Esztergom és Vidéke, 1911

1911-05-07 / 35.szám

érintő súlyos kérdését fölvetjük, nem-e hiábavaló reménység csalfa ábrándját kergetjük, ha azt hisszük, ho^y azt egy bő termő esztendő sokat fog segíteni és legalább a napi kenyérből fog jutni elegendő mindenkinek. De hogy a megélhe­tés socialis nehézsége sokban fog enyhülni, vagy hogy az e téren mutatkozó súlyos bajokat egy jó termés megszünteti, — arról bizony ne is ábrán­dozzunk. Mélyrehatóbb és országos intézkedések segíthetnek a jó Isten áldásán kivül. Meg kell szűnnie annak a gazdasági törekvésnek, hogy Londonba exportáljuk a tojást, Berlinbe a zöld­séget, Bécsbe a hust, mikor magunk itthon is megennénk. Meg kell szűnnie annak a nagy vám­forgalmi elzárkózásnak, amely az olcsón expor­táló Balkán termékeit jóformán csak transito en­gedi át. Nagy kérdés ez mélyen tisztelt olvasók, megérdemelné, hogy e harci zajban megélhetésünk ejsulyos kérdését Brennus kardjaként, jelszóként odadobjuk. Hiszen úgyis mondódik sok oldalról, hogy közgazdasági kérdéseké a jövő. Ez a köz­gazdasági kérdés pedig százezrek existentiájának ügye egyúttal. A tavasz a reménység, az újraéledés gyö­nyörű évszaka. „Vidul a határ", mondja a költő és milliók kivánsága, hogy viduljon is. A viduló határon nyüzsög a sok munkáskezü ember és gyönyörködve nézi a tavaszi clorofil buja zöldjét, mely mintegy nagy szőnyeg terül el messze­messze, ahol délibábot formál a szem gyönyörű­ségére. Annyira tartalék nélkül vagyunk, annyira megszegényitett az elmúlt néhány keserves gazda­sági esztendő, hogy soha aktuálisabban nem szólt fel Istenhez a könyörgés, mikor a harang imára kondult, hogy add meg nekünk a napi kenyerün­ket, — mint ezekben a napokban, amikor mind­annyiunknak érezni kell, hogy egy Ínséges esz­tendő nemzetünkre katasztrófa lenne, HÍREK. Kohl Medárd bérmauton. Dr. Kohl Medárd püspök szombaton a főegyházmegye területén megkezdette a bérmálás kiszolgáltatását. Varosunk­ból Pauer Károly karkáplán kiséri a püspököt. vészét fönségébe emelkedni. Ilyen nemzetközi szemlében tűnik ki Munkácsynak világraszóló volta, mely pedig egyre nő, ahogy térben és idő­ben tőlünk távozik. Szinnyei Merse Pál kollectiója kelt aztán nagy csodálatot és váltja ki már is az őszinte elismerés szavát. Ahol pedig mindezt látjuk, a Pincsió dél­keleti völgyében az Expedizionén bizony sivár hely és félig kész állapotban van. Eszünkbe jut mikor a kavicsokon bukdácsoltunk, hogy a mint hajdan Maecenas bőkezűsége a szemétdomb dög­letes táján varázsolt szép kerteket és a mailária fészkét, Róma legegészségesebb helyévé vará­zsolta: most a képzőművészet lép fel ilyen mecé­násul: mert bizony a készülő nemzetközi kiállí­tásból remélt jövedelem terhére valami négy mil­lió lirát költ az olasz kormány területrendezés és építkezésre, igy lesz az elhagyatott helyből római kiránduló és a popoló publici megnagyobbítása. írjuk meg, hogy az sem idegesítette az olasz királyt, hogy egy hónap alatt majd minden nap ki kellett mennie eféle megnyitókra. Talán eszébe \utott cári apósának, az öreg Nikitának, aki mellesleg költő éppen feleségéhez, Elenához, ennek nyolc éves korában hozzáirott verse, melynek ez a refrénje : „Hogy a trón nem nyugvóhely Kicsi lányom hidd el, hidd el." De nem ám, sóhajtja Vittoró, kivált ha az olaszt üzleti érdek a nemzeti ünnepeket igy re­parciálja. Az olasz király a napokban többet uta­zik, mint a legmozgóbb kereskedelmi képviselő. És még igy is ezt kívánja a fiatal királyság, ha a konvencionális fényképező masinája elé állítják, mindig tud még csinálni egy kis barátságos — képet. — Katonai előléptetés. Wipplinger József lovagot, dr. Wipplinger Ödön ügyvéd öccsét, a Hadik huszárezredszázadosát őrnaggyá léptették elő. — Nyugalomban. Juraskó Jakab műszaki tanácsos, az államépitészeti hivatal főnöke nyug­díjazás iránti kérvényét beadta s arra kérte felettes hatóságát, hogy a kérvény elintézéséig is szabad­ságolja. A miniszter helyt adott Juraskó kérelmé­nek s helyettesítésére Dietz főmérnököt rendelte ki Komáromból. — Névmagyarosítás. Jenik Vincze eszter­gomi