Esztergom és Vidéke, 1910

1910-08-20 / 65.szám

Díszközgyűlés a megyénél. O Felsége a király 80-ik születésnapjának megünneplésére Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága csütörtökön délelőtt diszközgyűlést tartott. A bizottsági tagok, a tisztviselők, a káptalan tagjai és a helyi ezredek tisztikarának s a városnak három tagú küldöttsége teljes díszben jelentek meg. Meszlény Pál főispán megnyitván a diszközgyűlést, felkérte Fekete Rezső tb. főjegyzőt, hogy a király születés napja alkalmával a törvényhatóság üdvözlő feliratának tervezetét olvassa fel. Fekete Rezső tb. főjegyző ünnepélyes csendben a következő magas szárnyalású hódoló felirattervezetet olvasta fel: Cs. és Apostoli királyi Felség! Legkegyelmesebb Urunk és Királyunk ! Történelmében fényes események emlékével folyton gazdagodott, területében azonban az ország legkisebb vármegyéjének megmaradt ezen törvényhatóság ősi termében legelsőnek ébredt fel s mindenmagyar honfi szivében kivánatképen mindig élt az a tudat, hogy Magyarország csak mint alkotmányos állam saját törvényei szerint kormányozható s csak igy lehet nagy, gazdag és hatalmas és a dinasztiának mindenkor legerősebb támasza. Nyolc évtized tünt el a semmiség tengerében attól a pillanattól, amelyben a Teremtő bölcsesége Felségedet az Osztrák-Magyar Monarchiának adta. Ebből a 80 évből Felséged több mint 6 évtizedet népeinek boldogitására áldozott. Az egymásután röppenő évek mindegyike teremtett a Felséged bölcs uralkodása alatt álló nemzetek mindegyikének életében maradandó alkotást, úgy a megizmosodás, megerősödés, mint a kultúra és az alkotmányosság terén ; az alkotmány pedig minden irányban sértetlenül fenntartatott. A mai napon, midőn Felséged hosszú életéért a megyebeli minden felekezetűek templomában az Ég Urához Felséged hosszú életéért mondott őszinte könyörgésünk után ezen közgyűlési teremben megjelenünk, lehetetlen meg nem emlékeznünk azon háláról, melyet hazánk oly rohamos előhaladására kifejtett uralkodói működése iránt Felségeddel szemben érzünk. De lehetetlen meg nem emlékeznünk azokról a súlyos csapásokról sem, melyek Felségedet immár hála Istennek hazánk örömére hosszúnak mondható életében érték, mely csapások elviselése valóban igazolni látszik a már elfeledett államjogi Írónak, Gróf Hallernek azt a kijelentést: „a Király nem azért nagy, mert Király, hanem azért Király, mert nagynak született." Felségednek szellemi nagyságáról, mintaszerű kötelességtudásáról, hiszen volt alkalmunk közvetlenül is meggyőződni a vármegye szivét képező Esztergom szab. kir. városban 1886. évben történt látogatása alkalmával is. Áldás és örömujongás köszöntötte akkor is Felségedet, mint mindenkor, ha nagy elfoglaltsága közepette vármegyénk területére lépett és mindenkor, mikor hű magyarjai között megjelent. A hálának és örömnek érzete tölti be alattvalói sziveinket a mai nevezetes évforduló alkalmával is, midőn fiúi hódolattal kérjük az Egek Urát, hogy Felséges Urunk földi életét áldja meg minden jóval és hátralévő életében adja meg vigasztalását annak a sok szenvedésnek, amely Felséges Urunkat, mint törhetetlen férfiút, az Ég kifürkészhetetlen intézkedései folytán érte és adj a Isten, hogy hazánk előremenetelének, nagyságának és boldogságának érdekében Meszleni Meszlény Pál, Esztergomvármegye főispánja. is Felséged felkent személyében Urunk és Királyunkat és a legelső magyar embert még évtizedeken át alattvalói hódolattal tisztelhessük és fiúi szeretettel övezhessük. Felséged atyai jó szive, alkotmányos érzülete, megnyerte a népek millióinak hódolatát és osztatlan ragaszkodását, elanynyira, hogy ma Felséged nevétől zeng a négy folyam és a hármas bérc hazája. Egy érzelemtől dobbant meg ma minden magyar sziv, egy gondolat forraszt ma eggyé milliókat, egy túláradó, lelkesedő, imádkozó nemzet borul ma térdre a magyarok örök Istene előtt, hálát adva a Mindenhatónak, hogy Felségedet nekünk adta, s kérve őt, hogy áraszsza el áldásaival s tartsa meg nekünk igen-igen sokáig a legbölcsebb, legjobb, legalkotmányosabb atyai szivű Uralkodót. Fogadja Felséged kegyelmesen mélységes hódolatunk és igaz alattvalói ragaszkodásunk tiszteletteljes megnyilatkozását. Kelt Esztergom vármegye közönségégének 1910. évi augusztus hó 18-án tartott rendkívüli díszközgyűlésében. Felséges császár és Apostoli Királyunk alázatos jobbágyai: A vármegye közönsége nevében: dr. Perényi Kálmán alispán. Ferenc József ifjúsága. (Jubileumi vázlat.) Nyolcvan esztendős uralkodó ma már nem él a világon. A mi páratlan királyunk uralkodásának rendkívüli terjedelme is ritkaság a világtörténetben. Tanulságos, hogy Mária Terézia királynőnk unokája, Ferenc király Ferenc József öregapja, már tudta, hogy fia után az ő unokája fogja követni a trónon. Valóban úgy is történt. Ferenc király a XIX. század elején, midőn a francia háborúk súlyos megpróbáltatásait végig szenvedte, fiának V. Ferdinándnak hagyta trónját. V. Ferdinánd után pedig egyenesen Ferenc király unokája, Ferenc József következett. Ferenc József édes .atyja V. Ferdinánd öccse Ferenc Károly főherceg volt, akitől fia sok jót örökölt. Egész életében kegyes, jóindulatú és szelid természetű. Azért el is nevezték a „szegények atyjának". Ez a cim pedig talán még becsesebb, mint Cicero két szava „páter patriae

