Esztergom és Vidéke, 1910

1910-12-01 / 93.szám

riiletre kell jelöltet keresnie a kormánynak. Nagyon sok lévén a reflektáló, a mun­kapárt intéző bizottsága csak szombaton fog dönteni a jelölések dolgában, amikorra is óriási meglepetések várhatók. Tanítói gyűlésekről. A mult hó 15-én olvastam a „Tokodi-üveg­gyári áll. iskola" tek. Igazgatóságától egy körle­velet, melyet ugy tudom, valamennyi esztergom­megyei iskolának megküldött. Átolvasva tapasztal­tam, hogy megszívlelésre méltó dolgok vannak benne, amely fölött amirjy könnyen átsiklani nem lehet. Egy sorba, egy táborba akarja látni a megyei tanítókat, hogy annál könnyebben tehessenek eleget hivatásuknak, kötelességüknek, munkaerejüknek, áldozatkészségüknek. Csak egy kis jóakarat kellene a felsőbb hatóságoktól, hogy keresztülvihessék a dolgot. Mert valóban egyébb nem kell semmi . . . Egy kis buzdítás a tanítóknak, hogy összeálijanak! Sajnálattal értesültem, hogy egyesületi életünkről nem hallhatunk ser, mit, — mert nincs. Ez bizony szomorú állapot, amelyen segíteni kell. Én remé­lem, hogy azon gyűlésen, ki fogják vinni kartársak azt, ha csak egy kicsit is érdeklődnek saját ügyük iránt, mert jó reményem súgja, hogy méltán sora­koznak azon zászló alá, melyet érdekükben várme­gyénk tanügyi vezetője kibontott. Ha csak egy kicsit is érdeklődnek iránta s ha egy kevéssé meghallgatnak engem, vonhatnak le belőle dolgokat, melyek megszívlelni valók . . . Előbbeni működésem helyén örvendve tapasz­taltam, hogy ott a tanítói egyesület, hova karöltve egymást haladhatott a művelődés utján az állami v. községi, akár felekezeti tanitó, lett légyen bár a többség román, ezek testvéries egyetértésben tanultak, okultak, művelődtek s anyagi áldozatokat hoztak — csupán önmagukért. Megalapították a „Vármegyei Tisztviselők Egyesületét" melynek tagjai elsősorban tanitók Részvényeket boesájtottak ki, (minden tag egy részvényes, de egy tagnak lehet több részesjegye is) mélyen tisztelt főnökünk, kiről most is hálával emlékezünk kijárta a m. kir. adóhivatalnál a pontos befizetések végett, hogy fizetésünkből minden hóban 3 kor. le lett vonva s a megszorult tiszt­viselő olcsó kölcsönhöz juthatott kezes nélkül azonnal. Ma már az egyesület, dacára, hogy csak 3 éves, olyan áldást hozó, melynek szellemi és anyagi értékéről beszámolhatok. Mert színielőadá­sok, (melyeknek szereplői kizárólag tanitók) hang­versenyek csak emelték a körét, gyarapították a kasszáját. Összehozta, egy táborba terelte a nyájat, akinek vezetője mindig ott volt jóakaratú tevékeny­séggel, bátorítással, buzdítással, munkával. Oszlop kell ide is és szeretett Főnökünk vezetőnk lesz az, kinek erős kezeiben lévén a gyeplő, talál módot a tömörülésre. Én hiszem, hogy e szent cél fogja lelkesíteni a többieket is! Adja Isten, hogy üdvözölhessem jövőben a kialakult egyesületet. R. E. HÍREK. — Pártszervezés — jelölt nélkül. Néhány nap óta a nyilvánosság és — a jelölt kizárásával ugy a suba alatt megkezdődött egy szervezkedni akarás Szemere Miklós érdekében. Állítólag már pártirodát is néztek kiszárnára, sőt a lobogógyár­tás is megkezdődött. Illetékes helyen utánajártunk a dolognak és jelenthetjük, hogy az egész úgy­nevezett „szervezkedésről" Szemere Miklós nem is álmodik. Valószínű, hogy fel fog lépni Esztergom­ban az ő pártonkívüli 