Esztergom és Vidéke, 1911

1911-05-07 / 35.szám

— Haladunk. Ujabb időben örvendetesen tapasztaljuk, hogy a város vezetősége a jobb munkaerő megválasztására törekszik s a használhatlan erőket „kivonják" a munkából. — Anélkül, hogy személyekről említést tennénk, ezt a tényt szívesen constatáljuk, csak az a megjegyzésünk van hozzá, hogy a ^használhatlan erőt ne helyezze a tanács más hivatalba se, mert ha nem találja jónak ott, ahová választatott, ott sem lehet hasznos munkájú, ahová áthelyeztetett. Vagy — vagy. — A közegészségügyi hatóság figyelmébe. Törvényes intézkedések történnek országszerte és napról-napra az élelmiszer-hamisítások meggátlására. Hogy mégis meddő marad mindm idevágó intézkedés, annak okát csak abban kereshetjük, hogy a törvény megengedett legnagyobb szigorát sohasem alkalmazzák. Pedig ha elrettentő példát kell statuálni, éppen az élelmiszer-hamisítókkal szemben kell azt tenni, kik bűnös manipulációjukkal épp ugy törnek az emberi élet ellen, mint a gyilkosok. Nálunk Esztergomban főként a tej, tejföl- és vaj-hamisítás folyik szemérmetlenül. A tejet lefölözve hozzák a piacra, hogy aztán a kellő sűrűséget megadják neki: mindenféle idegen anyagot kevernek bele. A mult héten egy uri házhoz a cseléd tejfölt hozott a piacról. Mikor a tejföl az ételben melegedni kezdett, olyan penetráns szagot árasztott a konyhában, hogy ajtót, ablakot ki kellett nyitni. A gyanús tejföllel készített ételt odaadták a macskáknak s azok az ételtől rosszul lettek. Egyik nap meg vaj került a piacról az asztalra. Szine elég jó volt, de mikor az ember belevágta a kést, ugy ragadt, mint az ablakos gitt. Az ize meg a birkafaggyuéhoz volt iasonló. Kérjük az erre hivatott hatóságot, hogy fokozottabb mértékben teljesítse a piaci vizsgálatot, mert az ebben a drága, züllött vi Iágban elsőrendű közegészségügyi követelmény. — Az irgalmas szivekhez. Bábszki Ferenc az Ezsébet királyné utca 24 sz. alatti lakos a mujtjió J20-án leégett. A szerencsétlen szegény emkérnek minden élelmi szere, ruházata a tüz martalékául esett. Hat tagból álló családjával a legnagyobb nyomornak néz elébe. Némi segélyért könyörög az irgalmas szivekhez. — A József szanatórium egylet gyűlése. A szegénysorsu tüdőbajosokat segitő József kir. herceg Szanatórium Egyesület esztergomi egylete Özv. 4x. Földváry ístvánné elnöklete alatt f. évi április hó 22-én tartotta meg a városháza nagytermében évi rendes gyűlését nagyszámú hölgytagok részvétele mellett. Az elnöknő magas lendületű megnyitó beszédében az egyesületnek magasztos célját és városunkkal szemben eddig is tanúsított jóindulatát kifejtvén, a megjelent tagokkat uj tagoknak szerzésére kérte, mert cs3k ugy várhat a helyi egylet a központtól fokozottabb támogatást s szegénysorsu tüdőbetegeink felvétele csak az esetben várható, ha városunk is nagyobb áldozattal járul az egyesület vagyonához. Eddig már két esztergomi tüdőbeteg nyert hónapokon keresztül ápolást és elhelyezést a József kir. herceg szanatóriumban, mely körülmény a központnak városunk iránti jóindulatáról tesz bizonyságot. Dr. Reviczky Gábor egyesületi titkár olvasta fel azután jelentését, mely szerint az 'egyesületnek 64 rendes és 8 rendkívüli tagja van. Indítványozta, hogy az ősz folyamán egy hangverseny rendeztessék az egyesület javára, mely indítványnak elfogadása után a régi tisztikar az ügyek további vezetésével megbízatott. — Oktatás a szabadban. Sajnosán ismerik be pedagógusaink, hogy a higiénia követelményei az iskolában kevéssé érvényesülnek. Zsúfolt és szük tantermek, sokszor rossz világítással, melyekben óraszámra ül 50—60 tanuló. Az ily romlott levegőben kénytelen a tanár és tanítvány naponta 5—6, esetleg több időt is tölteni. Mily üdítően hat már már csak a gondolat is, hogy az oktatást legalább részben a szabadban végezzék a tanárok. Hogy mily természetes e vágy, mutatja az, hogy mihelyt kitavaszodik, rügyezni kezdenek a fák, a kertek, erdők, ligetek mindenütt megtelnek magoló, sétálva tanuló diákokkal, igy kora reggel, mint késő délután. A pedagógusok már egészen komolyan foglalkoznak annak megvalósításával, hogy egyes tantárgyakat a szabadban adjanak elő. Nálunk ez az eszme még papíron sincs, de Németországban és különösen Angliában már a komoly megvalósulás stádiumába jutott. Először csak a beteg gyermekkel kezdték a charlottenburgi iskolában, majd fölkarolta az eszmét Anglia és Amerika. Angliában az első „mezei iskola" London mellett Bostal Woodhan nyilt meg 1907ben. Ez az iskola ugy volt építve, hogy szállítható is. Newyork cityben a Bellevue Hotspital tüdőbajos betegeit egy hajón helyezték el. Számos gyermek volt közöttük, kiket a hajón kezeltek. Ezek egy napon azzal a kéréssel álltak elő, hogy tanítót adjanak nekik. Ennek a mintájára azután több hajón is rendeztek be iskolát. Angliában az ilyen iskolák építkezése sátorszerű. A növendékek nemcsak a tanulás, hanem az egész nap tartamára vannak elhelyezve és élelmezésüket, lakásukat is ott nyerik. Okulhatnának ebből és legalább részben megvalósíthatnánk mi is, mert a városi iskolák mai állapotában sok szülő aggódva küldi gyermekeit a szük, dohos, nedves épületbe, ahol négy fal közé zárva senyved el testük és tüdejük. Dehát ki törődik nálunk az egészséges iskolával? Ha az nem állami palota, hanem felekezeti viskó, akkor abban felzúdulás nélkül kell hagyni gyermekeinket megbetegedni a felekezeti nevelés és oktatás nagyobb dicsőségére. — Mi a legborzasztóbb ? Ha az ember nem kap lakást, ha a sorsjegyét nem húzták ki főnyereménnyel, ha az üzlete nem virágzik vagy ha csődbe megy ; de nem megy csődbe akkor, ha jól összeállított ötletes reklám nyomtatványokat használ melyeket legolcsóbban a párkányi Gondosnyomdában szerezhet be. — A „Vasárnapi Újság" május 7-iki száma nagy érdekességü képeket közöl az argentínai zsidó-telepitvényekről, különböző repülőgéplezuhanásokról, a rutén népéletből, a májuselsei mulatságról stb. Szépirodalmi olvasmányok : Rákosi Viktor regénye, Bársony István vadász-tárcája, Marks Kornélia adomás története, Mikszáth Kálmánról, Oláh Gábor és Kétly Endre versei, Marcelle Tinayre francziából fordított regénye. Egyéb közlemények : Pörge Gergely művészi rajza, tárcacikk a hétről s a rendes heti rovatok: Irodalom és művészet, sakkjáték stb. — A „Vasárnapi Újság" előfizetési ára negyedévre öt korona, a „Világkrónika"-val együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság" ^kiadóhivatalában (Budapest, IV. ker., Egyetem-utca 4. szám.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap" a magyarnép számára, félévre két korona 40 fillér. — Ármérséklés. Arról értesülünk, hogy a csillagvédjegyü Thomassalak liszt ára a folyóévi szállításra nem jelentéktelenül mérsékeltetett, ugy hogy gazdáink ezen kitűnő műtrágyát olcsóbban szerezhetik be, mint eddig. — Eladó. 12 méter hosszú és 3 méter magas spanyolfal kitűnő karban nagy üveg táblákkal díszítve jutányos áron eladó. Bővebbet a kiadóban. A legolcsóbb permetezőanyag. Két év óta egy permetező anyag van forgalomban, melynek hivei egyre szaporodnak és ez a szer a Dr. Wagner féle „pro-vino" melyet a Magy. Mezőgazdák Szövetkezete (Budapest) hoz forgalomba. Ezen szernek előnyei az olcsóságon kivül (kb. 20°/