lakos Jókai-ra, Guggenberger Lajos pilis­marón" lakos családi nevét Galambosra változtatta. — Igazoló választmányi ülés. A vármegye igazoló választmánya a beérkezett felebbezések elintézése céljából f. hó 15-én d. e. 10 órakor ülést tart. Ez már a harmadik meghívó, amelynek kétszeri hivó szavára nem jöttek össze a választ­mány tagjai. Hogy itt a hiba hol van s miért nem intéztettek uiindez ideig el a felebbezések, azt talán a megyeházán tudják megmondani; de hogy igy közigazgatni nem lehet, az bizonyos. — Uj közalapítványi felügyelő. A király Berzeviczy József közalapítványi felügyelőnek a közalapítványi főfelügyelői címet adományozta. Berzeviczy néhány évvel ezelőtt a pilismaród köz­alapítványi erdőgondnoks3got vezette s mint ilyen városunkban lakott. — Az érdem jutalma. A földmivelésügyi miniszter Grenczel András és Dián József német­szőgyéni, valamint Gajdos Lajos muzslai gazda­sági cselédeket dicsérő levéllel és 100 korona jutalommal tüntettte ki. — Képviselőnk inkompatibilitása. Még március hó elején történt, hogy Hegyi Árpád országgyűlési képviselő összeférhetetlenségi beje­lentést tett a képviselőházban gróf Széchenyi Emil képviselőnk ellen. A bejelentés szerint a gróf lábodi uradalmát a közös hadügyminisztérium kibérelte lótenyésztési célokra, tehát szerződéses viszonyban van a hadügyi kormány nyal. Ebben az ügyben a képviselőház összeférhetetlenségi itélőbizottsága csütörtökön hozta meg döntését. Másfél órai tárgyalás után a titkos szavazás ered­ménye az lett, hogy nyolc szavazattal négy elle­nében kimondották, hogy inkompatibilitás esete nem forog fenn. — Délután háromnegyed kettő­kor ült Össze az összeférhetetlenségi jury, amely­nek tagjait a képviselőház ülésén sorsolták ki. A biróság elsősorban elnököt és jegyzőt választott: elnök Dániel Gábor lett, jegyzővé gróf Lázár Istvánt választották meg. A tárgyaláson megjelent gróf Széchenyi Emil s a bejelentő Hegyi Árpád is. Falcione Árpád előadó ismertette az összeférhe­tetlenségi bejelentést és gróf Széchenyi Emil vé­dekezését. A gróf az eljárás során írásbeli nyilat­kozatban azt adta elő, hogy a lábodi birtokot még örökhagyó édesatyja, gróf Széchenyi Pál, adta bérbe a hadügyi kormánynak 1896, májusá­ban. A bérlet tehát a hagyatékkal együit szálltra, azon mit sem változtatott. Kijelentette, hogy állító­lagos összeférhetetlenségi esetének kezelésében rosszhiszeműség nem vezérelte. Ez ellen a vád ellen most is méltóságán alulinak tartja tilakozni. Ismétli, hogy ez a szerződéses viszony örökség­képen szállott rá, mikor még nem is volt képviselő.­Nem áll az, hogy ez a viszony rá nézve különö­sen hasznos lenne. Egy ma kötendő szerződésben sokkal nagyobb hasznot biztosithatna maginak. A birtok értéke közben emelkedett, a nélkül, hogy a bérösszeg is emelkedett I volna. Kéri, hogy a bizottság mellőzze az összeférhetetlenség ki­mondását. — Gróf Esterházy Móric néhány kér­dése után az elnök elrendelte a szavazást. Titkos szavazás volt. A biróság nyolez szavazattal négy ellenében kimondotta, hogy gröf Széchenyi Emil helyzetében nincs összeférhetetlenség. A tárgyalás negyed négy órakor ért véget. — Rabbi szónoklata a zsinagógában. F. hó 5-én esti t / 2 7 órakor tartotta meg szónoklatát Spiegel Ármin szarvasi rabbi a helybeli izraelita templomban. Az igazat megvallva, nem sokat vár­tunk az első tekintetre igénytelennek látszó rabbi­tól s általános volt a meggyőződés, hogy dr. Kálmán Ödön és Kandel beszédei után aligha lesz képes jelentékenyebb eredményt felmutatni. De csalódtunk. Csodálatos kis ember. A termetére nézve különben is alacsony pap a szószékbe lépve még kisebbnek látszott, midőn halk hangon el­kezdett beszélni híveihez. Hangjának fokozott erős­bödésével azonban egyre magasabbnak láttuk s szónoklata közepén már szinte megnőtt előttünk s minél tovább beszélt, annál jobban, annál na­gyobb figyelemmel szegeződtek rá hallgatóinak szemei. Hangja szépcsengésü, kiejtése tökéletes magyar, előadása biztos, beszédének tartalma gaz­dag. De mindezeket felülmúlja szive, melyből hallgatóihoz szól. Szavai