67-es programjával, de a szervezés előkészítésével senkit sem bízott meg, legkevésbbé azokat, akik az ő nevében a nego­tiorum gestor szerepét játszák. Szemere a kor­mánnyal parallel politikát üz és igy nem ellenzéki jelszavakkal megy bele egy esetleges küzdelembe, hanem a legjobb esetben a munkapárt nyílt vagy hallgatólagos beleegyezése mellett. Szemere csak ezen kautélák mellett vállal jelölt­A gyerek meg vagy három dunna alatt nyö­gött s kegyetlenül izzadt a herbateától. Néhány nap múlva a fürer, meg a káplár éppen Csülök Pista sonkáján osztozott, mikor a káplárt rapportra hivták a kapitány elé. Szörnyen megijedt a két katona. A káplár homlokát még a hideg veritek is kiverte. Mi lesz ? Ez bizonyosan a vasárnapiért van! Kitudódott valahogy ! Valaki mégis észrevette? . , . A rapport után a káplár, mint egy bolond szaladt be a fürerhez. Az arca ragyogott az öröm­től, a kezében valami fényeset szorongatott, lihegve állott meg az ajtóban s csak annyit tudott mondani — Kereszt . . . kereszt ! — No ? . . . kérdezte a fürer. — Kereszt ... Én kaptam. Végre magához tért a káplár. — Igen én kaptam, amiért a gyereket ki­húztam, a kapitány ur nagyon megdicsért s husz forintot is adott. Nesze itt van a féle ! — Hát a kereszt ? — Azt nem adom. Megmutatom otthon a faluban. — Ohó ! — Hallgass ... Ne itt van a másik ti2 forint, de a kereszt az enyim, mert ez — nag> tisztesség! torkaszakadtából elkezdett ordítani. A tömegen ünnepélyes meghatottság vett erőt, mig valaki megszólalt: — Bizony, ha a katona ur . . . — A katona ur, az Isten áldja meg, meg is áldja — kiabált vissza a kövér trafikosné. Szegény fiacskám, megijedtél ? . . . Katona ur ... a jó katona ur! A trafikajtóban kint állt a kancsal trafikos. A rendőr rámutatott az életmentőre. 0 húzta ki! A tömeg helyeslőleg morgott s innen-onnan lehetett hallani: — Bizony már azóta a halak csipkednék ! ott vinné a Tisza valahol a Boszorkány-sziget táján. A trafikos elérzékenyült s a pénzes fiók­ban kaparászott. Egy ötös bankót hajtogatott össze s diszkréten a káplár ur kezeibe akarta csúsztatni. A káplár szerénykedett: — Köszönöm, köszönöm ... Jó szívből tettem. — De mégis . . . A közelállók közül valaki erősködött, hogy ugy illik az : katonának kevés a pénze a ruháját is tönkretette. Végre is engedett a káplár ur s a trafikosné meg a fürer ur zsebeit is megtömködte jóféle szivarokkal. A rendőr feljegyezte a káplár nevét a jegy­zőkönyvébe s a vasárnapi publikum eloszlott. A kánlár a ruháját szárította s a kancsal trafikos az eset részleteit meséitette el a fürerrel, aki a trafi­kos bolt pultján ült, nagyokat szippantott a potya­szivarból s a trafikos hálálkodó szavaira csak annyit jegyzett meg: — A katona csak katona: Szja a böcsület! ségct és ha elvállalja, ezen ténykedése azt fogja bizonyitan;, hogy elvei ekkép módosultak, amely esetben a kormány nem is állit ellene ellenje­löltet. Egyszerűen komikusnak találjuk, hogy a volt ellenzék legnagyobb hangú legényei állanak ki a placc-ra Szemere mellett, akinek ez a foga­datlan pro'kátorkodás — ha megtudja — nem lesz valami inyére. Szemere nagy gourmand és könnyen elrontja a gyomrát. Jó lesz tehát résen állani. — Választási elnökök. Az 1886. évi XXIII. t. c. alapján megejtendő megyebizottsági tagvá­lasztások a f. hó 9-én fognak végbemenni. A