Esztergom és Vidéke, 1910

1910-09-11 / 71.szám

elnöke és vezetője, a közgazdaság terén kiváló eredményeket tudott felmutatni. Mint az országos közlekedésügyi tanács tagja, a vaskereskedők orsz. egyesületének elnöke, a takarékpénztár igazgatótanácsosa és a kereskedelmi és iparbank r. t. elnöke érvényesítette tudását és jeles tehetségeit. Az ipar terén szerzett érdemei elismeréséül, valamint 1906-ban a fővárosban rendezett vasipari kiállítás sikeréért Ő Felsége a vaskoronarend III. osztályával tüntette ki. A vármegye törvényhatósági és közigazgatási bizottságának, valamint a város képviselőtestületének munkás és tekintélyes tagja volt. Az 1905-iki meg nem érdemlett mellőztetés után jóformán visszavonult a közélettől, de azért továbbra is élénk figyelemmel kisérte a város és vármegye közügyeit. A lassan ölő kór ezidőben támadta meg szervezetét és baja annyira elhatalmasodott, hogy a tavaszon már komolyan kezdtünk aggódni életéért. A gondos orvosi kezelés, családjának becéző ápolása már-már újból visszaadta őt nekünk, de efelett érzett örömünk nem tartott soká, mert csütörtökön megszűnt szive dobogni. Halálhíre futótűzként terjedt el a városban és rokonok, barátok, ismerősök siettek látni Frey Ferenc kihűlt tetemét. Pénteken tették diszes ravatalra, koszorúk és virágok között feküdt a sokak által látogatott és őszintén sajnált, megsiratott halott. A vármegye és város tisztikarának, a Takarékpénztárnak, az Iparbanknak remek koszorú mellett, az egyesületek, barátok és rokonok számtalan szebbnélszebb koszorúja borította a ravatalt. A gyászesetről a család a következőkben adja tudtul fájdalmát: Özvegy késmárki Frey Ferencné szül. Majer Berta ugy maga, mint gyermekei: késmárki Frey Berta férj. gróf Sternberg Józsefné és késmárki Frey Vilmos dr.; valamint veje : gróf Sternberg József; unokái: gróf Sternberg Józsika és Rózsika; testvére : késmárki Frey Vilma férj. schwandaui Schwinner Ignácné és sógora: schwandaui Schwinner Ignác és az egész rokonság fájdalomtól megtört szívvel jelentik, hogy a legjobb és legszeretettebb férj, atya, após, nagyatya, testvér sógor és rokon késmárki Frey Ferenc a III. oszt. vaskoronarend lovagja, volt országgyűlési képviselő, az országos közlekedésügyi tanács tagja, a vaskereskedők orsz. egyesületének elnöke, Esztergom vármegye törvényhatósági bizottságának és közigazgatási bizottságának és Esztergom szab. kir. város képviselőtestületének tagja stb. stb. folyó évi szeptember hó 8-án éjjel 1 órakor, életének 60-ik évében, 33 évi boldog házasság után hirtelen elhunyt. A boldogultnak hült teteme f. hó 9-én délután 4 órakor lesz a gyászházban beszentelve s a kir. városi temetőben levő családi sírboltban örök nyugalomra helyezve. Az engesztelő szent mise-áldozatot ugyanaznap délelőtt 10 órakor fogják érte a belvárosi plébánia templomban a Mindenhatónak bemutatni. Esztergom, 1910. szeptember 8-án. Áldás emlékére! Az örök világosság fényeskedjék néki! Pénteken délután 4 órakor a temetésre öszszegyült gyászoló közönség alig fért el a Kossuth Lajos utcai gyászház előtt. A temetési szertartást Bogisich Mihály v. püspök végezte nagy segédlettel. Az Önálló Iparosok Dalköre a „Mért oly borús. . kezdetű gyászdalt énekelte. Az elhunyt hitvese, leánya és fia zokogva hallgatták a méla gyászdalokat s a megjelentek egy-egy könnyet töröltek le az elmúlás feletti fájdalom e keserű perceiben. Azután megindult a gyászmenet a temető felé. A halottas kocsit a diszbe öltözött városi rendőrök és megyei hajdúk fogták körül, mellette pedig a főispán, alispán, polgármester és azon pé nzintézetek tisztviselői