u

. Mert mint főherceg is a „haza atyja" maradt. i A bécsi Práterben mindennapos vendég volt. Hatfogatos, fullajtáros kocsiját minden gyerek ismerte. A jólelkű főherceg útközben virágokat vásárolt s a folyamodók kérvényeit vette át válogatás nélkül. Egyizben föltűnt neki, hogy az egyik legrégibb és legnépszerűbb vendéglő zárva van. Azonnal odaküldi adjutánsát, hogy tudakolja meg az okát. Az adjutáns jelenti, hogy a becsületes kocsmáros, négyszáz forintos adóssága miatt csődbe került. A főherceg azonnal megküldötte a szóbanforgó összeget. Másnap pedig Örömmel fogadta a megmentett polgár őszinte hálálkodását a Práterben. A néptömeg között mindig levette föveget s ugy hajtatott végig a város parkjában. Mert a nemes szivű főherceg senkinek sem akart adós maradni üdvözlésével. A népszerű főherceg családja körében is boldog volt. Fia, Ferenc József rajongóan szerette édes atyját s még felnőtt korában is mindig és mindenütt kezet csókolt neki. Ferenc Károly főherceg Miksa bajor király leányát Mária Zsófia főhercegnőt vette feleségül 1824ben. Ünnepelt királyunk édes anyja 1872-ben, édes atyja pedig 1878-ban hunyt el. Boldog megelégedéssel tekintettek akkor már Ferenc József uralkodásainak nagy vívmányaira. Dicső emlékezetű királyunk 1830. aug. 18-án született. Öreg, atyja a küzdelmes életű Ferenc király szeretele és gyöngédsége ezer jelével hal-