Esztergom és Vidéke, 1911

1911-05-07 / 35.szám

érintő súlyos kérdését fölvetjük, nem-e hiábavaló reménység csalfa ábrándját kergetjük, ha azt hisszük, ho^y azt egy bő termő esztendő sokat fog segíteni és legalább a napi kenyérből fog jutni elegendő mindenkinek. De hogy a megélhetés socialis nehézsége sokban fog enyhülni, vagy hogy az e téren mutatkozó súlyos bajokat egy jó termés megszünteti, — arról bizony ne is ábrándozzunk. Mélyrehatóbb és országos intézkedések segíthetnek a jó Isten áldásán kivül. Meg kell szűnnie annak a gazdasági törekvésnek, hogy Londonba exportáljuk a tojást, Berlinbe a zöldséget, Bécsbe a hust, mikor magunk itthon is megennénk. Meg kell szűnnie annak a nagy vámforgalmi elzárkózásnak, amely az olcsón exportáló Balkán termékeit jóformán csak transito engedi át. Nagy kérdés ez mélyen tisztelt olvasók, megérdemelné, hogy e harci zajban megélhetésünk ejsulyos kérdését Brennus kardjaként, jelszóként odadobjuk. Hiszen úgyis mondódik sok oldalról, hogy közgazdasági kérdéseké a jövő. Ez a közgazdasági kérdés pedig százezrek existentiájának ügye egyúttal. A tavasz a reménység, az újraéledés gyönyörű évszaka. „Vidul a határ", mondja a költő és milliók kivánsága, hogy viduljon is. A viduló határon nyüzsög a sok munkáskezü ember és gyönyörködve nézi a tavaszi clorofil buja zöldjét, mely mintegy nagy szőnyeg terül el messzemessze, ahol délibábot formál a szem gyönyörűségére. Annyira tartalék nélkül vagyunk, annyira megszegényitett az elmúlt néhány keserves gazdasági esztendő, hogy soha aktuálisabban nem szólt fel Istenhez a könyörgés, mikor a harang imára kondult, hogy add meg nekünk a napi kenyerünket, — mint ezekben a napokban, amikor mindannyiunknak érezni kell, hogy egy Ínséges esztendő nemzetünkre katasztrófa lenne, HÍREK. Kohl Medárd bérmauton. Dr. Kohl Medárd püspök szombaton a főegyházmegye területén megkezdette a bérmálás kiszolgáltatását. Varosunkból Pauer Károly karkáplán kiséri a püspököt. vészét fönségébe emelkedni. Ilyen nemzetközi szemlében tűnik ki Munkácsynak világraszóló volta, mely pedig egyre nő, ahogy térben és időben tőlünk távozik. Szinnyei Merse Pál kollectiója kelt aztán nagy csodálatot és váltja ki már is az őszinte elismerés szavát. Ahol pedig mindezt látjuk, a Pincsió délkeleti völgyében az Expedizionén bizony sivár hely és félig kész állapotban van. Eszünkbe jut mikor a kavicsokon bukdácsoltunk, hogy a mint hajdan Maecenas bőkezűsége a szemétdomb dögletes táján varázsolt szép kerteket és a mailária fészkét, Róma legegészségesebb helyévé varázsolta: most a képzőművészet lép fel ilyen mecénásul: mert bizony a készülő nemzetközi kiállításból remélt jövedelem terhére valami négy millió lirát költ az olasz kormány területrendezés és építkezésre, igy lesz az elhagyatott helyből római kiránduló és a popoló publici megnagyobbítása. írjuk meg, hogy az sem idegesítette az olasz királyt, hogy egy hónap alatt majd minden nap ki kellett mennie eféle megnyitókra. Talán eszébe \utott cári apósának, az öreg Nikitának, aki mellesleg költő éppen feleségéhez, Elenához, ennek nyolc éves korában hozzáirott verse, melynek ez a refrénje : „Hogy a trón nem nyugvóhely Kicsi lányom hidd el, hidd el." De nem ám, sóhajtja Vittoró, kivált ha az olaszt üzleti érdek a nemzeti ünnepeket igy reparciálja. Az olasz király a napokban többet utazik, mint a legmozgóbb kereskedelmi képviselő. És még igy is ezt kívánja a fiatal királyság, ha a konvencionális fényképező masinája elé állítják, mindig tud még csinálni egy kis barátságos — képet. — Katonai előléptetés. Wipplinger József