keddi törvényhatósági közgyűlésen választási el­nökükül a következők küldettek ki: Pilismaróira Hegedűs Gyula, Kesztölcre dr. Katona Sándor, Tokodra Pehatsek Artúr, Sárisápra Wéber Gyula, Kirvúra ifj. Wimmer Imre, Bajnára Nóvák József, Nyergesujfalura Müller Ernő, Muzslára Katinszky Lipót, Párkányba Rogrün Ede, Bucsra Kobek Kornél, Köbölkutra ifj. Lucenbacher Pál, Kéméndre Pelcer Lipót dr. Nagyülvedre Revicky Elemér, Érsekkétyre Wimmer Kálmán, Szögyénbe Ziskay Imre, Esztergom város I. kerületébe dr. Zwilhnger Ferenc, II. kerületébe Zsiga Zsigmond, III. kerü­letébe Brutsy János. IV. kerületébe Bleszl Ferenc. — A képviselőtestületi tagyálasztások. A f. év végén lejáró megbízatással biró képviselő­testületi tagok helyének választás útján leendő betöltésére határidőül az alispán december hó 7-ikét tűzte ki. A választás a következő helyeken fog megtörténni: az I-ső kerületre nézve a városház közgyűlési termében; a Il-ik kerületre nézve a Deák Ferenc utcai fiúiskolában; a Ill-ik kerületre nézve a Kossuth Lajos utcai fiúiskolában ; a IV-ik kerületre nézve a szenttamási fiúiskolában ; az V-ik kerületre nézve az érseki tanitóképzőinté­zetben; a Vl-ik kerületre nézve a szentgyörgy­mezei fiúiskolában. A kilépő képviselők a követ­kezők: I. kerület: Fehér Gyula dr., Mészáros József, Magos Sándor, Szölgyémy Gyula, Kiss István, Waldvogel József, Kántor Endre ; II. kerület: Horváth Mihály, Nagy Antal, Uhlárik János, Bargel Mihály, Dóczy Ferenc, Nozdroviczky Miklós, Bayer Ágoston ; III. kerület: Kiffer János, Adorján János,. Számord Ignác, Tóth Imre, ör. Meszes Ferenc, Laiszky János, Adorján József, Tóth Major József, IV. kerület: Bakos János, Wipplinger Ödön dr. Fritz György, lványi Géza, Török József, Dudás Ferenc, Kósik Ferenc. V. kerület: Fekete Árpád, Perényi Árpád, id. Matus Gyula, Farkas Gyula; VI. kerület: Trexler Antal, idb.. Erős András, Hegedűs József, Erős József közép, Gere János, ifj. Erős Imre. A választás a fentiek szerint hat kerületben történik; az első kerületbe tartoznak azon választó polgárok, kik a régi kir. (anya) városban az 1-ső házszámtól a 278. házszámig. — II-ikba azok, kik a 279. házszámtól az 510, házszámig, — a Ill-ik kerületbe azok, kik az 511. j házszámtól az utolsó házszámig birnak lakással, • — a IV-ik kerületbe a Szenttamáson lakók, — az V-ik kerületbe a Vízivárosban lakók és végül a VI. kerületbe a Szentgyörgymezőn lakók vannak fölvéve. A választás reggel 9 órakor veszi kezdetét és végződik délután 4 órakor. E határidőn túl szavazatot el nem fogadnak. A választók a választás megnyitásakor a kerületi vezető elnök mellé négy bizalmi férfit jelölnek ki maguk közül, mely jogukkal ha élni nem akarnak, a bizalmi férfiakat a kerü­leti elnök nevezi ki. — Paktum a politikában, A munkapárt országos intéző bizottsága egy még meg nem nevezhető jelölt érdekében paktumos tárgyalásokat folytat az egyik 67-es frakcióval. Ha a paktum meg lesz, ugy Esztergomban egyhangú választás­nak nézünk elébe. — Politikai lázálmok. Egyes fővárosi lapok a „legilletékesebb forrásokból" nap-nap után a legkövérebb kacsákat adják le Esztergombol. A munkapárt részéről Hentz Károlyt, Rényi Józsefet stb. portálják, az ellenzéki oldalról pedig Gyapay Pál, sőt Fehér Gyula nevét is emlegetik . Hogy

Next

/
Thumbnails
Contents