Esztergom és Vidéke, 1911

1911-06-11 / 45.szám

gát a színháztól. A művészet megértésé hez és élvezéséhez is érzés és bizonyos fokú tudás, műveltség kell. Azok pedig, akikről jelen soraink szólnak, csak gondolják magukról, hogy az emiitett kellékekkel rendelkeznek. Dehogy. Hiányzanak náluk. Jobb is talán, hogy távol ma­radnak, mert tudatlanságukkal esetleg megzavar­hatnák a műértők élvezetét. Karcolatok a színház körül. Az iderándult szinészcsapat nem tud hová lenni az unalomtól. Egyik is dülöng, a másik is, de semmi szórakozást nem tudnak találni. A mult héten már annyira kifogytak a szó­rakozás minden fajtájából, hogy szinte verseny­ásitozást rendeztek a kávéház terraszán. Ekkor Czakó Gyulának mesés [ötlete támadt. Nem azért rendező ő, hogy ne tudná, mit kell az unalom­űzésre rendezni. Intett Szentgyörgyi Lenkének és már is megindultak a kis vashid melletti hajó­hinta fejé. A szolgálatkész matróz már messziről buzdította a jövevényeket, akik az esti langyos szellő kíséretében be is ültek a hintába. A piros öves matróz csak erre várt. Hatalmasan megin­dította a hajóalkotmányt, amely a temperamentu­mos Szentgyörgyi és hü kísérőjének biztatására ugyancsak szelte a levegőt. Magasra, mindig, magasabbra jutottak, már egészen melegük lett, kifáradtak s végre a bájos művésznő megkönyörült Czakón és abba hagyták a hintázást. A köteles taksát, 10 piculát lefizették a pénztárnál és boldogan mesélték el este minden­kinek, hogy mily nagyszerűen mulattak a hajó­hintán. Eddig rendben is lett volna minden, csak­hogy este mindkettőjüknek igen fárasztó táncos szerepük volt. Ekkor vették csak igazán észre, hogy milyen jól kimulatták ők magukat, mert alig birt mindkettő a lábán állni. Ezek után csak azt kérdezték egymástól, hogy hát érdemes-e Esztergomban egyáltalán mu­latni — következmények nélkül. Nem ; megje­gyezzük azonban, hogy ez nemcsak nálunk van igy. A társulat széphangu baritonistája az első napokban lakást keresett. Négy-öt helyre is be­ment, mig végre talált egy kis helyes szobát. A tulajdonos néni nagy bőbeszédüséggel kezdett a szoba dicséretébe, mindent igért hozzá, csak fő­nyereményt nem, amire pedig a színésznek a leg­nagyobb szüksége van. Midőn a dicséreteket a néni elmondta, áttértek a lakásfogadás kényesebb pontjára: az árra. Nagy merészen kijelentette a nénémasszony, hogy az az ár, az — egy hónapra 60 frt. Igy ; nem koronákban. A kitűnő színész nem pattant fel e horribilis árra, hanem az ő ba­ritonján megkérdezte a nagyon magas régiókban lévő nénit, hogy van-e az épületben istálló. Igen, felelte a tulajdonos, de mire kell az ? Hát csak azért, felelte a színész angol flegmával, hogy be­köthesse azt a szamarat, aki e szobáért 60 forin­tot ad. Hogy az illető a szobát nem fogadta ki, azt talán, felesleges is mondanunk. Ha színeszek vannak, természetes, hogy szinésztanya is kell. Egy szenttamási vendéglőt szemeltek ki e célra azok, akik már az ilyen ki­szemeléshez értenek. A jó korcsmának két főkel­léke : A jó bor és szép lány nem hiányzik innen, s bajos lenne ugy hirtelenében eldönteni, hogy melyiknek a kedvéért járnak ide többen. Előadás után, 11-12 óra felé jönnek a bo­hémgyerekek s 2-3 óráig együtt vannak vig be­szélgetés közt. A legvidámabb