen idő alatt bármikor kifejezhették volna , nem tetszésüket. Az azonban nem uj keletű dolog, hogy többeknek szálka voltam a szemében, mert hát az én természetem azt parancsolja, hogy ha valamire vállalkozom, feladatomnak meg is feleljek. Én akkor midőn az egylethez kerültem 23 éves fiatal ember voltam, mig a tűzoltó tisztek már akkor is élemedett férfiak voltak. Igy Dóczy Ferenc, aki most felül van a hetvenen, közel » volt a hatvanhoz, a többiek is az ötvenhez. Tizenöt év alatt az élete delén állott férfiból Emberséges emberek aztán felnevelték a kis Szerváczot. Derék szép szál legény lett belőle, munkás, szorgos ember. Mikor abba a korba került, amikor már minden jóravaló legénynek lányon jár az esze, hát minden nagyobb teketóriázás nélkül megkérte a Halszemü Kovács Gergely lányát, a Verát. Oda is adták neki, pedig egyetlen lány volt. A napaasszonya az esküvő előtt való nap félrehívta a kamrába a fiatal vőlegényt és ott sugdosott neki a fülébe sok mindenféle jó tanácsot, hogy igy-ugy jól gondját viselje ám majd a Verának, mert azt megérdemli ; dolgos is módos is. Többek közt még ilyesformát is mondhatott neki: — Aztán fiam Szervácz, azt se feledd el, hogy a Kovácsok famíliájában ős időktől fogva az a szokás járja, hogy itt minden házaspárnak csak egy gyereke születik. Több nem. Mert, hogy igy mindig egy kézbe öröklődik át a vagyon. Vizhozta Virág Szervácz csak ühümgetett erre a beszédre, nem szólt egy szót sem, csak ugy magában mondta: monogramozott állapotban kitűnő anyagból 10 nap alatt ~W MW MT szál lit a cég!