0-kal olcsóbb a rézgálicnál) könnyű- és tökéletes oldhatósága, SZÍVÓS tapadása és végre az .a körülmény, hogy az oldat napokig eltartható anélkül, hogy elromlana, vagy akár csak üledéket képezne. Olyan években, amidőn az időjárás szeszélyessége minduntalan megzavarja a permetezést, ez igen fontos tulajdonság. Tessék ismertető füzetet kérni! Vasárnapi levél. Magáról a levélről Az újság ma már nemcsak a' hirek leközlésére szorítkozik, hanem lehetőleg igyekszik az olvasó szellemi szükségleteit minden téren kielégíteni. Igy aztán, eltalálva közönsége lelkületéhez az utat, barátja, tanácsadója és segítője lesz a közönségnek. A vidék újságja ezt a hivatását alig teljesítheti oly hatásosan, mint a fővárosi nagy lapok, mért terjedelme alig engedi meg a híreken kivül más, bár érdekes téma közölhetését. Mi mégis helyet fogunk adni lapunkban o\K eszmék, társadalmi kérdések, hatósági tévedések és létesítmények letárgyalásának, melyek a nagyközönséget felvilágosítani, tájékoztatni, vagy — a hetedik nagyhatalom fegyvereivel — segíteni hivatvák, mert meggyőződésünk az, hogy sem a vezércikkben sem a hirek között tett megjegyzéseinkben nincs oly közvetlen érintkezés a lap és olvasója lelki világa közt,;'mint a vasárnapi levelek és olvasó közönsége között ki fog fejlődni. , „; Mindenről, ami aktuális s ami a közönséget érdekelheti, a vasárnapi levélben fog a szerkesztőség csevegni az ő kedves olvasójával, közvetlenül, tárgyilagosan és lehetőleg érdekes előadásban. Hogy pedig ne legyünk egyoldalúak, kijelenthetjük, hogy nemcsak a mi házi „levelezőnk" ollából közlünk a vasárnapi levelekben fejtegetéseket, kritikákat, de a közönség köréből is szívesen fogadunk oly témát, eszmét, mely az össztársadalom gazdasági, kulturális életére bármily csekély mértékben is befolyással van. Amidőn tehát az első vasárnapi levelet — saját programmjának eképeni ismertetésével lepecsételjük — Ígérjük, hogy ilyen cim alatt, minden vasárnapi számban találkozunk közönségünkkel. André. NYILT-TÉR.*) Köszönetnyilvánítás. Mindazon jó barátainknak és jó ismerőseinknek, kik felejthetetlen jó férjem elhunyta alkalmából jóleső részvétökkel fájdalmunkat enyhíteni szívesek voltak, legőszintébb köszönetünket fejezzük ki. Özv. Bedros Józsefné és családja.