közöttük a mi fentebbi módon lakást keresett baritonistánk, aki a legszorgalmasabb látogatója a kis vendéglőnek. Az egyik este is együtt ültek hárman, sőt hogy a harmónia nagyobb legyen, a sneidig karmester is mégjelent A mindig jókedvű rónasági vitte a szót s mindannyi nagy elképedésére a következő rébuszt adta fel az 5-ös társaságnak: mi különbség egy ily szép leányos kis korcsma és egy verem között? Mindenki hallgat, senki sem tud reá megfe­lelni, mignem nagy unszolásra a kérdező fejti meg imigyen; Hát tulajdonképen semmi, mert ha akár az egyikbe jut bele valaki, akkár a másikba, sehogyan sem tud kijönni. Megjegyzem, hogy a filozófus színész házas és — három gyermek atyja. Ő bizonyára tudja, hogy ha bármelyikbe esik bele egy színész, milyen mély lehet, hogy egyhamar ki ne kerülhessen belőle. Erről a házasságveremről jut eszünkbe, hogy valahányszor a színtársulat hozzánk jön, mindig egy házasságkötéssel kezdik meg a sziniszezont. Ha ez tovább is igy tart, akkor az igazgatónak dijat kell majd kitűzni, hogy minden esztergomi vendégszereplés előtt két tag látogassa meg az anyakönyvvezetőt. Ezt a házassági lobogót tavaly Legeti és Krammer tűzték ki, az idén pedig Tárai és Molnár Margit voltak soron. Ha valami nagv dijat, vagy rózsaleány ün­nepséget csinálnának, mint Solymáron és Pilis­szentivánon, akkor, talán többen hajóznának be a házasság révébe. Kíváncsian várjuk, hogy jövőre ki kerül sorra, avagy talán akkor az elválásokat kezdik meg? HIREK. — Szabadságon. Palkovics László me­gyei tb. főjegyző hat heti szabadságra ment. Juli­us 5-én foglalja el újra hivatalát. — Helyettesítés. Székely Henrik városi ál­latorvos betegsége miatt a fővárosban tartózkodik. A helyettesítésével Beck János járási m. kir. állat­orvos bízatott meg. — Hivatalvizsgálat. Nádasdy Aladár, a komáromi kir. törvényszék elnöke városunkba ér­kezett a helybeli és a párkányi járásbíróság ügy­kezelésének megvizsgálása végett. — Az első érettségi. A helybeli főreális­kolában a héten folytak le az első érettségi vizs­gálatok, amelynek eredménye a következő: Jelesen érettek: Fazekas Kálmán, Dach Ármin, Rittinger János. Jól érettek; Bayer Ágoston, Gál János, Nagy Ernő. Egyszerűen érettek: Bohón Kálmán, Fray Ferenc, Grafel József, Németh Endre. Még nem érettek: Bruckner Károly és Hordó Sándor. Pén­teken délelőtt hirdette ki ezt az eredményt dr. Ke­lemen Béla miniszteri biztos. — Junius 8. Csütörtökön volt 44 éves év­fordulója annak, hogy I. Ferencz Józsefet magyar királlyá koronázták. Áz idei évfordulót szokatlan csendben ünnepelte meg a primási város, mert mindössze három-négy zászló lengése jelezte a történelmi napot, amelyen ősz királyunk fejére tették szent István koronáját. — Országos jegyzői kongresszus. A községi és hogy körjegyzők körében mozgalom in­dult meg, ügyes-bajos dolgaik megbeszélésére kongresszust hívjanak egybe. A kongresszus főleg a jegyzői magánmunkálatok kérdését, valamint a jegyzők és segédjegyzők anyagi helyzetét akarja megvitatni. A kongresszus eszméjével azonban az országos jegyző-egyesület nem rokonszenvezik és ellene nyilatkozott, azzal az indoklással, hogy a kormány jelenleg a véderőreformmal, meg a vá­lasztó jog kiterjesztésével van elfoglalva, nem volna tehát