lovagot, dr. Wipplinger Ödön ügyvéd öccsét, a Hadik huszárezredszázadosát őrnaggyá léptették elő. — Nyugalomban. Juraskó Jakab műszaki tanácsos, az államépitészeti hivatal főnöke nyugdíjazás iránti kérvényét beadta s arra kérte felettes hatóságát, hogy a kérvény elintézéséig is szabadságolja. A miniszter helyt adott Juraskó kérelmének s helyettesítésére Dietz főmérnököt rendelte ki Komáromból. — Névmagyarosítás. Jenik Vincze esztergomi lakos Jókai-ra, Guggenberger Lajos pilismarón" lakos családi nevét Galambosra változtatta. — Igazoló választmányi ülés. A vármegye igazoló választmánya a beérkezett felebbezések elintézése céljából f. hó 15-én d. e. 10 órakor ülést tart. Ez már a harmadik meghívó, amelynek kétszeri hivó szavára nem jöttek össze a választmány tagjai. Hogy itt a hiba hol van s miért nem intéztettek uiindez ideig el a felebbezések, azt talán a megyeházán tudják megmondani; de hogy igy közigazgatni nem lehet, az bizonyos. — Uj közalapítványi felügyelő. A király Berzeviczy József közalapítványi felügyelőnek a közalapítványi főfelügyelői címet adományozta. Berzeviczy néhány évvel ezelőtt a pilismaród közalapítványi erdőgondnoks3got vezette s mint ilyen városunkban lakott. — Az érdem jutalma. A földmivelésügyi miniszter Grenczel András és Dián József németszőgyéni, valamint Gajdos Lajos muzslai gazdasági cselédeket dicsérő levéllel és 100 korona jutalommal tüntettte ki. — Képviselőnk inkompatibilitása. Még március hó elején történt, hogy Hegyi Árpád országgyűlési képviselő összeférhetetlenségi bejelentést tett a képviselőházban gróf Széchenyi Emil képviselőnk ellen. A bejelentés szerint a gróf lábodi uradalmát a közös hadügyminisztérium kibérelte lótenyésztési célokra, tehát szerződéses viszonyban van a hadügyi kormány nyal. Ebben az ügyben a képviselőház összeférhetetlenségi itélőbizottsága csütörtökön hozta meg döntését. Másfél órai tárgyalás után a titkos szavazás eredménye az lett, hogy nyolc szavazattal négy ellenében kimondották, hogy inkompatibilitás esete nem forog fenn. — Délután háromnegyed kettőkor ült Össze az összeférhetetlenségi jury, amelynek tagjait a képviselőház ülésén sorsolták ki. A biróság elsősorban elnököt és jegyzőt választott: elnök Dániel Gábor lett, jegyzővé gróf Lázár Istvánt választották meg. A tárgyaláson megjelent gróf Széchenyi Emil s a bejelentő Hegyi Árpád is. Falcione Árpád előadó ismertette az összeférhetetlenségi bejelentést és gróf Széchenyi Emil védekezését. A gróf az eljárás során írásbeli nyilatkozatban azt adta elő, hogy a lábodi birtokot még örökhagyó édesatyja, gróf Széchenyi Pál, adta bérbe a hadügyi kormánynak 1896, májusában. A bérlet tehát a hagyatékkal együit szálltra, azon mit sem változtatott. Kijelentette, hogy állítólagos összeférhetetlenségi esetének kezelésében rosszhiszeműség nem vezérelte. Ez ellen a vád ellen most is méltóságán alulinak tartja tilakozni. Ismétli, hogy ez a szerződéses viszony örökségképen szállott rá, mikor még nem is volt képviselő.Nem áll az, hogy ez a viszony rá nézve különösen hasznos lenne. Egy ma kötendő szerződésben sokkal nagyobb hasznot biztosithatna maginak. A birtok értéke közben emelkedett, a nélkül, hogy a bérösszeg is emelkedett I volna. Kéri, hogy a bizottság mellőzze az összeférhetetlenség kimondását. — Gróf Esterházy Móric néhány kérdése után az elnök elrendelte a szavazást. Titkos szavazás volt. A biróság nyolez szavazattal négy ellenében kimondotta, hogy gröf Széchenyi Emil helyzetében nincs összeférhetetlenség. A tárgyalás negyed négy órakor ért véget. — Rabbi szónoklata a zsinagógában. F. hó 5-én esti t