haladtak égő fáklyákkal, amelyeknek a megboldogult tagja volt; Elől a polgárság hosszú sora, a megyei és városi tisztikar, a képviselőtestület és a törvényhatóság kiküldöttjei, a főkáptalan tagjai, Gyapay Pál ny. főispán, az orsz. közlekedésügyi tanács kiküldöttjei, a Boronkay és Kobek-család tagjai, a kocsi után a gyászoló család, rokonok és barátok serege haladt. A temetőbe érve, a püspök rövid imája után a halottat újra beszentelték és a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. Iparpártolás és politika. A legutolsó falusi kupaktanács nem kezeli még oly rövidlátó módon iparügyét, mint a város pénteki közgyűlése a létesitendő ércsajtoló és fémárugyár kérdését. Dr. Fehér Gyula indítványára kimondották, hogy a város csak akkor ad ingyen telket és adókedvezményeket a gyárnak, ha 2000 kor. bánatpénzzel biztosítják a vállalkozók a várost, hogy a gyárat tényleg meg is fogják építeni. Mit akar jelenteni ez a szokatlan határozat ? A városnak nincsen szüksége semmiféle biztosítékra, mert hiszen a város csak akkor adja meg a telek tulajdonJQgát, ha a válalkozók már építettek. Addig nem ad semmit, se telket se adókedvezményt. Ha pedig már megépült a gyár, mi szükség van külön biztosítékra. Egyébként is a város által nyújtandó kedvezmények összértéke nem üti meg a 2000 K-át. Az ügy tárgyalásánál nem lett volna szabad más kérdésnek dominálnia, mint hogy érdekében áll-e a városnak a gyár létesítése, vagy nem ? Ha igen, úgy megadandók a kedvezmények, ha nem, úgy elutasítandó a kérelem. De nincsen joga semmiféle városnak, hogy biztosítékot kérjen pusztán kilátásba helyezett és csak a gyár vállalat létesítése esetén megadott csekély kedvezményekért. Ilyen precedens után be nem teszi a lábát gyárvállalkozó Esztergomba, különösen akkor, mikor ezek az akadékoskodások politikai hátterűek. Ki biztosítja itt a vállalkozókat arról, hogy majd a gyárüzem létesítése esetén nem-e fognak majd politikai okokból szintugyancsak kellemetlenül okvetetlenkedni. A város tanácsa mint iparhatóság jórészt ellenzéki tagokból áll, az ipartestület mint szintén iparhatóság ugyancsak annak a politikai pártnak az ellenségeiből került ki, akik meggátolni iparkodnak mindent amit a munkapárt hivei terveznek s igy ki biztosítja a vállalkozókat arról, hogy ezen két iparhatóság nem fog-e állandóan kellemetlenkedni a már üzemben levő gyárnak. Micsoda város az, amelynek a polgármestere egy szóval sem kel védelmére egy, a város forgalmára jótékonyan hatható vállalkozásnak, midőn annak létesülését politikai okokból akarják megnehezíteni. Ilyen városnál a válalkozók nem látnak biztosítékot fenforogni arra nézve, hogy százezerre menő beruházásaik esetén zavartalanul dolgozhatnak. Már is ugy vagyunk értesülve, hogy amenyiben a város pusztán akadékoskodó határozatát meg nem változtatja, a fémárugyárat nem Esztergomban, hanem Párkányban fogják létesíteni, amelynek képviselőtestülete több garanciát nyújt a zavartalan munkára, mint amit Esztergomtól a történtek után várni lehet. Jól vigyázzon a város képviselőtestülete, mert ő lesz felelős azért, ha ilyen szégyenletes precedensekkel, elriasztja Esztergomtól a haladás és forgalom kiváló eszközeit, a gyári vállalatokat. — Személyi hir. Meszlény Pál főispán Frey Ferenc lovag temetésére városunkba érkezett. — Ugyanez alkalomra Gyapay Pál nyug. főispán és Kobek Kornél orsz. képviselő pénteken szintén a városban tartózkodtak. — Disz közgyűlés a városnál. Csütörtökön délelőtt 11 órakor tartotta Esztergom szab. kir. város díszközgyűlését, amelyen a 80 éves uralkodót ünnepelte. Ez alkalomra a