Esztergom és Vidéke, 1910
1910-12-01 / 93.szám
Esztergom, I9IU. Csütörtök, 1910. december 1 Szerkesztőség és kiadóhivatal: ESZTERGOM, „KORONA" SZÁLLODA I. EMELET. Telefon szám 38. Megjelenik vasárnap és csütörtökön Laptulajd. és felelős szerkesztő Dr. Dénes Aladár ELŐFIZETÉSI ÁRAK: . . 12 K Negyed évre . . . 3 K Fél évre .... 6 K Egyes szám ára .14 f. Kéziratot nem adunk vissza. — Nyilttér sora 60 fii. Egész évre Vasárnaptól — Csütörtökig. Mintha választás volna , . . Lesz is, meg nem is. Már t. i. választás. Jelöltek még nincsenek, ez egészen bizonyos. Ezen a tényen kivül pedig minden egyéb bizonytalan, valószínű azonban, hogy hogy Szemere Miklós fellép 67-es pártonkívüli programmal. Erre vall, hogy már pártirodát keresnek és zászlókat Készíttetnek a számára — bár mindezek még nem az ő hozzájárulásával történnek. Ha Szemere tényleg fellép, ami — mint mondottuk — elég közelálló dolog, ugy következőképen fog festeni a helyzet : Szemere 67-es lévén, ugy tudjuk, hogy reverzálissal jön csak Esztergomba, mely szerint parallel politikát fog folytatni a munkapárttal, nem lévén kizárva az sem, hogy a pártba egyenesen belép. Ez utóbbi két esetben nem is állit ellene hivatalos jelöltet a kormány, amely körülmény még mindig nem fogja kizárni azt, hogy fognak ellene 48-as ellenzéki jelöltet hozni. Emlegetik Gyapay Pál nevét is, mi azonban nem hisszük, hogy belemegy a harcba. Viszont mindezek tetejébe meglepetés is készül és — amint ezt már sokan tudják — dr. Seyler Emilt, a vármegye főorvosát fogja felléptetni a munkapárt. Szóval ugy áll a helyzet, hogy sehogysem áll. Annyi azonban kétségtelen, hogy ezidőszerint józan ember még állást nem foglalhat. I—< Nem lesz választás ! Ezt az alcímet nem azért irjuk, mintha nem lenne kitűzve már is a választás f. hó 14-ére, hanem ama egyszerű okból, mert nincs kizárva, hogy a választás napján csak egy jelölt lesz. Hogy ki lesz eme egyetlen jelölt, azt ma még határozottan megállapítani nem lehet, mert azok a nevek, amelyek eddig forgalomba kerültek, nem egyebek merő kombinációnál. Eme kombinációknak van is alapjuk meg nincs is. A legbizonyosabb a dolgok mai állása szerint az, hogy megtörténhetik ama meglepetés, hogy a munkapárt és az ellenzék paktumot köt egy minden érdeket kielégítő jelöltre vonatkozólag. A paktum iránti tárgyalások most vannak folyamatban és mi megjósolhatjuk, hogy f. hó 14-én az egyhangú választás sincs kizárva. • ' Az utolsó héten. Lapzártakor arról értesülünk, hogy a választási harc csak az utolsó hétre fog szorítkozni, mert ezidőszerint hat üres ke„ESZTERGOM és VIDÉKE" TÁRCÁJA. A kereszt. Irta : Pásztor József. Két katona állt a parton. Neki támaszkodtak a Tiszaparton elvonuló kőfalnak s bámulták a sárgás zavaros vizű folyót. Vasárnap délutáni csend feküdt végig a parton. A hid mellett szürke bárkák állottak kikötve s szomorúan nyöszörögtek, mikor egy-egy piszkos hullám hozzájuk verődött. A part hosszában egy fenyőszálakból összetákolt tutaj ingott a vizén s a tutaj szélén egy vézna szeplősképü gyerek ült, a lábait meg belelógatta a folyóba. A két katona lement a tutajra. Szomorú vasárnap délutánjuk volt : üres a zsebük teljesen, az „Aranypotyká"-ban pedig kivasalt és szagos szappanai megmosdott szobacicák járták a kállai kettőst, más boldogabb hadfiakkal. A káplár ur valami aranykorbeli virginiacsutkán rágódott, a fürer pedig virágos káromkodásokban fejezte ki a kirivó ellentétet,, fényes uniformisok s a pénztelenség állapota között. Az égnek azonban mi köze sem volt ehhez, mert ép ugy mosolygott, mint más vasárnapokon. A hadfiak szivében lirai érzelmek tomboltak, elkezdett és folyamatban lévő szerelmek követelő érzései. Szerelmek, melyek nem az égben, de az „Aranypotyká"-ban köttetnek és folytatódnak kisés nagykapukban, vagy a promenádok susogó fái alatt. A fürer körülnézett. A part üresebb volt, mint valaha, forrón tűzött a nap fejükre. A fürer megtörölte homlokát s megszólalt: — Egy kis fürdés nem ártana ! A káplár ur válogatott az Olymp isteneiből és bakancsával rugdosta a tutajt. A. fürer szeme felvillant, az arca mosolyra derült s mintegy ötlettől megkapatva mondta: — De ha pénzt adnának érte ? A pénz szóra a káplár ur szemei előtt végig táncoltak az „Aranypotyka" összes élvei. — Pénzt? — szólt nagy meghatottsággal. — Ha belelöknénk azt a kölyköt a tutaj széléről a vizbe ? — A vizbe? — Te utána ugranál! — Én! . . . — Kihúznád, hazavinnéd? A káplár arca felderült, egyet bökött a gyiklesőjével a füreren : Megértette a dolgot s villámgyorsan áthatotta az eszme nagyszerűsége. A sovány gyerek úgyis majd beleesett már a vizbe ; egészen a viz szine felé hajolt, valami füzágat akart kihalászni a vízből. A káplár nagyot ugrott a tutajon s a gyerek fejjel a vizbe pottyant. A káplár hirtelen ledobta a bajonettjét, meg az ünnepi ,,waffenroch"-ot s a gyerek után ugrott. A fürer felszaladt a part mentén végig húzódó magas rakpartra s torkaszakadtából ordítozott. A káplár megfcgta a gyereket a vizben, még egy kedves ideig a viz alatt tartotta a fejét hogy jól teleigya magát, azután a part felé úszott vele. Mire kiért vele, már egész csődület volt a parton. Az asszonyok sikoltoztak s mindenki izgatottan várta a következendőket. A káplár egyik kezével belekapaszkodott a tutajba, a másik kezével meg a gyereket tartotta. A führer segített neki, hogy felmászhasson a tutajra. A gyereknek nem történt semmi baja, csak egy kicsit többet ivott a kelleténél. Nem sokára magához tért. Néhány asszony sopánkodott. — Ha á tutaj alá került volna? Ha a vitéz urak itt nincsenek? Valaki felismerte a gyereket, aki didergett s a nagy ijedségtől nem tudott szóhoz jutni. A kancsal trafikos fia volt onnan a hídfőről. Egy rendőr is megérkezett s a tömeg megindult a trafikos bolt felé. Elől a rendőr, utána viztől csurgó katona a gyerekkel, a fürer, aki a bajonettet és a waffenrochot cipelte s nyomukban egy egész sereg ember. A trafikosnak már hirül vitte valaki az esetet, mert a kövér trafikosné nagyokat kiáltozva rohant a tömeg felé, a vizes gyereket kikapva a katona kezéből s a gyerek a viszontlátás örömére