/

2

7 órakor tartotta meg szónoklatát Spiegel Ármin szarvasi rabbi a helybeli izraelita templomban. Az igazat megvallva, nem sokat vártunk az első tekintetre igénytelennek látszó rabbitól s általános volt a meggyőződés, hogy dr. Kálmán Ödön és Kandel beszédei után aligha lesz képes jelentékenyebb eredményt felmutatni. De csalódtunk. Csodálatos kis ember. A termetére nézve különben is alacsony pap a szószékbe lépve még kisebbnek látszott, midőn halk hangon elkezdett beszélni híveihez. Hangjának fokozott erősbödésével azonban egyre magasabbnak láttuk s szónoklata közepén már szinte megnőtt előttünk s minél tovább beszélt, annál jobban, annál nagyobb figyelemmel szegeződtek rá hallgatóinak szemei. Hangja szépcsengésü, kiejtése tökéletes magyar, előadása biztos, beszédének tartalma gazdag. De mindezeket felülmúlja szive, melyből hallgatóihoz szól. Szavai hatása alatt a lelkesedés pirja szökött az arcokra, hazafias érzéstől dagadt a kebel, öröm szállta meg a szivet és könny csillogott a szemekben. A hazaszeretet vázolásánál és a zsidó nő hivatásának magasztalása alkalmával kevés szem volt, melyben ne csillogott volna a határtalan lelkesedés, illetőleg a meghatottság könnye. Nem lehet feladatunk az izr. hitközség rabbi választásához sem pro, sem contra hozzá szólni, az a tény azonban a három rabbi jelölt beszéde után Ítélve bizonyos, hogy a zsidók nagy gondot fordítanak papjaik kiképzésére. Mind a három alapos képzettségű ember. — Köszönetnyilvánítás. A Sz. Benedek r. főgimnázium ápr. 30-iki hangversenyén szívesek voltak felülfizetni: Dr. Rajner Lajos 20 K, dr. Rott Nándor 17 K, dr. Andor György, Brühl József, öraeffel János, Berethei Márton Géza, Nagy Jenő (Kenyérmező), Schiffer Ferenc 10—10 K, dr. Fehér Gyula, dr. Klinda Teofil, dr. Kohl Medárd, dr. Koperniczky Ferenc 7—7 K, Osztarek Ferenc (Nyergesujfalu) 5 K, Leimdörfer Nándor, Leitgeb János 4—4 K, Pauer Károly, Vaszary Mihály 2—2 K. A szegény deákoknak juttatott szives adományukért fogadják ezen helyen is hálás köszönetünket. A főgimn. Igazgatósága. — Ki akar honvédállatorvos lenni? A honvédelmi miniszter értesítette a közigazgatási hatóságokat, hogy a budapesti állatorvosi főiskolán ingyen képeznek ki honvédállatorvosi tisztviselőket. Folyamodványokat a miniszterhez keli küldeni. — Vármegyénk selyemtenyésztéséről. A földmivelésügyi miniszter most küldte szét Esztergom megye selyemtenyésztésétől szóló 1&10. évi jelentést melyből örvendetesen állapithatjuk meg, hogy vármegyénk a selyemtenyésztés terén kis terjedelmét figyelembe véve, elég szép eredményt mutatott fel az elmúlt évben. Áz előző évekhez képest jóval nagyobb mennyiségű gubót termeltek községeink. Az országos selyemtenyésztési felügyelőség 1910-ben 8109 koronát fizetett ki vármegyénk termelő családjai részére. A gubóbeváltáson kivül az Esztergomvármegyei gubóbeváltó állomáson még 1367 koronát fizettetett ki, ugy hogy vármegyénknek a selyemtenyésztésből ez évben 9476 korona keresete volt. Ezen összeg; eléggé bizonyítja, hogy a selyemtenyésztés nálunk is kezd már tért hódítani. A legszebb eredményt Ebed község érte el, amely egymaga 2856 koronáért beváltott gubót termelt. Jelentékenyebb mennyiséget állított elő még Muzsla, Esztergom, Uny, Dorog, Nagysáp, Bény, Epöl és Csolríok. Különben vármegyénknek majdnem minden községe fölmutatott kisebb-nagyobb eredményt. Néhány év múlva pedig, midőn az elültetett szederfacsemeték kifejlődnek, mi sem fogja gátolni, hogy megyénk népének egyik főkereseti forrása legyen a selyemtenyésztés. — A szigorú pápa. X. Pius pápa elrendelte, hogy a papok ne vegyenek többé részt üzleti vállalkozásokban, ne járjanak színházakba, mulatóhelyekre, ne öltsenek magukra civilruhát, ne olvassanak világi lapokat, egyszóval tartsák távol magukat a külvilági élettől, a kenyérkeresés terhétől és a szórakozás örömeitől és csak papi hivatásuknak, az istenimádás kultuszának és a lelkek ápolásának szenteljék életüket. — A párkánynánai ut kikövezése. A lapunkban többször szóvá tett párkánynánai ut járhatatlansága nemsokára talán megszűnik. A kereskedelmi miniszter ugyanis a sok panasz meghallgatás után elrendelte az ut kiépítését s e célra az idei költségvetésbe nagyobb összeget vett fel s ugyanannyit fog az 1912-ikibe is e célra előirányozni. Az idén az ut megalapozására nagymennyiségű kavicsot fognak hordani s szétteregetni, hogy ezzel szilárd alapot teremtsenek a jövő évben lerakandó kockakövek részére. Reméljük, hogy az általános panaszt a jövőben a kockakövezett ut dicsérete fogja felváltani. — Mikor tartják a gyermeknapot? Már az ország majdnem minden városában és falujában készülnek a gyermeknapra. A virágfakasztó május első napjait szokták felhastnálni, hogy a jótékonyság, a gyermekszeretet oltárán áldozzanak. Ugy látszik nálunk ez is, mint annyi sok más nagy hü-hóval megin litott mozgalom, befagyott még májusban is.