Esztergom és Vidéke, 1910

1910-09-11 / 71.szám

SZÉPIRODALMI és KÖZGAZDASÁGI HETILAP SZERKESZTŐSÉG: BUDAPEST, PETERDMTCZA 38. FELELŐS SZERKESZTŐ: VÁGÓ JÁNOS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, PETERDY-UTCZA 38. Budapest, 1910. I. évfolyam, 1. szám. Vasárnap, szeptember 11. BEKÖSZÖNTŐNK. Az Ország Vasárnapja! Lapunk címében elvünk. A hét munkanapjai után oly lappal szolgálni, mely a jól megérdemelt pihenéshez szellemi táplálékot nyújt, kellemes és nem fárasztó, rövidségében is tartalmas, minden szavában igaz, egész terjedelmében nyiltl Ime első számunk, melyből széles e hazának minden újságolvasója megismer bennünket! Benne van célunk, törekvésünk! Mindmegannyi a legnemesebb! Nemzeti közgazdaságunkat, annak fejlődését szolgálni, irányítani, jó tanácscsal ellátva alattomos veszélyektől óvni. Gárdánk a legjelesebb irodalmi nagyságok táborából áll, kiknek termékei állják a kritikát. Ezeknek tolla a mi fegyverünk és ily fegyverekkel a létküzdelmet megvívni nem lesz nehéz. Egy negyedmillió lapunk példányszáma, mely suly az erkölcsi kötelességérzettel tetézve, minden újságolvasónak legyen tanulsága! Mi hálánkkal előre adózunk. Oly dijakat tüzünk ki olvasóink számára, melyeknek nagysága csupán eltérjedettségünkkel áll arányban / És részesítjük benne kivétel nélkül mindazon- olvasóinkat, kik eléggé bölcsek ahoz, hogy összetudják egyeztetni a kellemeset a hasznossal. 1tv

nj

^

. , Régi igazság, hogy „a meggazdagodás utja a nyomdafestéken át vezet" és mi ezen útra óhajtjuk terelni olvasóinkat akkor, midőn vagyonokat kínálunk és csak egyet kérünk. Ime pályázatunk! Első dij — tiz hold tehermentes szőlő (Nógrádmegyéhen). Második dij —- egy teljesen felszerelt cséplő-garnitúra. Harmadik dij — egy teljesen felszerelt kétfogatú batár. Ezen pályadijakban teljesen ingyen, minden ráfizetés nélkül résztvehet bárki, ha a lapunkban hirdetett cégek bármelyikénél, még oly kis mértékben is bevásárol. Egyetlen feltételünk, hogy ugyanakkor, amidőn a hirdetett céget akár személyesen, akár levél utján felkeresi, kiadóhivatalunkat levelezőlapon értesiti ezen körülményről. Az igy beérkezett levelezőlapok urnába helyeztetnek és abból királyi közjegyző jelenlétében 1911. évi december hó 15-én, tehát karácsony előtt 3 levelezőlap fog kisorsoltatni. Természetes, hogy egy olvasó annyiszor küldheti be levelezőlapját, ahányszor igénybe veszi a hirdetett cégeket, tehát minél több az érdeklődése, annál nagyobb az esélye is. Ezen pályatervünkkel azt célozzuk, hogy a nagy magyar olvasó-közönséget közelebb vigyük a fejlett amerikai jóléthez. Ott csak az boldogul, aki hirdet, mert az okos amerikai csak annál vásárol. Hisszük, hogy ezentúl nálunk is csak igy lesz. Zászlónk kibontva! Pályázzatok! Gazdagodjatok! Hazafias üdvözlettel „Az Ország Vasárnapja" szerkesztősége és kiadóhivatala, 5 Aczél Gambrínus Caffe-Restaurant J ^ Budapest, Erzsébet-körut 27. sz. £ i Az ország legnagyobb ótkezöterrae. — A fő- A , városi és vidéki előkelőségek találkozóhelye. \ ^ Estéakint felváltva a hoavédzenekar játszik. ^ Fuvarleveleket el ne dobjon, le ne rakjon, mert nagyon gyakori a hibásan számított fuvardíj. R >vid uton vissza szerezzük önnek a kifizetett többletösszeget. — A munkáért nem számitok semmit és a visszafizetett illeték 8

/* részét készpénzben kif zitem. Szives ajánlatokat, esetleg a fuvarleveleket kérem a következő címre beküldeni: LÖFFLEE J. Budapest, VI., Szondy-E. 95. gazdasági jólét teltételei. Kálmán Gusztáv államtitkár nyilaftaía. Általánosan {elterjedt tévhit, hogy valamely állam pénzbeli ereje, vagy szabatosabban kifejezve: az állam polgárai összességének vagyona az illető nemzet gazdasági fejlettségének legbiztosabb fokmérője. Vagyis mennél gazdagabbak valamely állam polgárai, annál magasabb fokon áll gazdasági helyzete. Hogy ez a felfogás mennyire téves, legjobban igazolja Angolország példája, amelyen kétségkívül a világ legvagyonosabb polgársága lakik, holott ma már általánosan elismert tény, hogy közgazdasági szempontból a vele rivális Németországé, sőt az északamerikai Egyesült államoké a fölény. De erre a tapasztalatra a legeklatánsabb példa, sajnos: a mi hazánk. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy Magyarországon a lakosság közvagyonosodása rohamosan emelkedett az utolsó évtizedek óta. A nemzet ingó és ingatlan vagyonának forgalmi és belértéke egy félszázad alatt csaknem megtízszereződött. A közvagyon értéke több száz millióval emelkedett. És ennek dacára mit tapasztalunk ? Azt, hogy közgazdasági viszonyaink tagadhatlanul napról-napra kedvezőtlenebbekké lesznek és hogy nemzetgazdaságunkat, kereskedelmünket és iparunkat már csaknem egy évtized óta súlyos válság sorvasztja. Ezen kóros állapot főokát elsősorban abban találhatjuk meg, hogy hazánkban a gazdasági kérdések elválaszthatlanul egybe vannak forrva a politikai és közjogi kérdésekkel. És mivel egy évtized óta Magyarország közélete meddő politikai és közjogi harcokban merül ki, ezért senyved a kórágyon az ország közgazdasági léte is. Kétszeresen érezteti a nemzettel ez a kóros- állapot a visszahatását azon okból is, mert zsenge fejlettségű iparunk csaknem egészében az állami támogatás járószalagján csüng és mert hazánk összes ipari vállalkozásai kizárólag állami kezdeményezésnek köszönik létüket és fenállásukat.