célszerű, ha a jegyzők a maguk ügyé­vel zaklatnák most. Az egyesületnek ez az állás­pontja nem talált visszhangra a vidéken és az or­szág több vármegyéjének jegyző-egyesülete meg­keresést intézett a központhoz, hogy a kongresz­szust haladéktalanul hivja egybe. — Kevés a postafiók. Lapunk mult szá­mában ily címmé! arra kértük a m. kir. posta vezetőségét, hogy a Lőrincz-utcában egy posta­fiók felállítását kérelmezze az igazgatóságtól. Wal­ter Károly főfelügyelő úrtól nyert értesítés alapján jelenthetjük, hogy a Lőrincz-utcai póstaszekrény felállítása iránt az előterjesztést meg fogja tenni a postaigazgatóságnak, amely bizonyára jóindulattal fogja elintézni a B dunasor lakóinak kérelmét. A telefon-összeköttetés megjavítása iránt is előter­jesztést tett a ielügyelő ur s nemsokára a posta­épületben és fölött nagyobb változtatásokat fog­nak eszközölni, amelyek mind az összeköttetés javítását és a forgalom gyorsabb lebonyolítását teszik majd lehetővé. — A munkásházak ügyében tegnap a polgármester elnöklete alatt összeültek néhányan beszélgetni, de hogy mily eredménye' lesz a tár­gyalásnak, az kiszámíthatatlan! — Iparvasut készül. Több párkányi érde­keltség azzal a tervvel foglalkozik, hogy Párkány­nána és Párkány között iparvasutat létesít. — Az aratás küszöbén felhívjuk t. gazda­közönségünk figyelmét a világhírű „JOHNSTON" féle amerikai fűkaszáló, kévekötöző és marok­rakó aratógépekre, melyeknek magyarországi vezérképviselője a BACHER-MELICHÁR cég (Budapest, VI., Nagymező-u. 68 B). Nevezett cég az érdeklődőknek megküldi ábrás árjegyzékét, ingyen és bérmentve. Saját érdekükben cselek­szenek tehát gazdáink, ha ezen elsőrangú céghez fordulnak, mielőtt szükségletüket fedeznék. Ezen gépek direkt a magyaroszági viszonyoknak meg­felelő szerkezettel készülnek. — Ármérséklés. Arról értesülünk, hogy a csillagvédjegyü Thomassalak liszt ára a folyó évi szállításra nem jelentéktelenül mérsékeltetett, ugy hogy gazdáink ezen kitűnő műtrágyát olcsóbban szerezhetik be, mint eddig. — Eladó. 12 méter hosszú és 3 méter ma­gas spanyolfal kitűnő karban nagy üvegtáblákkal díszítve jutányos áron eladó. Bővebbet a kiadó­ban. A háziasszonynak legyén gondja arra, hogy a Persil mosópor előnyeit megismerje, hasz­nálható a többek között függöny, csipkebluz és más egyéb női finom fehérnemű tisztítására, ame­lyek az ezelőtti mosóporok által annyira rongálva lettek. A Persil az ő kényelmes és könnyű kezel­hetősége által a konyhában való kismosáshoz is igen alkalmas miután egy félórai főzés a Per­sillel és egyszeri könnyű átdörzsölés egészen tiszta lesz. — Eladó pergetett méz Honvéd-utca 5. sz. alatt kapható. NYILT-TÉR.*) — A nyár veszedelmei és a csecsemők. A csecsemőkor halandóságának legnagyobb szá­zalékát a nyári megbetegedések szolgáltatják. Ezek közül is a legveszélyesebb a hasmenés, a gyermekek gyomorbélhurutja, mely elég gyakran pár nap alatt kioltja a csecsemő életét. A gyomor­bélhurutot többnyire a tej baktériumai okozzák, melyek a nyári hőségben rohamosan szaporod­nak és a tej bomlását is előidézik. A tehéntej nemcsak akkor veszélyes a. gyermekekre nézve, a mikor már láthatók is a bomlási processus eredményei. Éppen ezért kiküszöbölendő lenne a

Next

/
Thumbnails
Contents