hatása alatt a lelkesedés pirja szökött az arcokra, hazafias érzéstől dagadt a kebel, öröm szállta meg a szivet és könny csil­logott a szemekben. A hazaszeretet vázolásánál és a zsidó nő hivatásának magasztalása alkalmával kevés szem volt, melyben ne csillogott volna a határtalan lelkesedés, illetőleg a meghatottság könnye. Nem lehet feladatunk az izr. hitközség rabbi választásához sem pro, sem contra hozzá szólni, az a tény azonban a három rabbi jelölt beszéde után Ítélve bizonyos, hogy a zsidók nagy gondot fordítanak papjaik kiképzésére. Mind a három alapos képzettségű ember. — Köszönetnyilvánítás. A Sz. Benedek r. főgimnázium ápr. 30-iki hangversenyén szívesek voltak felülfizetni: Dr. Rajner Lajos 20 K, dr. Rott Nándor 17 K, dr. Andor György, Brühl József, öraeffel János, Berethei Márton Géza, Nagy Jenő (Kenyérmező), Schiffer Ferenc 10—10 K, dr. Fehér Gyula, dr. Klinda Teofil, dr. Kohl Medárd, dr. Koperniczky Ferenc 7—7 K, Osztarek Ferenc (Nyergesujfalu) 5 K, Leimdörfer Nándor, Leitgeb János 4—4 K, Pauer Károly, Vaszary Mihály 2—2 K. A szegény deákoknak juttatott szives adomá­nyukért fogadják ezen helyen is hálás köszönetün­ket. A főgimn. Igazgatósága. — Ki akar honvédállatorvos lenni? A honvédelmi miniszter értesítette a közigazgatási hatóságokat, hogy a budapesti állatorvosi főisko­lán ingyen képeznek ki honvédállatorvosi tiszt­viselőket. Folyamodványokat a miniszterhez keli küldeni. — Vármegyénk selyemtenyésztéséről. A földmivelésügyi miniszter most küldte szét Esz­tergom megye selyemtenyésztésétől szóló 1&10. évi jelentést melyből örvendetesen állapithatjuk meg, hogy vármegyénk a selyemtenyésztés terén kis terjedelmét figyelembe véve, elég szép ered­ményt mutatott fel az elmúlt évben. Áz előző évekhez képest jóval nagyobb mennyiségű gubót termeltek községeink. Az országos selyemtenyész­tési felügyelőség 1910-ben 8109 koronát fizetett ki vármegyénk termelő családjai részére. A gubó­beváltáson kivül az Esztergomvármegyei gubó­beváltó állomáson még 1367 koronát fizettetett ki, ugy hogy vármegyénknek a selyemtenyésztésből ez évben 9476 korona keresete volt. Ezen összeg; eléggé bizonyítja, hogy a selyemtenyésztés nálunk is kezd már tért hódítani. A legszebb eredményt Ebed község érte el, amely egymaga 2856 koro­náért beváltott gubót termelt. Jelentékenyebb mennyiséget állított elő még Muzsla, Esztergom, Uny, Dorog, Nagysáp, Bény, Epöl és Csolríok. Különben vármegyénknek majdnem minden köz­sége fölmutatott kisebb-nagyobb eredményt. Né­hány év múlva pedig, midőn az elültetett szeder­facsemeték kifejlődnek, mi sem fogja gátolni, hogy megyénk népének egyik főkereseti forrása legyen a selyemtenyésztés. — A szigorú pápa. X. Pius pápa elrendelte, hogy a papok ne vegyenek többé részt üzleti vál­lalkozásokban, ne járjanak színházakba, mulató­helyekre, ne öltsenek magukra civilruhát, ne olvas­sanak világi lapokat, egyszóval tartsák távol ma­gukat a külvilági élettől, a kenyérkeresés terhétől és a szórakozás örömeitől és csak papi hivatásuknak, az istenimádás kultuszának és a lelkek ápolásának szenteljék életüket. — A párkánynánai ut kikövezése. A lapunkban többször szóvá tett párkánynánai ut járhatatlansága nemsokára talán megszűnik. A kereskedelmi miniszter ugyanis a sok panasz meghallgatás után elrendelte az ut kiépítését s e célra az idei költségvetésbe nagyobb összeget vett fel s ugyanannyit fog az 1912-ikibe is e célra előirányozni. Az idén az ut megalapozására nagy­mennyiségű kavicsot fognak hordani s szétteregetni, hogy ezzel szilárd alapot teremtsenek a jövő évben lerakandó kockakövek részére. Reméljük, hogy az általános panaszt a jövőben a kockaköve­zett ut dicsérete fogja felváltani. — Mikor tartják a gyermeknapot? Már az ország majdnem minden városában és falu­jában készülnek a gyermeknapra. A virág­fakasztó május első napjait szokták felhastnálni, hogy a jótékonyság, a gyermekszeretet oltárán áldozzanak. Ugy látszik nálunk ez is, mint annyi sok más nagy hü-hóval megin litott mozgalom, befagyott még májusban is.

Next

/
Thumbnails
Contents