közgyűlési termet és benne a királyi pár képét zöld gallyakkal díszítették körül. Az ünnepies alkalomra a hatóságok testületek és egyesületek meghívott képviselői díszben, a főkáptalan tagjai dr. Kohl Medárddal együtt, a képviselők feketében, a tanácstagok diszmagyarban jelentek meg. Az elnöklő polgármester megnyitván a közgyűlést, magasszárnyalásu ünnepi beszédében a 80 éves uralkodó érdemeit méltatta és további életére áldást és szerencsét kivánt. A polgármester szavait a díszközgyűlésen résztvevők állva hallgatták meg és a végén háromszoros éljent mondottak a királyra. Osváth főjegyző olvasta fel azután a Felséghez terjesztendő hódoló felirat szövegét, melyet a közgyűlés teljes egészében magáévá tett. Bleszl Ferenc képviselőtestületi tag indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy a jelen jubiláris évet a tisztviselők nyugdijánál kétszeresen fogja beszámítani. A díszközgyűlés a király éltetésével ért véget. — Városi közgyűlés. A város képviselőtestületének tagjai pénteken délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlésre jöttek össze. Készakarva használtuk e szót, hogy „összejöttek", mert a képviselőtestület tagjai már ott voltak 10 előtt mintegy ötvenen, 10 óra után pedig lehettek 70-en is, de azért a közgyűlés csak nem kezdődött. Végre *A 11 után megjelenik a polgármester és bevonul utána dr. Fehér Gyula táborkarával együtt. Fontos diskurzus volt a közgyűlés előtt, afféli kis „fiókparlamentahol még fontosabb dolgokat beszéltek meg és finom hát- és oldaltámadásokat eszeltek ki, amint azt alább lesz alkalmunk bemutatni. — A polgármesteri csengő megszólal és az elnöklő polgármester elparentálja Csernó József volt irattárost, valamint Frey Ferenc lovagot, akinek emlékét a jegyzőkönyvben is megörökítik. Következik Tátus Jánosnak sürgős indítványa a mezei hörcsögök, egerek, ürgék és egyéb kártékony állatok irtása iránt. A mult számunkban bőven ismertetett indítványra a tanács röviden kimondja, hogy ez végre nem hajtható, mert a törvény a kutyák kiengedését megtiltja, tűrésüket meg nem engedi, nincs tehát módjában intézkedni. Az irtás más uton való eszközlésére azonban nincsen szava. Tátus János szólal fel indítványa mellett és kéri a képviselőtestületet, hogy az indítványában felhozottakat tegye mérlegelés tárgyává és intézzen feliratot a törvényhatósághoz és a kormányhoz, hogy az irtás a mezőrendőri törvény 54-ik §-a alapján keresztülvitessék. Ily értelemben beszél Adorján János és Kiffer János is, aki még rikítóbb színekkel ecseteli a földműves nép nyomorát és az elszaporodott kártékony állatokkal szemben való tehetetlenségét. A közgyűlés azonban unottan hallgatta mindezeket — ki szereti a nyomorúságot hallgatni, ha nem akar segíteni ? — és már elfogadta volna a tanács kényelmes javaslatát, amidőn feláll Magyary László és szintén Tátus indítványát pártolja. Ezzel még sem lehetett oly könnyen végezni és megbízták a polgármestert, mint I. fokú mezőrendőri hatóságot, hogy az irtás iránt intézkedjék. Ettől persze majd a hörcsögök és ürgék megijednek és nem fogják kiszedni a vetést. Méltóságos és főtisztelendő dr. Fehér Gyula úr e javaslatnál — hiszen az a földmives nép bajairól szólt csak — nem állt fel. — A belügyminiszternek Gyarmathi Dénes alkapitány fegyelmi ügyében hozott Ítéletét, nem lévén fellebbezhető, tudomásul vették a 100 kor. pénzbirságnak fizetéséből leendő levonásának egyidejűleges elrendelésével. — Az építési szab. rend.-nek a kisebb átalakításokra és változtatásokra vonatkozó módosítását elfogadták. — Pálfi Rezső felfüggesztett rendőrirnok fegyelmi ügyében hozott